Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

12 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996» Június 17», Hétfő „Rádió A hét embere Bracko István Egyszerre irigylem s szánom azt a szerkesztőt, aki a rádióban kiválasztja a hét emberét. Irigy­lem, mert kapitális tettet végrehajtó honfitár­sat szólaltathat meg, de sajnálom is, mert óriá­si kockázatot vállal azzal, ha mellényül. Ha azon a héten a többségi vélemény szerint nem ő volt a menő. Vagy menő volt ugyan, s nevét szárnyára kapta a hír, de mint riportalany meg­bukott. Erre is, arra is volt példa a hétvégi, éjfél után kezdődő műsorokban. Nem a krónikus ál­matlanság ültet a rádió elé negyed egykor, ha­nem a kíváncsiság. Érdekel, hogy ki lesz ajelölt, s be kell vallanom, hogy kritikusként is nehe­zen kikezdhető ez az éjszakai párbeszéd, amely gyak'an nem nélkülözi a lovagias duellum vér­re menő küzdelmét sem. A hét embere az lesz, az lehet, aki valami aktuális bravúrt hajt végre. Az összes szereplőt fölsorolni nem tudom, nem vezettem naplót, de emlékszem az új labdarúgó-szövetségi kapi­tány szorongásaira, a Pulitzer-díjas rádióripor­ter vallomására, az Operaház frissen kineve­zett igazgatójának élve boncolására. Maradan­dó emléket hagyott bennem a taszári polgár- mester megszólaltatása. Díjaztam a produkci­ót. Az ötletet is, az IFOR alakulatot vendéglátó település első emberének nyilatkozatát is. Jú­niusban elsőként az a Kornis Mihály került ki­rakatba, illetve mikrofonvégre, ak Kádár Já­nos utolsó beszédét értelmezve színdarabot írt. Ez a literátus ember történészeket és politiku­sokat messze meghaladóan érdekes és értékes megállapításokat tett. Idézni nem tudom, de gyanítom, ksérlete segít megérteni a „legvidámabb barakk” elméletét, a mostani nosztalgiát, valamint az a tényt, hogy az „öreg” diktátor volt, s az ő lelkén szárad Nagy Imre vértanúsága és halála. Nagy dobása volt a műsorgazdának, Fiala Já­nosnak, amikor a 45 perc arról szólt, hogy miért nem sikerült riportalanyt találnia. A hat kisze- melt áldozat közül (feledje nevüket örök homály) egyik sem vállalta a közszereplést. Más a fél lá­bát odaadná azért, hogy ,a média pünkösdi ki- rályságú sztáija legyen. Ok, féltucatnyian, nem akartak megszólalni, illetve azt mondták el, hogy most miért nem aktuális... Roppant érdekes volt a hallgatás fonalára fűzött, nagyon is beszédes mentegetőzés. De ezt, a rádióban is csak egyszer lehet megcsinálni. Szerkesztőnek és potenciális riportalanynak egyaránt... Miskolci muzsika Miskolc (ÉM - DK) - A múlt héten Gregor József és Égető Mária adtak hangversenyt az avasi templomban. De hátra van még a nyárból tizenegy miskolci koncert... öiKevésbé ismert nevekkel is találkozunk... • Az volt az elképzelésünk, hogy bemutassuk azokat a fiatalokat, akik még Miskolcon nem szerepeltek, és az új nemzedék tagjai - mondja Gonda Ferenc, a Nemzeti Filharmónia területi vezetője. - Lehotka Gábornál, Gergely pro­fesszornál tanultak, már nemzetközi sikereket értek el. Ok minden csínját-bínját ismerik az orgonálásnak. Nemcsak olyan ismereteik van­nak, hogyan kell előadni egy művet, hanem ezt technikailag is rendkívül ügyesen meg tudják oldani. Ma este héttől például Sirák Péter ad hangversenyt, aki a budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola után a weimari zenemű­vészeti főiskolán is tanult. □ Be azért vannak már a Miskolci Nyárnak ál­landó művészei... • Jön Lehotka Gábor és Sebestyén János. Visszatér Ivan Sokol Pozsonyból, és Kovács End­rét is hívtuk. Peskó György sajnos megbetege- * dett, de bekerült a programba Mátyus Gabriella. □ Mintha idén több koncert lenne, mint az előző években... • Igen. Szerencsére a Miskolci Kulturális Me­nedzser Irodával közösen szervezett koncertje­inket most a millecentenáriumi emlékbizottság is támogatja. □ Lesznek különlegességek a műsorokban? ® A műsort a művészek állítják össze, de min­dig vannak bizonyos kéréseink. Figyelni kell arra, hogy' ne legyenek ismétlődések, vagy ne kerüljenek a műsorba olyan darabok, melyeket esetleg ezen az orgonán nem lehet megszólal­tatni. És persze tekintettel kell lenni a közre­működő művészekre is. Pálúr János koncertjén például egy miskolci művészt léptetünk fel, Lu­kács Mónikát. Egyébként, azt hiszem, a legkü­lönlegesebb műsor éppen Pálúré lesz, olyan da­rabok hangzanak fel, amelyeket Miskolcon még nem hallottunk. öDeaz avasi templomon kívül, más helyszíne­ken is lesznek koncertek... • Az ortodox templomba jön a Hassler kórus és a Tomkins énekegyüttes. Régi vágyunk volt, hogy újra Miskolcon szerepeljenek. Ok aztán tényleg profik abban, amit csinálnak. A hely­szín pedig tökéletes. Augusztusban Kazincbar­cikán is fellépnek. A minorita templomban jú­nius 28-án Liszt Szent Erzsébet legendáját hallhatja a közönség, ezt másnap elvisszük Sá­rospatakra is, hiszen igazán ahhoz a városhoz van köze Szent Erzsébetnek. És lesz egy kon­cert július 12-én az egyetemen, ahol Jurij Szi- monov vezényli Beethoven IX. szimfóniáját. Kikacsiíitgató Szathmáry-objektívek Díjnyertes fotók: Fegyverszünet az íreknek, Háttal a Kodaknak Szathmáry-Király Ádámné: Fegyverszünet ság Hídja-kiállítások óriási népsze­Kazincbarcika (EM - SZN) - Mi­közben némelyek még ma is vi­tatkoznak, vajon mennyiben „művészet”, és mennyiben „ipar” a fotózás, a fény-árny ha­tások, a megismételhetetlen, az örökkévalóság varázsának megszállottjai fittyet hánynak a kétkedőkre, s kattintgatnak, előhívnak, egyedi technikákat alkalmaznak, ellesett pillanata­ikat szeretnék másokkal is lát­tatni. Fotós körökben ismerősen cseng a Szathmáry-Király név. A ma már sajógalgóci parasztházában élő, de munkája miatt továbbra is Kazinc­barcikához kötődő házaspár hölgy­tagja hivatásos, a családfő pedig a Felföldi Fotográfus Szövetséget és a sokszoros nívódíjas Kamera Fotó­kört vezeti. A napokban a Somogyi Fotóklub a kaposvári Vasary Képtárban ren­dezte meg a XVIII. Barátság Hídja Nemzetközi Fotószemlét. A Barát­Szathmáry-Király Ádám: Háttal rűségnek örvendenek, gyakorlati­lag összefogják & világ fotóművésze­it. Ez alkalommal 37 ország - Sri Lankától Litvániáig, USA-tól Japá­nig - 430 szerzőjének 1985 pálya­munkája érkezett be, amiből 177 szerző 219 képét fogadta el a zsűri, azaz ennyi került falra, s mindössze 42 kapott díjat, különdíjat. A FIAP (Fotóművészek Nemzetközi Szövet­sége) által jegyzett millecentenáriu­mi rendezvényen a „felföldiek” alko­tótáborából két marosvásárhelyi „amatőr” művészt jutalmaztak díj­jal, egy magyar tagjuk képét kiállí­tották. Szathmáry-Király Ádám né­gy pályázott alkotásából a Háttal című aktfotót emelte ki a zsűri, amelyet a Kodak-cég a számára leg­tetszetősebbnek ítélt, s díjával ju­talmazott. Nagyjából a kaposvári díj elnye­résének időpontjában érkezett meg az írországi magyar nagykövet le­vele: megtiszteltetés a diplomata számára, hogy átveheti a dublini nemzetközi fotókiállítás fogadásán az ír főváros égjük kerületének kü- löndíját Szathmáry-Király Ádámné- Zsó - helyett. A kép főszereplője egy aszfaltra rajzoló kislány, no meg egy játékpuska - pihenőállás­ban. Ragyogóan eltalált a magyar cím: Fegyverszünet. Csak az írek tudják, miért változtatták Játszó gyermekre... Mindkét díj ösztönzés a világszö­vetség rendszerében való szereplés­re, ugyanis az elismerések előbb- utóbb különböző elnyerhető művé­szeti címekké érnek, amelyek egy- egy nagyobb szemlén a fotográfú- sok számára sokat mondó minősí­tést jelentenek. Szatbmáryék ob- jektíyjei mostantól egészen bizto­san gyakrabban fognak kikacsint­gatni a nemzetközi porondra. Csupán hab a tortán: e sorok le­adásakor érkezett a hír, a XXVI. Észak-magyarországi Fotóművé­szeti Szemlén Egerben - 3-3 fekete­fehér illetve színes kategóriadíjat adnak ki - az ózdi Dobosi László (Felföldi Fotográfus Szövetség) és a miskolci Juhász Miklós képei mel­lett Szathmáry-Király Ádámné (Felföldi Fotográfus Szövetség) két aktfotója nyert fekete-fehér kategó­riában. Papképzés Miskolc (ÉM) - A megújuló pap­képzés címmel Mikolai Vince, az eg­ri teológiai főiskola rektora tart elő­adást - a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének következő összejöv­etelén -június 18-án, kedden délu­tán 5 órától a Szent Anna-templom melletti Kolping-házban. Diákújságírók Szeged (ÉM) - Diákújságírók szá­mára szervez tábort július 1. és 7. között Szegeden a Diákinfó szer­kesztősége. A tábor résztvevői szak­mai előadásokat hallhatnak az új­ságkészítés rejtelmeiről. Az érdek­lődők a Diákinfó budapesti szer­kesztőségében, jelentkezhetnek. (1145 Budapest, Róna utca 171-, telefon/fax: 1/252-1102). Színházról Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház az ezredvégen címmel tartanak beszélgetést - Hegyi Árpád Jutocsa színházigaz­gató részvételével - holnap este fél 6-tól a TIT Kazinczy Klubjában. Térzenék Miskolc (ÉM) - A MÁV Koncert-fu- vószenekar 1923-ban alakult. Az együttes Miskolcon az évszázados fú­vószenekari tradíció méltó ápolója. Repertoárjuk színes és sokrétű. Sze­repelnek benne magyar szerzők mű­vei (Bartók: Este a székelyeknél, Er­kel: Ünnepi zene stb.), illetve szóra­koztató muzsika (népszerű olasz da­lok, musicalegyveleg stb.) Térzenéik - Kalmár Péter karmester vezetésé­vel - a Miskolci Nyár rendezvényei­nek kedvelt eseményei lcözé tartoz­nak. Az együttes több kiváló minősí­tést kapott, 1994-ben ,Aranydip- lomával” ismerték el munkájukat. Az idei első miskolci koncertjüket a zene ünnepén, június 21-én délután 5 órától tartják az Erzsébet téren. Június 30-án, július 7-én, augusztus 4-én és 25-én pedig Miskolctapolcán adnak koncertet. Segítsd a királyt! Filip Gabriella Kassa (ÉM) - A teremben meg­állt a forró levegő. És megfa­gyott. Pedig csak az ezerszer hallott, az iskolában kötelező­en megtanult Ady-verset éne­kelték a színészek. „Ujjunk be­gyéből vér serken ki, / Mikor téged tapogatunk, / Te álmos, szegény Magyarország, / Váj­jon vagy-e és mink va­gyunk?...” Aztán az előadás után a büfében üldögélő fiuk, lányok ajkáról törtek fel újra a verssorok: „... Hiszen magyar, oláh, szláv bánat, Mindigre egy bánat marad...” „Mikor fo­gunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot.,.”- Nem tartják provokatívnak az előadást? - kérdezték a bemutató előtt tartott sajtótájékoztatón Be- ke Sándor rendezőtől. A válasz határozott nem volt. Mert mi is történt tulajdonkép­pen? A kassai Thália Színházban — a Verebes István által történel­mi divatrevüvé rendezett Bánk bán, a Mágnás Miska című ope­rett után - az évad harmadik be­mutatójaként, a millecentenári- um évében műsorra tűzték Ratkó József Segítsd a királyt című drá­máját. Az eredeti műsortervben nem szerepelt ez a darab. Az anyagi nehézségek, a színház bizonyta­lan helyzete miatt gondolni sem nagyon mertek arra a társulat vezetői, hogy az évad végén új bemutatóval rukkoljanak elő.- Lehet annak két éve is, ami­kor Pólós Árpáddal, a kassai szín­ház művészével arról beszélget­tünk, hogy jó lenne ezt a drámát bemutatni. Most a millecentenári- um adta az apropót a közös pályá­zathoz - meséli Kérési Tibor, az encsi Közművelődési Intézmé­nyek igazgatója. - A Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizott­ságtól kapott támogatásának kö­szönhetően tudjuk megszervezni a magyarországi turnét, végül is ez segített abban, hogy megszüles­sen ez az előadás. De segítettek mások is. A díszletek jelentős része - Has­cák József tervei alapján - En- csen, az Abaúj Bútoripari Rt. műhelyeiben készült. A színpadi háttér közepén kapott helyet Nemes Sándor hejcei fafaragó művész Krisztus-szobra. A kop­jafák és a feszület Ulman István várhosszúréti fafaragó keze munkáját dicsérik. De kaptak segítséget a komáromi polgár- mesteri hivataltól, a támogatók között szerepel a rozsnyói Tarky Galantéria. És a kassai Pre­montrei Rendház.- Nem pénzt kaptunk a rend­háztól, hanem jelmezzel, kellé­kekkel segítettek ki. Kölcsönad­tak néhány eddig még felszente- letlen miseruhát, tőlük kaptuk a füstölőt is, és eljöttek a próbákra, hogy segítsenek a főpapot játszó Ropog Józsefnek - mondja Bo- csárszky Pál, akinek az. előadás­ban a Vitéz szerepe jutott. De ő az, aki a próbák után - együttműköd­ve a jelmeztervezővel, Gadus Eri­ka főiskolai hallgatóval - varrta a kosztümöket, a bőrmellényeket.- Ilyen még nem volt, de most lesz: papszentelésen is bemutat­kozik a társulat - folytatja a törté­netet Bocsárszky Pál. - Pásztor István Zoltán és Pásztor Lorenzo, a két premonteri szerzetes testvé­re most fejezi be Egerben a teoló­giát. Az első miséjét Dobóruszkán mondja. Erre az alkalomra meg­vette az előadást az egri érsekség. Azt mondják, hogy már elkészült a magyar koronát ábrázoló háttér, így Kassától keletre is elviszzük a darabot... De jönnek Magyarországra is. Bemutatják a drámát Szerencsen, Sárospatakon, Tokajban, Kisvár­dán, Esztergomban. Miskolcon, Encsen, Komáromban, Gyulán, Tatán, Kőszegen... Egerben nem. Pedig a rendezőt, Beke Sándort éppen a napokban választották meg a Gárdonyi Géza Színház igazgatójának.- Felvetődött az egri vendég- szereplés lehetősége, de a pályáza­ti időszakban semmiképpen sem szerettem volna, hogy bárki is úgy érezze, ezzel akarom a saját esé­lyeimet növelni - hallottuk a be­mutató utáni házi ünnepségen a rendezőtől. Itt találkoztunk a szerző özve­gyével is, aki meghatottan írt aján­ló sorokat a Ratkó-kötetekhez.- Fogadják szeretettel! - tett le az asztalra vagy negyven könyvet G. Nagy lián költő, a Segítsd a ki­rály című dráma kiadója. És ekkor kérte fel a rendezőt, hogy hozzák el a drámát a tiszadobi gyerme­kotthonba is, ahol annak idején a „Gandhi-mosolyú mester” is la­kott.- Ratkó akkor is verset írt, amikor hallgatott, akkor is vers sugárzott belőle, ha „csak” jelen volt - fogalmazta meg a bemutató kapcsán Gál Sándor kassai költő. - A Segítsd a királyt! - bár szín­padra írta - én mégsem drámának érzem, hanem olyan költeményso­rozatnak, amelyet a szereplők egy­másnál?: mondanak, úgy, hogy egyidőben a színház nézőterén ülők is részeseivé válnak ennek a csodálatos versdialógusnak. A dráma valóban nem sok lehe­tőséget ad a színpadi akcióra. Vi­szont Csendes László Istvánjának szavaira oda kell figyelni. Akkor is „beszél”, ha „csak” jelen van, ha „csak” némán szenved fia koporsó­ja mellett, ha „csak” eltűri Gizella királyné (Kövesdi Szabó Mária) ki- fakadásait. De figyelnünk kell az öreg regös (Dráfi Mátyás érdemes­művész) szavaira is. És meg kelle­ne jegyeznünk, amit Csete (Petri k Szilárd), Décse (Dudás Péter), Ze- rénd (Tóth Tibor), Vászoly (Pólós Árpád), Sebő, Buda fia (Bo­csárszky Attila) vagy Pető fia (Fabó Tibor)-mond... Mintha előre tudta volna a ren­dező, hogy emlékezetünkbe akar­juk vésni a leglényegesebb mon­datokat, a második felvonás végén megismételteti ezeket. Már nem látjuk a szereplőket, csak mint tá­voli visszhangot, halljuk ismét a nekünk és az utánunk jövőknek István király - Csendes László szóló üzeneteket. S ha tudnánk, mormolnánk együtt Istvánnal az imát... „Tanítsd meg, akik ellenünk uszulnak, és földeinket elcsipege­tik, és sóvárognak falvaink iránt, és kiirtanák szülötte-szavunkat, hahogy dicsérni Tégedet ne tud­junk, és minden módon ártani akarnak, tanítsd meg őket, Uram, haragodra... Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram, s kicsodák ők! És tedd, hogy ne legyünk gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, ne le­gyünk csúfja és játékai. S messzire való maradékaink rút já­rom alá ne vettessenek...” Meghal a regös. Ott áll előttünk a testben és lélekben megtört Ist­ván. Az államalapító szent király. A dráma tragikus véget ér. Felol- dozásnak marad az ének: a zene és a költészet. Megint csak Illés Lajos muzsikája segít, hogy to­vábbzengjen bennünk a ratkói kö­nyörgés: ,AŰja meg az Isten sírá­saink végét, lelkűnknek teljessé- ges s vágyott békességét. Adja meg az Isten...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom