Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

1996. ]\3N1\js 11., Kedd 4 Ms Ttt-Hon Programatániat Alliance Francaise (Kossuth u. 11.) Június 19. este 7 óra: Francia sanzon­est, Jean-Claude Meurisse zongorista- énekes koncertje Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Június 5-től július 5-ig: Kiállítás az V. Nemzetközi Plakát Biennálé ada­géból. Június 30. du. 5 óra: XII. Nemzetközi Dixieland Fesztivál Kulturális Menedzser Iroda (Kossuth u. 11.) Június 13. du. 5 óra: Komolyzenei klub, Bartók - Kodály kórusműveiből Június 14. du. 4 óra: Ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkör és bélyegklub Június 17. este 7 óra: Collegium mu- .sicum - Sirák Péter orgonaestje Budai Nagy Antal Közösségi Ház (Miskolc-Görömböly, Szolártsik tér 6.) Minden hétfőn du. 4 órától este 7 órá­ig: Népdalkor Minden kedden du. 6 órától este 8 órá­ig: Kertbarát kör Minden szerdán du. 3 órától du. 4.30 óráig: Formációs tánc . Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Június 11. du. 4 óra: A Muhi emlék­mű bemutatása (előadó Balogh Sándor (Bükkszentkereszt) Június 12-13-14-én de. 9.30 órától du. 5.30 óráig: Nonprofit akadémia (Non­profit szervezetek irányítása, vezetési készségek fejlesztése. A szervezet mű­ködésének belső szabályozása, cél, jL lozófia, stratégiai terv, indikátorrend­szer.- A Hálózat a Demokráciáért Ala­pítvány szervezésében) Június 17. du. 5.30 óra: MR (rádióri­porter) klub Június 18. du. 5.30 óra: A Miskolci Nemzeti Színház élete az ezredvégen- Vendég: Hegyi Árpád Jutocsa, a Mis­kolci Nemzeti Színház igazgatója Mandorla Egyesület (Bródy S. u. 41.) Június 12. du. 5.30 óra: A Hang - egy katolikus pap párbeszédei égi lények­kel (Dombi Ferenc előadása a Földes Ferenc Gimnáziumban) Vasutasok Művelődési Háza (Lenke u 14/a) Június 12. este 7 óra: Borsodi mozaik- Diavetítéses előadás (Előadó: Farkas Gyula) Június 14-16-ig, reggel 8 órá­tól du. 6 óráig: Haus Gustav Edőcs bur­genlandi fotóművész „Vasúti imp­ressziók” című fotókiállítása a Gömöri pályaudvaron Június 14-21-ig: Vasúti relikviák, vasúttörténeti kiállítások (Bajcsi József és Husonyica Gábor gyűjtők kiállítása a kazincbarcikai ál­lomáson) Június 16. du. 6 óra: Magá­nyosok klubja Június 17. du. 5 óra: Re­iki klub - ingyenes kezelések Miskolc történelmének kis tükre Vili. Amikor még nem volt lakótelep Fotó: ÉM-repro Miskolc (ÉM - Gy.G.) - Azok­nak, akik a hivatalosan ta­nított, azaz a beléjük suly­kolt, tehát megfellebbezhe­tetlen magyar történelem- szemlélet állításainak hisz­nek, feltűnhet, hogy ebben a miskolci kis tükörben mi­lyen gyakran mutogatom a magyai’ történelem ismeret­len, vagy elhallgatott arca­it. Ezt azért tartom szüksé­gesnek még ilyen szűkös ke­retek között is, mert - egy­részt - Miskolc története nem választható el mereven a magyar népek, később nemzet történelmének ala­kulásától, másrészt, mert - hitem szerint - egy csomó tévhit, félrevezetés, törté­nelmi ferdítés gyökere ép­pen ezekre az időkre, illet­ve ezek beállításáig, magya­rázatáig vezethető vissza. Gondoljuk csak meg, mennyi­vel másabb lenne a magyar nemzettudat, önbecsülés, ha István és Gizella házasságát valóban fontossága szerint tár­gyalta és tanította volna a ma­gyar történelem. Ha nem azt hangoztatja, hogy mi, „rokon­talanok” és betolakodók, 895- 896-ban honfoglaló idegenek, erőszakkal szereztünk jogot magunknak a letelepedéshez mások rovására, hanem azt, hogy István és Gizella jobbjá­nak összefonódása - amely most Veszprémben ismét talál­kozott, - olyan rokoni kapcso­latok megerősítéséhez, illetve elmélyítéséhez volt hozzájáru­lás, amely már a bizánci-ke­resztény Vérbulcsu nővére és Arnulf frank-nyugatrómai csá­szár házasságkötésével, fél év­századdal azelőtt elkezdődött. Ha ugyanis a magyar vezérek és vezércsaládok fiai, lányai a nyugat-európai hercegi, fejedel­mi, királyi és császári családok tagjaival kötöttek házasságot, akkor, amikor a családi kapcso­latoknak oly nagy szerepük volt, akkor semmiképpen nem nevezhetők „rokontalannak”, nemkívánatosnak, erőszakos hódítónak, mint ahogy népük sem nevezhető annak, ameddig a többi népet is nem nevezik ugyanígy. Különben Gizella, akit a római egyház avatott bol­doggá, a magyar István Vajk herceggel Scheyerben kötött há­zassága szinte másnapján a magyar udvarba jön, ahol még Géza és Sarolt, a „Fehér me­nyét” az úr. Ennek, miskolci szempontunkból annyi a jelen­tősége, hogy Gizella szinte azonnal olyan kézműves mű­helyt alapít, amelyben István koronázó palástját is el tudják készíteni, amely ma is megvan és a múlt ezredévi magyar szö­vőipar európai mércével mérhe­tő remeke. Ez, főidbe vájt kuny­hókból, jurtákkal ideérkező no­mád, nyereg alatt húst puhító nép körében akkor elképzelhe­tetlen, ha tekintetbe vesszük, hogy a honfoglalás óta vagy száz esztendő eltelt. Igaz, a gát­lástalan történelemhamisítók szerint ez a száz esztendő ka­landozásokkal, nyugat kirablá­sával telt el, de úgy látszik, ko­ronázó palástot mégsem sike­rült a magyaroknak rabolniuk, hanem meg kellett a csaták közben tanulniuk a szövés mes­terségét is. Nos, megtanulták, illetve jó régen tudták, mint ahogy értettek a vas, illetve a fémek feldolgozásához is. Ezt, bizánci leírásokból is megtud­hattuk volna, ha ezt tartottuk volna fontosnak hangsúlyozni. Ehelyett hivatalosan azt állítot­tuk, hogy a háborúskodáson, rabláson kívül semmihez nem értettünk abban az időben, minden fontos dolgot a germá­noktól, szlávoktól tanultunk el később. Holott, amint a sírlele­tek bizonyítják, a mostanában előásottak pedig megerősítik, a dolgok éppen fordítva történtek. A magyar kézművesség, első­sorban a fém (fegyverek), bőr- feldolgozás (lószerszámok, ru­házat, vértek, csizmák), nemez­gyártás (még a fényesített ne­mez készítéséhez is értettek, meg a süvegek, combot védő kö­pönyegek készítéséhez), s egy sereg más foglalkozás terén olyan magas szintű volt, hogy ezeket Nyugat-Európában egye­nesen „magyar munkának” ne­vezték és utánozni igyekeztek. Ez még a XIII-XIV. században is így volt. Különösen a fegyver- gyártás és a cserzőipar terén volt nagy a magyar szakmai do­minancia, olyannyira, hogy a magyarság csak olyan kézmű­veseket (vendégmunkásokat?)) fogadott be, akik képesek vol­tak a magyar igényeknek meg­felelő színvonalon dolgozni. Ezek pedig a források szerint rövid idő alatt magyarrá lettek, különben a hadászat szempont­jából fontos munkákat nem bíz­ták volna rájuk. (Folytatjuk.) 1996. 3á)nyus 11., Kedd Itt'Hon Ms 5 Telefon az egészség szolgálatában Miskolc (ÉM) - Havasi Pál miskolci (ma már nyugdí­jas) hygienikus orvossegéd 25 évvel ezelőtt egy addig Magyarországon ismeret­len szolgáltatást indított útjára: a telefondoktort. Most új szolgáltatás - a „Természetféltő telefon” - szervezésén fáradozik. Alapos részletességgel kidol­gozott tanulmányát 1968-ban elküldte az Egészségügyi Mi­nisztérium módszertani pályá­zatára. Elgondolása azt volt, hogy miután a betegségek megelőzése mindennél fonto­sabb, az információs hálózat további bővítésével a preven­ciót még hatékonyabbá lehet­ne tenni. Ehhez adott volt a távbeszélő, amely közvetíthet­te mindazokat az egészségmeg­őrzéssel kapcsolatos gondola­tokat, amelyeket a feltaláló egy-egy téma köré csoportosí­tott. Havasi Pálnak azonban három évet kellett várnia ah­hoz - elmondása szerint a Ma­gyar Posta kései hozzájárulá­sa miatt -, hogy a telefonos ta­nácskérés kísérleti jelleggel beinduljon. Először csak Bu­dapesten lehetett hívni a tele­fondoktort, majd egyre több vidéki városban, így Debre­cenben, Hajdúszoboszlón, Nyíregyházán, Győrben, Ka­zincbarcikán és Ózdon is. • Az első időkben a lakosság érdeklődése olyan nagy volt - emlékezik vissza az 1971-es indulásra Havasi Pál -, hogy az egyszerre 60 hívásra ,mé­retezett” automata nem győz­te a tömérdek bejelentkezést. Ám a lakosság türelmes volt és kivárta a szabad vonalat. A nyolcadik héten az automata számlálója 21 556 hívást re­gisztrált, ami egyre jobban megerősített abban: igény van erre a felvilágosító munkára és valamennyi megyében cél­szerű lenne beindítani. Ám ez a legkevésbé rajtam múlik. Pedig további térhódítását kü­lönösen indokolja az, hogy a lakosság egészségi állapota és a halálozási arány egyre ag­gasztóbb. □ Huszonöt év nagy idő. Mi tartotta és tartja ennyi éve élet­ben ezt a szolgáltatást? • Egy-egy előadás általában 3-5 perces, a témák hetente változnak. Az első tíz (magnón rögzített) téma - tíz hétre elosztva - például a követke­.. ző volt: Lehet pár kilóval ke­vesebb?; Szerelem és egészség; Divat és egészség; Betegség-e a magas vérnyomás?; Leszok­hatunk-e a dohányzásról?; Ho­gyan védekezzünk az influen­za ellen?; Okozhat-e megbe­tegedést a környezetszennye­zés?; Jóga, torna, egészség; Az alvás zavarai; Lehet-e véde­kezni a fronthatás ellen? A vá­rakozás perceiben - azaz amíg a telefondoktor a vonal túlsó végéről visszaszól - ma már pihentető zene köti le az egészségügyi tanácsért tele­fonálókat. □ Tanulmányát a Szerzői Jog­védő Hivatal nyilván tartja. Várhatóan rövidesen szerződi jogvédelem alá keiül egy má­sik ötlete is, amelyet szintén távbeszélőn keresztüli informá­cióáramlásra alapozott. % Most szervezem a „Termé­szetféltő telefon” szolgáltatást, az előbbi mintájára, s amely­nek mind több, a természetvé­delemnek elkötelezett intéz­ményt, szervezetet nyertem már meg eddig is. Gondolok itt elsősorban a nemzeti par­kokra és a különböző székhe­lyű természetvédelmi igazga­tóságokra, amelyeket a meg­adott hívószámo(ko)n tárcsáz­ni lehet majd, s amelyek az ér­deklődő - turista, természeti­mádó, pedagógus, növénygyűj- tö, állatvédő és bárki más - kérdéseire szakelőadással vá­laszolnának. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Dán sziget. 4. Az első idézet (zárt betűk: E, T, A, C). 12. Textilipari tennék. 13. Kábítószer. 14. A víz el­áraszt valamit. 16. Rézsútos. 17. Címke darab! 19. A juh hímje. 21. Állam része! 22. ...beat, rit- mizálási technika. 24. Kabala­tárgy. 26. Tokmánybán van! 27. Kínzó betegség. 29. Folyó felett átívelő katonai építmény. 31. Házat fedi. 33. Pest megyei település. 34. Nógrád megyei helység. 37. Földre esik. 39. Hasznavehetetlen holmi. 40.... Antal (1901-1945). 42. Iskola diáknyelven. 43. Csór határai! 45. Ebbe az irányba. 47. Néma kín! 48. Lélegzet. 51. Ott kint, nép. 54. Megegyező. 56. Karok közé kulcsolás. 58. Alsó végtag. Függőleges: 1. A második idézet (zárt betűk: Y, B, B, 0). 2. Eszme vége! 3 .....step, a foxt­r ott őse. 4. A jelzett személy­nél. 5. Izomban rejlik. 6. Tevé­kenység. 7. Középen máshol! 8. Szelén, fluor vegyjele. 9. Kitün­tetés. 10. Vasi község. 11. Vö­rös kérgű kerek sajt. 15. Költő (Árpád, 1886-1928). 18. Spa­nyol hírügynökség. 20. Kártya­játék. 23. Lovak versenye. 24. 1 2 3 4 5 J 7 8 9 10 11­\ 12 ! ■ 13 1 ■ 14 15 ■ 16 17 18 5 H ■ 19 20 ■ ■ 21 22 23 ■ 24 25 ■ 26 27 28 ■ 29 30 ■ 31 32 ■ co co ■ 34 35 36 37 38 39 ■ 40 41 ■ 1 43 ■ 44 B 45 ■ 46 ■ 1 48 49 50 fl 1 52 53 ■ 54 \ 55 ■ 56 57 V 58 Emlősök rendje. 25. Kicsit messzebb. 26. Zöldesbarna egyenruhaszövet. 28. Plussz. 30. International Skating Union röv. 32. Vigyázza. 35. Katonai bizottság. 36. Óvoda. 38. Tanin­tézmény röv. 41. Redőkbe szec 44. Csintalan lény. 46. Dísze: ' 49. Mely irányban? 50. Egyke ri görög törzs tagja. 52. Nem fi lé. 53. Illetve rövidítve. 55. Sé partjai! 57. Félár páros betű Itt-Hon-Konyha Zöldségből, gyümölcsből A friss zöldségből, gyümölcsből készí­tett saláták nemcsak finomak, hanem egészségesek is. Kínálhatjuk előétel­ként, tízóraira, uzsonnára és fogyaszt­hatjuk főételnek is. Tengeri pórésaláta Hozzávalók négy személyre: egy kg pó­réhagyma, só, egy evőkanál citromlé, 4 evőkanál borecet, késhegynyi cukor, 8 evőkanál olívaolaj, 30 dkg rák (le­het konzerv is), fél csokor snidling. A póréhagymát karikákra vágjuk, és kevés sós vízben körülbelül 5 percig pároljuk. Leszűijük, a hagymalét egy edényben felfogjuk. A citromlevet, az ecetet, a sót, a borsot és a cukrot el­keverjük egy kevés hagymalével. Be­leöntjük az olajat, és alaposan elkever­jük. Á rákot és a forró hagymakariká­kat a marinádba (fűszeres lébe) tesszük, és hagyjuk kihűlni. A snidlin- get felaprítjuk, és tálalás előtt a salá­tára szórjuk. Holland tavaszi saláta Hozzávalók: 40 dkg csirkemellfiié, egy liter húslé (kockából), 2 csomó retek, 40 dkg cukkini, 2 fej karalábé, 2 cso­mó újhagyma, egy fejessaláta, egy cso­kor petrezselyem, egy csokor kapor, egy csokor snidling, 2 pohár joghurt, 4 evőkanál tejszín, só, fehér bors, egy kávéskanál cukor, egy evőkanál cit­romlé. A csirkehúst a forró húslében körülbe­lül 15 percig főzzük, amikor már meg­főtt, kivesszük a léből, hagyjuk kihűl­ni, és vékony csíkokra vágjuk. Közben a retket, a cukkinit és a karalábét meg­hámozzuk és vékony szeletekre, az új­hagymát karikákra vágjuk. A salátale­veleket megmossuk, jól lecsöpögtetjük, és négy tányért kirakunk velük. Eloszt­juk rá az előkészített zöldségeket és a húst. A petrezselymet, a kaprot és a snidlinget felaprítjuk, és összekeveijük a joghurttal, a tejszínnel, a citromlé­vel és sóval, borssal, cukorral ízesítjük. Az így kapott szószt külön edényben tálaljuk a saláta mellé. Szalonnás saláta Hozzávalók: egy fejessaláta, 10 dkg eper, 15 dkg ementáli sajt, 12 vékony szelet császárszalonna, 5 evőkanál olaj, 4-6 evőkanál gyümölcsecet, só, fehér bors, fapálcikák. A salátát megmossuk, leveleire szed­jük, és csíkokra vágjuk. Az eperszeme­ket négy-négy részre, a sajtot apró koc­kákra vágjuk. Mindezt összekeveijük, és elosztjuk négy tányérra. A császár- szalonnát felgöngyöljük, fapálcikával átszúijuk, és egy evőkanál forró olaj­ban ropogósra sütjük, majd kihúzzuk belőle a fapálcikát, feldaraboljuk, és a salátára szóljuk. Á gyümölcsecetet el­keverjük 3-5 evőkanál vízzel, sóval és borssal. Hozzáadjuk a maradék olajat, és alaposan összekeveijük. Az így ka­pott marinádot a salátára öntjük, azon­nal tálaljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom