Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1996, Május 14«« Kedd A baptista misszió Miskolc (ÉM) - Másfél évszázados a hazai baptista egyház. Május 19-én, a vasárnapi istentisztelet keretében a Miskolci Baptista Gyülekezetben is megemlékeznek magyarországi missziójuk jubileumáról. így kapcsolódnak az évforduló országos rendezvényeihez. A baptista misz- szió történetéről lapunk számára Szebe- ni Olivér teológiai tanár készített rövid összefoglalót. A múlt század első felében néhány magyar iparoslegény Hamburgba ment, hogy a tűzvészpusztította város újjáépítésén dolgozzon. Hamburgban ismerkedtek meg az ott, akkor „angol vallásnak” nevezett hitvalló gyülekezettel. J.G. Oncken könyvkereskedő állt a gyülekezet szolgálatában, miután egy amerikai egyetemi tanár jobban megismertette vele ezt a vallást. A magyar fiatalok is csatlakoztak hozzájuk. Közülük hatan tértek haza gyalog, Boroszlón és Bécsen át Magyarországra. Pestre érkezetek 1846. május 20-án. Ez a nap tekinthető a magyarországi baptista misszió kezdetének. A fiatal hívő férfiak egyike Nagykanizsára, egy másik Pécsre ment, de egyikük Bukarestig gyalogolt. Valószínű, mindannyian törekedtek arra, hogy meggyőződésüknek követőket szerezzenek, de csak gyér eredmény dokumentálható. Feljegyezték, hogy 1848-ban néhány követőre találtak, majd 8 év múlva még egy fiatal fiú megtért. A szabadságharcot követő önkény ideje alatt őket is üldözték. Elkobozták Rottmayer János bibliáit, a hívőket hadbíróság elé állították. A legtöbben kivándoroltak, vagy bujkáltak az indokolatlan megtorlások elől. Megyénkben az elmúlt század végén alakultak az első baptista közösségek. A hajdúböszörményi baptista prédikátor, Balogh Lajos (1863-1919) kezdeményezése és munkatársainak megjelenése - Diósgyőrben, Szirmán (1894), majd Miskolcon (1897) - ismertette meg ezen a vidéken a Nyugat-Európában szabadegyházaknak nevezett protestáns keresztyén szemléletet. Az egyház jellemzője, hogy a tagság önkéntes. Tudatos megtérés és újjászületés után, felnőtt korban veszik föl a keresztsóget, gyülekezeteik újszövetségi szervezetűek, a tagság etikai igényessége magas fokú. A gyülekezetek felépítése nem hierarchikus. Szövetségi rendszerük élén meghatározott időre szólóan választott elnökség áll. Már a reformáció éveiben több tízezren voltak ezen a nézeten, de a népegyházak nem tűrték őket. A „harmadik reformáció” népe üldözött, mártír egyház volt. A baptista hívők tűrték a megpróbáltatásokat, ezért fennmaradásukért Istennek hálásak. Május 19-én az egész országban, valamennyi gyülekezetükben ünnepélyesen fejezik ki hálájukat. A magyar parlamentnek 1879-ben nyújtották be a felekezetűket ismertető, Kik azok, mit hisznek és honnan származnak? című füzetet. 1898 körül adták ki első hitvallásukat. 1895- től jelenik meg lapjuk, a Békehírnök. 1905-ben szervezeti szabályzatukat államilag elismerték. 1906-ban nyílt meg a baptista teológiai szeminárium Budapesten. Az idős és rászoruló embereknek 1905-ben szeretetházat, 1914- ben gyermekeknek árvaházat nyitottak. Több alapítványban végeznek önzetlen, segítő munkát, támogatva elhagyott gyermekeket, vállalva az ifjúság nevelését, és enyhítve társadalmi beilleszkedési zavarokat. Ezredévi kiállítás Budapest (MTI) - ,A Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája” alcímet viseli az a napokban megjelenő album, amelynek sajtóbemutatóját hétfőn rendezték a budapesti Postamúzeumban. Az „1896 - Magyarország az Ezredévi Kiállítás tükrében” című album az Atlasz Kiadó gondozásában lát napvilágot. „Tudós tárgyilagosság és szárnyaló fantázia találkozott e könyv megalkotásakor”. E szavakkal méltatta Erki Edit irodalomtörténész azt a másfél éves kutató és művészi munkát, amely révén az album megszülethetett. Az albumot Jankovics József, a Hungarológiai Társaság főtitkára, a könyv felelős szerkesztője mutatta be. Mint elmondta: a kötet több száz fotográfia és illusztráció, valamint a kor szellemét és hangulatát idéző szöveggyűjtemény segítségével kalauzolja végig olvasóit az ezredévi kiállítás helyszínein és eseményein. Rangjukhoz méltó helyet kaptak a tudomány és a technika, a hír- és távközlés, a közlekedés és az ipar csarnokai, valamint a szórakozás, a társasági élet polgári helyszínei. Az összeállításból nem hiányoznak olyan dokumentumok sem, amelyek a kiállítás tágabb környezetét és fogadtatását érzékeltetik. A kötetet Gergely András korrajza, Kincses Károly fotótörténeti tanulmánya, részletes függelék és eseménynaptár teszi teljessé. Az, aki kézbe veszi a könyvet, nem csupán az ezredévi kiállítás levegőjébe „szippanthat bele”. Kugler Géza szakácskönyvéből előismereteket szerezhet a cukrászathoz, bepillanthat a Királyvonat dohányzójába, és azt is megtudhatja, hogy mely öltözékekben volt ildomós megjelenni az 1896. év június havában megtartott ünnepélyeken. Elmennek és maradnak a képek Találkozás Kozma Imre Balatonfüreden élő képzőművésszel Kazincbarcika (ÉM - FG) - Ma még a kazincbarcikai közönség láthatja Kozma Imre festményeit. De az elmúlt év novembere óta a megye több településén is bemutatkozott az alkotó. Most viszont rövidesen befejeződik a borsodi „turné”.- A sajóbábonyi művelődési központ meghívására, és tegyük hozzá, a segítségükkel hoztam ide az első tárlatomat. Előtte nem nagyon ismertem ezt a vidéket, s most a kiállítássorozatnak köszönhetően jártam Sajószentpéteren, Edelényben, Szikszón, Nyékládházán, Miskolcon... - meséli az alkotó. Mivel Balatonfüreden él, így eddig a legtöbb kiállítása Veszprém megyében volt, de többször kapott meghívást Budapestre, Szegedre, Győrbe, Sopronba. Volt már önálló tárlata Pécsett, Szentendrén, Gyomén, Gyulán és Szekszárdon is. Azt viszont nem tudná megmondani, hová kerülhettek a képei.- Az elején nem tartottam fontosnak, hogy feljegyezzem, kihez került egy-egy képem, most viszont már nem tudnám ezt pótolni. Balatonfüreden nagyon sokan megfordulnak, így szinte az ország minden részébe, de a határainkon túlra is eljutottak alkotásaim. Egyszer a fóti buszon találkoztam egy asszonynyal, áld elmondta, hogy van neki egy balatonfüredi „ismerőse”, igaz csak a festménye alapján ismeri. Magam is meglepődtem, amikor kiderült, hogy rólam van szó... Kozma Imre elsősorban tájképeket fest. Ha nem is felel meg pontosan a valóságnak az elkészült kép, a figyelmes szemlélő a színek, formák által sugallt hangulatok alapján képes megmondani, melyik vidékhez kötődik az alkotás. Persze, a legtöbb kép a Balaton-felvidéken született, de mutat alföldi tájat is, és az itteni kiállításainak köszönhetően a Sajó- völgy is ecsetjére kívánkozott. De valahol Iregszemcsén van egy telkibányai képe is.- Korábban mérnökként dolgoztam, de munkám elismeréseként 1976-ban átvehettem a „Veszprém Kozma Imre Fotó: Vajda János megyéért” érdemérem arany fokozatát. Ennek köszönhetően rendszeresen alkotói szabadságot kaptam. így jutottam el a telkibányai alkotótáborba. Ott kérte tőlem Szathmáry István, hogy fessek neki egy igazi Kozma-képet... Szathmáry István, az abaúji alkotótelepek elindítója azóta Regszemcsén él, így vélhetően ez a kép is a Balaton vidékére került. De Kozma Imre is visz magával erről a tájról újabb képeket. Kozma Imre: Zabolátlan ló- Néhány képem itt marad, gazdára talált, nagyon sok embernek tetszik, amit csinálok. Különösebb anyagi sikere nem volt ennek a sorozatnak, de örülök, hogy itt lehettem, barátokra találtam. És talán örömet adtam az embereknek. Nem intellektuális feladványokat, hanem szépet és érthetőt igyekszem nyújtani. „Nálam a táj, a természet eszköz, kifejezésmódom alapja, belőle táplálkozom, felhasználom festészetemben. Emberi tulajdonságokkal ruházom fel, segítségül hívom, s O segít nekem. Szimbolikus, allegorikus mondanivalóm része. Nézem, csodálom, rajongva tisztelem. Felhasználom, szerepet adok neki - céljaimnak megfelelően” - írta Kozma Imre barcikai kiállításának meghívójára. Ezt a tárlatot rövidesen lebontják, a képek visszakerülnek Baíatonfüredre, de viszi a művész az itt szerzett élményeit is. így most már az otthoni kiállításaira invitál.- Több tárlatom is lesz ezen a nyáron Balatonfüreden. Ha arra jár, nézzen be... Ha arra járunk, nézzük meg Kozma Imre kiállítását, hátha ráismerünk a balatoni festő képein a Sajó vidékére. A (le)győzhetetlen kultúra Fekete György országgyűlési képviselő a táboravatáskor Dobos Klara Vizsoly (ÉM) - Református ifjúsági tábort avattak nemrégiben Vizsolyban. A rendezvény vendége volt Fekete György keresztény- demokrata országgyűlési képviselő is, aki az új szabadtéri színpadon mondta el beszédét. □ Ön és a pártja mit tudtak segíteni a kezdeményezés megvalósításában? - kérdeztük tőle. • Én azt hiszem, hogy a pártnak az affinitáson kívül nincs szüksége, hogy segítsen ezekben a kezdeményezésekben. Magam személy szerint a vizsolyi alapítvány kuratóriumának tagja vagyok. Amikor felkértek erre, még államtitkára voltam a Művelődési Minisztériumnak, s akkor kezdtünk foglalkozni az egyházi ingatlanok visszaadásával. De bevallom, az ifjúsági tábor épületének visszakerülésében nincs nagy részem... □ Viszont fontosnak tartja az ifjúsági tábor működését... • Közel ötven évig olyan környezetben éltünk, amelyben azt kellett hinnünk, hogy a nemzet olyan erős, amilyen erős az állam. Aztán kiderült: minden higgadt polgári demokráciának a lényege abban van, hogy az állam gyenge, de a civil szféra erős. Erősek az egyesületei, egyházai, informális körei, és ezekben minden megtörténik, amit nem szabad felülről irányítani. Én abban reménykedem, hogy ez a tábor is sok-sok csoportnak olyan találkozóhelye lesz, ahol a tolerancia, egymás tisztelete és művelése kiteljesedhet. Jó lenne, ha százával, ezrével volnának ilyenek. Ez egy csíra, és különösen gyönyörű, hogy az 1100-as évfordulón született meg a kezdeményezés. □ Vagyis inkább a végeredménye... • De a polgárok számára - akár itt a faluban, akár akik majd ide jönnek - a dolog most kezdődik. A gyermek is régebben megszületik a Fekete György Vizsolyban A szerző felvétele párok gondolatában, de szülő csak akkor lesz az ember, amikor a csöppséget a kezébe veheti... □ Ugyan egyre több nálunk is a civil szerveződés, de talán nem annyi, mint lehetne. • Abban a tévedésben él sok kezdődő szerveződés, hogy minden pénzkérdés. Úgy indulnak a dolgok, hogy ide nekem az államkasszát, az önkormányzat kasszáját, ide nekem a vállalkozók pénzét. Pedig jó előkészítés után hihetetlen kevés anyagi erővel is remek dolgokat lehetne csinálni. Jó dialógusokat, jó együtt- léteket, kölcsönös tanítást... □ Kötekedésnek tűnhet, de egyetértésről beszél, közben pedig pártján belül is elég nagy a széthúzás. • Én azt hiszem, nem természetellenes ez a dolog. Rengeteg olyan emberi, nézőpontbeli, szakmai különbség van, aminek értékeléséhez a normális fórumok nem voltak meg az elmúlt évtizedekben, s a szelepek most nyílnak ki. Egyébként pedig vannak dolgok, amiket nem lehet megspórolni a történelemben. Demokráciát szülni iszonyú hosszú idő lesz, számtalan emberi gyengeség, politikai koncepciótlanság, etalonhiány és az igazodás képességének hiánya fogja mételyezni és masza- tolni a következő éveket, függetlenül attól, ki kormányoz, és ki van ellenzékben. Aztán remélhetőleg a dolog kiforrja magát. □ Mint volt művelődési államtitkár, hogy látja a mostani kultúrpolitikát? • Én és munkatársaim konkrét, a következő négy évre szóló kulturális programot hagytunk a minisztériumban. Pontos határidőt jelöltünk azokhoz a törvényekhez, amelyek közül egyetlenegy született csak meg, a levéltári törvény. Az összes többi még mindig mozgásban van. A program ottmaradt, nem nagyon használták. Ilyenkor az ember azt gondolná, hogy az új kormánypártoknak van saját programjuk, amelyeknek a megvalósítása teszi szükségtelenné az otthagyott korábbi programot. Ez azonban nem történt meg, sőt, érzésem szerint óriási fejetlenség uralkodik. Még a privatizáció nem fejeződött be a kultúrában sem, és helyenként elég rossz ízű osztozkodás folyik. Ezekben a csatákban pedig csak a kultúra lehet vesztes. És mivel az állam- háztartási törvénynek még a csíráját sem látjuk, nem tudjuk, hogy azok a kulturális intézmények, amelyeknek hosszú távon még költségvetésből kell élniük, hogyan maradnak fenn. Az első négyéves kormányperiódus alatt egyetlenegy kulturális intézmény nem szűnt meg, és egyetlenegy kulturális kezdeményezés valamilyen minimális állami támogatás nélkül nem létezett. Ezt ma sajnos nem lehet elmondani. □ Gondolom, ez nagyon elszomorítja. • Természetesen. De egyrészt nem hiszem, hogy a világ velünk fejeződik be, és nem hiszem, hogy bármelyik kormánypárt működésével fejeződik be. Ez az ország az örökös újrakezdések országa. Aki már most nem gondol arra: hogy fogja folytatni két év múlva, az elég gyalázatos politikus... Életversek Ózd (ÉM) - Életversek címmel látott napvilágot Gál Zoltán pedagógus első verseskötete. A kiadvány megjelenése alkalmából irodalmi estet rendeznek május 15-én, szerdán délután 5 órától a Bükk Művelődési és Vendéglátó Házban. A műsor elején Strohmayer László köszönti a szerzőt és a vendégeket. Az est háziasszonya Benkőné Fehér Éva, a Széchenyi István Szakközép- iskola igazgatója. A műsorban közreműködnek a Széchenyi István Szakközépiskola és a táblai általános iskola tanulói. Gömöri tábor Putnok (ÉM) - A Gömöri Népfőiskolái Egyesület és a Gömöri Múzeum nyári honismereti és életmódtábort szervez július 1. és 10. között. Elsősorban középiskolásokat várnak, de minden érdeklődő jelentkezését szívesen fogadják. Szállást a Gazdaasszonyképző Kollégiumban biztosítanak. Túljelentkezés esetén a fiúkat a kollégium udvarán, sátorban szállásolják el. A tábor témakörei a honfoglalás és az egészséges táplálkozás. Az előadások mellett kézműves-foglalkozásokra, kirándulásokra és strandolásra is nyílik lehetőség. További információk a következő címen kérhetők: Gömöri Múzeum 3630 Putnok, Serényi tér 10. Telefon: (48) 430-292. Tehetségkutatók Miskolc (ÉM) - Az Erdélyi János Tehetségkutató és Tehetségnevelő Alapítvány pályázatot hirdet a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében élő és tanuló, különösen tehetséges fiatalok támogatására. A pályázat célja: egyszeri anyagi támogatással ösztönözni az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a tehetségkiválasztást és -nevelést; elősegíteni a módszerek kidolgozását, fejlesztését, közkinccsé tételét, valamint a fejlesztő programok gyakorlati megvalósítását. Az alapítvány rendelkezésére álló pénzösszeg korlátozott volta miatt a költséges - állóeszközök beszerzésével járó - programok finanszírozására nincs lehetőség, s nem támogathatók olyan pályázatok, amelyek több évre terjedően igényelnek anyagi fedezetet, illetve munkaerő alkalmazásával járnak. Előnyben részesülnek a tehetséges fiatalok szakszerű kiválasztásában, nevelésében már eredményekkel rendelkező intézmények, pedagógusok. A kiemelten támogatandó területek: fejlesztő programok készítése, az irányított önképzés formáinak kidolgozása; a hátrányos helyzetben élő, kiemelkedő képességű fiatalok fejlődésének támogatása; a képességfejlesztő diákkörök működésének elősegítése; szakértői támogatás kérése eredménymérésekhez és képességvizsgálatokhoz. A pályázatokat két példányban május 31-ig kell benyújtani az Erdélyi János Tehetségkutató és Tehetségnevelő Alapítványnak címezve a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézetbe. Cím: 3534 Miskolc, Andrássy u. 96.; 3510 Miskolc, Pfi: 505. Bővebb felvilágosítást a 46/401-433-as telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Pedagógusoknak Miskolc (ÉM) - A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó jogszabályok változásáról rendez városi fórumot a Pedagógus Szakszervezet miskolci csoportja május 15-én, szerdán délután fél 3-tól a Herman Ottó Gimnázium dísztermében. A fórum meghívott előadói Tompáné Szabó Rita, a Munkaügyi Bíróság elnöke, Gecse Istvánná bíró és Nik- házy László ügyvéd. Élet és Tudomány Miskolc (ÉM) - Többek között Bár- czy Pál professzorral olvashatunk beszélgetést az Élet és Tudomány című folyóirat legújabb - május 10-i - számában. A Miskolci Egyetem professzora állította elő munkacsoportjával a világ jelenlegi legjobb űrkemencéjét, amelyet a NASA szakemberei is kipróbáltak Amerikában. Ezen kívül foglalkozik a lap a populációdinamikai modellekkel, az ókori Egyiptom történetével, a szervátültetés immunológiájával;, és Kleopátra ékszereivel is. t i í
