Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-30 / 125. szám
1996. Május 30», Csütörtök Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 13 Gazdanapok Szerencsen Szerencs (ÉM) - Holnap délelőtt tíz órakor kezdődik Szerencsen az immár hagyományos Hegyaljai Gazdanapok rendezvénysorozat. A sorrendben hatodik rendezvényt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke nyitja meg, majd Szabó György népjóléti miniszter és Németh Miklós, az EBRD alelnöke köszönti a kiállítókat és a vendégeket. A háromnapos esemény gazdag programmal yáija az érdeklődőket. A kiállításon ós vásáron bemutatkoznak a térség vállalkozói, pénteken gyakorlati gépbemutatót is tartanak. A szombati szakmai nap keretében pedig a Privatizáció helyi tapasztalatairól, a régió idegenforgalmi lehetőségeiről szerveznek fórumot. Napirenden a tavalyi gazdálkodás Miskolc (ÉM) - Többek között a részvénytársaság tavalyi gazdálkodásáról, a mérleg szerinti eredmény kezeléséről és az idei helyzetről lesz szó az ÉMÁSZ mai közgyűlésén. A Miskolci Egyetem aulájában tartandó ülésen módosítják az alapító okiratot is. Idén lassul a stabilizáció Budapest (MTI) - GKI Gazdasag- kutató Rt. úgy ítéli meg, hogy idén erőteljesen lelassul a stabilizáció, és az államháztartás deficitje is magasabb lesz az előirányzottnál. Mindet az az előrejelzés tartalmazza, helyet a gazdaságkutató szakem- bßrei ismertettek szerdai sajtótájékoztatójukon. A prognózis szerint fragy a veszélye annak, hogy az infláció a tervezettnél magasabb lesz, és 20-25 százalék között állandósul. Á szakemberek nem tartják szükségnek és lehetségesnek a gazdaságpolitika lényegesebb módosulását, ám a növekedés érdekében szerintük fel kellene gyorsítani a hosz- szú távú reformok - egészségügy, Nyugdíjrendszer - előkészítő munkáit. Az összefoglalás szerint a GDP 'dén legfeljebb 1 százalékkal növek- sz>k, a lakosság egy főre jutó reáljö- Vedelme 3-4 százalékkal, fogyasztá- Sa 3 százalékkal csökken majd. Idegenforgalmi bevételeink Budapest (MTI) - Az első negyedében csaknem 120 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalomból, és ez több mint 270 millió dolláros javulás az elmúlt év hasonló időszakában keletkezett jelentős Passzívumhoz képest. A Magyar Nemzeti Bankban szerdán az MTI kérdésére elmondták, "ogy március végéig 336,9 millió dollár idegenforgalmi bevétel keletkezett, ami 31 százalékos növekedés a tavaly év hasonló időszakához képest. A kiadás 218,8 millió dollár y°lt, ez viszont 47 százalékos csökkenést mutat elsősorban a lakosságú turistavaluta eladásának visszaesése miatt. így 118,1 millió dollár aktívum alakult ki az első negyedévben, míg tavaly 156,6 millió Passzívumot mutatott az idegenforgalmi pénzügyi mérleg. Csak 1996 tóarciusában 66 millió dollár volt a többlet. Kilenc forint osztalék a Mólnál Budapest (MTI) - Az ezer forint névértékű értékpapírokra 9 forint osztalékot fizet a Mól. Ez azt jelenti, bogy az adózott nyereség 25 százalékát, 885 millió forintot fizetnek ki erre a célra. így döntött a társaság közgyűlése. Az eredeti kárpótoltak ezt az összeget méltatlanul kevésnek találták és emelésére többféle Javaslatot tettek. Az elmúlt évet értékelő beszámoló szerint a társaság 1995-ben 3,4 milliárd forint adózott eredménnyel Járt, míg 1994-ben 2 milliárd forin- tós veszteséget könyvelt el, így a javulás 5,4 milliárd forintot jelent. Az elmúlt évben a Mól piaci helyzetó stabil maradt, nagykereskedelmi Pozíciói javultak, a kőolajtermék- ■tereskedelemben és kiskereskedelemben elért részarányát megőrizte. A hazai termelés, a beszerzés és a föld alatti tárolók összehangolt jnűködtotésével zavar nélkül biztosították a hideg miatt megnövekedett igényeket is. Azé a mozi, aki működteti Miskolcon 3,4 százalékos nézőszámcsökkenést regisztráltak Méhes László Miskolc (ÉM) - A miskolci ön- kormányzat alapította inozi- üzemeltető társaság, a Cine-Mis két éve egyeduralkodó a városi filmszínházak piacán. A jogelőd nélkül induló társaság feladata azonban nemcsak a „moziűr betöltése, vagyis a filmek beszerzése és a vetítések folytatása lett, hanem önálló gazdálkodásukra építve magukra vállalták a használatba kapott épületek és a technika megújítását is. Mióta a kultúra, illetve az annak közvetítésére szolgáló intézmények egyre szűkülő keretek között jutnak közpénzekhez, s a pénzmegvonással az állam deklaráltan a sajat bevételi források felkutatására ösztönzi a „nép művelőit”, leginkább a közintézmények bezárásáról, nem pedig a kultúrmenedzserek siker- történeteiről értesülhetünk. Noha a százéves film a művelődés „nagykönyve” szerint (köz)szemlé- letformáló erővel bír, a (köz)szóia- koztatóipart reprezentáló filmszínházak - mint nem élet- és kultúr- fontosságú művelődési centrumok - elsőként estek áldozatául a pénzhiánynak. Pedig a filmszínház egykor a közélet színtere volt. Kávézók üzemeltek bennük, bálokat rendeztek a falak között - említette beszélgetésünk alkalmával egy 73 éves mozigépész. Majd hosszan sorolta Miskolc egykori filmszínházait, nosztalgiázott a táblás házas vetítésekről, amikor a mozik még versenghettek egymás között a nézőkért és azért, hogy melyikük tud előbb hozzájutni egy:egy Új filmhez. A szabad „verseny az elmúlt években kissé másként alakult: a kisebb mozik - a megyei moziüzemi vállalatok megszűnésével, s egyben azért, mert működtetésük további veszteségeit senki nem vállalta át - sorra bezártak. Azok viszont, amelyeknél remény volt a gazdaságos kihasználásra, továbbra is „üzemjogot” nyertek, s lassan monopolhelyzetbe kerültek. Az efféle „egyeduralom” mégsem egyenlő a hata - más bevételekkel, hiszen a filmkultúra szakavatott közvetítése kettős szorításban tartja az üzemeltetőket. Ez jó esetben azt jelenti, hogy a sikerfilmek nyereségéből áldozni illik a „veszteséges üzemre állított művészfilmekre is, hiszen a műsor- politikai anomáliák csak így kerülhetők el. Nyáron lesz immár két eve, hogy a miskolci önkormányzat - Cine- Mis néven - korlátolt felelősségű társaságot alapított a városközpont két továbbélésre „ítélt” filmszínházának üzemeltetésére. A jogelőd nélkül induló társaság feladata azonban nem csak a filmek beszel - zése és a vetítések folytatása, hanem a használatba kapott épületek és a technika felújítása lett. Az önálló gazdálkodás hátterében azonban ott állt az is, hogy mindezt saját erőből, támogatás nélkül kell A technika már a '90-es éveké Renoválás - a bevétel terhére megvalósítani - tudatja Bíró Tibor, a Cine-Mis ügyvezető igazgatója. A pályázat útján „önkormányzati vállalkozóvá” előlépett szakember bölcsész diplomája megszerzése előtt mozigépészként, majd üzemvezető- helyetteskent járta végig a ranglétrát, míg eljutott a megyei moziüzemi vállalat műsorosztályvezetői, majd felszámolóbiztosi posztjáig. A mozi-vállalkozás indulásakor számolni kellett persze azzal, hogy a ’90-es évektől kezdve a látogatók száma az emelkedő helyárakkal közel egyenes arányban csökkent. Miközben tavaly országos átlagban 14—15 százalékkal kevesebben ültek be a mozikba, Miskolcon csak 3,4 százalékos nézófogyatkozást regisztráltak az ezt megelőző évhez képest. A Magyarországon megjelenő filmtermésből közel 150-et kiválasztó Cine-Mis bemutatóit 450-460 ezren látták, a városok közötti versenyben így a harmadik, negyedik helyen állnak. A nézőszám szempontjából egyik legkritikusabb pontként számon tartott, két hónappal a vetítés előtt tervezett műsorprogramot - látogatók hiányában - pedig a legritkább esetben kellett módosítaniuk. Az önkormányzat tulajdonosi bizottságának félévente megküldött üzleti jelentések - felügyelőbizottsági és könyvvizsgálói kontroll mellett - rendszeresen számot adnak a Fotók: Bujdos Tibor társaság gazdálkodásáról. Jelzik egyben azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyet az üzemeltetők pályázatukban magukra vállaltak: azaz, a nyereség egy részéből, a Béke és a Kossuth mozi épületében található üzlethelyiségek bérleti díjából, valamint a filmek előtt vetített reklámok bevételéből emelik a szolgáltatások színvonalát. Tavaly éves összbevételük 10 százalékát, mintegy 5 millió forintot költhettek a vetítéstechnikai valamint a hangberendezések korszerűsítése, az előcsarnokok és a termek felújítására a székektől az épület tetőszerkezetéig. A Béke kamaratermében például a ’40-es években gyártott - bár „technikatörténeti” értékű - vetítőgépet felváltotta a ’90-es évek műszaki megoldása. De ez lesz a városban az első olyan vetítőterem - teszi hozzá „mellékesen” Bíró Tibor -, ahol idén nyártól légkondicionáló vigyázza a helyiség állandó hőmérsékletét. Az ügyvezető arra a kérdésre, hogy a két nagyterem, illetve a három kisebb vetítő kihasználtsága miként alakul, nem tud konkrét választ adni. Mint mondja, a hasonló tevékenységi formákat - amelyet ugyanaz a személyzetet szolgál ki - nem lehet különválasztani egymástól. Ha azt vesszük, hogy a filmek bérleti díja - fajtától függően - a bevétel 43-50 százalékát teszi ki, egy olyan kisebb terem, mint például a Hevesy különálló üzemeltetése milliókat emésztene fel. Bíró Tibor egyedül a videotéka működésével elégedetlen. Mióta ugyanis kiegyensúlyozott a mozik látogatottsága, fogyatkozik az érdeklődés a videózás, így a kazettakölcsönzés ű’ánt is. Egy műsoros kazetta négyezer forintos befektetése optimális esetben - ha naponta kifizetnék rá a 150 forintos kölcsönzési díjat - egy hónap alatt térül meg, s csak ezután hoz nyereséget. Ha kibírja a gyakori használatot, vagy nem „tűnik el” a kölcsönzési idő alatt, ami a jog szerint nem lopásnak, hanem szerződésszegésnek számít. Mindezzel együtt a nem túl sok hasznot termelő tevékenység fenntartásáról még gondolkodnak Bizalmatlanul nézik az autópálya terveit Miskolc (EM - M. L.) - Az M3-as autópálya, illetve annak csatlakozó útszakaszai megépítésével kapcsolatban vitafórumot rendezett tegnap a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete a Tudomány és Technika Házában. Az M3-as megépítésének ’95 októberére kikristályosodott tervei, amelyre a kormány is áldását adta, nem egyezik meg azokkal a korábbi, az M30-as utat is magában foglaló elképzelésekkel, amit a az Északkelet Magyarországi Autópálya Kft. képvisel. A társaság véleménye továbbra is az, hogy1 a legszerencsésebb az lenne - és ebben látnák biztosítva azt, hogy a tervekből valóság lenne -, ha az építést mindkét irányból, azaz Gyöngyös és Miskolc felől egyaránt elkezdenék - fejtette ki a rendezvény meghívott előadói közül elsőként Móricz Tibor, az Észak-magyarországi, Gyáriparosok Szövetségének (ÉGYSZ) főtitkára, egyben az autópálya kft. ügyvezető igazgatója. Mint elmondta: nem látják biztosítva azt sem, hogy a pálya meglévő szakaszának felújítása ’97 végére elkészül, illetve hogy még a választások évében Füzesabonyig ér majd a sztráda. Kihasználatlanul marad azonban a Miskolc térségében fellelhető nyersanyagbázis, valamint a szabad munkaerő foglalkoztatása is. Az M3-as - amely szervesen kapcsolódna az európai 5-ös tranzitfolyosóhoz - megépítésével azonban már csak azért sem ildomos tovább várakozni, mivel a szlovákiai déli autópálya elképzelései hasonlóak ehhez, s ha az előbb megépül, lemondhatunk az országút tranzit szerepéről. Szentpéteri István, az ÉGYSZ alelnöke az elmondottakhoz hozzátette: igaz, a tőkét nem az autópálya vonzza, de preferenciák nélkül mégsem fejlődhet ez az országrész. Állítják: Miskolc felól is el kellene kezdeni Fotó: Farkas Maya Pénzügyekről a kamarában Budapest (MTI) - A Pénzügyminisztérium (PM) elfogadja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azon javaslatát, hogy' az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében terjesszék ki az átalányadózás hatályát - jelentette be Medgyessy Péter szerdán az MKIK elnökségi ülése után, amelyen a pénzügyminiszter mint meghívott ismertette a kormány elképzeléseit az adórendszer átalakításáról. Tolnay Lajos, az MKIK elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kamara szerint „meg kell regulázni” a helyi önkormányzatokat a helyi adók kivetésénél, hiszen az önkormányzatok egyTe növelik a helyi adók mértékét. E kérdésről a pénzügyminiszter nem fejtette ki véleményét. A kamara és a PM abban egyetért, hogy kívánatos lenne a vállalkozások alapításánál bevezetni az úgynevezett “egyablakos rendszert”, amely sok időt takaríthat meg a vállalkozást alapítóknak, hiszen egyetlen egy helyen egy ablaknál nyújthatnák be a cégalapításhoz szükséges összes dokumentumot. Az MKIK egyebek között javasolta a Pénzügyminisztériumnak, hogy végezzenek hatásvizsgálatot a beáramlott külföldi tőkéről, arról, hogy’an terül szét e tőke az országban, s hogyan működik. Az MKIK azt is javasolta, hogy ösztönözzék jobban a jövőben a zöldmezős beruházásokat, hiszen a következő években a tőkebeáramlás az ilyen beruházások és nem a privatizáció révén történhet csak. Nem tudtak egyetérteni a megbeszélésen abban, hogy a kamarai tagdíjak levonhatóak legyenek-e az adóból. Az MKIK ezt már régen szorgalmazza. A Pénzügyminisztérium elvileg elfogadja a kamarának azt a javaslatát, hogy csökkentsék a forint leértékelésének ütemét, ám ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha mérséklődik az infláció, és egyértelműen kiderül, hogy nem fogja vissza az exportkedvet. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy' nem elégedett a gazdaság növekedésének ütemével, de örvendetesnek tartja azt, hogy az export folyamatosan növekszik, így az utolsó negyedévben a magyar kivitel 13 százalékos bővülést mutat, amit viszont például a csúszóleértékelés mérséklésével nem leime szabad visszafogni. Árfolyamok Budapest (MTI) - Ellentmondásosan alakult az értéktőzsde részvényszekciójának ármozgása a kereskedés során: miközben több meghatározónak tekinthető részvény árfoly'ama emelkedett, néhány papír jelentős áresést volt kénytelen elkönyvelni. A tőzsde részvényforgalma meglehetősen alacsony maradt, 545,1 millió forint lett. A kárpótlási jegy' élénk forgalom (27,9 millió forint) mellett tovább gyengült: mai átlaga 393 forint lett, de záráskor már csak 390 forintot ért. A részvények közül 27 forgott. Emelkedett 9, csökkent 13, nem/alig változott 5 részvény ára. A legnagyobb mértékben a Danubius árfolyama emelkedett: az újra erőre kapó részvény zárásra 2420 forintig jutott. A Borsod- Chem árfolyama 2900 forint fölé került, az In- ter-Európa Bank elérte a 29 000 forintot. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: máj. 29.: 2901,57 -20,77 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. május 29. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 229,73 234.17 231,95 ausztrál dollár 120,87 123,07 122,06 belga frank* 476.75 486,33 ■ 481,73 dán korona 25,38 25,90 25,63 finn márka 31,86 32,50 32,10 francia frank 28,98 29,56 29,25 holland forint 87,61 ■ 89,37 S8,46 ír font 236,72 241,28 238,41 japán jen* 139,38 142,14 140,71 kanadai dollár 110.19 112,29 111,22 kuvaiti dinár 504,35 514,03 509.73 német márka 98,01 99,97 98.97 norvég korona 22,94 23,40 23,16 olasz líra** 97,59 99,45 98,28 osztrák schilling 13,93 14,21 14,06 portugál escudo* 95.54 97,44 96.42 spanyol peseta* 117,78 120,12 118,87 svájci frank 119,07 121,49 120.22 svéd korona 22.26 22,70 22,44 ÜSA-dollár 151,51 154,41 153,02 ECU (Közös Piac) 185.42 189,06 187,22 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
