Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-24 / 121. szám
1996- Május 24♦, Péntek Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 A kamarák szerepe a szakképzésben Budapest (ÉM) - A vállalkozók fizetik a szakképzést, ezért a kamarák a Szakképzési Alap felhasználásában részt követelnek maguknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Szakképzési Munkabizottsága szerdai ülésén ágy határoztak, hogy kezdeményezik az idejétmúlt képzési rendszer megszüntetését, és a gazdálkodók igényeinek megfelelő szakképzés kialakítását - tájékoztatta lapunkat az MKIK sajtóirodája. Tavaly több mint 70 milliárd forintot fordítottak ifjúsági szakképzésre, s ez a Pénz javarészt az önkormányzatok, 3z állami költségvetés és a vállalatok kötelező szakképzési hozzájárulásából tevődik össze. További milli- árdokat költött az állam a felnőtt- képzésre. Ezek a közpénzek pedig a különféle adókból, befizetésekből keletkeznek. A kamara úgy látja, hogy e pénzek felhasználása nem mindig szolgálja a gazdaság érdekeit, a szakképzés pedig csak részben igazodik a felhasználók igényeihez. A világon mindenütt klasszikus kamarai feladat a szakképzés és a továbbképzés. Számos ország kamarája saját továbbképző-hálózatot működtet, hogy tagjainak megfelelő színvonalú képzést nyújthasson. A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara egyelőre a meglévő intézményhálózatot veszi igénybe képzési programja végrehajtásához, s egy önálló kamarai képesítési rendszert alakít ki. Elkezdte a mesterképzés követelményeinek kidolgozását, elsőként a kereskedelmi szakmákban. Azt is célul tűzte ki a kamara, bogy a szakképzési törvényben hozzájárulásként ismerjék el a ténylegesen felmerülő költségeket. A gázrészvényekről tárgyalt az ÁPV Rt. Budapest (MTI) - Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósága megtárgyalta az öt vidéki gázszolgáltató önkormányzati részvényei kiadásának előkészítéséről szóló előterjesztést. A testület megállapította," hogy a technikai előkészítés megtörtént, a témát azonban újra kell tárgyalni, mert több olyan önkormányzat is jelezte igényét a részvényekre, amelyekkel eddig az APV Rt. nem számolt. Ismeretes, b°gy a privatizációs tervezet a törvény értelmében a társaságok jegyzett tőkéjéből 40 százaléknak megfelelő részvénycsomagot ad át a privatizációs szervezet a települési ön- kormányzatoknak. A részvények a korábban megvalósított önkormányzati fejlesztésekért járnak, jegyes önkormányzatok azonban a fejlesztések után saját tulajdonban tartották a vezetéket, ezért az ÁPV Bt- értelmezése szerint nekik nem Jár részvény. Az új igények miatt a részvényátadás 2-3 héttel elhúzódik, így várhatóan július 31-éig fejeződik be. Hitel a panelházak felújítására Budapest (MTI) - A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. és a német Kreditanstalt für Wiede- ’Mbau egy 30 millió márkás és egy b9 millió márkás hitelcsomag folyósításáról kötött megállapodást. A csütörtökön Budapesten aláírt szerződések beleilleszkedik a német kormány által biztosított 1 milliárd márkás keretbe. Az aláírást követően tartott sajtótájékoztatón elmondták: a 30 millió üiárkás hitelt a panelépületek felújítására indított energiamegtaka- ntási programhoz lehet igénybe yenni. Várhatóan június elején írjuk ki a hitel felhasználására a pályázatot, amelyre paneltulajdono- ‘s°k, elsősorban lakóközösségek, ügyének jelentkezését várják. Á hitól folyósításába az MBFB több, or- *zúgos és regionális bankot bevon, tóhát országszerte elérhető lesz. A tótel futamideje maximum 10 év, kamata kedvezményes, nem éri el a 10 százalékot, mivel a kormány a kamatok kétharmadát átvállalja. . későnként 800 ezer forintot lehet |gényelnj. A 60 millió márkás keret önkormányzati infrastrukturális beruházásokra szolgál: gáz-, víz-, szennyvíz-, hőeüátás- és közleke- uesfejlesztésre lehet igénybe venni. A keret várhatóan a nyár végén nyí- . meg. Az igényelt összegnek mncs korlátja. A hitel kamata a jelenlegi elképzelés szerint a jegyban- ulupkamat plusz 2 százalék. A szállítmányozás bizalmi szakma A tevékenység újjáéledését 1990-től számítják a szakemberek A szállítmányozó számára az a fontos, hogy az áru biztonságban megérkezzen a megrendelőhöz Fotó: B.T. Miskolc (ÉM - ME) - A laikus számára a fuvarozás és a szállítmányozás egymással felcserélhető, egymással behelyettesíthető fogalmak. A gyakorlatban azonban teljesen mást takar ez a két tevékenység. Barta Tamással, a Borsodcamion ügyvezető igazgatójával a szállítmányozás újjáéledéséről, gondjairól beszélgettünk. Mielőtt a szakma történetét, helyzetét megnéznénk érdemes tisztázni, milyen tevékenységet is takar a szállítmányozás fogalma. A polgári törvénykönyv szerint, a szállítmányozó az a független személy, áld megbízója árujának továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket megköti, és a küldemény szállításával kapcsolatos teendőket elvégzi. Vagyis a tisztán szállítmányozással foglalkozó cégek nem rendelkeznek a fuvarozáshoz szükséges eszközparkkal - így kamionokkal, tehergépjárművekkel stb. -, feladatuk az, hogy az áru útját a megbízótól a megrendelőig megszervezzék. Legfontosabb munkaeszközük a telefon, ennek segítségével vannak jelen az ország, illetve a világ különböző pontjain. Hazánkban 1948 után ez a szakma gyakorlatilag megszűnt, pontosabban a mamutcégek szervezése jegyében egy-két szállítmányozásra szakosodott nagyvállalat monopóliuma lett. A szakemberek az újjáéledést 1990-tól számítják, ekkor kezdődött meg nálunk a szállítmányozói réteg kialakulása. Mivel azonban tőkeigényes vállalkozásról van szó, az eltelt évtizedek alatt keletkezett űrt elsősorban a nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, külföldi érdekeltségű társaságok kezdték el kitölteni. Á jó nevű nyugati cégek, a külföldi-magyar vegyesvállalatok mellett ma is csak elvétve akad tisztán hazai tulajdonú társaság. Akik mégis belevágtak, azok korábban a már említett „mamutok” valamelyikénél szerezték a szakmai ismereteket.- Ez egy bizalmi szakma - szögezi le Barta Tamás - amelyet rendkívül érzékenyen érint a gazdasag minden rezdülése. - A fizetési fegyelem nálunk fokozott hatással jelentkezik. A szállítmányozási díj szerkezete ugyanis úgy áll össze- , hogy 90-95 százaléka a fuvardíj, a maradék 5-10 százalékból kell fedeznünk saját költségeinket és ebből jön össze a nyereségünk is. És annak ellenére, hogy nekünk valamilyen oknál fogva nem fizet a megbízó, a fuvarköltséget a másik partner cég felé állnunk kell. Egy-két ilyen balul sikerült üzlet akár a társaság létét is veszélyeztetheti. A szállítmányozókra kettős nyomás nehezedik: az egyik oldalról megbízóik küldeményét kell megfelelő garanciák mellett célba juttatni, a másik oldalról pedig - az egyébként is nehéz helyzetben lévő - fuvarozók elvárásainak kell eleget tenniük.- Nekünk tulajdonképpen mindegy, hogy hazai vagy külföldi fuvarozót bízunk meg a szállítással, a lényeg, hogy megfelelő minőségben és természetesen megfelelő áron teljesítse a feladatot - mondja az ügyvezető. Mint kiderül, az árak tekintetében a magyar fuvarozók hátrányban vannak. Ami érthető is, hiszen azt a mintegy 5 ezer nagytehergépkocsit, amelyek műszaki allapota megfelel az országhatár átlépéséhez szükséges követelményeknek, az elmúlt 5 évben vásárolták tulajdonosaik. Ez komoly beruházást jelentett számukra, és így nagyobb nyereséggel kell dolgozniuk ahhoz, hogy a lízingdíjat és a kamatköltségeket fizetni tudják. Ellenben egy francia vagy német vállalkozó olyan kamionnal jár, amelyet az előző amortizációjából vett meg. A Magyar Szállítmányozók Országos Szövetségének jelenleg 54 rendes tagja van - közülük kettő borsodi székhelyű - és 16 társult tagot tartanak nyilván. Barta Tamás szerint jelenleg ettől jóval többen vannak a piacon. De a kezdeti nagy lendület után most a háttérben megkezdődött egy tisztulási folyamat. Alihoz azonban, hogy egy egészséges struktúra kialakulhasson - ahol vannak a nagyok, több közepes vállalkozás és a kisebb cégek - még körülbelül 5 év szükséges. S, hogy az érdekeltségek zöme akkor is külföldi lesz vágj' előtérbe kerül a hazai tőke is, ma még nehéz lenne megjósolni. Napirenden a területfejlesztés Sátoraljaújhely, Sárospatak (ÉM - BSZA) - Két zempléni városban - Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon - tanácskoztak tegnap a területfejlesztési törvénjTŐl. és annak hatásairól statisztikai vonzáskörzetük településeiről érkező polgár- mesterek. A törvényről Gyarmaty Mihály, a Megyei Önkormányzat Területfejlesztési osztályvezetője tartott mindkét helyen tájékoztatót, majd a felmerülő kérdésekre is válaszolt. Sátoraljaújhelyen a közelmúltban megalakult Hegyközi és Bodrogközi Területfejlesztési Szövetségek tagjai vitáztak a társulás lehetséges formáiról. Nagy Géza Vilyvitány polgármestere nehezményezte, hogj' a két különböző adottságú térség mindössze egy küldöttet delegálhat majd a Megyei Fejlesztési Tanácsba. A vita végére két lehetséges út között választhattak a megjelentek: két különböző kistérségi társulást hoznak létre, vagy megmaradnak a területfejlesztési szövetségek és egy közös tömbbe tömörülnek. A jelenlevők végezetül ez utóbbit tartották érdemesnek az elfogadásra. Mivel több polgármesternek nem volt meg a társuláshoz szükséges képviselőtestületi határozata, ezért annak megalakulását június 7-ére tolták el. Addig várhatóan mindannyian meg tudják teremteni ezt a feltételt is. A sárospataki összejövetelen a jelenlevők főleg azt kifogásolták, hogy az egyesülés fenntartásához szükséges befizetendő pénzösszeget nem határozták meg, így előre nem tudják, hogy képesek lesznek-e kifizetni. Ennek ellenére egj'hangúlag a társulás megalapítása mellett foglaltak állást, emiatt égj' minimális pénzalapot is létrehoztak, amely ötezer forint befizetést jelent önkormányzatonként. Ezután a megjelentek Jánosdeák Gábort, Sárospatak polgármesterét választották küldöttként a Megj'ei Fejlesztési Tanácsba. Testre szabott szövetkezeti törvény kell Az áfészek nyeresége a múlt évben elérte a 900 millió forintot Budapest (MTI) - Az áfészek csak mérsékelten tudták növelni árbevételüket 1995-ben. A tavalyi 127 milliárd forintos forgalom csak 5 százalékkal haladta meg az 1994. évit. Ez némi pozícióvesztést jelent a korábbiakhoz képest - hangzott el az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) országos tanácsülésén csütörtökön, Budapesten. A gazdálkodást értékelve a tanácsülést követően Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ alelnöke az MTI-nek elmondta: az áfészek nettó nyeresége a múlt évben elérte a 900 millió forintot. A Magyarországon működő 277 áfészböl mintegy 40 nem tudott tavaly nyereségesen gazdálkodni. Veszteségük megközelítette a 300 millió forintot. Ugyanakkor kedvezőek a közös értékesítési lánc tapasztalatai. A Coop-üzletlánchoz jelenleg mintegy 700 áfész-üzlet tartozik, és már jelenleg is ezek az üzletek adják a kiskereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát. Várhatóan az év végéig a Coop-üzletlánchoz csatlakozó üzletek száma 1000 fölé emelkedik. Az idei forgalmat szeretnék az áfészeknél az infláció mértékében, azaz 20-25 százalékkal növelni. Ennek egyik hathatós módja a közös beszerzés további novelese, az úgynevezett közös beszerző szervezetek, a Pro-Coop-központok tavaly mintegy 45 milliárd forint értékű árut, vásároltak. Ezzel a közös beszerzéssel az áfészek 5-10 százalékos árengedményhez jutottak. Bartus Pál, az ÁFEOSZ elnöke közölte: bevezetik az áfészeknél az úgynevezett egységes tagsági kártyarendszert. Ez a mintegy 700 ezer áfész-tag számára azért lesz előnyös, mert az ország minden területén kedvezményeket kaphat az áfész-üzletekben vásárlásakor. így közvetve forgalomnövelő szerepet is szánnák e rendszernek. A készülő szövetkezeti töi-vénnyel kapcsolatban az elnök azt, hangoztatta, hogy az áfészek számára „testre szabott” szabályozás szükséges. Erre a jelenlegi törvénytervezet ismeretében jó esélyek látszanak. A készülő törvény ugyanis a nemzetközi alapelvek szerint készül. Szeretnék ugyanakkor elérni, hogy az áfészek is részesüljenek állami támogatásban a tagi üzletrészek visszavásárlásakor, hasonlóan a termelő-típusú szövetkezete khez. A kohászat életképessé tehető Miskolc (ÉM) - A kormány által az elmúlt év végén elfogadott reorganizációs program végrehajtása megteremti az esélyt a diósgyőri kohászat fennmaradására. Mindezt tegnap délelőtt a Diósgyőri Acélművek (DAM) Kft.-ben megtartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta a társaság menedzsmentje. Szalma István vezérigazgató elmondta, a kormányprogram végrehajtása folyamatban van és a célok - Ids időbeni csúszással - az adott költségekből finanszírozhatók es reálisan megvalósíthatók. Németh József, a cég május elsején kinevezett gazdasági vezérigazgató-hefyettese elmondta, a kohászati termékek piacán jelenleg dekonjunktúra van. a legnagj'obb felhasználók mindössze 50-70 százalékát igénylik a megszokott mennyiségnek. E mellett, a nyomott árak annak is betudhatok, hogj' a KGST- tagállamok alacsony árakkal jelentek meg mind a hazai, mind pedig a nyugat-európai piacon. Ám a meglevő problémák ellenére is felelősséggel kijelenthető, hogy a technológiai váltást követően a piac biztosítható. A DAM jelenlegi 3900 fős dolgozói létszámát a racionalizálás következtében az év végere 2700 főre csökkentik - tudtuk meg. Elhangzott az is, hogy bizonj'os szakmakörökben még ma is túlfoglalkoztatás van a társaságnál. A további létszámcsökkentés módjáról a kft. vezetői elmondták, hogy az acélművek tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó szervezetek önálló társaságként működnek tovább. Tehát az ott dolgozok nem vesztik el munkahelyeiket. A második folyamatos acélöntő mű megépítésével kapcsolatosan a vezetők hangsúlyoz- tak, amennyiben a piac igényli ezt a kapacitást, nincs akadálya a megvalósításnak. A DAM egyébként kiírta a pályázatot az elektro- kemence hulladékelőkészítő projektjére. A menedzsment szerint a nagykoho októberi leállításáig a hulladékelókészítő elkészülhet. _ÁllFOLYAMOK Budapest (MTI) - A Richter mellett a Borsod- Cliem és az Egis jelentős forgalmának köszönhetően 958,6 milliárd forint lett az értéktőzsde tegnapi részvényforgalma. Az árfolyamokra a csökkenés volt jellemző - bár természetesen most is voltak kivételek. A kárpótlási jegy hirtelen keresetté vált: 36,5 millió forintos adásvétele során jóval a korábbi napok szintje felett, 387-393 forintos sávban forgott, napi atlagárfo- lyama 390 forint lett. Az államkötvények közül az 1998/A jelent, meg a piacon 200 millió forint névértékben; a diszkont kincstárjegyek piacán egj'etlen lejárat volt népszerű: most először kötöttek üzletet a szeptember 12-én lejáró értékpapírra. A részvények közül 24 forgott. Emelkedett 8, csökkent 12, nem/alig változott 4 részvény ára. Milliós forgalma a csütörtöki kereskedés során 16 részvénynek volt. Közülük tízmillió forintos forgalmat 9, százmilliósat 3 papír ért, el. A Richter óriási forgalmát (393,4 millió forint) egy, a napi árfolyamnál magasabb áron, 6170 forinton megkötött, üzlet „hozta”; a kötések döntő többsége 6100 forinton született. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: május. 23. 2901,31 -30,95 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. május 23. Valuta Deviza Pénznem Vétet Bladás Középárf. Angol font 228.54 232,98 ■230,79 Ausztrál dollar 120,18 122.38 121.10 Belga frank4 478,17 487,75 481,67 Dán korona 25,45 25,97 25.64 Finn márka 31,95 32,59 32.10 Francia frank 28,99 29.57 29.24 Holland forint 87,77 89.53 88,52 ír font 235,94 240,50 238.00 Japan yen* 341,73 144.49 142,99 Kanadai dollár 110,47 112,57 111.48 Kuvaiti dinar 504.49 514,17 508,86 Nemet marka 98,27 .100.23 99,01 Norvég korona 22,92 23,38 23.13 Olasz líra 97.15 99.01 97.85 Osztrák schilling 13,97 14.25 14,07 Portugal escudo 95.70 97,60 96,49 Spanyol peseta5 117,91 119,59 120.25 118,83 Svájci frank , 122,01 120,60 Svéd korona 22.20 22.64 22,34 USA-dollar 151,45 154.35 152.81 ECU (Közös Piac) 185,13 188.77 187.01 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban ®: 100 egység, **: 1000 egység
