Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-22 / 119. szám
10 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1996. Mátus 22., Szerpá Új ellenőrzési rendszer Budapest (MTI) - A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezetet vitatták meg kedden a Munkaügyi Minisztériumban rendezett szakmai fórumon. Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint a kormány a gazdaságpolitika és az ellenőrzés hatékonyabbá tételével, együttesen kíván fellépni a feketegazdaság ellen. A munkaügyi ellenőrzéseket végző szervek képviselői üdvözölték a tervezett új rendelkezéseket, melyek növelik hatáskörüket és a korábbinál jóval erőteljesebb fellépést tesznek lehetővé. Az eszmecserén szó volt arról is, hogy a munkaügyi ellenőrök a jövőben közös akciókat is szerveznek az érdekelt gazdaságvédelmi és rendőri szervekkel a feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében. Minderről Pulay Gyula közigazgatási államtitkár tájékoztatta az MTI munkatársát kedden az ÉT Bér- és Munkaügyi Bizottságának ülése előtt. A testület napirendjén ugyancsak szerepelt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezet. A bizottság ülésén kiderült, hogy a munkaügyi ellenőrzések szigorítását mind a munkaadói, mind a münkavállalói oldal szükségesnek tartja. A tervezet szerint a jövőben a munkaügyi ellenőrök minden olyan esetben eljárhatnak, amikor ellenérték fejében munkáltatás folyik. A felügyelő külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat a foglalkoztatónál. Akadályoztatása esetén rendőri szerv segítségét is igénybe veheti. Az ellenőrzés bejelentését követően a helyszínen hang- és képfelvételt is készíthet, melyet kizárólag ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhat fel, s a dokumentumokat köteles megőrzni és az eljárás befejezését követő három éven belül megsemmisíteni. A munkaügyi ellenőrzés új eleme a munkaügyi bírság. Ezt akkor állapítják meg, ha a jogszabály megsértése több munkavállalót is érint. A munkaügyi bírság első alkalommal egy rendelkezés megszegése esetén 50 ezer forinttól egymillió forintig terjed. Több rendelkezés megsértése esetén azonban már a 3 millió forintot is elérheti. A munkaügyi bírság kiszabása nem zárja ki szabálysértési eljárás folytatását, illetve szabálysértési bírság kiszabását. Egy ellenőrzés során azonban ugyanazon rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő nem folytathat le szabálysértési eljárást, amennyiben már munkaügyi bírságot megállapított. _Árfolyamok Budapest (MTI) - Egymilliárd forint feletti részvényforgalmat és egy 800 milliós államkötvény-üzletet hozott az értéktőzsde tegnapi kereskedése: a tőzsde összforgalma 1,911 milliárd forintot tett ki. A részvények ára enyhén szólva is vegyesen alakult, a meghatározó papírok árfolyama sem mutatott határozott trendet. A kárpótlási jegy 10,7 millió forintos forgalom mellett 381 forintos átlagárfolyamot ért el: újabb 1 százalékkal került alacsonyabbra. A részvények közül 26 forgott. Emelkedett 14, csökkent 9, nem/alig változott 3 részvény ára. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: május 21. 2943,00 +3,07 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. május 21. Valuta y. Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 228,27 232,71 230,72 Ausztrál dollár 119.66 121,86 120,77 Belga frank* 478,05 487,63 482,29 Dán korona 25,45 25,97 25,68 Finn márka 31,98 32,62 32,39 Francia frank 29,02 29,60 29,30 Holland forint 87.93 89,69 88,73 ír font 285,53 240,09 238,11 Japán yen* 140,94 143,70 142,37 Kanadai dollár 109,87 111,97 111,06 Kuvaiti dinár 502,32 512,00 507,97 Német márka 98,25 100,21 99,15 Norvég korona 22,89 23,35 23,11 Olasz líra** 97,07 98,93 97,95 Osztrák schilling 13,96 ■ 14,24 14,09 Portugál escudo* 95,54 97,44 96,50 Spanyol peseta* 117,82 : 120,16 119,04 Svájci frank 119.54 121,96 120,72 Svéd korona 22,31 22,75 22,50 USA-dollár 150,75 153,65 152,39 ECU (Közös Piac) 184,99 188,63 : 186,71 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Lőegyletek az utolsó golyóig A sporttörvénytől várják a tulajdonviszonyok rendezését Fotó: Méhes László Méhes László Miskolc (ÉM) - A lövészet az elmúlt időszakban megkapta az „úriemberek sportja” aligha megtisztelő címet, s a sportágat ennek megfelelően is kezelik - azaz nem kap központi támogatást. A ma még létező lőegyletek tagjaira azonban legritkábban jellemző, hogy pénzük lenne, így a rendszerváltást követően épp hogy’ talpra állt klubok ma csupán a fennmaradásuk érdekében „foghatnak fegyvert”. Magyarország - a szocialista blokk tagjaival karöltve - negyven éven át fegyverrel készült a világbéke megőrzésére. A közoktatást végző intézményekben - óvodától az egyetemig - kötelező tantárgyként írták elő a honvédelmi ismeretek átadását, amihez szorosan kapcsolódó gyakorlati „tudásként” párosult a szinte valamennyi intézmény szertárában megtalálható légfegyverek használata. Azok számára pedig, akik tovább akarták képezni magukat a lövészet tudományában, megtehették ezt akár a legeldugottabb településen is. Hajdanán ugyanis országszerte többezer kisebb-na- gyobb klub várta tagjai sorába a puskapor szagához vonzódó amatőröket, akikből aztán nemegyszer profi sportlövők lettek. A klubok szabadidős lő-nevelő tevékenysége emellett a tagok számára „előtanulmányt” jelenthetett a fegyveres testületekben való szolgálatra. Fogyó örökség A rendszerváltáskor beköszöntött békeidőben - mikor is egy parlamenti döntés a szocialista államapparátus védelmeként definiált fegyveres testületek felszámolásáról határozott - azonban megszüntették a magyar lövészklubok patrónusát, a Magyar Honvédelmi Szövetséget (MHSZ) is, ami által a lövészet a technikai sportok családjának mostohagyerekévé vált. Támogatás híján csupán Borsod-Abaúj-Zemplén- ben több mint 450 klub szűnt meg, s számuk jelenleg - a halódó egyesületekkel együtt - alig éri el a 49-et. A sport állami támogatásában történt változás szerint „az egyenlő pályák, egyenlő esélyek” elve a sportlövészek esetében akként érvényesült, hogy az MHSZ helyébe lépett Magyar Technikai és Tömegsportok Szövetsége (MTTSZ) az elmúlt hat évben csupán azokból az anyagi és tárgyi eszközökből gazdálkodhatott, amelyet elődjétől öröCél(támogatás)ra tarts! költ. A kluboknak a „veszélyes üzemre” tekintettel a megváltozott követelményeknek megfelelően - amelyek közé oda sorakoztak a környezetvédelmi előírások is - ismét engedélyeztetni kellett a fegyvereket, lőtereket. Ez utóbbiak pillanatnyilag az állami kincstár tulajdonába tartoznak. Sporttörvény híján - amelynek keretet biztosítva az egyesületek működéséhez rendelkeznie illenék többek között a sport- létesítmények birtokjogáról is - ezért csak fokozzák a még működő lövészegyletek létének bizonytalanságait - sorolja a klubok fogytán lévő „muníciójának” okait Kerékgyártó János, aki az MTTSZ megyei szervezetének elnöki tisztét társadalmi munkában látja el. Mint megtudjuk: az MHSZ-örökség maradékából lassacskán lőszerre, lőlapra sem telik, nemhogy a fegyverpark megújítására gondolhassanak. Minden esetre meglepő, hogy csupán kevés támogatójuknak tűnik fel az a „fegyvertény”, hogy mostoha körülményeik ellenére a versenyeken elismerésre méltó helyezéseket érnek el. A siker mindenkié Az egykor az erdőgazdaság lövészklubjaként számon tartott MTTSZ Befag FETE nevében még emlékeztet a régi időkre, annyi pénze azonban nem volt az egyesületnek, hogy a cégbíróságon új nevet jegyeztessen be - tudjuk meg Bencze János technikai vezetőtől. A csanyiki lőteret használó klub tulajdonképpeni fenntartója a Németh és Társa Kft., amely a lőtér használatáért évente 150 ezer forintot fizet helyettük. S, hogy miként lehet a sportklubként nonprofit, ám támogatás nélkül csupán 38 lövész tagdíjából élő szervezet célja a sportág népszerűsítése mellett az, hogy bevételhez jusson? Az abszurdum okát a technika vezető ekként vázolja: egy fiatal „versenyéretté” nevelése - 500 forintos tagdíj mellett - 3000 forint veszteséget termel havonta. Agyag- galamblövésről (skeet) pedig szó sem lehet, hiszen az 50 forintos önköltséggel számolt korongokból 4- 500 darabot kellene ellőni egy versenyig. A versenyre utazás költségeit egyébként is jórészt maguk a versenyzők finanszírozzák. Eredményeik alapján sem kapnak sehonnan semmiféle pénzbeli elismerést, ami további felkészítő munkájukhoz segítséget jelenthetne. Törvénytől súlytalanul A legutóbbi megyei lövészversenyen kiemelkedően szerepelt Miskolci Egyetem Lövészklubjának két tagja tizenöt éves fegyverekkel lő - értesültünk a vezetőtől, Fehérvári Istvántól. Mint mondja: a fegyverek műszaki biztonsága jó, lőbiztonsága pedig végső soron a lövőtől függ. Újakra azonban nem is gondolnak, minthogy arra sem, miből finanszírozzák néhány év múlva a fegyverek átvizsgálásának lesz akkor, ha az egyelőre még kel évre elegendő lőszerük elfogy? A vegetálás mellett fejlődni szinte lehetetlen, de a még létező lövészklubok - a fegyvert használó emberek magatartásához méltón - fegyelmezettek. Türelmesén várják, hátha feltűnik valakinek ez. az elfeledett sportág, s a sporttörvény feloldja majd azokat a kétségeiket, amelyek olykor talán megkérdőjelezi bennük, miért érdemes továbbra is népszerűsíteni ezt a sportágat. Az EWE Energie magyarországi tervei Bonn (MTI) - Az RWE Energie német részvénytársaság az előirányzottjelentős beruházások biztos tervezhetősége és kiszámíthatósága érdekében tartotta fontosnak, hogy az EVS-szel közös konzorciuma többségi tulajdont szerezzen a Mátrai Erőmű Rt.-ben - mondta kedden az MTI-nek az esseni RWE Energie illetékese. Emlékeztetett, hogy a privatizáció tavalyi első fordulójában a Mátrai Erőmű Rt 38,09 százalékát kitevő részvénycsomagot vásárolhatták meg az APV Rt.-től, és azt később más tulajdonosoktól vásárolt 0,65 százalékkal egészítettek ki. A Magyar Villamos Művek és az APV Rt múlt heti jóváhagyó döntése után újabb 15 százalék kerül a német konzorcium birtokába. A vételárat a német cégnél nem akarják nyilvánosságra hozni, de a hírek szerint az üzletkötés ugyanazon az árfolyamon történt, mint az első nagy részvénycsomag megvételekor. Arról akkor Budapesten azt közölték, hogy a 13 milliárd névértékű részvénycsomagot névérték alatt adták el az RWE Energie és az Energie-Versorgung Schwaben (EVS) konzorciumának. Az RWE- nél megerősítették, hogy a konzorcium a Mátrai Erőműnél jelentős befektetésre készül, de számos fontos részletkérdésben még nem született meg a végső döntés. Jubileumi CIB-bank avató Miskolcon jékoztatón Zdeborsky Györgytől, a CIB elnök-vezérigazgatójától. A CIB neve és tevékenysége egyébként nem ismeretlen a térségben, hiszen ügyfeleik sorába tartoznak többek között olyan vegyipari cégek mint a BorsodChem és a TVK. A nagyvállalatok bankjaként ismert pénzintézet - ez év első negyedének 277 milliárdos mérleg-főösszegével, 2,5 milliárdot kitevő adózás utáni eredményével - az ország kereskedelmi bankjai között a harmadik helyet foglalja el. Mint az elnök-vezérigazgató kifejtette: ezt a pozíciójukat ebben a térségben is szeretnék kiépíteni, s előzetes gazdasági számításaik alapján erre esélyt látnak. Zdeborsky György elmondta: bár továbbra is főként a közép- és nagy- vállalatok hitelezői kívánnak maradni, egy évvel ezelőtt nyitottak a lakosság felé. A betétek gyűjtése mellett júniusra tervezik a hitel felvételére is alkalmas bankkártyaszolgáltatásuk indítását. A pénzintézet egy évvel ezelőtt nyitott a lakosság felé Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - „Jubileumi”, tizedik fiókját nyitotta meg a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. - közismertebb nevén a CIB - tegnap Miskolcon a Déryné utcában. A területi szervezettségű fiók az Észak-magyarországi térség ügyfeleit célozza meg Borsod-Abaúj-Zempléntől, Heves megyén át Nógrádig - tudtuk meg a megnyitó előtt tartott sajtótáMintakert-pályázat a megyeszékhelyen Miskolc (ÉM) - A „Mintakert” cím elnyeréséért indít pályázatot a miskolci önkormányzat. A pályázat cd" ja - többek között - a kertkultúra fejlesztése, a korszerű termesztést művelési eljárások propagálása, a zártkerti és külterületi gazdaság1 épületek, hétvégi házak környezetének rendezettebbé, esztétikusabbá tétele. Az érdeklődő egyéni termelők, kerttulajdonosok, mezőgazdasági termelő közösségek a polgármesteri hivatalban (Miskolc, Városház tm 8.) kapható nevezési lap kitöltésévé1 indulhatnak a versenyen. A pály®' zat benyújtási határideje 1996- JÉ nius 14. A szakmai bírálóbizottság két alkalommal; július 1-je és 12-e> valamint augusztus 26. és szeptert bér 20. között a helyszínen értékeb a „versengő” kerteket. Megalakul a lakás- takarékpénztár Budapest (MTI) - A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény meg születése utón megalakul az O"* Lakás-takarékpénztár Részvénytársaság, mely kedvezményes hitiekkel kívánja támogatni az állat' polgárok lakásvásárlását, felújítását, illetve építkezését. Mind®2 Csépi Lajos, a részvénytársaság endő vezérigazgatója mondta e keddi sajtótájékoztatóján. A konstrukció szerint az ügyfélnek neg) éven át kell előtakarékosságot vállalnia, ami havonkénti 7500 form befizetését jelenti. A törvénytervezet a befizetett összeghez évenken maximum 36 000 forint állami támogatást kínál. Eszerint a négyéves előtakarékosság után az ügy*6 felveheti a megtakarítás, a kabátok és az állami támogatás telje® összegét, valamint az ezzel azonos öt-hat éves lejáratú 6 százalékos kamatozású hitelt. Kevesebb új autót adtak el ' Budapest (MTI) - Idén az első negyedévben megközelítően 15 eZ<” 700 új, importált személygépkocsl. értékesítettek az országban, arl1J csupán 69 százaléka a múlt év azo nos időszakának. t n Különösen a kis- és az alsóközép ka" tegóriába tartozó kocsik forga*”1, esett vissza 1995-höz képest: az ző 60,2 százalékra, utóbbi pe0lé 68,7 százalékra csökkent. Az e‘,s hónapok tapasztalatai alapját 1996-ban várhatóan 15-20 száza^ lékkai kevesebb új személygépk”' csit értékesítenek majd az import0.' rök, mint tavaly. Mindezt öy°z” Gábor, a Magyar Gépjármú-irnp00 tőrök Egyesületének ügyvezető e " nöke mondta el keddi sajtótájékoztatóján. A szervezet javaslata sZ<3 rint a forgalom élénkítését a ^ gyasztási adó - 1995. április 30-JS érvényben levő mértékére történő ' csökkentésével lehetne elérni, É1” a költségvetésnek is megközelítő®1 másfél milliárd forintos többletbe vételt eredményezhetne. Külkereskedelmi hiány Budapest (MTI) - Az első negyejj év végén a külkereskedelembe0 118,5 milliárd forintos hiány a?' kult ki, ami mintegy 827,7 mm’ dolláros deficitet jelent. Ebből a ® zetési mérleget 627 millió dollár te ' heli. A Központi Statisztikai Hiva tál keddi tájékoztatása szerint az e első három hónapjában a folyóár° számított behozatal 532,7 milh°r, forint volt, a kivitel 414,2 millia* forintot ért el. így az import növeK dése elérte a 27 százalékot, az eX porté pedig a 34 százalékot. D°lla,^ ban számítva az import a múlt hasonló időszakához képest stag nál, míg a kivitel hat százaléka bővült. A behozatalban a téli hónapokba 24 százalékkal növekedett az ene^ giahordozók vásárlása. Az expo’, ban 11 százalékkal bővült a iem gozott termékek, gépek és bérén zések eladása. Az exporton beim aktív bérmunka jelentősen, dóim ^ ban számolva 26 százalékkal, ^ bérmunkára céljára hazánkba e kezett importáru értéke pedig ó százalékkal nőtt. A bérmunka- port bővülése nagy szerepet ) szott a feldolgozott termékek0 az átlagosnál dinamikusabb n° kedésében.