Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

10 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1996. Mátus 22., Szerpá Új ellenőrzési rendszer Budapest (MTI) - A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezetet vitatták meg kedden a Munkaügyi Minisztériumban rendezett szak­mai fórumon. Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint a kormány a gazdaságpolitika és az el­lenőrzés hatékonyabbá tételével, együttesen kíván fellépni a feketegazdaság ellen. A mun­kaügyi ellenőrzéseket végző szervek képvise­lői üdvözölték a tervezett új rendelkezéseket, melyek növelik hatáskörüket és a korábbinál jóval erőteljesebb fellépést tesznek lehetővé. Az eszmecserén szó volt arról is, hogy a mun­kaügyi ellenőrök a jövőben közös akciókat is szerveznek az érdekelt gazdaságvédelmi és rendőri szervekkel a feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében. Minderről Pulay Gyula közigazgatási államtitkár tájékoztatta az MTI munkatársát kedden az ÉT Bér- és Munkaügyi Bizottságának ülése előtt. A testü­let napirendjén ugyancsak szerepelt a munka­ügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezet. A bizottság ülésén kiderült, hogy a munka­ügyi ellenőrzések szigorítását mind a munka­adói, mind a münkavállalói oldal szükséges­nek tartja. A tervezet szerint a jövőben a mun­kaügyi ellenőrök minden olyan esetben eljár­hatnak, amikor ellenérték fejében munkálta­tás folyik. A felügyelő külön engedély és előze­tes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat a foglalkoztatónál. Akadályoztatása esetén rendőri szerv segítségét is igénybe ve­heti. Az ellenőrzés bejelentését követően a helyszínen hang- és képfelvételt is készíthet, melyet kizárólag ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhat fel, s a dokumen­tumokat köteles megőrzni és az eljárás befeje­zését követő három éven belül megsemmisíte­ni. A munkaügyi ellenőrzés új eleme a munka­ügyi bírság. Ezt akkor állapítják meg, ha a jog­szabály megsértése több munkavállalót is érint. A munkaügyi bírság első alkalommal egy rendelkezés megszegése esetén 50 ezer fo­rinttól egymillió forintig terjed. Több rendel­kezés megsértése esetén azonban már a 3 mil­lió forintot is elérheti. A munkaügyi bírság ki­szabása nem zárja ki szabálysértési eljárás folytatását, illetve szabálysértési bírság kisza­bását. Egy ellenőrzés során azonban ugyan­azon rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő nem folytathat le szabálysértési eljá­rást, amennyiben már munkaügyi bírságot megállapított. _Árfolyamok Budapest (MTI) - Egymilliárd forint feletti részvényforgalmat és egy 800 milliós államköt­vény-üzletet hozott az értéktőzsde tegnapi ke­reskedése: a tőzsde összforgalma 1,911 milliárd forintot tett ki. A részvények ára enyhén szólva is vegyesen alakult, a meghatározó papírok árfolyama sem mutatott határozott trendet. A kárpótlási jegy 10,7 millió forintos forgalom mellett 381 forin­tos átlagárfolyamot ért el: újabb 1 százalékkal került alacsonyabbra. A részvények közül 26 forgott. Emelkedett 14, csökkent 9, nem/alig változott 3 részvény ára. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: május 21. 2943,00 +3,07 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. május 21. Valuta y. Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 228,27 232,71 230,72 Ausztrál dollár 119.66 121,86 120,77 Belga frank* 478,05 487,63 482,29 Dán korona 25,45 25,97 25,68 Finn márka 31,98 32,62 32,39 Francia frank 29,02 29,60 29,30 Holland forint 87.93 89,69 88,73 ír font 285,53 240,09 238,11 Japán yen* 140,94 143,70 142,37 Kanadai dollár 109,87 111,97 111,06 Kuvaiti dinár 502,32 512,00 507,97 Német márka 98,25 100,21 99,15 Norvég korona 22,89 23,35 23,11 Olasz líra** 97,07 98,93 97,95 Osztrák schilling 13,96 ■ 14,24 14,09 Portugál escudo* 95,54 97,44 96,50 Spanyol peseta* 117,82 : 120,16 119,04 Svájci frank 119.54 121,96 120,72 Svéd korona 22,31 22,75 22,50 USA-dollár 150,75 153,65 152,39 ECU (Közös Piac) 184,99 188,63 : 186,71 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Lőegyletek az utolsó golyóig A sporttörvénytől várják a tulajdonviszonyok rendezését Fotó: Méhes László Méhes László Miskolc (ÉM) - A lövészet az el­múlt időszakban megkapta az „úriemberek sportja” aligha megtisztelő címet, s a sportágat ennek megfelelően is kezelik - azaz nem kap központi támoga­tást. A ma még létező lőegyletek tagjaira azonban legritkábban jellemző, hogy pénzük lenne, így a rendszerváltást követően épp hogy’ talpra állt klubok ma csupán a fennmaradásuk érde­kében „foghatnak fegyvert”. Magyarország - a szocialista blokk tagjaival karöltve - negyven éven át fegyverrel készült a világbéke meg­őrzésére. A közoktatást végző intéz­ményekben - óvodától az egyetemig - kötelező tantárgyként írták elő a honvédelmi ismeretek átadását, amihez szorosan kapcsolódó gya­korlati „tudásként” párosult a szin­te valamennyi intézmény szertárá­ban megtalálható légfegyverek használata. Azok számára pedig, akik tovább akarták képezni magu­kat a lövészet tudományában, meg­tehették ezt akár a legeldugottabb településen is. Hajdanán ugyanis országszerte többezer kisebb-na- gyobb klub várta tagjai sorába a puskapor szagához vonzódó amatő­röket, akikből aztán nemegyszer profi sportlövők lettek. A klubok szabadidős lő-nevelő tevékenysége emellett a tagok számára „előtanul­mányt” jelenthetett a fegyveres tes­tületekben való szolgálatra. Fogyó örökség A rendszerváltáskor beköszöntött békeidőben - mikor is egy parla­menti döntés a szocialista államap­parátus védelmeként definiált fegy­veres testületek felszámolásáról ha­tározott - azonban megszüntették a magyar lövészklubok patrónusát, a Magyar Honvédelmi Szövetséget (MHSZ) is, ami által a lövészet a technikai sportok családjának mos­tohagyerekévé vált. Támogatás hí­ján csupán Borsod-Abaúj-Zemplén- ben több mint 450 klub szűnt meg, s számuk jelenleg - a halódó egyesü­letekkel együtt - alig éri el a 49-et. A sport állami támogatásában történt változás szerint „az egyenlő pályák, egyenlő esélyek” elve a sportlövészek esetében akként ér­vényesült, hogy az MHSZ helyébe lépett Magyar Technikai és Tö­megsportok Szövetsége (MTTSZ) az elmúlt hat évben csupán azokból az anyagi és tárgyi eszközökből gaz­dálkodhatott, amelyet elődjétől örö­Cél(támogatás)ra tarts! költ. A kluboknak a „veszélyes üzemre” tekintettel a megváltozott követelményeknek megfelelően - amelyek közé oda sorakoztak a kör­nyezetvédelmi előírások is - ismét engedélyeztetni kellett a fegyvere­ket, lőtereket. Ez utóbbiak pillanat­nyilag az állami kincstár tulajdoná­ba tartoznak. Sporttörvény híján - amelynek keretet biztosítva az egyesületek működéséhez rendel­keznie illenék többek között a sport- létesítmények birtokjogáról is - ezért csak fokozzák a még működő lövészegyletek létének bizonytalan­ságait - sorolja a klubok fogytán lé­vő „muníciójának” okait Kerékgyár­tó János, aki az MTTSZ megyei szervezetének elnöki tisztét társa­dalmi munkában látja el. Mint meg­tudjuk: az MHSZ-örökség maradé­kából lassacskán lőszerre, lőlapra sem telik, nemhogy a fegyverpark megújítására gondolhassanak. Minden esetre meglepő, hogy csu­pán kevés támogatójuknak tűnik fel az a „fegyvertény”, hogy mostoha körülményeik ellenére a versenye­ken elismerésre méltó helyezéseket érnek el. A siker mindenkié Az egykor az erdőgazdaság lövész­klubjaként számon tartott MTTSZ Befag FETE nevében még emlékez­tet a régi időkre, annyi pénze azon­ban nem volt az egyesületnek, hogy a cégbíróságon új nevet jegyeztes­sen be - tudjuk meg Bencze János technikai vezetőtől. A csanyiki lőteret használó klub tulajdonképpeni fenntartója a Né­meth és Társa Kft., amely a lőtér használatáért évente 150 ezer forin­tot fizet helyettük. S, hogy miként lehet a sport­klubként nonprofit, ám támogatás nélkül csupán 38 lövész tagdíjából élő szervezet célja a sportág népsze­rűsítése mellett az, hogy bevételhez jusson? Az abszurdum okát a tech­nika vezető ekként vázolja: egy fia­tal „versenyéretté” nevelése - 500 forintos tagdíj mellett - 3000 forint veszteséget termel havonta. Agyag- galamblövésről (skeet) pedig szó sem lehet, hiszen az 50 forintos ön­költséggel számolt korongokból 4- 500 darabot kellene ellőni egy ver­senyig. A versenyre utazás költsé­geit egyébként is jórészt maguk a versenyzők finanszírozzák. Ered­ményeik alapján sem kapnak se­honnan semmiféle pénzbeli elisme­rést, ami további felkészítő munká­jukhoz segítséget jelenthetne. Törvénytől súlytalanul A legutóbbi megyei lövészversenyen kiemelkedően szerepelt Miskolci Egyetem Lövészklubjának két tagja tizenöt éves fegyverekkel lő - érte­sültünk a vezetőtől, Fehérvári Ist­vántól. Mint mondja: a fegyverek műszaki biztonsága jó, lőbiztonsága pedig végső soron a lövőtől függ. Újakra azonban nem is gondolnak, minthogy arra sem, miből finanszí­rozzák néhány év múlva a fegyve­rek átvizsgálásának lesz akkor, ha az egyelőre még kel évre elegendő lőszerük elfogy? A vegetálás mellett fejlődni szinte lehetetlen, de a még létező lövészklubok - a fegyvert használó emberek magatartásához méltón - fegyelmezettek. Türelmesén vár­ják, hátha feltűnik valakinek ez. az elfeledett sportág, s a sporttörvény feloldja majd azokat a kétségeiket, amelyek olykor talán megkérdője­lezi bennük, miért érdemes to­vábbra is népszerűsíteni ezt a sportágat. Az EWE Energie magyarországi tervei Bonn (MTI) - Az RWE Energie né­met részvénytársaság az előirány­zottjelentős beruházások biztos ter­vezhetősége és kiszámíthatósága érdekében tartotta fontosnak, hogy az EVS-szel közös konzorciuma többségi tulajdont szerezzen a Mát­rai Erőmű Rt.-ben - mondta kedden az MTI-nek az esseni RWE Energie illetékese. Emlékeztetett, hogy a privatizáció tavalyi első fordulójá­ban a Mátrai Erőmű Rt 38,09 száza­lékát kitevő részvénycsomagot vá­sárolhatták meg az APV Rt.-től, és azt később más tulajdonosoktól vá­sárolt 0,65 százalékkal egészítettek ki. A Magyar Villamos Művek és az APV Rt múlt heti jóváhagyó dönté­se után újabb 15 százalék kerül a német konzorcium birtokába. A vé­telárat a német cégnél nem akarják nyilvánosságra hozni, de a hírek szerint az üzletkötés ugyanazon az árfolyamon történt, mint az első nagy részvénycsomag megvétele­kor. Arról akkor Budapesten azt kö­zölték, hogy a 13 milliárd névértékű részvénycsomagot névérték alatt adták el az RWE Energie és az Energie-Versorgung Schwaben (EVS) konzorciumának. Az RWE- nél megerősítették, hogy a konzorci­um a Mátrai Erőműnél jelentős be­fektetésre készül, de számos fontos részletkérdésben még nem született meg a végső döntés. Jubileumi CIB-bank avató Miskolcon jékoztatón Zdeborsky Györgytől, a CIB elnök-vezérigazgatójától. A CIB neve és tevékenysége egyéb­ként nem ismeretlen a térségben, hiszen ügyfeleik sorába tartoznak többek között olyan vegyipari cégek mint a BorsodChem és a TVK. A nagyvállalatok bankjaként is­mert pénzintézet - ez év első negye­dének 277 milliárdos mérleg-fő­összegével, 2,5 milliárdot kitevő adózás utáni eredményével - az or­szág kereskedelmi bankjai között a harmadik helyet foglalja el. Mint az elnök-vezérigazgató kifejtette: ezt a pozíciójukat ebben a térségben is szeretnék kiépíteni, s előzetes gaz­dasági számításaik alapján erre esélyt látnak. Zdeborsky György elmondta: bár továbbra is főként a közép- és nagy- vállalatok hitelezői kívánnak ma­radni, egy évvel ezelőtt nyitottak a lakosság felé. A betétek gyűjtése mellett júniusra tervezik a hitel fel­vételére is alkalmas bankkártya­szolgáltatásuk indítását. A pénzintézet egy évvel ezelőtt nyitott a lakosság felé Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - „Jubileumi”, tize­dik fiókját nyitotta meg a Közép-eu­rópai Nemzetközi Bank Rt. - közis­mertebb nevén a CIB - tegnap Mis­kolcon a Déryné utcában. A területi szervezettségű fiók az Észak-ma­gyarországi térség ügyfeleit célozza meg Borsod-Abaúj-Zempléntől, He­ves megyén át Nógrádig - tudtuk meg a megnyitó előtt tartott sajtótá­Mintakert-pályázat a megyeszékhelyen Miskolc (ÉM) - A „Mintakert” cím elnyeréséért indít pályázatot a mis­kolci önkormányzat. A pályázat cd" ja - többek között - a kertkultúra fejlesztése, a korszerű termesztést művelési eljárások propagálása, a zártkerti és külterületi gazdaság1 épületek, hétvégi házak környeze­tének rendezettebbé, esztétikusab­bá tétele. Az érdeklődő egyéni termelők, kert­tulajdonosok, mezőgazdasági termelő közösségek a polgármesteri hivatalban (Miskolc, Városház tm 8.) kapható nevezési lap kitöltésévé1 indulhatnak a versenyen. A pály®' zat benyújtási határideje 1996- JÉ nius 14. A szakmai bírálóbizottság két alkalommal; július 1-je és 12-e> valamint augusztus 26. és szeptert bér 20. között a helyszínen értékeb a „versengő” kerteket. Megalakul a lakás- takarékpénztár Budapest (MTI) - A lakás-taka­rékpénztárakról szóló törvény meg születése utón megalakul az O"* Lakás-takarékpénztár Részvény­társaság, mely kedvezményes hit­iekkel kívánja támogatni az állat' polgárok lakásvásárlását, felújítá­sát, illetve építkezését. Mind®2 Csépi Lajos, a részvénytársaság endő vezérigazgatója mondta e keddi sajtótájékoztatóján. A konst­rukció szerint az ügyfélnek neg) éven át kell előtakarékosságot vál­lalnia, ami havonkénti 7500 form befizetését jelenti. A törvényterve­zet a befizetett összeghez évenken maximum 36 000 forint állami tá­mogatást kínál. Eszerint a négyé­ves előtakarékosság után az ügy*6 felveheti a megtakarítás, a kabá­tok és az állami támogatás telje® összegét, valamint az ezzel azonos öt-hat éves lejáratú 6 százalékos ka­matozású hitelt. Kevesebb új autót adtak el ' Budapest (MTI) - Idén az első ne­gyedévben megközelítően 15 eZ<” 700 új, importált személygépkocsl. értékesítettek az országban, arl1J csupán 69 százaléka a múlt év azo nos időszakának. t n Különösen a kis- és az alsóközép ka" tegóriába tartozó kocsik forga*”1, esett vissza 1995-höz képest: az ző 60,2 százalékra, utóbbi pe0lé 68,7 százalékra csökkent. Az e‘,s hónapok tapasztalatai alapját 1996-ban várhatóan 15-20 száza^ lékkai kevesebb új személygépk”' csit értékesítenek majd az import0.' rök, mint tavaly. Mindezt öy°z” Gábor, a Magyar Gépjármú-irnp00 tőrök Egyesületének ügyvezető e " nöke mondta el keddi sajtótájékoz­tatóján. A szervezet javaslata sZ<3 rint a forgalom élénkítését a ^ gyasztási adó - 1995. április 30-JS érvényben levő mértékére történő ' csökkentésével lehetne elérni, É1” a költségvetésnek is megközelítő®1 másfél milliárd forintos többletbe vételt eredményezhetne. Külkereskedelmi hiány Budapest (MTI) - Az első negyejj év végén a külkereskedelembe0 118,5 milliárd forintos hiány a?' kult ki, ami mintegy 827,7 mm’ dolláros deficitet jelent. Ebből a ® zetési mérleget 627 millió dollár te ' heli. A Központi Statisztikai Hiva tál keddi tájékoztatása szerint az e első három hónapjában a folyóár° számított behozatal 532,7 milh°r, forint volt, a kivitel 414,2 millia* forintot ért el. így az import növeK dése elérte a 27 százalékot, az eX porté pedig a 34 százalékot. D°lla,^ ban számítva az import a múlt hasonló időszakához képest stag nál, míg a kivitel hat százaléka bővült. A behozatalban a téli hónapokba 24 százalékkal növekedett az ene^ giahordozók vásárlása. Az expo’, ban 11 százalékkal bővült a iem gozott termékek, gépek és bérén zések eladása. Az exporton beim aktív bérmunka jelentősen, dóim ^ ban számolva 26 százalékkal, ^ bérmunkára céljára hazánkba e kezett importáru értéke pedig ó százalékkal nőtt. A bérmunka- port bővülése nagy szerepet ) szott a feldolgozott termékek0 az átlagosnál dinamikusabb n° kedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom