Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-04 / 104. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996 „Televízió Nap-kelte Brackó István Számomra a reggelt a kávé és a televízió bekapcsolása jelenti. Szürcsölgetem a feketét, és nézem a Nap-kelte című műsort. Mint régi házastársak, megszoktuk egymást. A hibákkal, az erényekkel együtt. Ha nem mondják az időt, akkor is tudom, hány óra van. Rendőrségi hírek? Elmúlt negyed nyolc. Ha sport, akkor negyed kilenc. Aigner Szilárd kétszer köszön be, és kíván jó napot a rossz időhöz is. Az üzleti magazin nyolc körül közli, hogy mennyi a BUX index. A kulturális magazin, a Múzsa kilenc előtt jelentkezik, s aztán már csak egy nyúlfarknyi interjú szól színészről, zenészről, művészről. A napok is naptár nélkül kihüve- lyezhetőek. Ha Ungvári Tamás a számítógépről mesél, akkor szerda van. Ha Aczél Endre olvassa föl képekkel illusztrált jegyzetét, akkor csak péntek lehet. A csütörtököt az jelzi, hogy Forró Tamás a szószóló. Hétfőn és a kurta szombaton hölgyek vezetik a műsort. Biztos pont, s naponta jelentkezik a millecentenáriu- mi etűd (MC), Gyárfás Tamás producer aktuális sportriportja, s a - kínpad jellegéből sokat vesztett - Kinn, pádon című élveboncolás. Ezzel az aprólékos felsorolással csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ez a laza, aktuális, soktémájú reggeli televízió milyen erényekkel és fogyatékosságokkal bír. A menetrendszerűség megnyugtat, de álmosít, az esetlegesség pedig felszínessé tehet. Alighanem érzik ezt a szerkesztők is, ezért már jó ideje két helyszínről sugároznak. Az Angol utcai stúdióból és az Országház épületének, valamint a 2-es villamos látványának „lájvos” helyszínéről, a parlamenti kávéházból. Ettől nem lett élőbb a produkció. Hiába kukucskálnak be az emberek az ablakon, s hiába szólalnak meg az éppen felvezetendő téma előtt és alatt a Kossuth tér járókelői. Az ilyen alkalmi közvéleménykutatás nem tekinthető reprezentánsnak, mértékadónak. Hangulatkeltő, s legfeljebb gesztusértékű... Lám, mi megszólaltatjuk az „egyszerű embert” is. A főváros közepén, a luxuskocsikkal eltorlaszolt járdán. Olcsó és csalóka ez a megoldás. Ennyire futja a pénzből, az időből és a kurázsiból... Én persze nézem és hallgatom. Közben koffeinnel telítem magam. Ülök a képernyő előtt, s mintha a kávé is kesernyésebb, silányabb lenne. ílosvai iskolája Abaújszántó (ÉM) - Kilencvenöt éves az abaújszántói ílosvai Selymes Péter Általános Iskola. Az évforduló alkalmából közöljük Bakonyi Béla visszaemlékezését. Abaújszántón 1901-ben kezdte meg működését az állami iskola. A korábban működő négy egyházi felekezet iskoláinak tanítói és tanulói ide tömörültek, s azóta a kilencvenötödik évét éli a virágos homlokzatú, jugend stílusú épület. Az iskolát 1956-tól valóságos „kombináttá” fejlesztette Lengyel István, Erdélyi János-dí- jas igazgató. Az eredeti épülethez új szárnyat építettek, elkészült a sportpálya, a tornacsarnok, a volt rendőrségi épületet kollégiummá alakították... Az iskola 1962-ben vette fel Ilos- vai Selymes Péter nevét, aki 1567-1568-ban Szántón volt „oskolamester”. Az iskola jelenlegi igazgatója, Bodnár Istvánná helyetteseivel és a nevelőtestülettel egyetértésben a névadó iránti tisztelet és megemlékezés jegyében az 1995-96-os tanítási évet Ilosvai-évnek minősítette. Megalakult az Ilosvai-bizottság, s az évforduló tartalmi jegyeinek figyelembe vételével pályázatot írtak ki az iskola tanulói részére. Irodalmi témák: Találkozás Toldi Miklóssal, Nagyapám iskolája, A jövő század iskolája, Ha én lennék az igazgató. A rajzpályázat címe: XVII. századi fegyverek, ruhák. Az évforduló, az Ilosvai-év alkalmából kiállítás nyílt az iskolában. A tárlatot június 1-ig láthatják az érdeklődők. UNESCO-nyertesek Miskolc (ÉM) - A miskolci Bársony János Általános Iskola 1995-ben UNESCO asszociált iskola lett. Az idei évben a másik miskolci UNESCO-iskolával, a Zrínyi Ilona Gimnáziummal részt vettek az „Eden” elnevezésű pro- jectben, mely az energiafelhasználással és a környezetvédelemmel foglalkozik. A középiskolai kategóriában I. helyezett: Szatmáry-Király Gábor és Szaboczki Zsolt, II.: Sallai Katalin, III.: Derekas Beáta, IV.: Molnár Zsuzsanna és Tóth Szabolcs. Az általános iskolások számára a csernobili katasztrófa 10. évfordulója alkalmából rajzés esszépályázatot hirdettek meg. A Bársony János Általános Iskola tanulói kiváló eredményeket értek el a versenyen. A rajzpályázaton I. helyezett: Fülöp József 8.a, II.: Bo- gáthy Gergő 8.a. Felkészítő tanár: Harsányiné Lőrincz Gabriella. Az esszépályázat helyezettjei: L: Smizsánszky Éva 7.b, II.: Tóth Adrienn 7.a, III.: Kollárik Nóra 7.b. Felkészítő tanár: Tóth Zsuzsa. Hollandiából hozott táncok A hágai Djazzex elnevezésű táncegyüttes vendégszerepei május 7-én, kedden este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházban. A nemzetközileg is elismert csoport 1982-ben alakult, mára a holland táncszínházak legerősebb képviselője. Az együttes művészeti vezetője, koreográfusa: Glenn van der Hoff. A miskolci vendégszereplés alkalmával a Darimana és az Azul című produkciót mutatják be. A Djazzex május 12-én, vasárnap este 7 órától Sárospatakon A Művelődés Házában lép színpadra. Pörge kalapban és hálósipkában Avagy osztrák és magyar kutatók irodalmi kalandozása Miskolc (ÉM - DK) - A múlt századi magyar vicclapokban Kossuth-szakállal, pörge kalapban, fokossal ábrázolták a magyar embereket, míg az osztrákokat a hálósipkáról, és a bürokráciát szimbolizáló szemüvegről lehetett felismerni. Erről is hallhattunk a tegnap befejeződött kétnapos - A nemzeti önarcképek és az Európa-kép, Ausztria és Magyarország összehasonlító vizsgálata című - miskolci konferencián. A Miskolci Akadémiai Bizottság valamint a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetében működő Közép-Európa irodalma és kultúrája tanszék szervezésében létrejött kerekasztal-beszélgetés egy közös osztrák-magyar kutatás része.- Az innsbrucki egyetemről kerestek meg bennünket egy éve, és kértek, dolgozzunk együtt egy projektben. Ezekben a közös munkákban általában a budapesti kollégák vehetnek részt. De nálunk két évvel ezelőtt olyan tanszék alakult, amely komplex területként kezeli Közép- Európának nemcsak az irodalomtörténetét, hanem a művelődéstörténeti hátterét is. Itt éreztek az osztrákok kapcsolódási pontot - mondta Petneki Áron, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője. A kerekasztal-beszélgetésen Manfred Wagner, a bécsi iparművészeti főiskola tanszékvezető professzora előadásában arról beszélt, milyen külső jegyek jelzik a nemzeti érzést, és az Európához tartozást. Fügedi Márta néprajzkutató a matyó viselet kapcsán mutatta be a nemzeti sztereotípiákat, arról beszélt, hogyan használja fel ezt a filmipar-, hogyan azonosítja a matyót a magyar népviselettel az idegenforgalom. Erre rímelt Suzanne Breuss és Karin Liebhart előadása, akik az osztrák idegenforgalom számára készült video- és filmanyagokat elemezték. Sok közülük öniróniával ábrázolja Ausztriát, és természetesen sztereotípiák is megjelennek: mármint hogy Ausztria csendes, nyugodt ország, és nagyon kedélyes emberek lakják. Petneki Áon kutatásai során kiderítette, hogy nálunk a reklámanyagokra nagyon erősen jellemző a színpadiasság. A puszta, a csikós, a gulyás még mindig dominál a propagandában. Petneki Katalin azt vizsgálta, hogy a Magyarországon németül tanuló mit tudhat meg a nyelvkönyvekből Ausztriáról. Kiderült, hogy nagyon keveset. Többnyire Németországról szólnak a leckék, itt-ott van csak utalás, hogy máshol is élnek német ajkúak, Bécsben van óriáskerék, van Mozart... Hofer Tamás, a Budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója a kopjafáiul tartott előadásában arról szólt, hogy ez a főleg Erdélyben fellelhető sújel hogyan lesz általános nemzeti emlék. Kiss Gy. Csaba a magyar és az osztrák nemzeti himnusz karakteréről és szimbolikájáról tartott előadást. Jóllehet, néhány téma kicsit távol áll az irodalomtól, de a szervező tanszék feladatául a mentalitástörténet vizsgálatát is kitűzte, arra kíváncsiak, hogyan változott a gondolkodás- mód - és anélkül persze az irodalom sem igazán tanulmányozható A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat a közeljövőben Ausztriában nyomtatásban is megjelentetik, nálunk pedig az Új Holnap című irodalmi folyóirat közli az előadások szövegét. S az élő kapcsolat sem szakad meg: már elhatározták, hogy a magyar millecentenáriumi és az osztrák millenniumi ünnepségsorozat után jövőre összehasonlítják a rendezvényeket. Szent Márton hegyétől Szikszóig Abaúji honismereti szabadegyetem - harmadszor, két napig Szikszó (ÉM - FG) - Ezer évvel ezelőtt, 996-ban alapította Géza fejedelem Pannonhalmán, pontosabban a Szent Márton-he- gyen az első magyarországi Be- nedek-rendi apátságot, és innen eredeztetjük a magyar iskolai oktatás megindulását is. Az ezeréves magyar iskola és honfoglalás millecentenáriuma alkalmából tegnap délelőtt megkezdődött Szikszón a III. Abaúji Szabadegyetem.- A két évforduló közül számomra a magyar iskola megszületésének jubileuma a kedvesebb - mondta nyitó előadásának elején Kelemen Elemér, a budapesti tanítóképző főigazgatója, és kijelentését Az ezeréves magyar iskolakultúra és regionális hatásai című előadásával igazolta is. Történeti áttekintéséből is kiderült, hogy megmaradásunkban jelentős szerepe volt az oktatásnak, az iskolarendszer kiépülésének. De arról is szólt, hogy a következő évek fontos feladata lesz az európai iskolákhoz, az európai normákhoz való csatlakozás. A délelőtti előadások többsége az iskolatörténetről, a honismeret oktatásáról szólt. Természetesen valamennyi előadó külön hangsúlyozta az abaúji sajátosságokat. Németh Gábor, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője az abaúji régió szellemtörténeti értékeiről, a mezővárosok szerepéről, a tájhoz kötődő prédikátorok munkásságáról beszélt. Barsi Ernő főiskolai tanár A néprajz szerepe a gyermeki személyiség formálásában címmel tartott előadást. Kováts Dániel főiskolai tanár hozzászólásának témája az anyanyelvi kultúra volt. Lénárt Béla, a B.-A.-Z. Megyei Honismereti Egyesület elnöke az általános iskolai helyismeret tanításáról beszélt. Ehhez kapcsolódott Pozbai Dezsőné szaktanácsadó előadása is, akinek a Kazinczy Ferenc Társaság legutóbbi évkönyvében jelent meg A lakóhelyismeret tanításának koncepciója és segédletei című tanulmánya. Rémiás Tibor, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese az abaúji történeti hagyományok feltárásának fontosságáról, legsürgetőbb teendőikről beszélt. Ezeregyszáz esztendőnk mint nemzeti erőforrás - ezzel az előadással kezdte a délutáni tanácskozást Kanyar József, a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. A program szerint szó esett még a honismeret, a hazaszeretet és a műveltség összefüggéseiről, az egyház honismereti szerepéről, valamint arról, hogyan alakul kisebbségi helyzetben a magyarságtudat. A Kazinczy Ferenc Társaság, a Honismereti Szövetség, a B.-A.-Z. Megyei Honismereti Egyesület, a helyi önkormányzat, a vendéglátó Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Átalános Iskola, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Ház által szervezett szabadegyetem ma délelőtt folytatja munkáját. A meghívott előadók: Viga Gyula, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese, Bencsik János, a Tokaji Múzeum igazgatója, Hőgye István, a Zempléni Levéltár igazgatója, Fehér József, a Kazinczy Múzeum igazgatója, Csorba Csaba főiskolai docens, Nagy Károly, a Honismereti Egyesület tiszteletbeli elnöke és Szalipszki Péter, az Abaúji Múzeum igazgatója. Mátus 4-, Szombat Művészeti emlékek Miskolc (ÉM) - Végvári Lajos professzor művészettörténeti sorozatának utolsó összejövetelén, május 6- án, hétfőn este 6 órától az Ifjúsági és Szabadidő Házban Chartresi Notre- Dame címmel tart előadást. A hagyomány szerint itt őrizték azt a köpenyt, melyet Szűz Mária az angyali üdvözlet alkalmával viselt. Az ő tiszteletére szentelték fel a XII. század közepén, a késő román korban az első Miasszonyunk nevű templomot. Az épület a főhomlokzat kivételével leégett. A város polgárainak adományaiból az alakuló gótikus stílusban építették újjá a kated- rálist, mely egyike az európai keresztény kultúra legmagasabb rendű megnyilvánulásának. Erkölcsös előadás Miskolc (ÉM) - Az erkölcs problémái a mai magyar társadalomban címmel tart előadást Vajda Mihály filozófus május 7-én, kedden délután 5 órától a TIT Kazinczy-klub- jában (Széchenyi u. 14.) Fotográfiák Tokaj (ÉM) - René Triebl fotográfus alkotásaiból nyílik kiállítás május 5-én, vasárnap délután 5 órakor a Tokaji Galériában. A tárlatot ifj. Déváid István, a művelődési ház igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitó műsorában közreműködik: Megye- si Tímea és Miskolczi Odett. A kiállítás megtekinthető június 2-ig - hétfő kivételével - naponta déli 12- től este 6 óráig. A BBS estje Miskolc (ÉM) - Második alkalommal mutatkozik be Miskolcon a Kossuth mozi Hevesy termében a Balázs Béla Filmstúdió május 8-án, szerdán este 7 órától. A rendezvényen a BBS legújabb alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A vetítés után kötetlen beszélgetést terveznek a stúdió alkotóival: Szederkényi Júliával és Bollok Csabával. Férfikarok Szerencs (ÉM) - A IV. Országos Férfikari Találkozót június 8-án délelőtt 11 órától rendezik meg a szer rencsi Rákóczi-várban. A szervezők várják a férfikarok jelentkezését. A szereplők programjaikat szabadon választják meg, tartama 20 perc lehet. Hangszerkíséretként pianino áll rendelkezésre. A találkozón túl lehetőség nyílik további szereplésekre 8-án este Tokaj-Hegyalján, illetve szerencsi templomokban. Jelentkezési határidő május 20. Bővebb felvilágosítás kérhető a következő címen: Városi Kulturális Központ, 3900 Szerencs, Rákóczi-vár. Telefon/fax: 47/362-121. Gesztelyi sikerek Gesztely (ÉM) - A gesztelyi Csoko- nai-napok keretében megrendezett szavalóversenyen a következő eredmények születtek. I. kategória (1-2.0.): 1. Guba Györgyi (Bocs), 2. Rontó Alexandra (Sa- jóhídvég), 3. Kovács Eszter (Onga). II. kategória (3-4. o.): 1. Lakatos Enikő (Berzék), 2. Tóth Katalin (Hernádkak), 3. Csontos Adrienn (Bocs). III. kategória (5-6. o.): 1. Ka- rabinszky Géza (Onga), 2. Nagy Edina (Gesztely), 3. Biczó Ákos (Gesztely). TV. kategória (7-8. osztály): 1. Csapó Natália (Onga), 2. Boncsér Orsolya (Bocs), 3. Bucsi Andrea (Hernádnémeti). A matematikai feladatmegoldó versenyen az 5. osztályosok közül: 1. lett Takács Ádám (Sajóhídvég), 2. Orosz Szilvia (Gesztely), 3. Marko- vics Enikő (Sajókeresztúr); a 6. osztályosok versenyében 1. Hajdú Péter (Gesztely), 2. Pusztai Zsuzsanna (Kesznyéten), 3. Séllei Mariann (Sa- jóbábony). A természetismereti verseny legjobbjai a 6. osztályosok közül: 1. Hajdú Péter (Gesztely), 2. Oláh Zoltán (Kesznyéten), 3. Ádám Csaba (Gesztely); a 7. osztályosok versenyében 1. Ignácz Anikó (Sajókeresztúr), 2. Hornyák Gábor (Sajóbá- bony), 3. Nagy Krisztina (Sajóhídvég); a 8. osztályosok közül 1. Görcsös Péter (Gesztely), 2. Ruszkai Péter (Gesztely), 3. Szemán Tibor (Sa- jóbábony). M
