Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Levelezés« Szólástér 1996« Május 20«« HÉTFŐ. Szerkeszti: Bodnár Ildikó Házadónak tűnő szolgáltatás Olvastam, hogy Miskolcon eme­lik a szemétszállítási díjat. Ez rendben is van, ha valami többe kerül, emeljék. Amivel évek óta nem értek egyet, az az elszámo­lási elv. Miért lakóhelyiségek után kell fizetni? De kérdezhet­ném úgy is, miért nem az elszál­lított háztartási hulladék mennyisége után? Ez most há­zadó vagy szolgáltatás? Családi házaknál általában egy kuka van, amit hetente két­szer úrit ki a szemétszállítással megbízott cég. Tehát kétszer jár a kukásautó oda is, ahol három lakóhelyiség (2 szoba + 1 kony­ha van), és oda is, ahol hat lakó- helyiség (5 szoba + 1 konyha) van, illetve ennyi után fizetik a díjat. Tehát ugyanazért a szol­gáltatásért, vannak akik két­szer annyit fizetnek! Miért? A válasz: csak! Vagy: ez a rende­let! Esetleg: nálunk ez így szo­kás! Ezen reagálások helyett nem lehetne inkább a díjfizetést ésszerűsíteni? A megoldás ké­zen fekvő és van is rá példa egyes városokban, ahol a kukák száma szerint fizetnek. Fedor István (A május 2-ai közgyűlés valóban döntött a magasabb díjakról, ugyanakkor arról is, hogy a kö­vetkező áremeléssel egyidejűleg egy új-a mostaninál reálisabb - fizetési szisztéma bevezetésére kerül sor. - szerk. megj.) Egy szomorú kiskutya nevében Gratulálok az általam ismeret­len személynek ahhoz a bravúr­hoz, amit ez év május elsején, délután öt óra után végrehajtott a boldogkőváraljai vasútálld- más előtt, a közúton. Igazán bű­nös tett volt egy alig 6 hónapos, étcsoki színű, barna szemű szu­ka kutyát az árokba kilökni, el­hajítani. Szegény állat kifeküdt a közútra - a felező vonalra s abba az irányba szegezte tekin­tetét, amerre elszáguldott fele­lőtlen gazdája. Mi próbáltuk az útról lecsalni szegény párát, de nem mozdult. Lelkiismeretünk és a közlekedés biztonsága adta a bátorságot, hogy ölbe véve be­vigyük az ebet az udvarunkra. Nehéz anyagi körülmények között élünk, ráadásul betegen. Mivel oltási lapot nem dobtak a kutya után az árokba, az állat­orvost ki kell hívni, így vagy a gyógyszerem nem váltom ki, vagy egy hónapig nem veszünk napi fél liter tejet. Mi azt tart­juk: ki hogy viszonyul az álla­tokhoz, úgy alkalmazkodik em­bertársaihoz is. A volt gazdit nem érdekelte kutyája sorsa. Nem szeretnénk hozzátartozója lenni. A kiskutya nem hibás, ő csak annyira értelmes, hogy volt egy gazdája, és azt hűségesen visszavárta az út közepén. Hosz- szan tudnám sorolni, hogy az ál­lattartás felelősséggel jár, de az újságban erre kevés a hely. Egy mondat mégis kikívánkozik: aki nem szereti az állatot, az ne tartson! Különösen ilyen gálád szándékkal. Nem óhajtom tud­ni, hogy hívják az illetőt, ember­telen, lelketlen ember nevére nem vagyok kíváncsi, kutyája sorsa meg úgy sem érdekli. Csu­pán egy kérésem lenne felé. A szerkesztőségben megadott cím­re egy cédulán közölje a kisku­tya nevét. Nekünk ez nagy örö­met szerezne, hiszen most szo­morú a kutyus, de ha a nevét hallaná, a bánatos barna szeme talán mosolyogni is tudna. A postaköltséget vállalom. Bízom abban, hogy a volt tulajdonos lelkiismerete megszólal, hisz még egy kutyának is van lelkiis­merete, csak sajnos ereje nincs ahhoz, hogy szembeszálljon az élethez való jogáért, ő csak a hű­ségével tud harcolni, jelen eset­ben majdnem hiába. De életben maradt, s ha szegény körülmé­nyek között cseperedik is majd fel, egy biztos: nálunk sokáig él majd. (Név és cím a szerk.-ben) Báloztak, hogy segítsenek A szirmai Karitász Csoport a kö­zelmúltban jótékony célú bált rendezett, melynek a Bem József Általános Iskola biztosított he­lyet. A bál színvonalas műsorát az intézmény tanulóifjúsága (1. és a 6. b osztály) és az ifjúsági hit­tancsoport tagjai szolgáltatták. A műsor után az ifjúsági hit­tancsoportból alakult táncosok bécsi keringővei nyitották meg a bált, amelyhez - fiataljaink fel­kérésével - vendégeink is csat­lakoztak. Nagyon büszkék va­gyunk arra, hogy rendezvé­nyünkön idős és fiatal egyaránt jól érezte magát. A jelenlévők verseny keretében mutathatták meg tánc- és népdaltudásukat, itt is szinte minden korosztály megtalálható volt. Ezúton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik bálunk létrejöttét - melynek be­vételét a rászoruló embertársa­ink támogatására fordítjuk - elősegítették. Elsősorban Var- gáné Néző Máriának, a Bem Jó­zsef Általános Iskola igazgató­nőjének, az iskola tanulóinak és felkészítő tanáraiknak, Simon Virágnak, Szepesszentgyörgyi Oszkárnénak és Márton Móni­ka hitoktatónak. Továbbá fő szponzorunknak, Antalóczy La­jos vállalkozónak és valamennyi támogatónknak. (UNIO­ÁFÉSZ, Szabó Péter, Balogh Istvánná vállalkozó, Máltai Sze­retetszolgálat, Új Misszió szer­kesztősége, Szécsényi Pál.) Vé­gül, de nem utolsó sorban Szir­ma lakosainak, akik munkájuk­kal, anyagi támogatásukkal, részvételükkel támogatták ezt a nemes célt: „Együtt - egymá­sért” jelszóval. Kocsis Csabáné a Karitász Csoport tagja Olvasóink figyelmébe! Kedves olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a Szólástér rovat­ban megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik. A rovatba beküldött leveleiket terjedelmi lehetőségein­ket figyelembe véve esetenként kénytelenek vagyunk szerkeszte­ni, tömöríteni. A személyeskedő, bántó hangvételű, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások e helyütt sem jelenhetnek meg. _SZÓLÁSTFR íria: az Olvasó Nincs alkotmányozási szükséghelyzet? Az ÉM május 3-i számában Holló András, az Alkotmánybí­róság főtitkára nyilatkozott, mellyel kapcsolatosan az aláb­biakat kívánom elmondani. Az Alkotmánybíróság a jog­védő szervek legmagasabbika. Véleményem szerint (természe­tesen a törvény szerint is) az lenne a feladata, hogy az Alkot­mányban biztosított jogok meg­sértése miatt benyújtott alkot­mányjogi panaszt elbírálja. A törvény 48. paragrafusa szerint viszont csak az fordulhat az Al­kotmánybírósághoz, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be. Ebből egyértelműen az kö­vetkezik, hogy az nem fordulhat alkotmányjogi panasszal jogor­voslatért, akinek az alkotmá­nyos jogsérelme nem alkot­mányellenes jogszabály alkal­mazása folytán következett be, hanem csupán a bíróság alkot­mányellenes jogszabály-értel­mezése folytán. A törvény lehetővé teszi a bí­rói ítélet elleni fellebbezést, mert feltételezi, hogy a bíró is ember és 0 is tévedhet, mint mindenki. Törvénysértő jogerős ítélet ellen is van jogorvoslat: a Legfelsőbb Bírósághoz címzett, de az első fokú bírósághoz be­nyújtott felülvizsgálati kére­lem. Közismert dolog, hogy a jogerős ítéletet, már három jól képzett, több éves gyakorlattal rendelkező bíró hozza meg, ez­zel is csökkentve a tévedési le­hetőséget, de még ilyen szinten is előfordulhatnak és fordulnak tévedések. A Legfelsőbb Bírósá­gon is emberek hozzák meg az ítéletet és nem a szubjektivitást teljesen kizáró számítógépek, melybe az ember táplálja be a döntéshez szükséges összes in­formációt és a gép fajra, nemre, felekezetre, hatalmi pozícióra, stb. való tekintet nélkül meg­hozza a döntését, mely még mindig nem tökéletes, mert az adatokat ember állította össze, ember táplálja be, sőt a progra­mot is ember készítette. Fokoz­hatnám még tovább, de nincs értelme, mert egy a lényeg, hogy még így is megtörténhet a tévedés, vagyis nem csak mérle­gelési probléma, még csak nem is törvénysértés, hanem alkot­mányos jogsértés. Ez utóbbi el­len lehet fordulni Strassbourg- ba, de nincs lehetőség arra, hogy a magyar Alkotmánybíró­ság „házon” belül elbírálja, pe­dig — a már említett törvényen kívül - a Nemzetközi Egyez­mény 13. cikke szerint bárkinek joga van ahhoz, hogy hazai ha­tóság előtt a jogsérelem haté­kony orvoslását kérje az eset­ben is, ha jogait hivatalos minő­ségben eljáró személyek sértet­ték meg. Itt kell megemlítenem az Al­kotmány 50. paragrafusát, mely többek között azt fogal­mazza meg, hogy a bírák füg­getlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Nem is­mert számomra az a szerv, in­tézmény, amely a Legfelsőbb Bíróság törvényességi munká­ját hivatott ellenőrizni, mert azt tudjuk, hogy a kormányt, ön­kormányzatokat, sőt a leg©3' gasabb államhatalmi, törvény' hozó szervet, az Országgy©®3, is ellenőrizheti az Alkotmány©' róság és azok határozatait ©eS' semmisítheti. De a Legfelső1® Bíróságot még alkotmányos jog' sértés esetén sem ellenőrizhet ha az nem hivatkozik alkot" mányellenes jogszabályra, csa* az alkotmányos jogszabályt ér­telmezi alkotmányellenesen. Az Alkotmányban megfog©' mázott demokratikus jogáU© miságnak mennyire felel ©eg az, hogy a Legfelsőbb Bíróság kénye-kedve szerint, akár ©' kotmányellenesen is értel©e© heti a jogszabályokat, mert tud' ja, hogy döntésének ellenőrző" sére senki nem jogosult, ©®y csak a törvénynek vannak a®' rendelve, de a törvény ellenei' zésre, értékelésre, felelősség© vonásra képtelen, mert erre csak az ember képes, de a tér­vény embert erre nem jog031 fel!? , Miczán Józsf Miskolc A „szegénység” nem szalonképes kifejezés A kormányzat szerint ma már (1995 óta) nem lehet a korábbi létminimum számítási módsze­reket alkalmazni, mert „megváltoztak a fogyasztási szokások”. Ez igen, az indoklás valóban telitalálat. Maga az öt­let egyébként összecseng azzal, hogy tanult emberek (kormá­nyunk tagjai is) bizonyos szava­kat nem illő, hogy kimondjanak (vö. parlamenti vita). A „szegénység”, amit a fenti mu­tatóval lehetne mérni, nem sza­lonképes kifejezés. A mértéke pedig már egyenesen obszcén lenne. Használjunk helyette (KSH javaslat a Népszabadság­ban) három olyan más mutatót, ami sikeresen elfedi a lényeget és megértéséhez több diploma szükséges. Mivel nekem csak egy van, nem merem megma­gyarázni a mutatók egyikét („normatív minimum a fogyd32' tási-jövedelmi viszonyok alap' ján”). Jó, mi? És ráadásul éve© te csak egyszer hozzák nyi©3, nosságra. Összefoglalva:,,rieJ tükröm mondd meg bátra©" „hej tükör összetörlek”. , D. Zs., Miskor Perspektíva a „főút” menti árok partján Beszélünk különböző vissza­élésekről, csalásokról, de amikor azok konkrét, drasztikusan tör­ténő felgöngyölítéséről, vagy ne adj Isten megszüntetésére tett lépésekről esik szó, mindig visszaretten, megszeppen valaki. Mondván, ez a megvalósítási el­képzelés nem méltó a demokráci­ához, Európához. Erre mondotta volt kedves jó barátom: Oscar-dí- jasanjó duma. Szabad ország let­tünk, itt akinek pénze van, an­nak az akarata is szabad. Akinek nincs, az szabadon, kedve szerint fel is dobhatja a bocskort, a ku­tyát sem érdekli. Legfeljebb a te­metkezési vállalkozó aggódik kissé, de ő is csak a pénzéért. Munkalehetőség szinte sem­mi, a magyarság egy része pró­Hirdetés — .................................: b álkozik a lehetetlenre, tanul­nak élni a levegőből, miközben mindenért fizetni kell, és egyre többet. Én nem tudom, odafónt a bársonyszékben esetleg, netán- tán, merő véletlenségből nem juthatna eszébe valakinek, úgy két kávé között, hogy először munkalehetőségeket biztosítva adni kellene, aztán követelni?! Ugyanis a nincsből, mint azt oly sokan tudjuk, csupán egy erőtlen kézfogásra (se) telik. (Csak arra kell ügyelni, hogy ez a kéz sose ránduljon görcsbe, majd ökölbe, mert akkor már kiszámíthatat­lanná válik.) Buijánzik a fekete- gazdaság, a munkanélküliek ha­da pedig kényre-kedvre ki van szolgáltatva a munkaadóknak. Ók csalhatnak, lophatnak, ki­zsákmányolhatják a becsülete­sen dolgozni, keresni vágyókat, mégis tisztességes, becsületes, mértékadó példaképek marad­nak, megkülönböztetett megbe­csülést élveznek hazánkban. Tisztelet az oly kevés kivételnek, akikhez a most sorra kerülő kft. nem tartozhat. Szolgáltató iparban, viszony­lag kis létszámmal, magánszfé­rában működik. Amúgy magya­rosan, ahogyan ezt egy jogál­lamban illik, lehet. Minimálbér mellett emberfeletti leterhelt­séggel. Tisztaság, higiénia, ét­kezési idő, szabadság nem jár a legálisan alkalmazott modern rabszolgáknak.) Csak munka és felelősség. Akinek ez nem tet­szik (mert bizony sokaknak nem tetszik) azok szabadon © pültek, mint a madár. K©3’ messze, nagy ívben. Újgazdag kám, ki mások kezeivel fog“0 sa nagy haszonnal a csal©1,’ anno az értelemért, emberS® gért s intelligenciáért álló s° ban nem állhatott elől, ©°?a gazdagságával kárpótolhat) önmagát. A pórul járt pedig 32, vet melengetőén gyönyörköd11 a felette elszálló felhőkbe ^ mindezt a fejlett országok11®, vezető útmenti árokban, © dézve önmagában kedvenc zag költőmet, az 1100 éves országhoz intézett nagy kerfl sével: „Árok partján döglött^,, réb,/Nekünk talán ez is elég- ■ \ KletzLászlO Miskok ÜDVÖZÖLJÜK A VILÁG LEGMAGASABB SZÁLLÓJÁBAN Már a belépéskor vörös szőnyeggel várjuk. A formaságok gyors és rugalmas elintézése után Ön máris kényelmesen hátradőlhet, hogy a magasból csodálja meg a panorámát. Vagy csak egyszerűen élvezze a különleges kiszolgálást, a gazdag étel- és italkínálatot, amellyel fogadjuk. Apró figyelmességek egész sorával igyekszünk emlékezetessé SKY<S l u B AAAÜEV'iSSír/fi SzdUunk rendelkezésére tenni a nálunk töltött időt. Mindezt hol? Természetes ^ a Malév Sky Club business osztályán, ahol Ön ,x kellemesen pihenhet vagy éppen dolgozhat, tofc* legjobb szállodákban. A kilátás pedig igazán páratlan. Járatainkról további információ a 267-4333-as telefonszámon, valamint budapesti és vidéki jegyirodáinkban, illetve a Malév Partner-irodákban kap X

Next

/
Oldalképek
Tartalom