Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-18 / 116. szám
II ÉM-hétvége ÉM-dosszié Május 18., Szombat A magyar kormány ’93 végén kötött megállapodást a PHARE-ral egyfajta kísérleti program indítására, amelynek célja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény elkészítése volt. Az országgyűlés — hosszas viták nyomán született kompromisszumok árán — végül ez év március 19-én elfogadta a törvényt, amely a kihirdetést követéi 60. napon lép hatályba. A megyei önkormányzatoknak ezt követő 30 napon belül kezdeményezniük kell a megyei területfejlesztési tanács megalakulását. Jelenleg a 11 statisztikai körzet önkormányzati térségfejlesztő társulás létrehívásánál tartanak. S.PA1AK | KSH Statisztikai körzetek 50i Miskolc 507 Spatak 502 Edelény 508 Sújhely 503 Encs 509 Szerencs 504 Kbarcika 510 Szikszó 505 MkövescJ 506 Ózd 511 Tújváros ................. Forrás : KSH -----------Miskolc (ÉM - Sz.K.) - „Azt szeretnénk, hogy ’97-ben ne csak a célokban legyen integráció, hanem a forrásokban is decentralizált, integrált felhasználásra kerülhessen sor, méghozzá egy bizonyos preferenciarendszer támogatásával, amelyet a ’97-es állami költségvetés keretein belül kell meghatározni”-összegezte a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvénnyel kapcsolatos elvárásait Alföldi László megyei aljegyző. □ Az új törvény a feladatok között említi az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés segítését. Miben rejlik ennek lényege? • Noha a látszat szerint csupa nagyon fejlett országból áll az Európai Unió, mégsem mentes a különbségektől. Nyugat-Európa követendő elvként érvényesíti részben a hátrányos, részben a depressziós térségek támogatását. Azon régióknak (és nem országoknak!), ahol a GDP nem éri el az EU átlagának 75 százalékát, támogatást nyújtanak. □ Nálunk milyen alapelveket követtek a törvény létrehozásakor? • Magyarországon - az európai követelmények alapján - három fő elv bevezetését tartotta, a kormányzat fontosnak: a programszerűséget, a decentralizációt és az együttműködést. A ’91-től napjainkig uralkodó éves szemlélettel szemben Nyugat-Európában meghatároznak valamilyen célt, amely eléréséhez 3-4-5 éves programokat dolgoznak ki, amelyekben a fő célokat, az azokhoz vezető utakat, a felhasználható eszközöket határozzák meg. Ha kell, menet közben módosítanak. Gyakorlatilag Magyarország is e programeszeni- ség felé halad, már ’96-tól. A decentralizáció azt jelenti, hogy ha elkészül egy program, s a helyi szervek jóváhagyják, akkor a hozzárendelt pénzeszközök elosztásáról is helyben döntenek, a mai gyakorlattól eltérően. A mai társadalmi-gazdasági élet több szereplős „játékot” diktál, vertikálisan és horizontálisan egyaránt. Egy-egy térség fejlettségének megváltoztatásához éppúgy elkerülhetetlen a helyi, a hazai és a nemzetközi erőforrások összpontosítása, mint a munkaadók, a vállalkozók és képviseleteik, az önkormányzatok, a pénzügyi világ szereplői, a tudományos tanácsadók összefogása. □ Úgy tudom., a törvény értelmezése vitákat váltott ki, főként, a megyei területfejlesztési tanácsok összetételét illetően. • Valóban viharok dúltak a tanács belső összetételének meghatározásakor. Az nyilvánvaló, hogy a fejlesztési tanács döntésképes létszáma véges, ugyanakkor nagyon sok szervezet részt kíván venni benne. A törvény szerint az új megyei fejlesztési tanácsot részben a kormány, a megyei ön- kormányzat, a megyei jogú város 1-1 képviselője alkotja, teljes jogú tagként részt vesz benne a három kamara, ezen kívül a megyei munkaügyi tanács képviselői. A további tagokat a KSH által meghatározott 11 statisztikai körzet 1-1 képviselője jelenti. □ Részt vehetnek-e a. tanácsban a már meglévő szövetségek? • Megyénkben ugyan jelenleg is működik 25 településszövetség, -egyesülés, illetve -társulás, ezek területi kiterjedtsége azonban nem fedi all statisztikai körzetet. Sok szövetkezés jogi formája sem felel meg az önkormányzati társulásoknak. Részben saját érdekeik felismerésére és képviseletére jöttek létre, részben létrehozásukat ösztönözték különféle kormányzati és PHARE-intézke- dések, amelyek bizonyos pályázatoknál az összefogást honorálták. Ezek az alulról jött szabad társulások nemcsak önkormányzatokat foglalnak magukban, hanem különböző vállalkozó szervezeteket, érdekkepviseleteket, helyi szakembereket, magánszemélyeket, mig a törvény kifejezetten önkormányzati társulásokat jogosít fel a rész1 / 1 1 \ három alapelv vételre. Ennek a követelménynek a 25-ből mindössze 6 felel meg. E kérdés tisztázására állásfoglalást kértünk a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumtól, illetve az önkormányzatok szerepére vonatkozóan a Belügyminisztériumtól, de a válasz még nem érkezett meg. Tartunk tőle, hogy párhuzamos struktúrák jönnek létre. Ugyanis nyilván megmaradnak a ma is működő, sőt egyre jobban működő települési szövetségek, de tulajdonképpen hatásköri és anyagi források nélkül, ugyanakkor létrejön 11 új önkormányzati társulás. □ Milyen aggályok merültek fel a megyei önkormányzat vezetőiben? • Saját megyei tapasztalataink alapján elmondható, hogy a mai jogi környezet még nem alkalmas arra, hogy egy jóváhagyott program pénzügyi fedezetei rendelkezésre álljanak. Az alapokról szóló törvény gyakorlatilag a minisztereket teszi felelőssé az elkülönített alapok felhasználásáért, s bizony nekünk is három hónapra volt szükségünk, mire a hét forrásra vonatkozóan az érintett miniszterekkel meg tudtuk kötni a megállapodást. Ez a „teljesítmény” nem felel meg a PHARE elveinek, hiszen a hét forrásra külön-külön kell pályázni. Az elmúlt évtizedben is működtek különféle támogatási formák, de az országos feltételek alkalmazásával gyakorlatilag a nyugati megyéket helyzeték kedvezőbb állapotba. Ezt a távolságot - sokféle módon - le kellene küzdeni, hogy egyenlő feltételek alakuljanak ki. □ Végül is a törvény is épp ezt sugallja. • Igen, azt sugallja, hogy vállalkozási övezetek jönnek létre, de mai tudomásunk szerint ebbe a körbe csak az ózdi térség tartozik megyénkből. Tulajdonképp még korai erről beszélni, hiszen az erre vonatkozó kormányrendeletek és feltételek még nem jelentek meg. Annyit azonban elmondhatók, hogy szerintem a megye egészét, de legalábbis nagy részét célszerű volna vállalkozói övezetté nyilvánítani, illetve előnyökben részesíteni. Törvényi felhatalmazással Miskolc (EM - KJ) ~ A területfejlesztési törvény szerint a megyei fejlesztési tanács elnöki tisztét a megyei önkormányzat elnöke tölti he. Gyárfás Ildikó véleményét e kettős minőségében kérdeztük a törvényről. □ Egyesek szerint a törvény egyes passzusai hátrányosan érintenek majd. néhány települést, mások viszont alig várták, hogy megszülessen. Ön hogyan értékeli ezt ? • Mindenféleképpen jó és szerencsés, mind Magyarország, mind a térségek szempontjából, hogy a parlament meghozta ezt a törvényt. Kifejezetten hasznos az Európa Unióhoz való csatlakozás szempontjából, számunkra pedig azért jó, mert felhatalmazza a megyei szintet arra, hogy a döntésekben decentralizálási joga legyen. Ez különösen jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén szempontjából, hiszen köztudomású, hogy kísérleti jelleggel ’94 novembere óta már működik ez a rendszer a megyében. Most már törvényi felhatalmazás alapján végezhetjük a munkánkat. □ A döntési jogok mellett pénz felett is rendelkeznek majd? • A törvényből következik az is, hogy bizonyos források elosztásában is kompetenciája lesz a megyei fejlesztési tanácsnak. Hozzá kell tennem, hogy az országban elsőként nálunk indult be az a hároméves integrált szerkezetátalakítási program, amely megvalósítására további elkülönített állami alapok, illetve PHARE-támogatások is rendelkezésünkre állnak. Köztudomású: e program célja, hogy a gazdaság élénkülésének feltételeit megteremtsük, s hogy minél több munkahely jöjjön létre a térségben. □ A megyei közgyűlést mint döntési fórumot kizárja a törvény. • Nem teljes egészében. Bár voltak viták e kérdésben, de végül is kompromisszumos megoldás született, amely még így is előnyösebb, mintha egyáltalán nem lenne törvény. A térség különböző szereplőiből álló megyei fejlesztési tanács tagjai, akik valamennyien egy választott testületet képviselnek majd, kötelesek beszámolni az őket delegáltaknak. Ez a kötelezettség, illetve azt megelőzően a véleményezési kötelezettség számomra, a megyei közgyűlés elnöke számára is előírás, tehát folyamatosan tájékoztatni fogom a megyei közgyűlést a fejlesztési tanácsban történtekről. □ A törvény június 6-án. lép életbe, s egy hónapot ad arra, hogy a szervezést lefolytassák, illetve az előírt összetételű fejlesztési tanács megkezdje munkáját. Születhetnek-e még ebben az évben érdemi döntések? • Nyilvánvalóan nem leszünk bőviben az időnek, hiszen sok minden függ attól, hogy a kormányzati szervek mikor döntenek például a kiegészítő támogatás megyék közötti elosztásáról és a felhasználás általános szabályairól. Ez részben munkánkat is korlátozza. Ami a megyei fejlesztési tanácsot illeti, biztos, hogy lesznek érdemi döntések, hiszen, éppen az integrált szerkezetátalakítási program kapcsán a pályázati kiírások már megtörténtek, s arra törekszünk, hogy a folyamatosság biztosított legyen, zökkenőmentesen tudjunk az új rendszerre átállni, s a szükséges döntéseket meghozni. Valamennyi kistérség elemi érdeke, hogy a delegálást a szabályoknak megfelelően időben megoldja, mert ha nem, akkor az a térség képviselet nélkül marad. Hiszem, hogy felül tudnak emelkedni az esetlegesen vitás pontokon, és a kistérség, illetve a megye egészének érdekeit fogják szem előtt tartani. „Nem ilyen kalapot akartunk...” Miskolc (EM - KJ) - A Csereháti Településszövetség 1989 júliusában, az elsők között alakult meg a megyében. Azóta 56 önkormányzat a tagja, 60-65 magánszemély és 4 gazdasági társaság is a soraiba lépett. Odor Ferenc, a szövetség elnöke a terület- fejlesztési törvény szükségességét nem vitatja, de hiányosságait, sőt aggályait sem rejti véka alá. Különösen a megyei területfejlesztési tanácsokba való delegálás érinti fájón a megyében múködő 25 településfejlesztési szövetséget, társulást. • Rendkívül érdekes - mondja az elnök -, hogy a megyei területfejlesztési tanácsokba való delegálási lehetőségeknél a statisztikai körzethatárokat vették alapul, amelyeket a statisztikai hivatal annak idején - mondhatni - kicsit önkéntes alapon hozott létre. Ma pedig ott tartunk, hogy törvényszintre emelkedett ez a felosztás. Azt mondják, hogy decentralizálásról van szó, ugyanakkor egy bizonyos centralizációs folyamatot lehet ..észrevenni azon az alapon, hogy ebben a 11 statisztikai körzetben akarnak létrehozni 11 ön- kormányzati térségfejlesztő társulást, s ezek delegálhatnak majd 1-1 tagot a megyei terület- fejlesztési tanácsba. □ Miért jelenthet ez gondot? • Többek között azért, mert ezek a társulások egy kissé felülről irányítottak, mesterségesen létrehozottak lesznek, s azt hiszem, eleinte működésképteleneknek is bizonyulnak majd. Ugyanis semmiféle strukturális hátterük nincs. A településszövetségek jó része viszont már gazdaságfejlesztő irodát működtet, területükön regionális vállalkozásfejlesztési alközpontok tevékenykednek, amelyek nagyban segítik a kis- és középvállalkozások létrejöttét, megerősítését, illetve azok mikrohi- telekhez való hozzájutását. Ennek ellenére a településszövetségekre nem épít a törvény, mintha nem is léteznének. □ Véleménye szerint a megalakuló önkormányzati térségfejlesztő társulások, nem tudják majd. képviselni a. településszövetségekbe tartozó, kisebb helységek érdekeit? • A megyei fejlesztési tanácsba delegált tagnak szüksége lesz egy bizonyos operatív háttérre, hiszen ő önmagában kevés. Tartok attól, hogy emiatt automatikusan a városi polgármesterekre esik majd a választás, akikkel egyébként semmi bajom, de visszaáll a 10-15 évvel ezelőtti, járási struktúra. így a megyei fejlesztési tanácsban megjelenik a megyei jogú város, a megye és a nagyobb települések érdeke, de nem biztos hogy a kisebbeké is. Pedig ennek a megyének nagyon sok települése 500 lakosnál kevesebbet számlál. Félő, hogy ezek képviselete nem lesz kellő erejű a döntéshozatalban. A jószándékot persze senki nem vitatja, akármeny- nyire is felszínre kerülnek az érdekellentétek. Mi egyelőre nem tudunk másképp elképzelni egy ilyen testületi munkát, mint úgy, hogy akik közel ülnek a tűzhöz, azok jobban melegednek. Arról nem is beszélve, hogy komoly ' helyi torzsalkodások várhatók a majdani önkormányzati társulásokban, hiszen nem biztos, hogy a polgármesterek meg tudnak majd egyezni a delegálás kérdésében, különösen a nagyobb statisztikai körzetekben. □ Mit, tehet, a Csereháti Településszövetség a továbbiakban? • Olyan kalappal kell köszönnünk, amilyet, a parlament adott nekünk, bár ez a kalap nem tetszik nekünk. Ennek ellenére nem akarunk megváltoztatni semmit, nekünk kell ez az EU-konform, területfejlesztéssel foglalkozó nonprofit szervezet. Bízunk benne, hogy továbbra is kapcsolódni tudunk a PHARE-programokhoz, illetve azon három statisztikai körzeten keresztül, amelyekben működünk (Encs, Szikszó, Ede- lény) a megyei fejlesztési tanács munkájába is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségi szövetségei, társulásai Alakulás éve I. ABAUJ-TORNA (EDELENY-ENCS-SZIKSZO VÁROSKÖRNYÉKÉ) 1. 2. *> J. 4. 5. 6. 7. 8. I-I. Abaúji Szövetség a Regionális Fejlesztésért Encs 1990 1-2. Csereháti Településszövetség Gagyvendégi 1989 1-3. Tókörnyéke Kistérségi Fejlesztési Társulás Szendrő 1995 1-4. Galyasági Településszövetség Perkupa 1990 1-5. Gönc és Kistérségi Fejlesztési Egyesület Gönc 1995 1-6. Encs és Térsége Fejlesztési Közalapítvány Encs 1995 1-7. Felső-Hemádnémeti Egyesülés Abaújvár 1-995 I-8. Szikszó és Térsége Fejlesztési Együttműködés Szikszó 1995 II. ÉSZAK-BORSOD (KAZINCBARCIKA-ÓZD-PUTNOK VÁROSKÖRNYÉKE) 9. 10. 11. 12. 13. 11-1. Szuhavölgyi Bányászlakta Telep. Önk. 5zöv. 11-2. Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesülete 11-3. Gömöri Településszövetség 11-4. Putnok és Térsége Társulás 11-5. „Őrhegy" Egyesület az Emberért és a Térségért Ormosbánya 1992 Ózd - 1993 Putnok 1993 Putnok 1995 Borsodszentgyörgy 1995 Tagsága OC V öcv ö öcv ÖCVI ÖVI Ö I ÖVI o ö ö ö ÖCVI III. ZEMPLÉN (SÁROSPATAK - SÁTORAHAÚIHELY - SZERENCS - TOKA) VÁROSKÖRNYÉKE) 14. 111-1. Hegyközi Településszövetség Pálháza 1990 15. III-2. Tokajhegyaijai Szövetség ( Szerencs 1Ä1 16. III-3. Külső Bodrogközi Területfeji. Önkorm. Társ. Lácacséke 1992 17. 111-4. Bodrogközi Önkormányzatok Szövetsége Riese 1995 18. 111-5. Bodrogközi Önkórm. Településfeji. Társulás Bodroghalom 1994 19. II1-6. Zempléni Településszövetség Bodrogkeresztúr 1994 20. 111-7. Nyugat-Taktaközi Szövetség Csobaj 1995 21. lil-8. Erdőhorváti és Térsége Fejlesztési Együttműk. Erdőhorváti 1995 IV. DÉL-BORSOD (MEZŐKÖVESD - TISZAÚJVÁROS - MEZŐCSÁT VÁROSKÖRNYÉKE) 22.IV-1 .Délborsodi Regionális Fejlesztési Társulás 23.IV-2.Dél-Borsodi Tiszamenti Településtársulás 24.IV-3.Tisza-tavi Önkormányzatok Szövetsége Mezőkövesd Tiszabábolna Tiszafüred 1994 1994 1992 V. MISKOLCI AGGLOMERACIO V-1. Alsózempléni Települések Szövetsége Köröm O ÖCVI ö ö ö ö öv ö o ö Öl o Települések 42 55 8 10 14 7 4 7 17 10 22 10 17 19 27 3 22 14 34 4 3 20 5 5 Érintett lakosság 35 991 43 228 9553 3437 9460 13 823 1353 12 180 59 547 59 499 20 444 13 777 21 153 7498 33 797 1399 38 594 13 972 83 527 2532 1298 78 000 2785 3911 4074 Fő tevékenység HGO FI G Ö C HGÖ GÖ G G G G GÖ H GÖ HO O G G G G Ö GÖ G O GÖ G Rövidítések: O: önkormányzat C: civil V: vállalkozó I: intézmények H: humán G: gazdasági fejlesztés
