Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA LII. évfolyam, 102- szám 1996. május 2., csütörtök Ára: 21,90 Ft / Borsod egy kicsit ritkább aknamező Évtizedek óta nem dúl há­ború az ország területén, mégis, a mai napig rengeteg fel nem robbant harceszköz lapul a földben. (5. oldal) Ház a falu legszebb helyén Másfél száz rrr-en egy négyta­gú család él, de szinte állandó vendégek a nagyszülők is. Víyszék 6 évvel ezelőtt alakí­tották ki otthonukat. (7. oldal) A miskolci pálya nem eladható Stratégiai feladat az orszá­gon átvezető tranzitútvona­lak fejlesztése. Az Ernőd— Miskolc közötti szakasz nem része a folyosónak. (9. oldal) Addig lógott az eső lába, míg leért Megyeszerte esernyővel a kézben ünnepelték május elsejét Az élő és élettelen világról Aggtelek (ÉM) - Tegnap délután „Kutatás, Megőrzés, Kezelés” cím­mel kezdődött szimpózium Aggtele­ken. A környezet- és természetvé­delmi konferencia megnyitóján Tardy János helyettes államtitkár mondott beszédet, majd kezdetét vette a neves hazai és külföldi s zakemberek, akadémiai kutatók, egyetemi professzorok - 180 részt­vevő — által tartott előadások soro­zata. A téma elsősorban az ország természeti állapot-felmérése, a nemzeti parkok, a természeti kör­nyezet élő és élettelen világáról nyert kutatási tapasztalatok, ered­mények, módszerek kiértékelése. A tanácskozás, mely a természeti ér­tékek kezeléséhez próbál támponto­kat feltárni, vasárnapig tart. Emléktábla Tildy Zoltánnak Balassagyarmat (MTI) - Köztár­sasági elnökké választásának 50. évfordulója alkalmából emléktáblát állított Tildy Zoltánnak Balassa­gyarmaton a város önkormányzata és a Tildy Zoltán Emlékét Ápoló Szervező Bizottság- Á református templom melletti lelkészlak falán elhelyezett emléktáblát szerdán avatták, illetve szentelték fel. Tildy életpályáját felidézve G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alel- nöke többi közt hangsúlyba. hogy Tildy Zoltán elnöklete idejen a Füg­getlen Kisgazdapárt a magyarság vértanú pártjává emelkedett, mert a magyar nép megbízásából a legal­jasabb időkben is az utolsó leheleté­ig kitartott. Miskolc (ÉM - BAL) - Ahogy az már több mint száz éve szokás, május első napja ünnepnap - fé­lig a munka ünnepe, félig pedig az igazi tavasz köszöntése kap­csán. Idén is szerte a megyében, szinte minden városban és köz­ségben számtalan rendezvényt tartottak május elsején. A legnagyobb közülük persze a mis­kolci Csanyikban rendezett majális volt. Bizonyára még sokkal nagyobb lakossági megmozdulással találko­zott volna a miskolci Majális-park­ba kilátogató érdeklődő, ha - az el­múlt néhány nap időjárásához ké­pest váratlanul - szerdán nem az esős idő köszöntött volna be hirte­len. Ennek ellenére több ezer váro­si, egyedül, párosán vagy családdal kapta magát reggel és indult a Csa- nyikba. A munka ünnepének kisebb-na- gyobb politikai vonatkozásai kap­csán, persze, nemcsak az egyszerű polgárok lepték el a park gyepét, de jónéhány párt, nagyvállalat és szakszervezet is felállította hagyo­mányos sörsátrait, kisasztalait-szé- keit. Nagy „erőkkel” vonult fel pél­dául a szocialista párt és a Munkás­párt, a Digép és a drótgyár, illetve az MSZOSZ. Hogy melyikük - más szerveze­tek és csoportok mellett - milyen szabadtéri programok sorával kí­vánt volna a nagyközönség elé lép­ni, arra legalábbis az esóáztatta délelőttön, egész kora délutánig, nem derült fény. Annál is inkább, hiszen a (nap)fény csak valamikor két óra körül kezdett előtűnni a fel­hők közül, ráadásul a jogos várako­zással ellentétben akkor sem a rek- kenő hőséget hozta magával. A Majális-parkban egész nap fel- alá - esernyővel, széldzsekiben - sé­tálók száma semmi kívánnivalót nem hagyott maga után, az esővel dacoló látványosságról pedig nép­táncbemutató, meglovagolható pó- nilovacskák és a „kéznél levő” Va­das park gondoskodott. Egyeztetés a közoktatási törvényről Budapest (MTI) - Horn Gyula mi­niszterelnök, Medgyessy Péter pénz­ügy- és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter társaságá­ban a jövő héten megbeszélést tart a Pedagógusok Szakszervezetének, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának és az önkormányzati szövetségek képviselőivel a közok­tatási törvény módosításának ter­vezetéről. Ezt Magyar Bálint jelen­tette be az újságíróknak kedden azt követően, hogy a nap folyamán tár­gyalásokat folytatott az említett tervezetről az SZDSZ és az MSZP oktatási, önkormányzati és gazda­sági szakértőivel, majd Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel, végül pedig Szöllósi Istvánnéval, a PSZ főtitkárával és Borbáth Gáborral, a szakszervezet titkárával. A minisz­ter a találkozókon felmerült témák közül elsőként a közoktatás finan­szírozási forrásainak szabályozását emelte ki. Tájékoztatása szerint Medgyessy Péterrel egyetértésre ju­tottak abban, hogy mindig a két év­vel korábbi összközoktatási költsé­gek 75 százaléka lenne az, amit köz­pontilag kell majd fedezni. Eörs vezér szobrát avatták Rácson Évadnyitó ünnep a Balatonon Keszthely (MTI) - A vitorlásoktól ldsért Csobánc motoroshajo fedélze­téről a Balatoni Szövetség elnöke az öböl vizébe dobta az idénykezdetet jelképező virágkoszorűt, s . kez­detét vette a balatoni üdüloevad. Balázs Árpád elmondta: különös je­lentőséget ad az idei balatoni évad­nyitónak, hogy erősödik az összefo­gás és akarat egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a Balaton es kör­zete megóvására. Ebben kifejezésre jut a százezreknek pihenést, ezrek­nek megélhetést nyújtó selymes vi­zű tó iránti felelősség is. Privatizációs mérleg márciusig Budapest (MTI) - Az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt- ez év­ben március 31-éig összesen 25,26 milliárd forint bevételre tett szert, ebből 24,37 milliárd forint készpénz volt - állapítható meg a szervezet Informatikai és Vagyonnyilvántar- tási Ügyvezető Igazgatóságának legfrissebb adataiból. Tűz volt a debreceni MGM-ben Debrecen (MTI) - Keddre virradó éjszaka kigyulladt a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek (MGM) forgácsoló üzemének edzőkemencéje. A debre­ceni tűzoltók néhány perc alatt a helyszínre érkeztek s rövid idő alatt eloltották az ekkor már mintegy 100 négyzetméteres területen égő tüzet. A kár eléri a nyolcmillió forin­tot, a tűzeset ugyanakkor nem ve­szélyezteti a csapágygyár folyama­tos termelését. Kács (ÉM - CsKA) - Tegnap dél­előtt a Kovács Endre egri segéd­püspök által celebrált mise után leplezték le Kács főterén Eörs vezér szobrát, s avatták fel a falu címerét és zászlaját. Horváth János polgármester ünne­pi beszédében tisztelgett a honfog­lalók előtt, s elmondta, hogy a ma­gyar nép szíveben őrzi azoknak em­lékét, kik 1100 évvel ezelőtt ide tele­pedtek. Kis falujukban - amit régen Kacsunak neveztek - Eörs vezér nemzetisége talált otthonra, s le­származottai talán még most is vannak a község lakói között. Büsz­kének kell lenni erre az örökségre — mondta a polgármester szitáló eső közben - s átörökíteni unokáinkra. Nap mint nap bizonyítanunk kell, hogy magyarok vagyunk, s nemze­tünk képes a felemelkedésre. A Kis György által készített szobrot Hatvani Zoltán, a Megyei Közgyűlés alelnöke leplezte lei s gondolatai a múltra kalandoztak vi­ssza. Szavai viszont a ma emberé­hez szóltak, hiszen a címer, a zászló és a szobor nemcsak a múltat idé­zik. hanem jövőt formáló tettek is válhatnak belőlük. A zászló mindig is harcra buzdított, s győzelemre serkentette hordozóit. Ma már nem véresek eme harcok, hanem a min­dennapi megélhetésért, gyermeke­ink jövőjéért küzdünk — mondta az alelnök, majd a nemzeti színnel át­kötött fehér leplet leemelte a falu egykori hős magyarjának mellszob­ráról. Kovács Endre megáldotta a zászlót és a címert, amin a kalasz és a szőlő, mint a község régi motívu­mai is szerepelnek. Kommentár Május 1. Görömbölyi László Hol vannak már azok a régi május else­jéké Felvonulók ezreivel, tízezreivel, zász­lóerdővel és dísztribünökkel, ahonnan pártunk és kormányunk legjobbjai moso­lyogtak vissza a feléjük integető tömegre. Hol vannak az úttörőnyakkendős gyere­kek, a kiváló és még kiválóbb vállalatok, üzemek dolgozóinak csapatai, a diákság képviselői - és persze a parasztság, meg az értelmiség. A zenés ébresztők ország­szerte, tévéközvetítés a Dózsa György út­ról Kádár-interjúval, boldog nyilatkozók­kal, no meg az Önök kérték esti főműso­rával... Hol vannak már azok a régi május elsejék - ahol nemcsak vidámnak lenni, de felvonulni is kötelező volté (A legalább középkorúak biztosan emlékeznek né­hány történetre, ki, hogyan próbált kibúj­ni a magasztos feladat alól, s elkerülni a részvételt a munka társadalmának összné­pi demonstrációján.) Hol vannaké Eltűntek éppen úgy, mint minden más, ami érdemtelen a maradan- dóságra a történelem múló epizódjai kö­zül. Május elseje oda került, ahová való. Nem több és nem kevesebb annál, mint amiért megszületett több mint száz évvel ezelőtt. A munkásérdekek érvényesítésé­ért tüntettek annak idején - először 1890- ben, Chicagóban, s aztán egyre többfelé a világban -, előbb a nyolcórás munka­időért, később, a társadalmi változások­hoz igazodva az éppen aktuális munka- vállalói érdekekért. Május elsejét ma is ünnepük világszerte. Ma már nem a nyolcórás munkaidő a tét - inkább a munkanélküliség megfékezé­sét, a szociális biztonságot követelik-sür- getik a demonstrációk, a politikai gyűlé­sek. Amelyeket főként a szakszervezetek szerveznek, de amelyek lehetőségeit a po­litikai szervezetek is igyekeznek kihasz­nálni. A programokra ki-ki önszántából megy el - önszántából tapsol, ha tetszik a szónoklat, s önszántából áll tovább, ha nem tetszik neki a mondanivaló. Világszerte éppen úgy, mint nálunk. Ünnep világszerte Hol így, hol úgy, de világszerte megünnepel­ték május elsejét. Görögországban például (képünkön) a munkanélküliség leküzdéséért demonstrált a több tízezres tömeg. Nemzet­közi körkép a 2. oldalon. " Fotó: AP A szemerkélő eső nem lehetett akadálya annak, hogy némi gulyás kerül­jön a tányérba Fotó: Vajda tános A vezér leszármazottai talán még most is élnek a taluban - mondta a szo­boravatáson Horváth János polgármester Fotó: Cél Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom