Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-30 / 101. szám
6 A ---------------------------------------------Itt-Hon — ...—=r 1996. Április 30., Kedd N em is olyan vicces- A te főnököd is olyan idegesen járkál, miközben gépbe diktál? - kérdi a titkárnő fiatal kolléganőjét.- Nem - válaszol a kérdezett i—, mert akkor bizony kiesnék az öléből.- A szín és a forma mindegy, csak ne legyen a cipőnek sarka - hadarja gyorsan a hosz- szú lábú, sudár, szőke hölgy a cipőszalonban a meglepett eladónak.- És, és... mihez kívánja viselni? - hebeg az eladó.- Mihez! Kihez! Egy kis, kövér milliomoshoz! % % £ A munkakedv nem erős oldala Kovácsnak. A művezetője szóvá is teszi.- Ide figyeljen Kovács! Maga állandóan csak lóg!- Na és? - von vállat Kovács.- Még mindig jobb nem, mintha semmit sem csinálnék... * * ■■■■ Két jóbarát találkozik.- No, és hogyan ízlik a házasság?- Ne is mondd! Elegem van az asszonyból! Ha nem vagyok otthon, sértődöttet játszik, ha otthon vagyok, akkor meg Bartókot. A Fortuna kázsmárki jelöltjei K ázsmárkon a Jóléti Szolgálat Alapítvány épületében és közreműködésével üzemel az a gépi totózó-lottózó, ahol a kázsmárkiak is kipróbálhatják szerencséjüket. Vidéken ritkaságszámba megy, hogy a Szerencsejáték Rt. gépi feldolgozásé irodát üzemeltet. Kázsmárk ritka példa erre. A gépi szerencse mellett minden más totózóban- lottózóban forgalmazott kaparós sorsjegyet is árulnak. Az üzletvezetőtől, Nemesnyik At- tilánétól megtudtuk: kisebb-nagyobb sikereket érnek el a Fortuna kázsmárki jelöltjei. Pár ezer forintos nyereménynél többet még nem fizettek ki. Fotók: Varga Bea A Körzeti „A” osztály tavaszi sorsolása 24. forduló, május 1. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Abaújkér-Szalaszend, Korlát-Léh, Felsővadász-Felsődobsza, Homrogd-Csobád, Méra-Novajidrány, Rásonysápberencs-Vilmány, Kiskinizs-Büttös, Ináncs (szabadnapos). 25. forduló, május 5. Ifi: 14 ára; felnőtt: 16 óra Felsődobsza-Homrogd, Léh-Felsővadász, Szalaszend-Korlát, Büttös-Abaújkér, Vilmány-Kiskinizs, Novajidrány-Rásonysápberencs, Ináncs-Méra, Csobád (szabadnapos). 26. forduló, május 12. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Felsővadász-Szalaszend, Homrogd-Léh, Csobád-Felsődobsza, Rásonysápberencs-Ináncs, Kiskinizs-Novajidrány, Abaújkér-Vilmány, Korlát-Büttös, Méra (szabadnapos). 27. forduló, május 19. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Léh-Csobád, Szalaszend-Homrogd, Biittös-Felsővadász, Vilmány-Korlát, Novajidrány-Abaújkér, Ináncs-Kiskinizs, Méra-Rásonysápberencs, Felsődobsza (szabadnapos). 28. forduló, május 26. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Csobád-Szalaszend, Felsődobsza-Léh, Kiskinizs-Méra, Abaújkér-Novajidrány, Felsővadász-Vilmány, Homrogd-Büttös, Rá- sonysápberencs (szabadnapos). 29. forduló, június 2. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Szalaszend-Felsődobsza, Büttös-Csobád, Vilmány-Homrogd, Novajidrány-Felsővadász, Ináncs-Korlát, Méra-Abaújkér, Rásonysápberencs-Kiskinizs, Léh (szabadnapos). 30. forduló, június 9. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Léh-Szalaszend, Abaújkér-Rásonysápberencs, Korlát-Méra, Felsővadász-Ináncs, Homrogd-Novajidrány, Csobád-Vilmány, Büttös-Felsődobsza, Kiskinizs (szabadnapos). MiUecentenáriumi Műhely Huszadik alkalommal rendeznek Encsen képzőművészeti alkotótábort Encs (ÉM) - Kérési Tibor, az Encsi Közművelődési Intézmények igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ebben az esztendőben immár a huszadik alkalommal rendezhetnek országos amatőr képző- művészeti alkotótábort. Az idei elnevezése Abaúji Millecente- náriumi Műhely lesz. A „Vendégségben Magyarországon” országos millecentenáriumi rendezvénysorozatba illeszkedik bele a július 1. és 13. között megtartandó nagyszabású encsi alkotótábor. A képzőművészeti tábor legfőbb célja, hogy felfedezze és bemutassa a történelem és a művészet kapcsolatát. Az encsi rendezők igyekeznek hozzájárulni a honfoglalás 1100. évfordulójának méltó megünnepléséhez. Mégpedig a résztvevő képzőművészek sokszínű nyelvezetének, kifejezésmódjának a segítségével. Abaúj történelmi helyekben, emlékekben oly gazdag vidéke erre kiváló lehetőséget teremt. A történelem és a képzőművészet kapcsolata ősi és örök. Ennek bemutatására nyílik most alkalom a nyáron. Mezey István grafikusművész lesz a képzőművészeti tábor szakmai vezetője. Kovács Ferenc grafikus társaságában ő irányítja majd a grafikai és a festő szekció munkáját is. A fotósok tanító- mestere Matkócsik András operatőr, a keramikusoké Vincze Ildikó keramikus művész, a szobrászoké pedig Kovács Tamás szobrászművész. A jelentkezőket április 30-ig váiják az Abaúji Millecentenáriumi Műhelybe. Részletes felvilágosítással szolgálnak az érdeklődőknek az Encsi Közművelődési Intézmények 46/385-025-ös telefonszámán - mondotta befejezésül Kérési Tibor igazgató. 1996. Április 30., Kedd Itt-Hon A 3 A méz idősebb, mint az ember A mézet tisztán is hasznosíthatjuk. Pakolásként. Az arc fáradt bőrét felüdíti, bársonyossá teszi. Fotó: Knyizsák Ferenc Szikszó (ÉM-MB) - A gyűjtögető ember már az őskorban kirabolta a szorgalmas hártyásszárnyúak művészien épített otthonát, elpusztította a családot, hogy mézhez és viaszhoz jusson. A zsákmány becses volt: a méz az egyetlen édesítőszer, a viasz jó világítószer. Hamarosan megtapasztalták a méz gyógyító és kozmetikai hatását. Már a fáraók piramisainak sírkamráiban is ott volt útravalóként a méz táplálék és kozmetikum formájában. Az ember a méhe- ket a lakása közelébe csalogatta, betelepítette, gondozta. Az ipari cukor, a szintetikus, agresszív gyógyszerek megjelenése háttérbe szorította a méhészeti termékeket. Furcsa módon a fejlett országokban ismerték fel először, hogy a természet adta lehetőségek mellőzése helytelen. Előre tört a természetgyógyászat, a nyers ételek fogyasztása, a méz sokirányú felhasználása. Sajnos ebből hazánkban alig lehetett érzékelni valamit. Az egy főre jutó mézfogyasztás hihetetlenül kevés. A nálunk megtermelt méz nagy része külföldre került, az egészségre gyakorolt előnyös hatását alig propagálták. Ez érthető volt eddig, hiszen valutát adott érte a fejlett világ. A hazai kereskedelemben jó minőségű (külföldön is keresett) mézet nem lehetett kapni. Mindenek előtt tudatosítani szeretnénk, hogy a répából, nádból nyert cukor fogyasztása az emberi szervezetre megterhelő, át kell alakítania, mielőtt hasznosítaná. Az ipari cukorban életfontosságú, hasznos elem nincs. Ezzel szemben a méz igen könnyen emészthető alakban tartalmaz szőlő- és gyümölcscukrot, amely átalakulás nélkül hasznosulhat. Fontos vitaminokat, ásványi elemeket, savakat, fehérjéket, hormonokat, baktériumölő anyagokat, illatanyagokat, nyomelemeket mutattak ki benne. A méz tehát kiegyenlített élelmiszer. Rendszeres fogyasztása már kis mennyiségben is hasznos mindenki számára. Hatása közül kiemelendő az erősítő és nyugtató hatás. Alkalmazható gyulladásos betegségek, bántalmak kezelésére, fáradtság ellen, a szervezet ellenálló képességének fokozására, anyagcsere zavarok enyhítésére. Fontos tanács, hogy a mézet 50 Celsius-fok fölé ne hevítsük, mert veszít a hatásából. A kozmetikai ipar ma már nem nélkülözheti a méhek termékeit: a mézet, a propoliszt, a virágport. Most csak a házilag is könnyen alkalmazható „mézesmázos” receptek közül ajánlunk néhányat, és biztatunk idősödőt, fiatalt a kipróbálásukra. A mézet tisztán is hasznosíthatjuk. Pakolásként. Az arc fáradt bőrét felüdíti, bársonyossá teszi. A savas, maró anyaggal dolgozók sikerrel használhatják kézbőrük regenerálására. A fejbőrbe masszírozva élénkíti annak vérkeringését, gátolja a haj zsírosodását. Ha a mézet tojássárgával, citromlével keverve alkalmazzuk pakolásként, táplálja az arcbőrt. Ha a tojásfehéijével keverjük össze és kevés liszttel pépessé tesszük, a pattanásos bőr gyógyszere lesz. A pakolásokat a megtisztított bőrfelületre visszük fel, 10-15 perc múlva szappan nélkül, langyos vízzel mossuk le. Az olcsó, természetes anyagok rendszeres alkalmazása meglepően jó eredményt hoz. Végezetül a méz egy lényeges előnyére szeretnénk rámutatni: vegyszermentes, mert a méhlegelők nagy részét (akácerdők, rétek) nem kezelik növényvédő vegyszerekkel. _Heti Jegyzet Mindennapi füzeink Buzafalvi Győző Eg az erdő, a tarló, a bozót, a szárazfű. Az olvasónak talán már kicsit unalmas is a naponkénti híradás. Arra gondolhat: túlságosan felfújja a sajtó az eseményeket, s témahiányban szenvedhet a tollforgató, aki újra napirendre tűzi a felelőtlen gyújtogatok történetét. De nem erről van szó. Érthetetlenül állunk valamennyien az események előtt. Egyszerűen megmagyarázhatatlan, miért kap lángra a több hektár fenyveserdő az Aggteleki Nemzeti Park területén, a tölgyes, a cserjés, a bozótos a Cserehát lankáin, Csenyétén és Szanticskán veszélyeztetve ezzel a települések lakóinak biztonságát. Ki lobbantja a gyufát a száraz avar alatt akkor is, ha az erős szél percek alatt felkaphatja azt? A ma nemzedéke ennyire dilettáns lenne, s az elemi szabályokra ennyire fittyet hánynának? Az elmúlt napok és hétvégék tűzjelentései sajnos ezt bizonyítják. A vidéki ember szerint az elkövetők többsége a napsütésbe kirajzott városi turisták közül kerül ki. Akik nem ismerik a tűzgyújtás elemi szabályait, mert nem tanították meg őket a szülői házban az apró mesterfogásokra, s nem tudják felmérni, hogy egy jónak ígérkező szalonnasütés - a tavaszi szárazságban - piromániás tűzijátékkal végződhet. A törvény nem ismerete ebben az esetben sem ment fel senkit a felelősség alól. De azt a tarlóégetőt sem, aki tavaly augusztusban Kere- csend határában belobbantotta a hátrahagyott szalmát. A szél gyorsan vitte a lángot, s az égés olyan füstfalat képzett, hogy a hármas fő úton haladó gépkocsik egymásba ütköztek. Pontosan 21 autó járt szerencsétlenül és a balesetbe belehalt egy tízéves kislány. Pedig a közúti törvény egyértelműen kimondja: lakott területen kívül a közút mentén ? 00 méteres sávban égetni nem szabad. Sőt távolabb sem ildomos a gyújtogatás akkor, ha a keletkezett füst veszélyezteti a közúton haladók látási körülményeit. Ezt a törvényt manapság szinte senki sem tartja be. A megyében járva már tavasszal azt tapasztaltuk: felügyelet nélkül égetik a parcellákat, az útszéli árkot. Az, hogy kinek a kezében volt a gyufa, már nem állapítható meg. Sajnos nem tanulunk a tragédiákból, s az idei károkból sem. A tettesek szankcionálására elméletben ugyan lehetőség nyílik, ám a gyakorlatban aligha kivitelezhető. A Közúti Igazgatóság szakemberei, vagy esetleg a tűzoltók tehetnének feljelentést ismeretlen tettes ellen, de az ilyesmi elrettentő ereje ismert a közvélemény előtt, így valójában csak a lelkiismeretre apellálhatunk. A tények azonban azt mutatják: sajnos ez nem elegendő az üdvösséghez.
