Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-06 / 82. szám
VIBI ÉM-hétvége Siínes Világ Április 6., Szombat A jövő repülője Me Dowell Douglas és (természetesen) a NASA kísérletezte ki ezt a fantasztikus repülőt. Hogy mióta múlatták ezzel az idejüket, azt nem lehet tudni, az viszont már biztos, hogy a csodamasina, aminek neve X-36-os, a nyáron megkezdi fél évig tartó tesztrepülését. Hogy mitől különleges, azt a nem szakértőknek is elárulja a kép: látniva- lóan nincsen farka. Se függőleges, se vízszintes. Ez pedig növeli a manőverezés lehetőségét - a tervek szerint a bombázókét. Fotók: AP évtizedeken át rajongtak érte. Utolsó filmjében is szép románc jutott neki Jane Fondával. Gregory Peck nyolcvan esztendős. Születésnapján, április 18-án, Párizsban köszöntik a barátai. A magas, ragyogó küllemű, intelligenciát és önbizalmat sugárzó arcú színészt túlságosan sok rendező hívta ideális főszereplőnek túlságosan sok gyenge filmecskéhez is. Közben azonban mindig voltak nagy sikerei, mint például 1953-ban A római vakáció című vígjáték. De attól sem riadt vissza, hogy A brazíliai fiúk című thrillerben a koncentrációs táborok rettegett orvosát, Dr. Mengelét alakítsa. Mielőtt bejelentette volna visszavonulását a színészettől, felpanaszolta, hogy túlságosan sok „nagypapa-szerepet” ajánlottak fel neki. A párizsi újságírókkal pedig megosztotta áláb- bi véleményét: A pályám során alakítottam cowboyokat, katonákat, papokat, értelmiségieket, parasztokat és kalandorokat. Játszottam részegeket és rosszfiúkat. De még inkább a becsületes, bátor embereket testesítettem meg, olyanokat, akik tisztességgel tették a dolgukat. Manapság azonban a tegnapi antihősökből csinálnak hősöket, akiket gyűlölet, kapzsiság és erőszak jellemez. Durvák, közönségesek, önzőek és erkölcstelenek a mai filmhősök. Nos, az én számomra már nincs hely az ilyen filmekben. S záz évvel ezelőtt, 1896. április 5-15. között, Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Athénban megrendezték az első újkori olimpiát. A jubileumi sportparádé helyszíne egy amerikai város. Aján Tamás, a MOB és a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkára nemrég Atlantában járt. A sportdiplomata elmondta, bontanak, építenek szinte mindenütt, Georgia állam fővárosa készül az ötkarikásjátékokra. Aligha tehetnek azonban bármit is az időjárás ellen. Nem véletlenül keresztelte át a népnyelv a várost Hotlantává, mivelhogy az előrejelzések szerint az utóbbi bő két évtized legforróbb nyara lesz majd az olimpia napjai alatt. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy várhatóan 33-37 fok közötti hőmérséklettel, és jóval 90 százalék feletti páratartalommal kell majd szembenézniük a szabad ég alatt versenyzőknek. Az egyik legfontosabb sportcentrum a Kongresz- szusi Központ, ahol hat sportág eseményeit bonyolítják majd le. Biztonsági szempontból is nagy feladat hárul a házigazdákra, hiszen napi 150-160 ezer ember mozgását, étkeztetését kell megoldaniuk, nem beszélve a parkírozásról. Gyakorlatilag valameny- nyi jegy elkelt az ötkarikás játékok versenyeire. Az összes sportágat tekintve mintegy 1500 bíró működik majd közre. Az olimpiai falu, ahol 10 700 sportolót helyeznek el, július 5-én nyitja meg kapuit. Az egyes nemzeti himnuszok legfeljebb 75 másodpercesek lehetnek, s mint azt Aján Tamás elmondta, ő maga kivitte és átadta az atlantai protokoll-felelősöknek a magyar himnuszt tartalmazó kazettát, ám a figyelmes vendéglátók azzal fogadták, hogy ők már elkészítették annak 78 másodperces változatát. Olimpia Hotlantában Jézus, M titokzatos csontok Jeruzsálem (MTI) - Nagy feltűnést keltett a BBC riporterének felfedezése, aki az Izraeli Régiségügyi Hatóság alagsorában egy dobozra bukkant, amelyre a következő felirat volt bevésve: „Jézus, József fia, József és Mária”. A felfedezés újságírók áradatát vonzotta az intézet alagsorába. Ám az izraeli ókor-szakértők kétségbe vonták, hogy a Jeruzsálem területén 1980-ban kiásott doboz Jézus Krisztus, Mária és József földi maradványait tartalmazta volna. „Nos, mindenesetre szép húsvéti hír ez az újságoknak” - tűnődött Motti Neiger, az Izraeli Régiségügyi Ha- tóság szóvivője. „Ám a régészeti bizonyítékok szerint annak esélye, hogy ezek a csontok a szent család földi maradványai lennének, majdnem nulla.” „A néven kívül semmilyen más párhuzamot nem találtunk, ami azt mutatná, hogy valóban a szent családról van szó, s ez vajmi kevés bizonyíték” - mondta Zvi Green- hut archeológus, miközben az újságírók szeme láttára leemelte a doboz tetejét. A dobozban semmi sem volt a sáron kívül. Az izraeli törvények értelmében ugyanis a csontokat ki kellett szolgáltatni a zsidó egyháznak, s a rabbik zsidó szertartás szerint újra eltemették őket. Jerry Murphy keresztény professzor nem titkolta megkönnyebbülését a bizonyítékok hiányán. „Én nagyon komolyan veszem Jézus történelmiségét, ezért ha mégiscsak lennének csontok Jézus sírjában, az szörnyen fontos lenne”. A miskolci Szentpéteri kapui óvoda havonta egy alkalommal meghívta a kisebb gyerekeket, hogy találkozzanak társaikkal, szokják a közösséget. Idén ez a program már befejeződött, de jövőre folytatják. Addig is felajánlották, hogy az ovi udvarán bármikor játszhatnak az aprók. Az utolsó foglalkozás természetesen a húsvét jegyében telt el. Fotók: Dobos Klára Mesekönyv-illusztráció Marco Polo nagy tisztelőjéről és követőjéről, Kolumbuszról. Mese lett volna az egész? London (MTI) - Ha Marco Polo valóban éveket töltött azzal, hogy Kublaj kán mongol uralkodó megbízásából megismerje Kínát, akkor miért nem tartalmaz útleírása utalást a Nagy Falra, a kínai teaivási ceremóniákra, vagy arra, hogy a lányok lábfejét elkötözik, hogy az kicsiny maradjon? Ézekkel és hasonló kérdésekkel hívja fel a figyelmet könyvében (Járt-e Marco Polo Kínában?) Frances Wood angol könyvtáros arra, milyen űr tátong a felfedező ázsiai útleírásaiban. Szerinte Marco Polo soha nem jutott el Kínába. Amióta a kalandvágyó velencei kereskedő 1295-ben visszatért szülővárosába 24 évi távoliét után, elfogadott, hogy ő volt az első európai, aki átutazott Ázsián. Története forrásként szolgált számos felfedezőnek. Kolumbusznak is birtokában volt egy példány és azt gondosan tanulmányozta, mielőtt útrakelt volna - feltételezése szerint Ázsiába. Frances Wood azzal érvel, bogy bár a korabeli kínai források tele vannak a Kublaj kán udvarában megfordult idegenekre történő utalásokkal, Marco Pólóról, vagy más olaszról nem történik említés. Lehetséges, hogy a mongol uralom idején még nem létezett teljes hosszában a Nagy Fal, a kínai lányok lábfejének elkötését azonban már húsz évvel később részletesen leírta egy ott járt misszionárius. Wood szerint, ha Marco Polo nem járt Kínában, akkor, sajnos, semmi nincs, ami bizonyítaná, hogy bárhol másutt járt. Végső következtetésként Wood arra a megállapításra jut, hogy Marco Polo valószínűleg nem jutott messzebb, mint családjának kereskedelmi kirendeltségei a Feketetenger partján és Konstantinápolyban, tudott ugyanis, hogy azok az utazók, akik később nyomában próbáltak járni, ennél tovább nem jutottak. Feltételezi, Marco Polo azokból a Kínáról szóló perzsa vagy arab útikalauzokból merített, amelyeket a Polo-család tagjai utazásaik során beszereztek.
