Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-26 / 98. szám

Hiányolják a földtörvényt Megyénk mezőgazdái a kor­mánytól legalább olyan tá­mogatást igényelhetnek, mint amekkorát az iparvál­lalatok kapnak. (4. oldal) TV PLUSZ TELEVÍZIÓS WIÜSORMEÍ.LÉKLET LII. évfolyam, 98. szám 1996. április 26., Ara: 24,50 rt BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Kicsúszhat a lábuk alól a talaj Lassult az avasi csúszóréteg mozgása az eddigi munkála­toknak köszönhetően. Most az elhárító programot fe­nyegeti veszély. (5. oldal) Indulhat a válságkezelés! Miskolc (ÉM) - A tavaly novembe­ri kormánydöntés értelmében 2 mil­liárd 550 millió forintot kapott Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye az integ­rált szerkezetátalakítási és válság- kezelő program megvalósításához. Ahhoz azonban, hogy a konkrét pá­lyáztatási mechanizmus beindul­hasson, valamennyi ágazati minisz­tériummal megállapodást kellett kötni. Gyárfás Ildikó, a megyei köz­gyűlés elnöke a testület tegnapi ülé­sén bejelentette: szerdán ezeket a megállapodásokat valamennyi érin­tett tárca vezetője aláírta, megnyílt tehát az út és a lehetőség arra, hogy a hároméves program gyakorlati megvalósítása megindulhasson. A kormányhatározat úgy szól, hogy a térség a normatív támogatásokon felül veheti igénybe ezeket a forrá­sokat. Az elnök hangsúlyozta: az or­szágban eddig egyedülálló lehető­ség kiaknázása most már csak a tér­ség társadalmi, gazdasági szereplő­in, önkormányzatain múlik. A prog­ram részleteiről ma tájékoztatja a sajtót. (A közgyűlésről szóló tudósí­tás lapunk 3. oldalán olvasható.) Tízezres csökkentés az egészségügyben Budapest (MTI) - A kormány sür­gős tárgyalást kérve törvényjavas­latot terjeszt az Országgyűlés elé az egészségügyi ellátási normatívák­ról. Amennyiben a parlament elfo­gadja a jogszabályt, még az idén to­vábbi 10 ezer kórházi ágyat kell megszüntetni az országban. Az át­alakulás mintegy 10 ezer egészség- ügyi dolgozót érint - jelentette be a csütörtöki kormányülést követő saj­tóértekezleten Szabó György népjó­léti miniszter. Elmondta, a kabinet a tavaly megkezdett átalakítások­kal kívánja kiegyenlíteni a különb­ségeket és kialakítani a valós szük­ségletekhez jobban igazodó ellátó- rendszert. A kormány - az előter­jesztés szerint - azt szeretné elérni, hogy 80-85 ezer kórházi ágy jusson 10 ezer lakosra. Ennek érdekében a fővárosban 4700, vidéken pedig 5300 ágyat szükséges megszüntet­ni. A tárca 3-400 ötvös munkanél­küliségével is számol. Számukra kedvezményes hiteleket kívánnak biztosítani az új praxis indításához. Paskai bíboros elhagyta a kórházat Budapest (MTI) - Paskai László bíboros, prímás, esztergom-bu- dapesti érsek csütörtökön - pár na­pos kezelést és kivizsgálást követő­en elhagyta a Széher úti kórházat, és jó egészségnek örvendve hazatért a budapesti Prímási Palotába. Nyilatkozik a gyanúsított Miskolc (ÉM) - Először rossz volt. Aztán egyre jobb. Később már KEITETT. És végül ölt. Hát persze, persze, hogy a hígító tet­te... A kegyetlenül rideg tény ez­zel szemben: a brutálisan aljas, már-már perverz mód' véghez­vitt gyilkossággal nem a hígítót, hanem Pöpöst gyanúsítják. A kislány barátaival játszadozott, amikor magával csalta - állítja a mokány, barna fiatalember. Az ózdi gyermekgyilkosság gyanú­sítottjával beszélgetett lapunk munkatársa. Az interjút a lap 3. oldalán olvashatják. Az M3-as ’98-ban éri el Füzesabonyt Nyáron kezdődik a felújítás, ősztől már az új szakaszt építik Budapest (ÉM) - A kormány teg­napi ülésén a közlekedési, hír­közlési és vízügyi valamint a pénzügyminiszter javaslata alapján jóváhagyta az M3-as autópálya Budapest-Polgár kö­zötti szakaszának első építési ütemére vonatkozó javaslatot. Füzesabonyig a már meglevő pálya felújításával és további 44 kilométe­res szakasz megépítésével megkez­dődik az M3-as továbbépítése. A munkálatok ez év nyarán a burko­lat-korszerűsítéssel és a díjszedés­hez kapcsolódó berendezések telepí­tésével kezdődnek, majd ősztől - részben ezzel párhuzamosan - az új pályaszakasz kivitelezéséhez is hozzálátnak. A pálya a tervek sze­rint 1998-ban éri el Füzesabonyt, és az autósoknak a használatért a tel­jes hosszon fizetniük kell majd. Az építés költségeinek egy részét az útalap, a döntő hányadot azon­ban a luxemburgi Európai Beruhá­zási Bank (EIB) és a német kedvez­ményes kormányhitel fedezi. A kor­mány határozata értelmében a megvalósításért és üzemeltetésért felelős társaság az EIB-től 95 millió ECU-t, a német hitelből pedig 127 millió márkát vesz fel. A kivitele­zést a már folyamatban levő nem­zetközi versenytárgyaláson kivá­lasztott társaság végzi majd.. Az autósoknak a használatért a teljes hosszon fizetniük kell majd Fotó: ISB A bányászok munkahelyüket féltik Kedvező döntés hiányában akár sztrájkhangulat is kialakulhat Tiszaújváros, Lyukóbánya (ÉM - ME) - A Tiszai Erőmű Rt. má­jusban és júniusban nem kíván­ja átutalni a lyukói bánya mű­ködéséhez szükséges összeget a Borsodi Energetikai Kft.-nek. A bányászok tartanak attól, hogy ezzel veszélybe kerül a bérük és munkahelyük. Az érdekképvi­selet vezetője szerint a bizony­talanság miatt akár sztrájkhan­gulat is kialakulhat. A három évvel ezelőtti döntés az erőmű-bánya integrációról - a kor­mány szándékai szerint - a bányá­szat problémáit hivatott orvosolni, ám csak a meglevő gondok elodázá­sára volt jó. Az eltelt időszak alatt ugyanis 3,5 milliárd forint adósság halmozódott fel a Tiszai Erőmű Rt.­nél a fúzió következményeként. Ez a piacgazdasági körülmények kö­zött megengedhetetlen - tájékoztat­ta lapunkat Schwardi Miklós, a részvénytársaság vezérigazgatója. Mivel a további kiadások akár az erőmű fizetőképességét is veszé­lyeztethetik, májusban és június­ban az rt. nem utalja át a bánya működéséhez szükséges összeget a Borsodi Energetikai Kft.-nek. Arról azonban szó sincs, hogy a dolgozók ne kapnának bért. A vezérigazgató kifejtette, amennyiben a privatizáció második fordulója sikerrel jár, tehát vevőre talál a Tiszai Erőmű, akkor a prob­léma megoldódik. Ha viszont ismét „pártában” marad a cég, akkor az államra vár ez a feladat. A privatizációval kapcsolatosan megtudtuk, sokan érdeklődnek az erőmű iránt - régi és új pályázók egyaránt - de a reménybeli vevők, éppen a változatlan privatizációs feltételek miatt, aggályaiknak is hangot adnak. Takács Tibor, a lyukói bánya szakszervezetének elnöke hangsú­lyozta, ez esetben nem a gazdasági vezetés és az érdekképviselet közöt­ti ellentétről van szó. A kialakult helyzet miatt nem a menedzsmen­tet hibáztatják. A szakszervezeti vezető szerint 560 millió forintos fi­nanszírozás garantálná a bánya működését, ám az MVM Rt. eddig elzárkózott ettől. Ha a napokban megtartandó igazgatósági ülés sem hoz pozitív döntést az ügyben, Lyu- kóbányán sztrájkhangulat alakul­hat ki - summázta véleményét. Miskolc három napig a diákolimpikonoké Péntektől vasárnapig felduzzad majd Miskolc fiatalságának létszá­ma, ugyanis április 26-27-28-án Borsod megye „fővárosában" ren­dezik meg a Diákolimpia IV-V. korcsoportos labdajátékok döntőit. S ami a középfokú tanintézmények diákjai számára a legjobb hír: ma a Diákolimpia rendezvényei miatt ta­nítási szünet lesz az iskolákban. A diákolimpiák történetében most először rendezik meg egy helyen és egy időben a négy labdajáték dön­tőit. A kézilabda, a röplabda, a ko­sárlabda és a labdarúgás országos fináléját egyaránt Miskolc sportlé­tesítményeiben bonyolítja le a Bo- rosod-Abaúj-Zemplén Megyei Di­áksport Tanács. A hivatalos meg­nyitót tegnap esté tartották a mis­kolci városi sportcsarnokban. Előtte azonban az 54 részt vevő csapat a sétálóutcán mazsoretek és a Bartók Zeneművészeti Szakközépiskola fúvószenekara vezetésével felvonu­láson vett részt. Fotók: Bujdos Tibor Kommentár Csernobil Csörnök Mariann Olyan ez, minta mesebeli okos lány aján­déka - amit vitt is, meg nem is. A cserno­bili katasztrófa tízéves évfordulója alkal­mából nyilatkozó Sztanyik B. László (az Országos Sugárbiológiai és Sugáregész­ségügyi Kutató Intézet főigazgató főorvo­sa) arra a kérdésre, hogy 1986-ban milyen sugármennyiség érte az országot, a követ­kezőket válaszolta: május elsején a sza­kemberek a mérési eredményeket értékel­ve megállapították, hogy a hazánkat ért sugárterhelés - bár jelentős volt - május másodikára már egyértelműen csökkenő tendenciát mutatott... Talán nem lenne illő fennakadni a tragé­dia tizedik évfordulóján egy „nesze sem­mi, fogd meg jól" nyilatkozaton. Ilyenkor az áldozatokra emlékezünk, előttük tisz­telgünk. Csak hát most nem tudjuk, mennyien vannak az áldozatok, nem tud­juk, kik azok. És azt sem tudjuk, mi nem tartoz(hat)unk-e közéjük. Mi az, amit tu­dunk? Hogy Ukrajnában nyolcszorosára emelkedett a pajzsmirigyrákban szenve­dő gyermekek száma; hogy a katasztrófa utáni napokban a romok fölött többször elrepülő katonatiszt meghalt, és meghalt a hat elítélt atomerőművi vezetőből há­rom. Biztosan tudjuk, soha nem derül fény a 600 ezer „likvidátor" sorsára, mert szét­szóródtak a volt Szovjetunió területén. A leukémia „felfutása" egyébként is csak most - szakemberek szerint 10-12 év el­teltével - várható. Használható statisztika nincs. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO és a Csernobil Szövetség vagy Greenpeace adatai annyira szélsőségesen eltérnek egymástól, hogy lehetetlen hihe­tő átlagot képezni. A tizedik évforduló kapcsán rendezett konferenciák egyikén megszületett az uk­rán kormányfői ígéret, hogy 2000-ig vég­leg bezárják Csernobilt. És a tizedik évfor­duló előtt két nappal nem szállították el a radioaktív anyaggal szennyezett szűrő­ket, lehetséges, hogy néhány dolgozót megemelkedett szintű sugárzás ért. Ugyanakkor tűz ütött ki a tiltott zónában, a meleg levegő radioaktív port juttatott az atmoszférába. Mintha figyelmeztetné az embereket: nem a zóna zárja el előlünk a valódi Csernobilt, hanem a titkolózás. És a kollektív tudatlanság állapota hason­lít a sugárszennyezésre. Kis dózisban csak lassan öl. Te is fiam, Finke?! Az Edelényhez csatolt települések közül négy - Abod, Balajt, Damak és Ládbesenyő - a rendszerváltáskor ismét önállóvá lett. Borsod és Cinke megmaradt a maga „kerületi" minő­ségében, ám egy éven belül nem először me­rül fel az utóbb említett településrész néhány lakójában: a várostól külön mégiscsak jobb lehet. (Részletek az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom