Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-25 / 97. szám

1996« Április 25«, Csütörtök Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 Ma... • MEGYEI KÖZGYŰLÉS. Csütör­tökön délelőtt fél 10-től tartja ülését a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Köz­gyűlése. A képviselők tájékozódnak az ÉRÁK, a TÉR-KÉP Alapítvány te­vékenységéről, illetve a megyei ön- kormányzatot érintő privatizációs ta­pasztalatokról. A Libra Gyógyszerke­reskedelmi Rt. igazgatója a tavalyi, illetve a várható idei üzleti évről szá­mol be. A testület tárgyalja a miskol­ci drogambulancia támogatásának lehetőségét is. • ELŐADÁS A CUKORBETE­GEK KLUBJÁBAN. A legközeleb­bi összejövetel a Diósgyőri Cukorbe­tegek Klubjában ma délután három órakor lesz a miskolci Kacsóh Pong­rác utca 8. szám alatti gondozási központ klubtermében, melyre min­den érdeklődőt szeretettel várnak. Előadást tart Natkó Károly. Holnap... •. MAPÜSZ-KÜLDÖTTGYŰ- LÉS. A Magyar Politikai Üldözöt­tek Szövetsége (MAPÜSZ) Orszá­gos Szervezete pénteken délelőtt fél 10-től tartja soron következő kül­dött közgyűlését Mezőkövesden, a polgármesteri hivatal B épületében (Mátyás király út 114.). Az elnökség beszámol az eddig végzett munká­ról, módosítják a MAPÚSZ alapsza­bályát, új vezetőségi tagokat, illetve bizottságokat választanak. Egy ti­zenkét pontos petíció elfogadását is tervezik, amelyet a parlamenthez, a kormányhoz, illetve minden önkor­mányzathoz eljuttatnak. • CÖNDORCET KÖR ALAKUL. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat pénteken délután 5 órára a Kazinczy Klubba várja az érdeklő­dőket, akik Kobold Tamás polgár- mester és több országgyűlési képvi­selő véleményét hallhatják majd ar­ról, hogyan látják ők a megye és a város gazdasági, politikai és szociá­lis problémáit. A pénteki beszélge­tést követően megalakul a miskolci Condorcet-kör. A Condorcet-mozga- lom, mely az enciklopédisták és a francia forradalom szellemiségéből táplálkozik, 1987-ben indult el Pá­rizsból, azóta a világ számos orszá­gában működik, másodikként az or­szágban Miskolcon alakul ilyen kör. Sárga lével büntetik a kövesdieket Vizsgálatot rendeltek el a sok panaszra okot adó víz-ügyben Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A so­kasodó panaszok miatt - Her- kely György polgármester által elrendelt - vizsgálat igazolni látszik, hogy a tegnap műszaki­lag átadott és üzembe helyezett egyik kútból már hetek óta fo­lyik a mezőkövesdi ivóvízrend­szerbe a kezeletlen nyers víz. Az ügy - amellyel lapunkban már foglalkoztunk - a városi önkor­mányzat tegnapi ülésén minden más napirendet megelőzve ke­rült szóba. A testületi ülésen Fekete Zoltán képviselő elmondta: a város megha­tározott területén a víz minősége romlott, s a lakosság egyre több he­lyen juttatja kifejezésre elégedet­lenségét. Információik szerint a Dél-Borsodi Víz- és Csatornamű Kft. három kutat fúrt Bogács, Bükkzsérc és Cserépfalu részére, amit rákötöttek a mezőkövesdi északi körgerincre. Mindezt a víz­mű a műszaki átadás előtt tette meg. Erről a rácsatlakozásról nem értesítették az önkormányzatot, holott a körgerinc a város tulajdo­nában van, s csak engedéllyel lehe­tett volna itt ilyen munkálatokat el­végezni. A három kút közül a TI, a T2 nyersvize egy szűrőberendezé­sen, míg a T3-as kút vize közvetle­nüljut el a város ivóvízrendszerébe. A T3-as kút nyersvízkapacitása - amivel kapcsolatban az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság ál­tal kiadott engedélyen az szerepel, hogy kevésbé vasas - meghaladja a napi ezer köbmétert. Tehát a vas és a mangán ott van a vízben. Több képviselő felvetette: ha a három kutat nem a városnak fúr­ták, miért büntetik a lakosokat ez­zel az ihatatlan vízzel, s egyálta­lán mit keres a hálózatban a sár­ga lé. A vízmű képviselője az ülésen azzal magyarázta a víz minőség­romlását, hogy a kft mossa a háló­zatot és esetleges csőtörések okoz­zák ezt a változást. A képviselő- testület tagjai felvetették: jogi út­ra kell terelni az ügyet, amiért az önkormányzat hozzájárulása nél­kül kötöttek rá a város vízrendsze­rére, s mindenre kiterjedő vizsgá­latot kértek, ami el is indult. Java­solták még továbbá, hogy azonnali hatállyal zárják le a kutaknak a város körgerincére csatlakozó ve­zetékét. Az is szóba került, hogy a vízmű a tisztítóberendezésből származó ülepített iszapot (ami tulajdonkép­pen nehézfém) a város szennyvízte­lepére ürítteti. Itt is felvetették, hogy ki adott erre engedélyt, Sebe Imre képviselő felszólalásában kö­zölte, hogy a telep mögötti patak­mederben a nehézfém már fellelhe­tő. Amennyiben nem teszik meg a megfelelő lépéseket, a környezetvé­delmi hatóságnak tesz feljelentést. A Dél-borsodi Vízmű képviselője sem erre, és sok más felvetésre sem tudott megfelelően reagálni, garan­ciát adni. Ugyanis mint, a vízmű munkatársa kijelentette: a víz meg­felelő. Csakhogy ennek ellentmon­dani látszik az, hogy a lakosság az érintett területen több bérházban lakógyűlést hívott össze, s ott felhá­borodásának adott hangot a víz mi­nőségével kapcsolatban. Ami sze­rintük ihatatlan, s még a ruhane­műt is elszínezi. A testületi ülésen felvetették: feltűnően elszaporodott a városban a hasmenéses megbetegedések szá­ma, persze ezt okozhatja a hirtelen jött meleg, de a víz is. Az érintett te­rületen óvodák, iskolák is vannak és néhány ezer ember, akik aláírá­sokat gyűjtenek a „víz” ellen. A kép­viselők felvetették a kérdést hol és mikor történtek szabálytalanságok az ügyben. Nem kellett volna értesí­teni a lakosságot: ezen túl csak for­ralt vizet igyanak? Összemérték az edelényi bormintákat Versenyt tartottak tegnap a Miklós Gyula Kertbarát Kör rendezésében az edelényi könyvtárban. A már hagyományokkal rendelkező vetélkedésre elsősorban kisterme­lők neveztek be saját készítésű bo­raikkal. Az Edelényről és térségéből szár­mazó mintegy hatvan bormintát három tagú zsűri értékelte és jutal­mazta. A helyezettnek járó érmeken, va­lamint kisebb ajándékokon kívül több emléklap is gazdára talált a nedűk késő délutánig tartó vi­adalában. Fotó: Bujdos Tibor A holtakért egyeztek ki Az elárverezett temető ügye hamarosan megoldódik Kovács Judit Sajószentpéter (ÉM) - Nem le­het tudni, ki lepődött meg job­ban. A sajószentpéteri katoli­kus plébános, aki a karózó földmérőktől tudta meg, hogy elárverezték az egyházi teme­tő egy részét, vagy a terület új tulajdonosa, aki kárpótlás­ként vett földjén már vagy harminc-negyven sírt talált. A történet kezdete két évvel eze­lőttre nyúlik vissza. A sajószent­péteri Papp Lajos, aki az édesapja révén kapott kárpótlási jegyért a város határában húzódó földre li­citált., már csak a fejét csóválja, amikor az országos port felvert ügy részleteiről faggatom.- Tessék elhinni, már belefá­radtam az egészbe. Van is földem, meg nincs is. A jó Isten se gondol­ta, hogy egy temetőt vettem meg...- Nem is tudta, mire licitál?- Az árverésen csak a terület térképét láttuk. Tudtuk, hogy két hektárnyi, meg hogy hány arany­koronás a föld. Természetesen tisztában voltunk azzal, hogy a te­mető szomszédságában húzódik, de hát az kit zavar. Minden teme­tőnek szomszédja valaki. De hogy még sírokat is vettünk, arra már igazán nem számítottunk. Nem csak sírokat vásároltak Pappék, de potenciális sírhelyeket is, ugyanis a megtelt katolikus te­mető éppen az általuk megkapott terület irányába tud csak terjesz­kedni. S mivel Sajószentpéternek nincs köztemetője, jószerével csak itt, illetve a református temetőben helyezhetik végső nyugalomra szeretteiket a városban lakók. A helyzet akár kritikussá is válha­tott volna, ha az új tulajdonos köti az ebet a karóhoz, s lekeríti földjét. Szerencsére azonban ezt sem ak­kor, sem azóta nem tette meg.- Temetkezni kell - sóhajt -, nem akarunk mi rosszat sem az élőknek, sem a holtaknak. De azért mi sem akarunk rosszul járni. Amikor fény derült, a fatális té­vedésre, hogy tudniillik a földhiva­tal temető területet bocsátott ár­verésre, az önkormányzat azonnal tárgyalásokba kezdett az „új tulaj­jal”.- Kötelezettségeink közé tarto­zik ezt a szomorú „szolgáltatást” is biztosítani - mondja Samu István polgármester -, ezért két lehető­ségjöhetett szóba. Vagy a kisajátí­tás, vagy a vételi egyezkedés. Az önkormányzat felajánlotta, hogy megvásárolja a földet, s átadja az egyháznak. A tulajdonos azonban egymillió forintot kért érte, jólle­het ő mindössze 20 ezerét jutott hozzá. A képviselő-testület ezt a variációt elvetette. Újabb egyezke­dések, tárgyalások zajlottak: zárt­kerti csereingatlant kínáltunk fel Pappéknak, de az sem felelt meg nekik.- Nézze! Az egy dolog, hogy mi mennyiért jutottunk a földhöz - magyarázza Papp Lajos. - Aki volt már ilyen földárverésen, tudja, hogy megy ez. Vagy van licit, vagy nincs. Itt ennyiért kelt el, kész. Pappék nem akarnak üzletelni - állítják -, művelteim kívánták a területet, akár a téesz révén is, ahogy azt szokás. Az önkormány­zat által felajánlott zártkerti in­gatlanokat pedig azért nem fogad­ták el, mert - mint mondták - oda még út sem vezet. Á helyzetet azonban minden­képpen rendezni kellett, ingatlan- szakértőket, bírósági embereket kértek fel az értékbecslésre. A tár­gyalások már szinte végleg zá­tonyra futottak, amikor egy új le­hetőség merült fel, ami látszólag minden érintett félnek megfelelt.- A katolikus egyház és az ön- kormányzat felajánlott egy-egy újabb csereingatlant a város belte­rületén, amelynek értéke jóval több, mint az ominózus temetőré­szé - halljuk a polgármestertől. - Már meg is született az elvi megál­lapodás, az egyház az egri érsek­ség jóváhagyását is megkapta. Amikor viszont a képviselő-testü­let elé került a kérdés a múlt hé­ten, újabb akadályok merültek fel. A képviselők egy csoportja ugyan­is csak úgy adta volna áldását a cseréhez, ha az egyház a temető­ben 25 díszsírhelyet biztosít a vá­ros díszpolgárainak. Ezt ugyan a többség elvetette, de egy újabb mó­dosító indítványt viszont már megszavazott: nem 25 díszsírhe­lyet, hanem 150 négyzetmétert kért - ugyanerre a célra. Mint megtudtuk, a 150 négy­zetméteren mintegy 37 díszsírhe­lyet lehet kialakítani, s az is kide­rült, hogy a városnak jelenleg egyetlen díszpolgára sincs. A ki­tüntető cím adományozására azonban tavaly hoztak egy rende­letet, amelynek egyik pontja volt a kitüntetéshez járó díszsírhely is. Azt már csak szóbeszédből hallot­tuk, hogy ez egy valahonnan át­vett, lemásolt rendelet volt, amelynek erre a kitételére nem is nagyon figyelt senki. Most azon­ban a rendelet e pontja került a kérdés fókuszába, jóllehet ezzel új­ra megakadtak a tárgyalások. Káló János katolikus plébános keserűen kommentálja a történte­ket.- A terület mindig is az egyház tulajdonában volt, ugyanis egyhá­zi temetőt soha nem lehetett és le­het államosítani. Most mégis arra kényszerülünk, hogy belemenjünk ebbe a cserébe még úgy is, hogy ez­zel látszólag elismerjük, hogy ed­dig más földjébe temettünk. Hogy ez a más földje lenne, arról is csak a földmérő segédjétől szereztünk tudomást, papírt azóta sem kap­tunk róla. De minden kompro­misszumra hajlandók vagyunk, hogy mindenkinek jó legyen. Ez az egyház dolga.- Ezek szerint elfogadják a díszsírhelyekre tartott igényt is?- Ha a lakosság egy részének ez az igénye...? Az utókor majd eldön­ti, hogy ki volt méltó a díszsírhely­re és ki nem. A péteri temetőben. A vita ellenére a temetkezés zavartalanul folyhat. Fotó: Farkas Maya Nemcsak diktálnak, adnak is A holland polgármester (jobbra) a pulpituson Miskolc (ÉM - FJ) - Már-már közhelyként hat felemlegetni a magyar rendőrség erő­sen javításra szoruló anyagi kondícióit. Miután pedig siránkozással úgysem me­gyünk semmire, ábrándozzunk (vagy: áhítozzunk) inkább. Ami ennek apropót adhat: a napokban holland rendőr-pol- gármester-ügyész delegáció vendégeske­dett Miskolcon. Aligha lehet bárki előtt is kétséges, mennyivel más (mondhatni ideálisabb) körülmények kö­zött őrzik a rendet hazájukban a holland zsa­ruk. Ennek elsődleges oka persze nem az otta­ni rosszfiúk kirívóan ritka számában keresen­dő, hanem a rendőrség szervezeti felépítésé­ben, s kivált anyagi lehetőségeiben. Hogy mindezeken kívül mi fest még másképp arra­felé, arról J. H. A. G. van Maasakkers-szel, Gé­mért város polgármesterével beszélgettünk. Mint a holland delegáció prominens képvi­selője elmondta, a rendőrséget hazájában is az állam finanszírozza alapvetően bár, de az egyes önkormányzatok is hathatós (főleg pénz­ben megnyilvánuló) segítséget nyújtanak az egyenruhásoknak feladataik megoldásához. Hollandiában egyébként a rendőrség az egyes tartományok mindenkori polgármeste­re, illetve a főügyész alá van rendelve. Magya­rán: az ügyészség és a tartományi önkormány­zat hatalmat gyakorol a rendőrség fölött. Utóbbi szén' a közrend védelmével kapcsola­tos tennivalókat, míg az ügyészség elsősorban a „bűnügyes” feladatokat határozza meg. Mindez persze nem diktatórikusán, hanem a rendőri vezetőkkel egyeztetve, megvitatva tör­ténik - hangsúlyozta Maasakkers úr. A „ha­talom gyakorlói” ugyanakkor abba sem szól­nak bele, hogyan valósítsák meg a zsaruk a rá­juk rótt feladatokat. Ezzel szemben, amennyiben szükséges, készséggel megterem­tik a feladathoz szükséges plusz anyagi felté­teleket is. És ennél mi sem természetesebb - fogalmazott a holland polgármester -, hisz’ az eredményes rendőri munkához igenis pénz kell... • A fővárosban merült fel problémaként, hogy ugyanazon gyógyszereket más és más áron adják az egyes patikák. Megyénkben ilyen gond nincs - hallottuk Pesti Ferenctől, a megyei Gyógyszerész Kamara elnökétől. Leg­alábbis erre vonatkozó jelzés, észrevétel nem érkezett hozzájuk sem a patikusoktól, sem a betegektől. Magyarországon egyébként tör­vény írja elő, hogy minden gyógyszertárban azonos árakon lehet csak a gyógyszereket eladni. Aki tehát nem így tesz, az törvényt sért. Ez a paragrafus azonban nem vonatkozik a paramedicinákra, tehát a gyógyhatású ké­szítményekre, amelyek ára valóban eltérhet patikánként. Életmentő vonalak Miskolc (ÉM) - Magyarországon minden hé­ten elpusztítanak egy, már világra hozott gyermeket. Közülük minden másodikat köz­vetlenül a szülés után fosztják meg az életétől. Egyre több csecsemő kerül kiszolgáltatot­tan sorsára, szabad ég alatt hagyva vagy bo­korba elrejtve. Hogy a szülési kényszerbe - és ezzel válsághelyzetbe - került anyáknak ne kelljen csecsemógyilkosságokat elkövetniük, hogy esélyt adjanak az életnek, hogy a gyer­mekükről lemondott anyák örökbe adhassák újszülöttjeiket - e cél érdekében országos moz­galom indul, a szekszárdi Bölcső Alapítvány kezdeményezését felkarolva és egyben az or­szágos hatókörű magzat-, csecsemő-, gyermek- és családvédelmi egyesületekre kiteijesztve. Ehhez kémek segítséget a szervezői, az idei anyák napja alkalmából az édesanyák, de mindenekelőtt az újszülöttek védelmében. Az elképzelés szerint az ország 19 megyéjé­ben és Budapesten május elejétől folyamato­san kiépülő mobiltelefonos hálózat közvetíté­sével lehet majd hívni a szakembereket, akik­től a bajba jutottak segítséget kérhetnek. A Westel cég az akcióhoz készülékeket és tele­fonszolgáltatást biztosít. A mozgalom és a támogatók bejelentését az anyák napját megelőző hétre, április 30-ára tervezik, amikor is közzéteszik a területileg elérhető - remélhetőleg minél több esetben szó szerűit életmentő - segélyszámokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom