Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-02 / 78. szám
8 A Itt-Hon 1996. Április 2., Kedd _Abaúti Portré Az igazgatónő Baktakék (ÉM- B.Gy.) - A közoktatás jelenlegi állapotában nincsenek könnyű helyzetben az általános iskolák vezetői. A finanszírozási gondok, a pénztelenség több helyen már a lelkesedésre is rányomta a bélyegét. Ebben a helyzetben pedagógusok százai váltak befelé-fordulóvá, pesszimistává. A Bak- takéki Körzeti Általános Iskola kis szigete ritka ellenpélda. Itt legfontosabb a gyermek, a diák, annak előrehaladása, közérzete. Mindez köszönhető az intézmény igazgatónőjének, Restyánszki Lászlónénak, aki rá tudta venni tantestületét arra, hogy a magas színvonalú, kiváló - és emberséges - munka hozhat csak elismerést és kiutat a közoktatás válságából. Restyánszki Lászlóné férjével érkezett Baktakékre Szolnokról diploma- szerzés után még 1969-ben. A hetvenes években igazgatóhelyettes lett, majd 93-ban választották meg a fenntartó önkormányzatok az intézmény első számú emberének. Iskolaotthonos programja elnyerte a tetszést, amit az elmúlt esztendők a gyakorlatban is igazolnak. Tevékenységüket nemcsak a fenntartók, a szülők ismerik el, hanem a szakma is. A napokban érkezett a levél a Művelődésügyi Minisztérium egyik osztályvezetőjétől, hogy a beküldött eredmények felkeltették érdeklődésüket és közelebbről is szeretnének megismerkedni a baktakéki iskolamodellek Jó esélye van a Baktakéki Körzeti Általános Iskolának arra, hogy akár referenciaintézménnyé is válassza őket a minisztérium. Az eddigi tapasztalatokról „hazai pályán” is beszámol majd az iskolaigazgatónő, hiszen az Éncsen április elején tartandó kisiskolák országos konferenciájának az egyik előadója. Ilikére a szakmai, munka mellett a családban is nagy teher hárul. 1981-től - a férje halála óta - egyedül neveli három fiúgyermekét. László, a legidősebb 26 éves és a képzőművészeti főiskola harmadéves reklámgrafikusa. „A középső, Zsolt szintén főiskolás. Őt a számítástechnika vonzza. Attila a legkisebb, ő a legidősebb bátyja nyomában jár. Encsen gimnazista, és felvételizni szeretne a Képző- művészeti Főiskolára. A Restyánszki családban a legnagyobb érték a tudás és az emberség. Ez a gondolat azonban túlnő ezen a kis közösségen, köszönhetően az édesanyának, aki nemcsak igazgatónő, hanem igazi nagybetűs pedagógus is. 37 rendbeli embercsempészés I AZ ENCSI RENDORKAPITANYSAG HÍREIBŐL Í • EMBERCSEMPESZES miatt indított eljárást az Encsi Rendőrkapitányság V. T. 43 éves, és J. R. 48 éves szlovák állampolgárok ellen március 22-én bűnügyi őrizetbe vétel mellett. A három napon belül megtartott bírósági tárgyaláson, március 25-én az Encsi Városi Bíróság mindkét elkövetőt bűnösnek mondta ki 37 rendbeli embercsempészés vétség kísérlete miatt, ezért a bíróság mindkét vádlottat halmazati főbüntetésként 11-11 hónap fogház büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3-3 évi időtartamra felfüggesztette. Mellékbüntetésként kiutasította őket az országból. Az ítélet ugyanezen napon jogerőre emelkedett. A nyomozás során megállapított tényállás szerint a gyanúsítottak március 21-én legálisan érkeztek a Magyar Köztársaság területére, ugyanezen a napon Budapesten egy szálloda parko- í lójában találkoztak a 37 kül- földi - 32 jugoszláv, 4 török, 1 albán - állampolgárral. Valamennyien Jugoszláviában egy utazási irodában fizettek be 2500-3500 német márkát azzal, hogy őket Magyarországon, Szlovákián és ! Csehországon keresztül Németországba szállítják. Pénzük egy részét útközben és az úti cél végén kellett átadniuk. A vádlottak a 37 külföldi állampolgárt egy J. R. által vezetett autóbusszal kívánták Tomyosnémetinél átjuttatni a zöld határon. V. T. vádlott miután a 37 fő részére tájékoztatást adott, az autóbusz előtt haladt egy Seat Cordoba típusú és tulajdonát képező személygépkocsival, és a busszal rádiótelefonon tartotta a kapcsolatot. Mindkét vádlott részére a 37 fő az átszállításért a kialkudott összeget Szlovákiában adta volna át. A vádlottakat az általuk vezetett járművekben és az általuk szállított személyekkel együtt a Miskolci Határőr Igazgatóság Hidasnémeti Határőrizeti Kirendeltsége március 21. napján éjjel 23.45 órakor működési területén az államhatártól 15 kilométerre, Vizsoly község határában igazoltatta és miután megállapítást nyert, hogy a 37 személy közül csupán 8 rendelkezett útlevéllel, de ők sem legálisan kívántak a Magyar Köztársaság területéről átjutni Szlovákiába, ezért valamennyiü- ket előállították. A vádlottak tudtak arról, hogy a 37 külföldi állampolgár engedély nélkül kívánja átlépni a Magyar Köztársaság államhatárát és ehhez kívántak nekik anyagi haszonszerzés végett segítséget nyújtani. A 37 külföldi állampolgár a közösségi szálláson váija az országból történő kiutasítást. Közülük kettő ellen ugyancsak bíróság elé állítással eljárást folytattunk jogellenes belföldi tartózkodás miatt. • BETÖRÉSES LOPÁS bűntett kísérlete miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, mert március 22- re virradó éjjel az ajtórács kifeszítésével módszerével behatoltak a hernádkércsi Polgármesteri Hivatalba, és az egyik irodában elhelyezett lemezszekrényt egy csavarhúzóval megkísérelték felfeszíteni, ami nem járt sikerrel, így az ebbe elhelyezett készpénzt eltulajdonítani nem tudták az elkövetők, a helyszínről értéktárgyat nem tulajdonítottak el. A rongálással okozott kár négyezer forint. Feltehetőleg nevezett személyek hatoltak be ugyancsak március 22-én éjjel a szomszédos nagykinizsi Polgármesteri Hivatalba is ajtóbefeszítés módszerével, ott kutatást végeztek, de a helyszínről értéktárgyakat nem tulajdonítottak el. A rongálással okozott kár nyolcezer forint. Gyerekek honi rajzasztala Honfoglalás Szalai László harmadik osztályos encsi iskolás rajza Megbolydult Méra apraja-nagyja Napközben egy teremtett lelket se találni a portákon Fotó: B.Gy Méra (ÉM - B.Gy.) - Mérán az utóbbi hetekben megbolydult a falu. Az ok elsősorban abban keresendő, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője a sajtón keresztül szólította fel a nagy ön- kormányzatot lemondásra, mert szerinte megakadályozzák a cigányság felemelkedését. Nem járulnak ahhoz hozzá, hogy ingyen kapjanak telket a szociálpolitikai támogatásból építkezők. A napokban kisebb falufórumot hívtak össze Mérán, ahol kiderült: az önkormányzat, sőt a cigányság nagy része sem ért egyet ezzel a megállapítással. mmmmmmmmmmwmmmm Az ifjúsági klubban megtartott fórumon felolvasták azt a levelet, amit Glonczi Béláné juttatott el több megyei és országos napilaphoz. Erre azért volt szükség, mert sem az önkormányzati tagok, sem az érintett cigányok nem ismerték annak tartalmát. Sasvári Lászlóné, Méra polgármestere kijelentette: nem méltó a kisebbségi önkormányzat vezetőjének cigányellenességgel vádolni a falu vezetőit, mivel ő is tisztában van azzal: mit tett a község az elmúlt tíz esztendőben értük. Mérán az elsők között számolták fel a cigánytelepet. Öt darab úgynevezett CS-lakást építettek, és támogatást nyújtottak ahhoz, hogy a telepről bekerültek a faluban üresen álló házakat vásároljanak meg. Sajnos az évek során kiderült: ezeknek a családoknak nem mindegyike tudott beilleszkedni más családok közé. Ezt az elhanyagolt romos épületek képe is mutatja. A polgármester arról is beszélt, hogy az úgynevezett felháborodást mi váltotta ki. A községben - amely egyébként is telekgondokkal küzd - hét darab építési telekre 14 igénylő jutott. A testület döntése alapján az kapta meg, aki készpénzzel tudott fizetni. (Ezek között cigány és nem cigány családok egyaránt voltak) Érre a döntésre azért volt szükség, mert az önkormányzatnak hat és fél millió forint hátraléka van a gázberuházásnál, amit az idén törleszteniük kell. Németh Sándomé képviselő több olyan cigány és nem cigány család véleményére hivatkozott, akik számára szintén érthetetlen Glonczi Béláné eljárása. A képviselőnő azt sem tudja elfogadni, miért beszélnek kisemmizésről és arról, hogy nem ad ingyen telket az önkormányzat, amikor határozatban ajánlották fel a temető mellett a telkeket (térítés nélkül!), ami úttal, vízzel és villannyal ellátott. A jelenlévő érintettek hozzátették: az a felszámolt telep helye, amitől ódzkodnak a cigányok. Sasvári Lászlóné már régebben tudomást szerzett erről az álláspontról és még a cigány kisebbségi önkormányzat sajtónak elküldött levele előtt beadványt nyújtott be az Északerdő Rt.-hez, hogy a faluban lévő földterületüket megvásárolnák, hogy oda építkezni lehessen. Gallyas Kálmán a gyerekeit képviselte az összejövetelen. Megerősítette, hogy nagy szükség van új lakásokra. De szerette volna azt is megtudni, hogy a kisebbségi önkormányzat kinek a részére kérte a telkeket, mert az ismeretlen a cigányok előtt. Lakatos Ferenc hozzátette, hogy a nagy önkormányzat mindig is mellettük volt, és a mostani kisebbségi önkormányzat legitimitását kérdőjelezte meg. Gallyas Csaba is azt tudakolta: kinek akart építkezni a kisebbségi vezetés. Szász Lajos viszont kifejezetten jónak ítélte meg a kezdeményezést, mert a fiataloknak ez az egyetlen esélyük a lakáshoz jutáshoz. Glonczi Béláné sokszor nem értett egyet a hozzászólásokkal, ezért egy-egy téma hangos vitává fajult. A kisebbségi vezető mindvégig kitartott amellett, hogy Mérán cigányellenes kampány folyik és lehetetlen helyzetbe akarják hozni az építkezőket. Végezetül Kecskés Gábor képviselő figyelmeztette a résztvevőket arra, hogy ne engedjék meg, hogy a cigányságot és a település nem cigány származású lakói egymásnak ugorjának. Hosszú évtizedek óta ugyanis békében éltek itt egymással. A továbbiakban is együtt kell élni és a dolgokat csak közös összefogással lehet megoldani. _A Tartalomból Közösen a térség fejlesztéséért Csak kistérségi összefogással juthatnak előbbre - ez a határozott meggyőződése a Felső-Hernád menti településeken élőknek. E szempontok figyelembe vételével határozta el Abaújvár és Telkibánya vezetése még az elmúlt esztendő végén, hogy létrehozza a Felső-Hernád Településszövetség Közhasznú Társaságot. Az elvekkel egyetértenek a pányokiak és a zsujtaiak is. A társaság székhelye Abaújvár lett a Petőfi utca 4. szám alatt. A társaságot egyébként az alapítók - egymillió forint törzstőkével - határozatlan időre hozták létre, (2. oldal) „Pro és kontra” Csobádon Kis település Csobád Abaújban, már a bronzkorban is lakott hely volt. István király óta a pápai tized rendszeres fizetője. A falu egykoron a Hemád mentén volt, ahol kohászattal, vadászattal és földműveléssel foglalkoztak. Az árvizek végett telepítették a mai helyére, ahol több templom, harangláb épült úgy katolikus, mint református templom, amelyek hirdették és hirdetik Isten dicsőségét a mai napig. Ma már görög templom is van. Fő foglalkozásuk az itt élő embereknek a földművelés és az állattartás lett. Gabonáikat: búzát, árpát hordtak a kinizsi, az ináncsi és a felsődobszai malmokba őrölni, amelyből otthon kenyeret sütöttek. 13. oldali Az igazgatónő A közoktatás jelenlegi állapotában nincsenek könnyű helyzetben az általános iskolák vezetői. A finanszírozási gondok, a pénztelenség több helyen már .a lelkesedésre is rányomta a bélyegét. Ebben a helyzetben pedagógusok százai váltak befelé fordulóvá, pesszimistává. A Baktakéki Körzeti Általános Iskola egy kis szigete ritka ellenpéldára. Itt legfontosabb a gyermek, a diák, annak előrehaladása, közérzete. Mindez köszönhető az intézmény igazgatónőjének, Restyánszki Lászlónénak, aki rá tudta venni tantestületét arra, hogy a magas színvonalú, kiváló munka hozhat csak elismerést és kiutat a közoktatás válságából. (8. oldal.)
