Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

6 ESZAK'Magyarország Kultúra 1996. Április 13-, Szombat Bábszínházi premier Miskolc (ÉM - DKl - A Lúdas Matyi premier­je lesz vasárnap délelőtt, 10 órakor a miskolci Csodamalom Bábszínházban (Kossuth u. 11.). A díszleteket, bábokat a Budapest Bábszín­háztól kapták kölcsön. A bábokat Ambrus Im­re tervezte, Fazekas Mihály darabját Hárs László írta át bábszínpadra.- Ez a harmadik előadása annak a sorozat­nak, amelyben a magyar irodalom nagy elbe­szélő költeményeit dolgozzuk fel - mondta Korzsényi Tibor, a bábszínház vezetője. - A Toldi és a János vitéz után vettük elő a Lúdas Matyit. Én természetesen egy egészen más jel­legű Lúdas Matyi-előadást csinálnék - ha te­hetném. De ezt is nagyon jó előadásnak tar­tom, azért is kértük kölcsön. Meg azért, mert mikor az ötlet felmerült, még úgy nézett ki, nincs pénz arra, hogy teljesen saját bemuta­tónk legyen ebben az évben... Természetesen nem a pesti előadás koppintása lesz ez, bár a bábok és díszletek annak az előadásnak a báb­jai és díszletei. Bizonyos fokig szolgaian hűek vagyunk a szövegkönyvhöz, de reméljük, még­is speciálisan itteni előadás született: a most júniusban végző bábszínész-képző hallgatói­nak az előadása. Szerencsére ezen felül is sikerül bemutató­kat létrehozniuk. Ősszel a Csodaszarvas népe, novemberben a Misi mókus kerül színre itteni bábokkal, itteni ötletekkel. (BábjLudás Matyi Fotók: Dobos Klára Hagyomány Bolyaival Miskolc (ÉM) - Bolyai Kulturális és Sportna­pokat rendez a Miskolci Egyetem Kollégiumi Bizottsága április 15. és 18. között Miskolcon az Egyetemvárosban. A rendezvénnyel a szer­vezők hagyományt kívánnak teremteni. Cél­juk az, hogy a tehetséges egyetemisták számá­ra fellépési lehetőséget biztosítsanak. Az ese­mény apropója a kollégium névadója, Bolyai János emléktáblájának avatása április 15-én. A rendezvény fővédnöke Farkas Ottó, az egye­tem rektora. Néhány program ízelítőnek. Egyéni sport­ágakban lesz teke, biliárd és sakkverseny. Az esemény vendége lesz többek között Béres Ale­xandra, Fittness-világbajnok. A Vitamin Klub­ban április 15-én este hat órakor Drogkorszak címmel előadást tartanak a szenvedélybetegsé­gekről, április 17-én délután négy órakor pedig a dianetikáról, az ember képességeivel és korlá­táival foglalkozó tudományról esik szó. A Rock- well-klubban április 15-én este 9 órától a Bo- lyai-napok tiszteletére utófarsangot rendeznek, 16-án este kilenckor pedig az Egyetemi Zeneka­rok Rockfesztiválja kezdődik ugyanitt. Bóbita-bábok Kos Lajos bábjai címmel nyílt kiállítás Miskol­con az Ifjúsági és Szabadidő Ház Gyermekga­lériájában tegnap délelőtt. Kos Lajos a Képző- művészeti Főiskola elvégzése után ismerke­dett meg a bábozással. Pécsett létrehozta a Bóbita bábegyüttest. A zene, a kép, a mozgás kapcsolódó pontjait kereste és keresi ma is. A mostani kamarakiállítás áttekintést nyújt mun­kásságáról. Fotó: Végh Csaba Egy elet művészi (le)nyomatai... Feledy Gyula hétfőn nyíló retrospektív kiállítása elé Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Az égi műhe­lyekbe távozott barátaim és pá­lyatársaim: Kondor Béla, Cso- hány Kálmán, Lenkey Zoltán, Lukovszky László, Reich Ká­roly, Rékassy Csaba, Würtz Adám emlékezetének aján­lom...” Feledy Gyula előtt még sok feladat áll, de mégis valami­féle hattyúdalnak tekinti a hét­főn, délután 4 órakor a Feledy- házban Nyomataim (Műhely­grafikák 1950-1996) címmel nyíló kiállítását. Talán ezért is ajánlja a régi pályatársaknak. • Nem biztos, hogy csinálok még valaha rézkarcot - mondja a mű­vész. - Néhány kollégám biztosan sérelmezi, amit mondok, de össze­hasonlíthatatlanul nehezebb - a szó fizikai értelmében - létrehozni egy rézkarcot, mint egy rajzot. Idősbödő korban kényelmesebb dolog leülni és festeni. Azt hiszem, én is ezt fo­gom tenni. Ezért állítom itt ki 46 év „bűneit”. □ Nagy „bűnök” ezek? • Remélem, nem. □ Most grafikákat állít ki. De nem mindig ezzel a területtel foglalkozott... • Művészi munkám elején szinte kizárólag a festészet érdekelt. De mindig föltettem magamnak azt a kérdést, miért festek? Hogy tud ez a mesterség beilleszkedni az úgyne­vezett normális emberek társaságá­ba? Ez olyan, mint a Bibliában: mi- végre élünk a földön? □ Kik volnának a normális embe­rek? Akik nem foglalkoznak festé­szettel? • Például. Ez azért érdekes, mert abban a környezetben, ahol én föl­cseperedtem, abszolút nem volt nor­mális dolog, hogy valaki 18 évesen művészi pályára megy. Ezt egy mai fiatalnak nehéz átérezni. Én négy­éves korom óta apa nélkül éltem egy bányatelepi kis lakásban, ahol nem volt mindennapos, hogy valaki ilyesmit forgasson a fejében. Nem vagyok különlegesen lokálpatrióta alkat, nem gondolok nagy nosztalgi­ával arra a bányatelepre, ami azóta felszívódott, mégis tudom, hogy al­kotásaim gyermekkori emlékeimből táplálkoznak. □ Amikor a művészek visszaemlé­keznek, azt szokták mondani, hogy én. már apró gyermek koromban a porba rajzoltam... • Ez nálam nem igaz. Annyi igaz, hogy társaimhoz képest többet raj­zoltam. Bátyámnak volt „amatőr” művészi hajlandósága, ami a ’20-as, ’30-as években egyáltalán nem volt szokásos. Ma már jószerivel nincs olyan falu, ahol ne lenne rajzszak­kör. Nálunk rajzórán a tanító néni horgolt, kitett elénk valamit, hogy ezt rajzoljuk le... Tehát nekem meg se fordult a fejemben, hogy tudato­san készüljek egy ilyen pályára, mert a realitásokba nem fért bele. Bányamérnöknek szántak. □ Végül is realitás ide vagy oda, képzőművész lett... • Úgy emlékszem, egy rádióműsor­ban, a háború után hallottam, hogy a Derkovits Akadémia felvételt hir­det Pesten. Ez a főiskolától függet­len felsőfokú iskola volt. Jelentkez­tem, bár kétségeim voltak, hogy megfelel-e ide az én tehetségem. Felvettek... Ez szabad szellemű, jó iskola volt. De sajnos nem sokkal később mi is betagozódtunk a kép­zőművészeti főiskolába, mondván, két ilyen jellegű intézmény nem fér meg egymás mellett. Aztán a politi­kai változások hatására, az első szovjet kiállítás után tanáraink is egyik napról a másikra mást kezd­tek mondani. És én rosszul éreztem magam, noha jeles voltam. Egy pá­lyázat révén állami ösztöndíjat kap­tam, így ’49 végén Lengyelországba kerültem. Meg kell mondanom, sok­kal szabadabb, jobb légkör volt a krakkói akadémián, mint itthon. Eleinte ott is a festő osztályban ta­nultam, aztán ismét eszembe jutott a nagy kérdés: miért csinálom ezt? És akkor letévedtem a grafikai mű­helybe. Ott köveket reszeltek, leme­zeket csiszoltak, s az a tény, hogy ott olyan egzakt, mesterségekhez tartozó feladata van az embernek, nagyon tetszett. □ De azért sikerült választ kapnia a kérdésre, hogy mivégre fest az ember? • Nem, mert aztán rájöttem, hogy ugyanavégre csinál grafikát is. Ez a tisztességes kétkezi munka felol­dotta bennem ezt a bölcselkedő nya- valygást, ami festő növendékeknél gyakori. De minden, ami a festé­szethez fűzött, azért megmaradt. A festészetem és a grafikáim elvá­laszthatatlan kölcsönhatásban él­nek egymással, egyik a másikból táplálkozik, és ez így van rendjén. Ezt a színvilágom is bizonyítja. Szí­nes grafikákat én csináltam talán először... Ugyan a dilemma nem ol­dódott fel bennem, bölcseleti érte­lemben ma is felteszem a kérdést, hogy miért festünk és rajzolunk. Ilyenkor azt hiszik, hogy szerényke­dem. Pedig nem. Nézze meg, mi ma a művészet szerepe, kit érdekel ez a mai világban?... □ Egyszerűen szükséges, hogy érde­keljen... • Kedves, hogy így gondolja. De napjainkban nincs sok okunk ör­vendezésre. Az embereket a pénz, a megélhetés érdekli, meg az. hogy Mazdát vagy Mercedest vásárolja­nak. Ezt elszomorítónak tartom. □ A mostani kiállítás egyik apropó­ja az, hogy ön kezdeményezte Mis­kolcon a grafikai Hennáiét... • Itt kaptam műtermet. Nem sze­retném misztifikálni a dolgot, de ak­kor egyáltalán nem volt könnyű presztízst teremtem a grafikának. Már csak azért sem, mert tilos volt például rézkarc prést tartani otthon. Ugyanis féltek a vezetőink, hogy ez­zel majd valaki röplapot nyomtat... Aztán jöttek a barátaim, és ebből a műhelyből nőtt ki a miskolci bienná- lék sorozata. Az utolsó biennálékra már nem pályáztam, de természete­sen követtem az eseményeket. A mostani kiállítás tehát a biennálé- hoz kötődő bemutatkozás: mit is csi­náltam az eltelt évek alatt. □ Nehéz volt a válogatás? • Mintegy kétszáz lap kerül a falra. Szinte „tapétaszerű” a kiállítás, hi-, szén az volt a cél, hogy minél több képet megmutathassak, hogy átte­kinthető vallomás, számadás fogjon körül. De egész sorozatok hiányoz­nak. Egyetlen, a pályámban nagy szerepet játszó sorozat, az 1965-ből való Énekek éneke lesz kompletten a falon. Rengeteg munkával járt a rendezés, de nem tagadom, hogy jó érzés így áttekinteni, mivel is fog­lalkoztam. A Szambát megérti a közönség Beszélgetés egy új moziban Koltai Róberttel legújabb filmjéről Fotó: Bujdos Tibor •Azok a jelenetek jelentettek némi nehézséget, amelyekben én is szere­peltem. A rendezőnek az egész ké­pet át kell látnia, kívülről kell fi­gyelnie az eseményeket. Tudnia kell, minden a helyén van-e, megfe- lelő-e a részletek és az egész össz­hangja. Ám, ha az ember része en­nek az egésznek... Nem könnyű benne is lenni, meg kívülről is fi­gyelni. U Ha a neve mellé kellene írnia, hogy rendező, színész, humorista, mi lenne a sorrend? • Első helyen mindig a színészet áll. ói Mint rendező, újabb filmtervek? • Annyi minden volt az életemben, és annyi olyan ember, akiről jó leime megemlékezni. Valahogy. Például egy filmben. Talán diákkoromból... Tiszalúc (ÉM - Hl) - Koltai Ró berttel Tiszalúcon, a moziava tás és a Szamba című film be mutatója után beszélgettünk Játékról, rendezésről, sérel mekről, és egy ötletről. □ Feszülten figyelte a filmet. Mintha aggódott volna. • Aggódtam iS. Jó-e a hang, a kép. Nem sötét-e túlságosan. Szerettem volna, ha a tiszalúciak élvezni tud­ják azt a filmet, aminek elkészülté­ben ők is szerepet vállaltak. □ A főszereplő, Szamba Ottó mond­ja: Azért játszunk, hogy szórakoztas­suk a közönséget. Mennyire életfilo­zófia ez? • Ez a cél. Azért van a film, hogy szórakoztassa az embereket. És az a jó film, ami alkalmas erre. Nem a szakma elismerése a fontos, és leg­utolsósorban a kritikusoké. Ami igazán lényeges az az, hogy akik be­ülnek a moziba, értsék és élvezzék, amit látnak. □A kritika közönségfilmnek nevezte a Szambát... • Ezt én dicséretnek tekintem. Kö­zönségfilm, mert a moziba vonzza az embereket. Én nem állítom szembe a közönségfilm és a művészfilm ka­tegóriákat. A kettő nem záija ki egy­mást. Közönségfilm is lehet művé­szi. Sokkal egyszerűbb a kérdés: van jó és van rossz film. A jó filmet nem kell elemezni, magyarázni. □ Arra utal, hogy a kritika félreér­tette a Szambát? • Igen, ez történt. Pedig nagyon egyszerű az egész. Érdekes, a kö­zönség érti. Eddig tizenhat város­ban volt bemutató. Majdnem mind­egyiken részt vettem, és a vetítést Koltai Róbert - mint rendező követő közönségtalálkozókon gyak­ran órákig beszélgettünk. De ma­gyarázni sehol sem kellett a filmet. Pontosan tudták, miről szól. ói Ez a film is önéletrajzi indíttatású... • Valóban, de saját élményeim min­dig csak az ötletet adják. Nem ra­gaszkodom szigorúan a valósághoz. Ami igaz, az az, hogy jártam színi is­kolába, voltam vidéki színész, jár­tam „tájolni”, és volt egy nagyon jó barátom, aki meghalt. Neki és má­soknak - akik közel álltak-állnak hozzám - akartam emléket állítani. Az egyik filmkritikus azt kifogásol­ta, hogy a film végén - mint rendező - megöltem a főszereplőt. Pedig nem én öltem meg, hanem az élet. És ezt nem lehet másként rendezni. ói Játszott, rendezett, ráadásul saját filmet, benne saját magát... Képek, kerámiák Cserépfalu (ÉM) - Brungelné Kál­mán Mária keramikusművész és Kőváriné Juhász Ilona festőművész kiállításmegnyitóját rendezik meg április 14-én, vasárnap délután két órai kezdettel a cserépfalui Hórvöl- gye Művelődési Házban. A kiállítás április 30-ig naponta reggel 9 és délután 4 óra között látogatható. Minoritatalálkozó Miskolc (ÉM) - Miskolcon ülésez­nek a kelet-európai minorita rend- tartományok vezetői április 13-án és 14-én. A cseh. szlovák, bolgár, magyar és lengyel rendtartomá­nyok vezetői mellett a rend generá­lisának helyettese is részt vesz a két napos tanácskozáson. Tóth Alajos rendfőnök beszámol a rendtarto­mány életéről. A vendégek a minori­ta rend aktuális témáit tárgyalják, többek között a kispapképzés kér­dését, illetve a volt Szovjetunió te­rületén élő minoriták önálló rend- tartománnyá alakulásának lehetsé­ges módozatait. Vasárnap délelőtt negyed 12-kor a minorita templom­ban celebrált latin nyelvű szentmi­se zárja a találkozót. Népművelők együtt Mezőkövesd (ÉM) - Nyugdíjas népművelők találkoznak április 16- án, kedden délelőtt tíz órakor a me­zőkövesdi Közösségi Házban. A me­gye közművelődési helyzetéről tájé­kozódnak a résztvevők ezen a bará­ti találkozón. Tánctanfolyam indul Miskolc (ÉM) - Társastánc-tanfo­lyam indul ma, szombaton délután fél háromkor Miskolcon, a Bartók Művelődési Házban. Tíz foglalkozás alatt az érdeklődők megismerked­hetnek a tangó, az angol- és a bécsi­keringő, a rumba, a rock and roll, a szamba és a csárdás lépéseivel. Kulturális egyesület Miskolc (ÉM) - A közelmúltban szerencsi székhellyel megalakult a Hegyaljai Alkotók Társulása (H.A.T.). Céljuk a magyar irodalom és más alkotó művészeti tevékeny­ség támogatása, népszerűsítése, új értékek, alkotóműhelyek létrehozá­sának segítése. A magyar kultúra nemzeti értékeinek "ápolása, átörö­kítése, a társadalom fejlődésének szolgálata. Munkájukhoz helyet a szerencsi Rákóczi-várban működő Kulturális Központ biztosít. Tagja­ik között nemcsak a szerencsi és a város vonzáskörében élő alkotókat tömörítik, hanem az ország legtávo­labbi vidékére elszármazott zemplé­nieket és a tájegységhez valamilyen módon kötődőket. Tevékenységük­kel el szeretnék érni a régióval kap­csolatban kialakult esetenként elő­ítéletes kép változását. Az egyesület meghirdetett egy pályázatot vers és kispróza írására. Á pályázat jeligés, bárki nevezhet. Beküldési határidő április 30. Az anyanyelv évezrede Budapest (MTI) - Immár harmin­cadik alkalommal rendezik meg ha­zánkban a Magyar Nyelv Hetét. Idén a központi téma Anyanyel­vűnk 1100 éve lesz. Mindezt Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövet­ségének elnöke mondta el az újság­íróknak a TIT tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Az ismert nyelvművelő fel­hívta a figyelmet arra, hogy anya­nyelvűnket nem csak használni, ha­nem védeni is kell. Főként azért, mert egyre több a külföldi eredetű ártó hatás. A Magyar Nyelv Hete hivatalosan a jövő héten csütörtökön, a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskolán veszi kezdetét. Az első előadást Deme László tai'tja Anyanyelvűnk 1100 esztendeje címmel. Mint Piróth Eszter, a TIT igazgatója a tájékoz­tatón elmondta: országosan mint­egy ezer rendezvényt tartanak, de van olyan megye, ahol már a költé­szet napján megkezdődtek a nyelv­hét rendezvényei. Országszerte nyelvművelő versenyeket, vetélke­dőket, szép kiejtési, vers- és próza­mondó versenyeket tartanak, illet­ve nyelvi diákpályázatot hirdetnek. A Magyar Nyelv Hete alkalmából jelenik meg a Nyelvművelő kisszó­tár az Auktor Kiadó gondozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom