Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
6 ESZAK'Magyarország Kultúra 1996. Április 13-, Szombat Bábszínházi premier Miskolc (ÉM - DKl - A Lúdas Matyi premierje lesz vasárnap délelőtt, 10 órakor a miskolci Csodamalom Bábszínházban (Kossuth u. 11.). A díszleteket, bábokat a Budapest Bábszínháztól kapták kölcsön. A bábokat Ambrus Imre tervezte, Fazekas Mihály darabját Hárs László írta át bábszínpadra.- Ez a harmadik előadása annak a sorozatnak, amelyben a magyar irodalom nagy elbeszélő költeményeit dolgozzuk fel - mondta Korzsényi Tibor, a bábszínház vezetője. - A Toldi és a János vitéz után vettük elő a Lúdas Matyit. Én természetesen egy egészen más jellegű Lúdas Matyi-előadást csinálnék - ha tehetném. De ezt is nagyon jó előadásnak tartom, azért is kértük kölcsön. Meg azért, mert mikor az ötlet felmerült, még úgy nézett ki, nincs pénz arra, hogy teljesen saját bemutatónk legyen ebben az évben... Természetesen nem a pesti előadás koppintása lesz ez, bár a bábok és díszletek annak az előadásnak a bábjai és díszletei. Bizonyos fokig szolgaian hűek vagyunk a szövegkönyvhöz, de reméljük, mégis speciálisan itteni előadás született: a most júniusban végző bábszínész-képző hallgatóinak az előadása. Szerencsére ezen felül is sikerül bemutatókat létrehozniuk. Ősszel a Csodaszarvas népe, novemberben a Misi mókus kerül színre itteni bábokkal, itteni ötletekkel. (BábjLudás Matyi Fotók: Dobos Klára Hagyomány Bolyaival Miskolc (ÉM) - Bolyai Kulturális és Sportnapokat rendez a Miskolci Egyetem Kollégiumi Bizottsága április 15. és 18. között Miskolcon az Egyetemvárosban. A rendezvénnyel a szervezők hagyományt kívánnak teremteni. Céljuk az, hogy a tehetséges egyetemisták számára fellépési lehetőséget biztosítsanak. Az esemény apropója a kollégium névadója, Bolyai János emléktáblájának avatása április 15-én. A rendezvény fővédnöke Farkas Ottó, az egyetem rektora. Néhány program ízelítőnek. Egyéni sportágakban lesz teke, biliárd és sakkverseny. Az esemény vendége lesz többek között Béres Alexandra, Fittness-világbajnok. A Vitamin Klubban április 15-én este hat órakor Drogkorszak címmel előadást tartanak a szenvedélybetegségekről, április 17-én délután négy órakor pedig a dianetikáról, az ember képességeivel és korlátáival foglalkozó tudományról esik szó. A Rock- well-klubban április 15-én este 9 órától a Bo- lyai-napok tiszteletére utófarsangot rendeznek, 16-án este kilenckor pedig az Egyetemi Zenekarok Rockfesztiválja kezdődik ugyanitt. Bóbita-bábok Kos Lajos bábjai címmel nyílt kiállítás Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Ház Gyermekgalériájában tegnap délelőtt. Kos Lajos a Képző- művészeti Főiskola elvégzése után ismerkedett meg a bábozással. Pécsett létrehozta a Bóbita bábegyüttest. A zene, a kép, a mozgás kapcsolódó pontjait kereste és keresi ma is. A mostani kamarakiállítás áttekintést nyújt munkásságáról. Fotó: Végh Csaba Egy elet művészi (le)nyomatai... Feledy Gyula hétfőn nyíló retrospektív kiállítása elé Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Az égi műhelyekbe távozott barátaim és pályatársaim: Kondor Béla, Cso- hány Kálmán, Lenkey Zoltán, Lukovszky László, Reich Károly, Rékassy Csaba, Würtz Adám emlékezetének ajánlom...” Feledy Gyula előtt még sok feladat áll, de mégis valamiféle hattyúdalnak tekinti a hétfőn, délután 4 órakor a Feledy- házban Nyomataim (Műhelygrafikák 1950-1996) címmel nyíló kiállítását. Talán ezért is ajánlja a régi pályatársaknak. • Nem biztos, hogy csinálok még valaha rézkarcot - mondja a művész. - Néhány kollégám biztosan sérelmezi, amit mondok, de összehasonlíthatatlanul nehezebb - a szó fizikai értelmében - létrehozni egy rézkarcot, mint egy rajzot. Idősbödő korban kényelmesebb dolog leülni és festeni. Azt hiszem, én is ezt fogom tenni. Ezért állítom itt ki 46 év „bűneit”. □ Nagy „bűnök” ezek? • Remélem, nem. □ Most grafikákat állít ki. De nem mindig ezzel a területtel foglalkozott... • Művészi munkám elején szinte kizárólag a festészet érdekelt. De mindig föltettem magamnak azt a kérdést, miért festek? Hogy tud ez a mesterség beilleszkedni az úgynevezett normális emberek társaságába? Ez olyan, mint a Bibliában: mi- végre élünk a földön? □ Kik volnának a normális emberek? Akik nem foglalkoznak festészettel? • Például. Ez azért érdekes, mert abban a környezetben, ahol én fölcseperedtem, abszolút nem volt normális dolog, hogy valaki 18 évesen művészi pályára megy. Ezt egy mai fiatalnak nehéz átérezni. Én négyéves korom óta apa nélkül éltem egy bányatelepi kis lakásban, ahol nem volt mindennapos, hogy valaki ilyesmit forgasson a fejében. Nem vagyok különlegesen lokálpatrióta alkat, nem gondolok nagy nosztalgiával arra a bányatelepre, ami azóta felszívódott, mégis tudom, hogy alkotásaim gyermekkori emlékeimből táplálkoznak. □ Amikor a művészek visszaemlékeznek, azt szokták mondani, hogy én. már apró gyermek koromban a porba rajzoltam... • Ez nálam nem igaz. Annyi igaz, hogy társaimhoz képest többet rajzoltam. Bátyámnak volt „amatőr” művészi hajlandósága, ami a ’20-as, ’30-as években egyáltalán nem volt szokásos. Ma már jószerivel nincs olyan falu, ahol ne lenne rajzszakkör. Nálunk rajzórán a tanító néni horgolt, kitett elénk valamit, hogy ezt rajzoljuk le... Tehát nekem meg se fordult a fejemben, hogy tudatosan készüljek egy ilyen pályára, mert a realitásokba nem fért bele. Bányamérnöknek szántak. □ Végül is realitás ide vagy oda, képzőművész lett... • Úgy emlékszem, egy rádióműsorban, a háború után hallottam, hogy a Derkovits Akadémia felvételt hirdet Pesten. Ez a főiskolától független felsőfokú iskola volt. Jelentkeztem, bár kétségeim voltak, hogy megfelel-e ide az én tehetségem. Felvettek... Ez szabad szellemű, jó iskola volt. De sajnos nem sokkal később mi is betagozódtunk a képzőművészeti főiskolába, mondván, két ilyen jellegű intézmény nem fér meg egymás mellett. Aztán a politikai változások hatására, az első szovjet kiállítás után tanáraink is egyik napról a másikra mást kezdtek mondani. És én rosszul éreztem magam, noha jeles voltam. Egy pályázat révén állami ösztöndíjat kaptam, így ’49 végén Lengyelországba kerültem. Meg kell mondanom, sokkal szabadabb, jobb légkör volt a krakkói akadémián, mint itthon. Eleinte ott is a festő osztályban tanultam, aztán ismét eszembe jutott a nagy kérdés: miért csinálom ezt? És akkor letévedtem a grafikai műhelybe. Ott köveket reszeltek, lemezeket csiszoltak, s az a tény, hogy ott olyan egzakt, mesterségekhez tartozó feladata van az embernek, nagyon tetszett. □ De azért sikerült választ kapnia a kérdésre, hogy mivégre fest az ember? • Nem, mert aztán rájöttem, hogy ugyanavégre csinál grafikát is. Ez a tisztességes kétkezi munka feloldotta bennem ezt a bölcselkedő nya- valygást, ami festő növendékeknél gyakori. De minden, ami a festészethez fűzött, azért megmaradt. A festészetem és a grafikáim elválaszthatatlan kölcsönhatásban élnek egymással, egyik a másikból táplálkozik, és ez így van rendjén. Ezt a színvilágom is bizonyítja. Színes grafikákat én csináltam talán először... Ugyan a dilemma nem oldódott fel bennem, bölcseleti értelemben ma is felteszem a kérdést, hogy miért festünk és rajzolunk. Ilyenkor azt hiszik, hogy szerénykedem. Pedig nem. Nézze meg, mi ma a művészet szerepe, kit érdekel ez a mai világban?... □ Egyszerűen szükséges, hogy érdekeljen... • Kedves, hogy így gondolja. De napjainkban nincs sok okunk örvendezésre. Az embereket a pénz, a megélhetés érdekli, meg az. hogy Mazdát vagy Mercedest vásároljanak. Ezt elszomorítónak tartom. □ A mostani kiállítás egyik apropója az, hogy ön kezdeményezte Miskolcon a grafikai Hennáiét... • Itt kaptam műtermet. Nem szeretném misztifikálni a dolgot, de akkor egyáltalán nem volt könnyű presztízst teremtem a grafikának. Már csak azért sem, mert tilos volt például rézkarc prést tartani otthon. Ugyanis féltek a vezetőink, hogy ezzel majd valaki röplapot nyomtat... Aztán jöttek a barátaim, és ebből a műhelyből nőtt ki a miskolci bienná- lék sorozata. Az utolsó biennálékra már nem pályáztam, de természetesen követtem az eseményeket. A mostani kiállítás tehát a biennálé- hoz kötődő bemutatkozás: mit is csináltam az eltelt évek alatt. □ Nehéz volt a válogatás? • Mintegy kétszáz lap kerül a falra. Szinte „tapétaszerű” a kiállítás, hi-, szén az volt a cél, hogy minél több képet megmutathassak, hogy áttekinthető vallomás, számadás fogjon körül. De egész sorozatok hiányoznak. Egyetlen, a pályámban nagy szerepet játszó sorozat, az 1965-ből való Énekek éneke lesz kompletten a falon. Rengeteg munkával járt a rendezés, de nem tagadom, hogy jó érzés így áttekinteni, mivel is foglalkoztam. A Szambát megérti a közönség Beszélgetés egy új moziban Koltai Róberttel legújabb filmjéről Fotó: Bujdos Tibor •Azok a jelenetek jelentettek némi nehézséget, amelyekben én is szerepeltem. A rendezőnek az egész képet át kell látnia, kívülről kell figyelnie az eseményeket. Tudnia kell, minden a helyén van-e, megfe- lelő-e a részletek és az egész összhangja. Ám, ha az ember része ennek az egésznek... Nem könnyű benne is lenni, meg kívülről is figyelni. U Ha a neve mellé kellene írnia, hogy rendező, színész, humorista, mi lenne a sorrend? • Első helyen mindig a színészet áll. ói Mint rendező, újabb filmtervek? • Annyi minden volt az életemben, és annyi olyan ember, akiről jó leime megemlékezni. Valahogy. Például egy filmben. Talán diákkoromból... Tiszalúc (ÉM - Hl) - Koltai Ró berttel Tiszalúcon, a moziava tás és a Szamba című film be mutatója után beszélgettünk Játékról, rendezésről, sérel mekről, és egy ötletről. □ Feszülten figyelte a filmet. Mintha aggódott volna. • Aggódtam iS. Jó-e a hang, a kép. Nem sötét-e túlságosan. Szerettem volna, ha a tiszalúciak élvezni tudják azt a filmet, aminek elkészültében ők is szerepet vállaltak. □ A főszereplő, Szamba Ottó mondja: Azért játszunk, hogy szórakoztassuk a közönséget. Mennyire életfilozófia ez? • Ez a cél. Azért van a film, hogy szórakoztassa az embereket. És az a jó film, ami alkalmas erre. Nem a szakma elismerése a fontos, és legutolsósorban a kritikusoké. Ami igazán lényeges az az, hogy akik beülnek a moziba, értsék és élvezzék, amit látnak. □A kritika közönségfilmnek nevezte a Szambát... • Ezt én dicséretnek tekintem. Közönségfilm, mert a moziba vonzza az embereket. Én nem állítom szembe a közönségfilm és a művészfilm kategóriákat. A kettő nem záija ki egymást. Közönségfilm is lehet művészi. Sokkal egyszerűbb a kérdés: van jó és van rossz film. A jó filmet nem kell elemezni, magyarázni. □ Arra utal, hogy a kritika félreértette a Szambát? • Igen, ez történt. Pedig nagyon egyszerű az egész. Érdekes, a közönség érti. Eddig tizenhat városban volt bemutató. Majdnem mindegyiken részt vettem, és a vetítést Koltai Róbert - mint rendező követő közönségtalálkozókon gyakran órákig beszélgettünk. De magyarázni sehol sem kellett a filmet. Pontosan tudták, miről szól. ói Ez a film is önéletrajzi indíttatású... • Valóban, de saját élményeim mindig csak az ötletet adják. Nem ragaszkodom szigorúan a valósághoz. Ami igaz, az az, hogy jártam színi iskolába, voltam vidéki színész, jártam „tájolni”, és volt egy nagyon jó barátom, aki meghalt. Neki és másoknak - akik közel álltak-állnak hozzám - akartam emléket állítani. Az egyik filmkritikus azt kifogásolta, hogy a film végén - mint rendező - megöltem a főszereplőt. Pedig nem én öltem meg, hanem az élet. És ezt nem lehet másként rendezni. ói Játszott, rendezett, ráadásul saját filmet, benne saját magát... Képek, kerámiák Cserépfalu (ÉM) - Brungelné Kálmán Mária keramikusművész és Kőváriné Juhász Ilona festőművész kiállításmegnyitóját rendezik meg április 14-én, vasárnap délután két órai kezdettel a cserépfalui Hórvöl- gye Művelődési Házban. A kiállítás április 30-ig naponta reggel 9 és délután 4 óra között látogatható. Minoritatalálkozó Miskolc (ÉM) - Miskolcon üléseznek a kelet-európai minorita rend- tartományok vezetői április 13-án és 14-én. A cseh. szlovák, bolgár, magyar és lengyel rendtartományok vezetői mellett a rend generálisának helyettese is részt vesz a két napos tanácskozáson. Tóth Alajos rendfőnök beszámol a rendtartomány életéről. A vendégek a minorita rend aktuális témáit tárgyalják, többek között a kispapképzés kérdését, illetve a volt Szovjetunió területén élő minoriták önálló rend- tartománnyá alakulásának lehetséges módozatait. Vasárnap délelőtt negyed 12-kor a minorita templomban celebrált latin nyelvű szentmise zárja a találkozót. Népművelők együtt Mezőkövesd (ÉM) - Nyugdíjas népművelők találkoznak április 16- án, kedden délelőtt tíz órakor a mezőkövesdi Közösségi Házban. A megye közművelődési helyzetéről tájékozódnak a résztvevők ezen a baráti találkozón. Tánctanfolyam indul Miskolc (ÉM) - Társastánc-tanfolyam indul ma, szombaton délután fél háromkor Miskolcon, a Bartók Művelődési Házban. Tíz foglalkozás alatt az érdeklődők megismerkedhetnek a tangó, az angol- és a bécsikeringő, a rumba, a rock and roll, a szamba és a csárdás lépéseivel. Kulturális egyesület Miskolc (ÉM) - A közelmúltban szerencsi székhellyel megalakult a Hegyaljai Alkotók Társulása (H.A.T.). Céljuk a magyar irodalom és más alkotó művészeti tevékenység támogatása, népszerűsítése, új értékek, alkotóműhelyek létrehozásának segítése. A magyar kultúra nemzeti értékeinek "ápolása, átörökítése, a társadalom fejlődésének szolgálata. Munkájukhoz helyet a szerencsi Rákóczi-várban működő Kulturális Központ biztosít. Tagjaik között nemcsak a szerencsi és a város vonzáskörében élő alkotókat tömörítik, hanem az ország legtávolabbi vidékére elszármazott zemplénieket és a tájegységhez valamilyen módon kötődőket. Tevékenységükkel el szeretnék érni a régióval kapcsolatban kialakult esetenként előítéletes kép változását. Az egyesület meghirdetett egy pályázatot vers és kispróza írására. Á pályázat jeligés, bárki nevezhet. Beküldési határidő április 30. Az anyanyelv évezrede Budapest (MTI) - Immár harmincadik alkalommal rendezik meg hazánkban a Magyar Nyelv Hetét. Idén a központi téma Anyanyelvűnk 1100 éve lesz. Mindezt Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke mondta el az újságíróknak a TIT tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ismert nyelvművelő felhívta a figyelmet arra, hogy anyanyelvűnket nem csak használni, hanem védeni is kell. Főként azért, mert egyre több a külföldi eredetű ártó hatás. A Magyar Nyelv Hete hivatalosan a jövő héten csütörtökön, a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán veszi kezdetét. Az első előadást Deme László tai'tja Anyanyelvűnk 1100 esztendeje címmel. Mint Piróth Eszter, a TIT igazgatója a tájékoztatón elmondta: országosan mintegy ezer rendezvényt tartanak, de van olyan megye, ahol már a költészet napján megkezdődtek a nyelvhét rendezvényei. Országszerte nyelvművelő versenyeket, vetélkedőket, szép kiejtési, vers- és prózamondó versenyeket tartanak, illetve nyelvi diákpályázatot hirdetnek. A Magyar Nyelv Hete alkalmából jelenik meg a Nyelvművelő kisszótár az Auktor Kiadó gondozásában.
