Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

ELETMOD BHfrMWMWHlH—i—WPHHMMMH—MWH—H—— .... liniKJnBHHgHHMHMWtMlHMWHIWJHWWMlBHMHMBMmiBnaaMMHWMBMHWMHMHWHHMBHMMMMMHMMBMgMW A z Eszak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Április 10. „Éretlen Paradicsom” - A fiatalok oldala Miskolci Rocktükör SlMKÓ PÉTER Könnyűzenei téren Miskolcon is érezni már a készülődést - még ha csak úgymond, underground, azaz földalatti szinten is. Ezért folytatjuk sorozatunkat, amelyben helyi, együt­tesek értékelik az elmúlt évadot és felvázolják a ’96-os terveket. Oláh Szabolcs (After All): - Rend­kívül fiatal bandáról lévén szó ér­demlegesen a múlt évet nem is tud­nám jellemezni, hacsak a Metal Ka­rácsonyi bulink nem sorolandó ide. Végül is ez a formáció különböző együttesek (Blunted, Ass) romjain alakult ’95-ben és zenénkben az ag­resszívebb, úgymond metalosabb elemek keverednek a progresszí­vabb, újítóbb megoldásoldcal. Talán fő hatásként a Dream Theatre-t, a Soundgarden-t vagy a kevésbé is­mert Fates Warning-ot lehetne ki­emelni. Megpróbálunk eklektiku­sak lenni, ennek jegyében olyan hangszerek megszólaltatásától sem idegenkedünk, mint csörgők, kasz- tanyet, furulya. Terveink között sze­repel az egy ilyen ifjonc csapat szá­mára nélkülözhetetlen demo felvéte­le és persze a sorozatos koncertek. Kiss László (Üveges Csirkesze­mek): - Sikeres évet zártunk, hi­szen kijött a második kazettánk is, a „Csirkefogászat”, aminek a megje­lentetését végre nem magunknak kellett finanszíroznunk. Az album­ból eddig úgy 1000 darab fogyott és az LMS kiadó CD-n is forgalmazni szeretné az ominózus produkciót. Számos élő bulit is csináltunk ’95- ben, játszottunk a „szigeten” is. Er­re az évre vonatkozóan annyi min­denképpen bizonyos, hogy hamaro­san stúdióba vonulunk rögzíteni az új kompozíciókat, amik a nyáron je­lennének meg, és továbbra is azt a száz százalékos punkmuzsikát fog­ják tartalmazni, amit joggal várhat­nak el tőlünk a rajongók. Tehetséget találtak Az ország másik végében felfedez­tek két Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei csapatot. Az LMS Szombathe­lyen március végén tartotta meg te­hetségkutató versenyét. Itt a pop kategóriában a miskolci Bíborszél kapta a fődíjat, ami nem más, mint egy lemezszerződés. Fontos az ózdi Remorse nyereménye is, ugyanis az LMS-től 20 stúdióórát kaptak. Csendes, mélybíbor őrület Tavaly nagy hangon meghirdették, és ugyanabban az idő­ben a Petőfi Rádió sorozatot indított a Deep Purple-ről, mégis, ha összevetjük a Stones körüli tavalyi felhajtással, szinte csendben érkezett meg a legenda Budapestre. Ehhez a csendhez persze az is hozzá tartozott, hogy az Olimpiai Csarnokba tervezett koncertet a jegyelővétel alapján még­iscsak áttették a BS-be. Lehet, hogy a hivatalos ítészek sze­rint 1973-ig élte fénykorát a társaság, de látnivaló, a legen­da még él. És nemcsak azokban, akik a '70-es években vol­tak tinédzserek. Hogy milyen hangulatoj teremtett április 4-én a Richie Blackmoore kivételével az 1968-as „ősi mélybíbor'' felállásban játszó zenekar? E néhány kép sok mindent elárul. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Csak csodálni szabad Fülep Dániel Ha most, a hirtelen beköszön­tött tavasztól indíttatva nem tudsz ellenállni a természet hí­vó szavának, ám szabadságvá­gyaddal együtt minduntalan tiltó táblákba ütközöl, ne hidd, hogy a korlátokat csak a te bosszantásodra találták ki. A növényeket, állatfajokat, bar­langokat stb. sokszor terület­tel együtt nyilvánítják védet­té, hiszen a fajokat a természe­tes élőhelyen hathatósan csak környezetükkel együtt véd- hetjük meg. Nem árt ezért egy kis elméleti alapvetés, jó tud­ni, mit is jelent, és mire köte­lez, ha például egy nemzeti parkban jársz. A nemzeti park az egyik legismer­tebb védett terület. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió 1969-es határozata szerint egy terület csak akkor nyilvánítható nemzeti parkká, ha az ott található életkö­zösség ősi állapotban maradt fenn, vagy csak Ids mértékben háborga­tott, és az emberi beavatkozás leg­feljebb csak kis mértékben változ­tatta meg. Növény- és állatfajai­nak, geomorfológiai képződmé­nyeinek tudományos szempontból is jelentősnek kell lennie, és/vagy értéket kell képviselnie tájesztéti­kai illetve kulturális szempontból. A nemzeti park fenntartásáért a kormány vállal felelősséget. A te­rület látogatása turisztikai, okta­tási és kulturális célból csak a ter­mészeti értékek védelmének szi­gorú betartásával szabad. Természetvédelmi területnek a természeti értékek megóvására és fenntartására kijelölt területeket nevezzük. Elegendő nagynak kell lennie ahhoz, hogy a természeti értékek fennmaradását biztosíta­ni tudja. A természetvédelmi terü­let - a nemzeti parkkal ellentét­ben - lehet helyi jelentőségű is. Jellege alapján lehet növénytani, állattani, földtani, víztani, tájképi, kultúrtörténeti. A tájvédelmi körzet olyan terü­letet jelöl, amely kedvező termé­szeti adottságokkal, kultúrtörté­neti értékekkel, tájképi jellegze­tességekkel rendelkezik, és amit a megóvás érdekében az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánít. A tájvé­delmi körzet a környező területek­nél természeti és kultúrtörténeti ritkaságokban gazdagabb. A táj­védelmi körzeten csak olyan gaz­dasági tevékenység megengedett, amely nem sérti a táj arculatát, szépségét. Elsősorban a termé­szethez közelebb álló tevékenysé­gek; például az erdő, a nádgazdál­kodás alkalmazhatók. A nemzeti parkokban, tájvédel­mi körzetekben nem egyezik meg minden területrész értéke. A je­lentősebb természeti értékek és a változásra leginkább érzékeny élőhelyek védelmére kijelölt, foko­zott figyelmet és védelmet igénylő területrészek a fokozottan védett területek. Itt a természetvédelmi hatóságok által előírt szabályok, korlátozások szigorúbbak, mint a nemzeti park, tájvédelmi körzet egyéb részein. A védett területek a látogatók­ra különféle módon reagálnak. Egyesek, mint például a vizes élő­helyek igen érzékenyek, mások kevésbé sínylik meg a rendszeres látogatást. A természetvédelmi hatóságok a védett területek ér­zékenységétől függően igyekez­nek szabályozni a turizmust. Kü­lönösen megszívlelendő kérésük az, hogy ezeken a területeken még jobban ügyeljünk a termé­szetjárás alapvető szabályaira. Ne szemeteljünk, csak a kijelölt helyeken rakjunk tüzet, ha már dohányzunk, a csikket alaposan fojtsuk el, ne tépjünk virágcsok­rot, ne háborgassuk a fészkelő madarakat, ne zajongjunk stb. De annál inkább gyönyörködjünk a természet szépségeiben, és őriz­zük meg a látnivalót utódaink számára is. Szalamandra. Nagyon sok értékkel találkozhatsz a megye különböző védett területein is. Fotó: Dobos Klára _Lemezböngésző Kimnowak: Fekete Zaj (Sony, 1995.) Zsidai Peter A Kimnowak 1994 szeptemberében tört magá­nak utat a hazai könnyűzenében. Tette ezt a Tűz van babám című lemezén eredetien, bár élces kritikusai Rolling Stones zenei és Neuro­tic szövegű epigonnak tartották. Ha így volna, az is inkább megerősítené munkájukat. Azt ugyanis kár lenne elhallgatni, hogy nekik si­került slágerzenékké írni az útszéli rock and roll témákat. Nem szólnak bele a világba, csak feszítik. Marad a bő, szürreális erotika, ügye­sen adagolt gitárlüktetés. Nehéz küldetésre vállalkoznak, amikor muzsikájuk elemeivel túllépnek a rétegzenélésen. S ez megint csak a Magyarországon hiányzó friss tudásnak, ere­detiségnek köszönhető. Ok: Novák Péter (ének, szövegek); Nagy Gergely (basszusgitár); Pribil György (gitár, zenék) birtokában van­nak ezeknek, ráadásul nem félnek kísérletez­ni. Tavaly megjelent, sorrendben második al­bumuk, a Fekete Zaj másképpen nem jöhetett volna létre. A borító grafikája városi graffitik ihletése, szándékosan torzított álkópia. Imi­tálja az elrajzolt világképet. A hanganyag egyedülállóan variál ahogy a városi, vidéki népzenei motívumokat rockzenei mintákkal pároztatja. A címadó dal városi cigány folklórt dolgoz fel, de más népzenei segítséget is hasz­nálnak, például instrumentumokat: siide cite- rát, hegedűt, tekerőlantonot, dorombot, jüm- büs nevű török hangszert, valamint az udut, egy különleges hangú ütőst. Mindezek alá az eddigieknél fémesebb, zártabb rockalapok szólnak, narkotimszerű fülledtséggel telítőd­nek a hangjegyek. Aki pedig leállna mái-, össze nem téveszthető kimnovaki érzékiséggel írt, lágy melódiák hódítják. Mégsem a sikerdalok dominálnak, hanem önhagyomány kereső-te- remtő vérbő felvételek.,Közben sok mindenen átmentünk. Zenekar lett belőlünk” - foglalja össze Pribil György az eltelt időt. Hobo Blues Band: Vissza a 66-os úton (Warner Music, 1995.) Hobo nem tudott ellenállni régi vágyának, fel­fedezni Amerikát, a blues őshazát. Kocsit bé­relt, nyomta a gázt a félkontinesnyi országot átszelő 66-os, legendává magasztosult aszfal­ton. Ezek az élmények kerültek erre a lemez­re. Hazatértében azt mondta, csalódott: nem látott mást mint televíziót kapcsolgató embe­reket. Jó érzéssel ért haza, büszke rá, hogy eu­rópai, hogy magyar, hogy Janus Pannonius a mi emberünk. „Amerika Pepsi érzés, / Ameri­ka nem olyan rossz, / Amerika nem volt orosz, / Amerika minden színt szeret, / Amerika egész nap nevet, / Amerika az igazi reklám, / Amerika tojik rám.” Egy újabb leszámolás az american dream mítosszal. Ami megmarad belőle örökre, a szabadság elemi érzése: „Itt vagyok vége az álomnak.” A Hobo-minőséghez szokott műélvezőket nem érik vaskos megle­petések, olykor egy-egy funkys, rappes betét stilizálja a tengerentúli zenekultúrát, Tóth Já­nos Rudolf rekedtes tenorja több szólóhoz is jut. A blues maradt az érett, zengós, ritmusos szakaszok között, kellő muzikális egyhangú­ságát sem nyesték le. Tátrai Tibor sajátos játé­ka továbbra is motorként hajtja Hobóékat. Az anyagnak nagy hasznára voltak Ferenczy György szenvedélyes szájharmonika kompozí­ciói. Sajna, kevésbé míves zenei részek is elő­fordulnak némely rock and roll-os témában a rutinból való hangszerfoglalkoztatás miatt. De hát ez a korral jár, nem minősíti a zenekar érdemeit. Hobo kiegyensúlyozott albumot ké­szített. A pergetett rockos vallomások, mint a Megyek vissza a 66-os úton mellett a Nem le­het két hazád ballada igazi lélekzenét rejt, az 0 egy vidéki angyal címűben pedig az örömök idegen élményéről lírizál. VISSZA A 66-OS ÚTON HOBO BLUES BAND ■ , ‘rtj -I m" '■ * V ’ 1 ' jf* ,1 ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom