Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

1996. Április 10«, Szerda Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 FDSZ: egyetértenek a törvénytervezettel Budapest (MTI) - A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete alapvető­en támogatja a felsőoktatási tör­vénymódosítás immár kodifikált tervezetének lényegi elgondolásait: a felsőfokú szakképzés bevezetését, az egységes tanárképzést és az in­tézményi integráció megvalósítá­sát, valamint a felsőoktatás finan­szírozásának rendezését. Miként Kis Papp László, az FDSZ elnöke elmondta a törvény módosításának tervezetét szerdán vitatja meg a Felsőoktatási Tudományos Tanács és a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségi Ka­marája. Magyarország és a NATO kapuja Budapest (MTI) - Nem dörömböl a NATO kapuján Magyarország a csatlakozás érdekében. Olyan körül­ményeket kívánunk kialakítani, hogy Brüsszel észrevegye hazánk al­kalmasságát az integrációra - hang­súlyozta Keleti György honvédelmi miniszter, amikor hivatalában talál­kozott a hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Volker Rühe német védelmi miniszterrel. Munkanélküliség: eltérnek az adatok Budapest (MTI) - Eltérés van a KSH és az Országos Munkaügyi Központ (OMK) munkanélküliség­ről közölt adataiban. Többek között ennek okait elemezték a két intéz­mény szakemberei a kedden Buda­pesten az újságíróknak rendezett konzultáción. A KSH lakossági fel­mérése szerint 1995 negyedik ne­gyedévében 408 ezer volt a munka- nélküliek száma, az OMK szerint 520 ezer. A munkanélküliségi ráta a KSH szerint 9,3 százalék, az OMK kimutatása alapján 10,4 szá­zalék volt a múlt év utolsó hónapjá­ban. Az eltérés fő oka, hogy a re­gisztrációba olyan munkanélküliek is jelentkeznek, akik nem felelnek meg az ILO valamennyi, munkanél­küliségre vonatkozó előírásának, így többek között annak, hogy rend­szeresen keressenek munkát.-Mozaik • EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL­LAPODÁST kötött az Autonóm Szakszeivezetek Szövetsége és az Ipartestületek Országos Szövetsége, hogy elősegítsék a kis- és középvál­lalkozói szférában a munkaadó és munkavállalói érdekek összehan­golását régiónként és szakmánként. • NEM TARTALMAZNAK kerge- marhakórral fertőzött marhahúst, így nem jelentenek veszélyt a házi­álatokra a Magyarországon forgal­mazott állateledelek - állítják a ha­zai forgalmazócégek. • SZEPTEMBER 20-ÁN100. AL­KALOMMAL nyílik meg a Kőbá­nyai Vásárvárosban, immár máso­dik otthonában, a Budapesti Nem­zetközi Vásár. A rendezvény dísz­vendége a főváros lesz. Tömeges munkahelyteremtés kell Ózd: a stratégiai tennivalók kijelölése biztos iránytű lehet Az ózdi kirendeltség egy korábbi állásbörzéjén. A sikerek ellenére csak „tűzoltásra elég". Fotó: Farkas Maya Ózd (ÉM - BTGY) - A város jele­nét és jövőjét alapvetően meg­határozó témákat tűzött tegna­pi ülésének napirendjére Ózd önkormányzata, így tárgyaltak a város munkaerőhelyzetének alakulásáról és a várospolitikai koncepcióról is. A testület a város munkaerőhelyze­tének alakulásáról, a foglalkozta­táspolitikai eszközrendszer alkal­mazásának helyi tapasztalatairól szóló tájékoztatót vitatta meg, melyhez Bokor Sándor, a Megyei Munkaügyi Központ ózdi kirendelt­ségének vezetője fűzött szóbeli kie­gészítést. Mint kiderült: az ózdi ré­gió változatlanul az ország egyik legválságosabb foglalkoztatás-poli­tikai övezetének számít. A regiszt­rált munkanélküliek száma ugyan­is (immár évek óta) meghaladja a hatezret, ami - kifejezetten Ózdra vetítve - 24,1 százalékos munka­nélküliségi rátát jelent. A részletes elemzés még elszomorítóbb képet mutat, hiszen 1500-an munkanél­küli járadékból élnek, közel 3500- an pedig már csak a jövedelempótló támogatásra jogosultak. Elgondol­koztató, hogy a tartósan (6 hónapon túl) munka nélkül lévők aránya 86 százalékot tesz ki. Ezen belül a köz­pont ügyfeleinek 65 százaléka már több mint két éve nem tud elhelyez­kedni. Az ózdi kirendeltség - han­goztatta végezetül Bokor Sándor - speciális programok, klubok, állás­börzék szervezésével igyekszik mér­sékelni a térség foglalkoztatás-poli­tikai feszültségeit. Tisztában van­nak ugyanakkor azzal, hogy eszkö­zeik csak a tűzoltásra elegendők; ebben a kérdésben csupán a töme­ges munkahelyteremtéstől várható tartós és megnyugtató megoldás. Az Ózdi Foglalkoztatást Elősegí­tő Közhasznú Társaság idei kilátá­sait ecsetelő tájékoztatót ugyancsak alaposan „kivesézték” a képviselők. Elénk érdeklődésük korántsem volt véletlen, hiszen a társaság mintegy 1300 főt foglalkoztat, így hovato­vább Ózd egyik legnagyobb munka­adójának számít. Koós István, a közhasznú társaság ügyvezető igaz­gatója elmondta, bizakodásra ad okot, hogy a foglalkoztatás személyi költségei a különböző megyei és központi keretekből biztosítottnak látszanak. A dologi fedezet forrásai azonban jelenleg még rendkívül bi­zonytalanok, így az a veszély is fennáll, hogy néhány hónap múltán kénytelenek lesznek számos mun­kát félbehagyni,, illetve átütemezni. Végezetül Ózd várospolitikai koncepcióját vitatta meg, illetve fogadta el a testület. A grémium egyetértett abban, hogy a napi ten­nivalók mellett kellő figyelmet kell szentelni a stratégiai tennivalók ki­jelölésére is, hiszen megfelelő irány­tű nélkül könnyen zátonyra futhat­nak a valóban „viharálló” kezdemé­nyezések is. Tűzoltók: régiók és önkéntesek Budapest (MTI) - A hatékony tűz­védelemmel, a tűzoltóságok fejlődé­sével, illetve a hazai hagyományok­kal és a nemzetközi gyakorlattal egyaránt ellentétes a tűzvédelmi törvény tervezete, amelyet várható­an még áprilisban elfogad a parla­ment. A tűzvédelemben érintett öt szakmai és érdekképviseleti szerve­zet keddi sajtótájékoztatóján a tör­vénytervezet számos elemét bírálta. Mint elhangzott: az előkészítés során véleményezhették ugyan az 1991 óta formálódó tervezeteket, de a parlament elé került javaslat alig tükrözi véleményüket. Nehezmé­nyezik, hogy az előterjesztést a Bel­ügyminisztériumnak és az Orszá­gos Túzoltóparancsnokságnak azok a szakemberei dolgozták ki, akik szerintük érdekeltek a mai helyzet fenntartásában, a változások elodá­zásában. Az egyes kérdésekben egymással is vitázó tűzvédelmi szeivezetek egyhangúan utasítják el a belügyi tárcának azt az elkép­zelését, hogy a tűzoltóság országos pai'ancsnoksága a jövőben is irányí­tási jogkört kapjon a különböző jel­legű tűzoltóságok felett. Szerintük csupán a szakmai felügyelet ma­radhatna a megyéknél, illetve az or­szágos parancsnokságnál. Támo­gatják viszont azt az elgondolást, hogy a hatósági jogkör az állam- igazgatási eljáráshoz illeszkedve a jegyzőkhöz kerüljön. Nem értenek egyet a bázisszemléletű finanszíro­zással, különösképpen azzal, hogy bizonyos célokra például jármű-, üzemanyag-, oltóanyag-vásárlásra központilag tartsanak vissza jelen­tős összegeket. Szorgalmazzák, hogy a tűzoltóságok illetékességi, il­letve működési területe a jövőben ugyanaz legyen. Ezzel összefüggésben Balsay Ist­ván, a parlament önkormányzati bizottságának tagja megjegyezte, hogy a tűzvédelem nem kötődhet továbbra is a megyehatárokhoz, cél­szerű volna régiókban gondolkodni. Hangot adtak annak a véleményük­nek is, hogy a jövőben kapjanak na­gyobb szerepet az önkéntes és az üzemi tűzoltóságok. Nyugaton pél­dául komoly szerepvállalásra, tűz­oltóságok fenntartására kötelezik a gazdálkodó szeivezeteket, a ma­gyar törvénytervezet azonban ezt a lehetőséget teljesen figyelmen kívül hagyja. Indokoltnak tartják azt is, hogy a biztosító társaságok jelentős pénzeket áldozzanak a tűzvédelem­re, mivel nekik is elsődleges érde­kük a tűz megelőzése. Nem korlátozza a béralkut az ÁPV Budapest (MTI) - Az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. az ér­dekegyeztető tanácsi megállapodá­soknak megfelelően alakítja ki az 1996-ra szóló bérpolitikai irányelve­ket, amelyeket a hozzá tartozó tár­saságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselni fog. A pri­vatizációs szervezet az idén nem korlátozza az állami tulajdonú és többségi állami tulajdonú cégeknél a szabad béralkut, azonban felhívja a menedzsment figyelmét, hogy a társaság mérlege és eredménye is­meretében vállaljon csak bérpoliti­kai elkötelezettséget. Az irányel­vekről szóló előterjesztést a tervek szerint két-három héten belül meg­tárgyalja az ÁPV Rt. igazgatósága - nyilatkozta kedden Szabó Gábor, az ÁPV Rt. humánpolitikai ügyvezető igazgatója. Ismeretes, az ÉT-ben megegyezés született az ajánlott, 19,5 százalékos átlagos béremelési mértékről, ami 13 százalékos mini­mumot és 24 százalékos maximu­mot takar. Az ÁPV a gazdasági ra­cionalitás érdekében piaci magatar­tást kíván tanúsítani, ezért olyan béremelést javasol, amely megfelel a cégek költségviselő képességének. Különbséget tesznek tehát a veszte­séges és a nyereséges cégek között. Szexre kényszerített szarkák Miskolc (ÉM - FJ) - Szexszel próbálta egyenlíttetni a csino­sabb áruházi szarkákkal kifi­zetetlen számláikat - merült fel az alapos gyanú egy miskol­ci illatszerbolt biztonsági őré­vel szemben. S noha a férfi ko­holtként emlegeti a vele szem­ben felmerült vádakat, hölgy­áldozatai egybehangzóan azt állítják: aljasul visszaélt pozí­ciójával. A meglehetősen furán indult ügy részleteiről Farkas József alezre­dest, a Miskolci Rendőrkapitány­ság vizsgálati osztályvezetőjét kérdeztük. Tavaly, valamikor szeptember végén jelentkezett a rendőrségen egy ifjú hölgy, mondván: elvesz­tett személyi igazolványával va­laki visszaél. Mint kiderült, az ő okmányaival igazolta magát le­bukásakor egy bolti szarka Mis­kolc belvárosában, s az érintett il­latszer-üzlet ellene tett feljelen­tést. A fiatal nő bejelentése nyo­mán „visszaélés okirattal” címszó alatt indult az eljárás. Ami, ugye­bár, manapság nem egy kiemel­ten súlyos ügy. Egy bő hónappal később azon­ban kezdett módfólött érdekessé fa­julni a dolog: újabb bejelentés érke­zett a már említett üzlettel kapcso­latban. Egy szintén fiatalkorú lány arról panaszkodott a nyomozóknak, hogy a barátnőjét lopáson kapták a boltban, s ő el is ismerte megtévedé­sét. Ami még csak rendben is volna, ám a biztonsági őr őt is belekeverte az ügybe, őt is csenéssel gyanúsítot­ta. Ugyancsak sérelmezte a tini, hogy a férfi megmotozta őt, sőt még a bugyiját is levetette vele. Mind­ezen túlkapások eltűrésére külön­böző fenyegetésekkel (például isko­lából való kirúgatással) kényszerí­tette őt az őr - állította a lány. És ez még nem minden! - folytatta sirá­mait a porig alázott fiatalkora: a biztonsági ember felvetette, hogy egy kiváló pozícióban dolgozó isme­rőse esetleg elsimíthatja a dolgokat, ha hajlandó a lányka lefeküdni ve­le. A rejtélyes ismerőssel való talál­ka szervezését is felvállalta a Cs. Sándor névre hallgató őr, megbe­szélték, hogy aznap este a Centrum Áruháznál találkoznak. Ahová ide­jében meg is érkezett az ifjú hölgy, csak épp szülői kísérettel. A felhá­borodott apa itt felelősségre vonta a nagymenő ismerős nélkül érkezett Cs. Sándort, aki azonban határo­zottan tagadta az őt ért vádakat. A papa azonban inkább hitt gyerme­kének, és feljelentést tett a rendőr­ségen. Az újabb információk birtoká­ban a nyomozók fokozott figyelem­mel kezdtek foglalkozni Cs. úr állí­tólagos visszaéléseivel, egyre több terhelő bizonyítékot gyűjtöttek a férfi ellen, s november 30-án őri­zetbe vették. Az ügyészség azon­ban akkor még nem látta megala­pozottnak Cs. letartóztatását, így hamarosan újra szabadlábon vé­dekezhetett. Az ügy felgöngyölítésével meg­bízott detektívek hamarosan több olyan fiatal nőt kutattak fel, akik­nek dolguk akadt a biztonsági em­berrel. Á hölgyek a zsaruk előtt is elismerték, hogy megpróbáltak el­csenni ezt-azt az illatszerboltból, de ugyanakkor azt sem rejtették véka alá, hogy ók is részesültek Cs. már említett ajánlataiból. Ar­ra is fény derült, hogy - miután a légből kapottan befolyásos haver szinte sosem ért rá - az őr „ön- feláldozóan” átvállalta a szerelmi szolgáltatás bonyolítását. Ame­lyekre azonban - állította a leg­több tolvaj-áldozat - nem került sor. Végül azért sikerült a rendő­röknek egy olyan 18 év alatti lányt felkutatniuk, aki félretette szégye­nérzetét és bevallotta, hogy igenis lefeküdt Cs-vel. Persze nem jó­szántából. Az őr ezt az állítást szintén koholmánynak nevezte, de szerencsétlenségére a lányka meg­lehetős precízséggel írta le lakásá­nak külsejét. Amit aligha lázálmá­ban látott... Mindezen tanúvallomások alapján a Miskolci Rendőrkapi­tányság immár „befolyással üzér­kedés” címszó alatt folytatja az eljárást a mások megszorult hely­zetét kihasználó Cs. Sándorral szemben. Nem ütközik ugyan a Btk. egyik paragrafusába sem, talán nem árt megjegyezni: ame­lyik nőnek volt lelkiereje merev határozottsággal visszautasítani az őr „segítőkészségét”, annak Cs. értesítette hozzátartozóját, taná­rát, illetve főnökét a lopáspróbá­ról... ^Parlamenti Mozaik • A12 MILLIÁRD FORINTOS tőkejuttatás a kincstárba visszakerült, tehát a magyar adó­fizetők pénzét nem vették igénybe, az akció se­gítette viszont a bank privatizációját. Ezt a Budapest Bank részére juttatott 12 milliard forint állami támogatás körülményeinek vizs­gálatáról szóló országgyűlési határozati javas­lat általános vitájában mondta el Ungár Klá­ra, a bizottság előadója. Hangsúlyozta: a Bu­dapest Baűk vezetőinek anyagi érdeke nem fűződött a tranzakcióhoz. Ugyanakkor a Pénz­ügyminisztériumban megsértették az ügyirat- kezelés szabályait, és sérültek a számviteli alapelvek is. Békési László (MSZP) cáfolta ez utóbbi állítást és kiemelte: a Budapest Bank privatizációját leginkább segítő megoldást vá­lasztották. Az ügyiratkezelési problémákat formainak nevezte a volt pénzügyminiszter. A személyeskedésektől és vádaskodásoktól sem mentes vitában a kormánypárti képvise­lők szorgalmazták, hogy az alaptalan vádakat hangoztató képviselők legalább kérjenek bo­csánatot, miután a bizottság jelentése nem tá­masztotta alá állításaikat. Ä Fidesz részéről felszólaló honatyák a megállapított törvényte­lenségeket súlyosnak nevezték. Torgyán Jó­zsef (FKGP) pedig elfogadhatatlannak minősí­tette a jelentést, amely szerinte nem ad vá­laszt a leglényegesebb kérdésekre, például ar­ra, hogy a Budapest Bank 40 százaléka mi­kéntjutott ingyen külföldi kézbe. A kormány- párti képviselők sorra cáfolták ezt az állítást, az úgynevezett tőkeemeléses privatizáció lé­nyegét megmagyarázva képviselőtársuknak. • A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKKAL kapcso­latos törvényeket az Országgyűlés nagy több­séggel módosította. Megszűnik a gyed és a vá­randóssági pótlék. Új juttatásként vezetik be az egyszeri anyasági támogatást, amelynek összege a mindenkori minimumnyugdíj más- félszerese és állampolgári jogon jár minden szülő nőnek. A szülés után 24 hétig terhességi gyermekágyi segélyre jogosultak mindazok, akik két éven belül legalább 180 napos biztosí­tási idővel rendelkeznek. A gyers az április 15. után születendő gyerekek esetében kötelező biztosítási idő nélkül jár mindazoknak, akik­nek családjában az egy főre jutó havi nettó jö­vedelem nem haladja meg a 19 500, egyedülál­ló esetén a 23 400 forintot. A jogszabály intéz­kedései részben április 15-én, részben a kihir­detést követő 8. napon lépnek hatályba. • HOL A HATÁR a közigazgatás és a ma­gánszféra között kérdezte a miniszterelnöktől az azonnali kérdések és válaszok órájában Ko­sa Lajos (Fidesz). Másfél éve ugyanis a Pénz­ügyminisztérium - pályázat nélkül - a Metra Kft.-t bízta meg egy több mint 80 millió forin­tos orosz-magyar gázüzlet lebonyolításával. A cég egyik tulajdonosa Tamás István, az ipari tárca főosztályvezetője volt. Horn Gyula emlé­keztetett: a Metra Kft. az 1991-ben kiszállított búza és liszt ellenértékét hozta be, amire az előző kormány számos kísérletet tett. ígéretet tett a konkrét ügy kivizsgáltatására. Gondatlan tüzek garmadával Miskolc (ÉM - M L.) - Tegnap - a késő esti órákig - megyeszerte 52 helyről jelentet­tek tűzesetet. A tüzek keletkezésének oka valamennyi esetben a gondatlanság.- A tavasszal ugrásszerűen megszaporodó szárazfutüzek évről évre felbecsülhetetlen ká­rokat okoznak az élő természetben. Számos természeti értékünk válik ilyentájt a gondat­lanul gyújtott lángok martalékává - kesergett tegnap délután három óra felé Radványi Lász­ló tűzoltó ezredes, a tűzoltók megyei parancs­noka. Pedig akkor még „csak” 25 tűzesethez ri­asztották megyeszerte a lánglovagokat. A pa­rancsnok kérdésünkre válaszolva elmondta: a tavaszi „tűzidény” tetemes pénzt vesz ki a tűz­oltóságot fenntartó állampolgárok zsebéből is, hiszen az ilyenkor „szokásos” két-három héten át tartó állandó vonulások költsége 10-20 mil­lió forintra rúg. A tűzesetek száma lapzártánk idején 52-re emelkedett. Mint Tóth András főhadnagytól, a megyei ügyelet vezetőjétől megtudtuk: a mint­egy 80-90 szolgálatot teljesítő tűzoltó és a 15 gép reggel óta a tüzek eloltásán fáradozott töb­bek között Ormosbánya, Hejce, Sátoraljaúj­hely, Sajókeresztúr, Kovácsvágás, Szerencs, Mezőcsát és Mezőkövesd térségében, de ennyi tüzet egyidőben lehetetlenség eloltani. A ve­szélyeztetettségtől függően így kénytelenek sorrendet állítani a tüzek között, '- A tarlótüzek legnagyobb veszélye, hogy arra alkalmas helyen könnyen koronatúzbe csaphat át. Legnagyobb veszélyben ilyenkor a fenyőerdők vannak, mert ha az meggyullad, úgy ég, mint a zsír - halljuk az ügyeletestől. Mondja ezt azért, mert Encs külterületén teg­nap leégett egy fiatal telepítés - a még meg nem erősített hírek szerint 40 hektáron. A további erdőtüzek megelőzése érdekében az ország teljes területén az erdőkben és ezek határától számított 200 méteren belül a tűz­gyújtás április 11-étől átmeneti időre tilos. A tilalom vonatkozik a kijelölt tüzrakó helyekre, valamint a közút és a vasút menti fásításokra, továbbá a parlag- és a gazégetére is - adta tud- tul tegnap a Földművelésügyi Minisztérium közleménye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom