Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-09 / 83. szám
6 Ms Itt-Hon =: 1996. Április 9., Kedd \\X-Hotg MISKOLC / ^ Az EM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-888 M nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 1200------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon-----AZMAGWORSZAG -BAN Megjelenik minden héten csütörtökön. Legújabb szolgáltatásunk: Telefonos találkahely! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az igazit, egy életre, vagy csak néhány kellemes órára... Keresse az újságárusoknál és a boltokban! A játék neve: ultimate Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Bolyai-kollégiumá- nak tornatermébe hívtak meg, ugyanis azt az információt kaptam, hogy ott egy bajnokcsapat edz. Természetesen a helyszínre siettem, és éppen „nagyüzemben” találtam el a játékosokat. Az edzés elejét kiadós futás indította, majd ezután jöhetett a játékszer, amit mi csak „frizbi”- ként ismerünk, de a „tudományos” neve disk (korong). És amit játszanak vele, az az ultimate. A bajnokcsapat „kapitányát”, Érsek Márkot faggattuk a részletekről: □ Ha jól tudom, nem túl nagy a magyar bajnoki mezőny e sportágban. • Két fővárosi, egy ózdi, egy szombathelyi és a mi csapatunk alkotja az elitet. A bajnoki fordulók igazodtak ehhez, hónaponként követték egymást: minden városban körmeccseket játszottunk, így döntve el a végleges sorrendet. □ Amely sorrend rátok nézve elég hízelgő. • Az összesített eredmények alapján az első helyen végeztünk. Az új idény április végén indul, szabadtéren - mert ott is lehet ezt a játékot játszani-, ahol szeretnénk megvédeni a bajnoki címünket. □ Nem egy sokak által ismert és űzött sportban lettetek aranyérmesek. • A játékot Ózdon ismertem meg egy amerikai tanáromtól, majd mikor Miskolcra jöttem, úgy döntöttünk a barátaimmal, hogy itt, az egyetemen is alakítunk egy csapatot. Bemutatókat tartottunk, egyre többen csatlakoztak hozzánk. Tavaly februártól edzünk rendszeresen, meccseket is játszottunk, de még csak hobbi szinten. ’95 novemberében viszont úgy éreztük, nyugodtan elindulhatunk a bajnokságban, és ha már elindultunk, meg is nyertük. □ Anyagilag hogyan álltok? • Saját magunkat támogatjuk. Ezért is mondom el csapatunk, az IDIO-TEAM tagjait: Király Lajos, Stefán Adám, Kerékgyártó Zoltán, Furka Róbert, Marsi Gusztáv, Tanics Katalin, Gombos Katalin, Patkó Tamás, Gyet- vai Gábor, Makrai Tibor, Árki Zsolt, Szentmiklósi Tamás, Kovács László, Hamik Csaba és Érsek Márk. 1996. Április 9., Kedd Itt-Hon Ms 3 Bolgár kertészek Miskolcon Apa és fia a fólia sátor előtt Miskolc (ÉM) - A Bolgár Kisebbségi Önkormányzat megalakulása ismét ráirányította a lakosság figyelmét a városunkban a század során idetelepedett bolgárokra, illetve most már pontosabb ez a fogalmazás: leszármazottaikra. Gancsev Nikolov Koszta már Magyar- országon született. Nagyapja 1908-ban költözött hozzánk bolgár kertészként. Unokája sokáig vezetője volt a kulturális egyesületüknek. Jól ismeri hát áttelepült honfitársai és családjaik sorsát. Vele beszélgettünk a bolgárok Miskolcra településéről és munkálkodásukról. • A bolgár kertészek megjelenése az 1860-as évekre tehető — emlékeztet beszélgető partnerem. - Ezeknek a kirajzásoknak az az előzménye, hogy elődeink a törököktől elsajátították az öntözéses, az addiginál jóval intenzívebb mezőgazdálkodást. A múlt század végén is kertészkedtek már bolgárok itt. Az első világháború előtt már 10-15 bolgár kertészet működött Miskolcon. □ E szám a továbbiakban gyarapodott? • A II. világháborút megelőzően már 23 bolgár kertészet működött a városban és közvetlen környékén és a közösség összetartott, a piacon korrekt versenytársak voltak. A11. világháború után megcsappant a létszámuk, 60-70 százalékuk visszatelepült Bulgáriába. Azok maradtak itt, akiket idekötött az ingatlan, avagy a családi kötelék. □ Honnan származik a Bolgár- főid elnevezés? • Az a terület Sztanev Györgyé volt. A lánya Ilonka Bolgár kertészek Miskolcon a '30-as évek végén Fotók: ÉM-archív néni már itt született, most 81 éves, ott volt a március 3. ünnepségünkön. Sztanev György unokája Füredi Károly bíró. Ä másik Sztanev, Károly és fia pedig sportolók voltak. Ók Sztanevék gazdálkodtak a Bol- gárfóldön. Az én nagyapám a Csorba telep környékén gazdálkodott a mai Centrum Color környékén. Ezt aztán később kisajátították. Most kaptunk vissza belőle. Dimiter Szolo- monszki pedig a Martin telepen kertészkedett. Mincsov Mihály azért maradt itt, mert a fia professzor volt Pesten. A vele azonos nevű idegsebész professzor az ő fia. A Balcsev családot említem még. A fiú fogtechnikus. Ezek az ősi bolgár családok Miskolcon. □ És Marinovék? • Ők nem kertészek, pékek voltak. Marinov Jordánnak a Szeles utcán Miklósnak a Vö- rösmartyn volt péksége. A harmadik Marinov pedig Egerbe került. Híres pékeknek számítottak, ők honosították még a városban a komlós kenyeret. Az öreg Marinov végig sütötte a kenyeret a világháború alatt, talán egy nap nem, mert sikerült annyi lisztet tartalékolnia. Ezt később úgy hálálták meg, hogy államosították az üzemét, s ő nyugdíjat sem kapott. Azért a család nem adta fel, az egyik unoka például nagykövet lett. Miklós fia is vezető diplomataként készül most nyugdíjba. □ Mi történt a II. világháború után az itt élő bolgárokkal? • Említettem, hogy nagyobb részük hazatelepült. Az ittma- radottak igyekeztünk összefogni. ’49-ben bolgár kulturális egyesületet hoztunk létre, a Béke mozi környékén, a Rákóczi út 10. alatt kaptunk helyet. Ott voltunk egészen 56-ig, akkor lakás lett belőle. Később a ’70-es évek' elején szerveződtünk újjá. A Hazafias Népfront városi szervezete segített bennünket, biztosított számunkra helyet különböző művelődési házakban. Aztán én lőttem az egyesület elnöke. Sok támogatást kaptunk a budapesti bolgár-magyar egyesülettől, mi ennek voltunk a miskolci szekciója. Évi 3-4 rendezvényt szerveztünk. Amikor egy-egy bolgár kulturális csoport érkezett Magyarországra, Kolitov Tódor, a pesti központ igazgatója segítségével ezek az együttesek gyakran eljöttek Miskolcra. Goncsev Nikolov Koszta villamosmérnökként vonult nyugdíjba. A kertészkedést fia folytatja a Csorba- és a Martintelepen. Az ifjabb Koszta jelenleg Amerikában tanulmányozza az ottani farmer kertészkedést. Most a papa irányítja a gazdálkodást. Lánya is kertésznek készül. Jelenleg az egyetemen. _Heti Tegyzet Tehetség és gondozása Nagy Zoltán A mezőnagymihályi iskolaigazgató, Tóth Béla 37 éve tanít. Évtizedek pedagógiai tapasztalata mondatja vele: a maga módján minden ember tehetséges. Az iskolának egy a dolga, hogy a szülői házzal együtt segítse azt kibontakoztatni. A pedagógiai szakirodalom is nagy teret szentel a témakörnek. Miközben nagy fontosságot tulajdonít a nemzet az emberiség szempontjából a tudományos, a művészeti, az értelmiségi elit képzésének, utánpótlásának, hangsúlyosan fogalmaz a tehetség előbb emlegetett széles értelmezése mellett. Miért van ennek jelentősége napjainkban is? Azért mert tapasztalható e tekintetben egy újabb konzervatív hullám. Értelmiségi családok drámai fejleményként élik meg, ha gyermekeik történetesen nem kerülnek egyetemre, a fizikai dolgozó szülők pedig - jóllehet olykor kényszerítő anyagi gondok hatására - hamar beletörődnek, hogy továbbtanulásra tehetséget mutató utódaik maradjanak meg az ő nyomdokaikban. Valljuk meg őszintén: a nyitottság, a társadalom egyes csoportjai közötti váltás, „átjárhatóság" lehetősége napjainkban, legalábbis átmenetileg, szűkült. Visszatérve az iskolákhoz: nincsenek könnyű helyzetben. Igen takarékosan kell gazdálkodniuk, már azért is, hogy tartsák az eddigi színvonalat. így sok helyütt kevesebb anyagi jut a differenciált tehetséggondozásra. Bár leleménnyel, jó kezdeményezésekkel sok helyütt igyekeznek új forrásokat találni. Az említett Mezőnagymihályiban a számítástechnikai eszközök beszerzéséhez találtak helyi támogatókra. Miskolcon a 12. számú iskolában alapítványt hoztak létre az oktatási, nevelési célok támogatására. A megyében és Miskolcon a válságfejlemények mellett is vannak kisebb-nagyobb vállalatok, amelyek gondolva az utánpótlásra, pénzzel, eszközökkel segítenek egy- egy iskolának. Nem kell mindig világrengető megoldásokra gondolni. Miskolcon a 12. Számú Általános Iskolában az idegen nyelvtanulás és a számítástechnikai oktatás bővítése mellett más megoldásokra is gondolnak. A szakmai előképzés biztosításán fáradoznak, például szabás-varrás, háztartási gépszerelés, fényképészet, virágkötészet, ezermester-képzés, gyors- és gépírás, háziasszonyképzés vonatkozásában. Kétségtelen ezeknek is van pénzigénye, de sokat segíthetnek a történetesen e szakmákban otthonos szülők is.
