Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-06 / 56. szám
Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Március 6. A „nagyság” tisztelete Tavaszi fáradtság Budapest (MTI) - A tavaszi fáradtság vitathatatlanul többé-kevésbé mindenkit elér. A tünetei változatosak, többnyire általános kimerültségre, kedvetlenségre, fáradékonyságra, álmatlanságra vagy éppen aluszékonyságra panaszkodunk, sokaknál foghús-vérzések és nem utolsósorban a fertőző betegségekre való fogékonyság tapasztalhatók. Az okok nagyon összetettek, és nem csupán a táplálkozásban, a vitaminfogyasztás hiányaiban kereshetők, hanem a fényszegény téli hónapokban. A fény legalább olyan életszükséglet, mint az étel, ital, levegő. A téli hónapokban a napok kétharmadában sötétség van, sőt a nagyvárosi ember nappal is fényszegénységben él. A fény erősíti az immunrendszert, ellenállóbbá teszi az embert a fertőzésekkel szemben. Az idegrendszer feltöltődése következik be a fény hatására éppen az elektromos feszültség növekedése révén. A napfény hatására bizakodóbbak vagyunk, cselekvőbbek, hangulatunk kedélyállapotunk jobb, kevésbé fáradunk ki, és nagyobb teljesítményekre vagyunk képesek. A napfény fertőtlenítő hatását régóta ismerik az emberek, ezért mondták valaha: „Az utcák árnyékos oldalán gyakrabban áll meg a halottaskocsi”. Tehát nem véletlen, hogy a téli hónapokban ér utol bennünket az influenzajárvány, a nátha, a torokgyulladás és más fertőző „nyavalya”, különösen a fejlődő szervezetek és az idős emberek szenvedik meg ezt az időszakot. Mindehhez járul a vitaminhiány, főleg a C- és A-vitamin hiányát sínyli meg az ember. A mesterséges vitaminkészítmények jó szolgálatot tehetnek, ám a természetes vitaminforrásökról se feledkezzünk meg: savanyú káposzta, retek, sütőtök és még sorolhatnánk azokat a „hétköznapi” vitaminforrásokat, amelyek segítségével átvészelhetjük tavaszig, a most már egyre hosszabbodó, fényben is gyarapodó napokat. Ha kisüt a nap, tegyünk meg mindent, hogy a jótékony, gyógyító fény, levegő éljen bennünket, különösen a gyermekeket, fiatalokat. Miskolc (ÉM) - Gyakran tapasztalható, hogy a magasabbra nyúlt ember lenézi a mélynövésűt, az utóbbinak pedig kisebbrendűségi érzése van. Miért? A köznyelvben is feltűnő, hogy az eredetileg nagyobb fizikai méretekre alkalmazott kifejezésekkel illetjük az értékesebb dolgokat, a fontosabb embereket. Például: magas ár, magas beosztás, nagy fogás, nagy tettek, felsőbb rétegek. hatalmasság, felnézünk rá, meghajlunk a nagysága előtt... Vajon miért alakultak így az átvitt értelmű kifejezések, és pontosan mire vezethető vissza a „nagyság” tisztelete? Az egyik lehetőség magukból a konkrét tárgyakból ered, hiszen egy testesebb szarvas húsából többen jóllakhatnak, egy nagyobb méretű kőbalta hatásosabb eszköz, és így tovább. Egyfelől ezekről tevődhetett át a „nagyság” kifejezése más dolgokra, melyek szintén fontosak vagy csodáim valók voltak. A másik vonal nehezebben észrevehető, áttételesebb, de nem kevésbé logikus. A gyermek és a felnőtt méretkülönbségéből adódhat. A kisgyermek mindenhatónak éli meg a szüleit, a szó mindkét értelmében „felnéz rájuk”. Ugyanígy nagyobb pajtásaira és más felnőttekre is általában úgy1 tekint, mint irigylésre méltó (esetleg félelmetes) és követendő ideálokra. Később, amikor már maga is felnőtté válik, ő érezheti magát „nagynak”. A pszichológiában „egodiasztolé- nak” (énkitágításnak) nevezzük a fizikai teljesítőképességnek, a gazdagságnak, a tudásnak, az erkölcsi „magasabbrendűségnek”, az önbizalomnak, a viszontszeretettség- nek, egyszóval a „nagyságnak” a „felemelő” érzését. Ez némelyik embertársunkat következetesen jellemzi (olykor indokolatlanul és túlzottan is), míg másoknál a sors (és saját önértékelésük) ritkább ajándéka, és vannak, akik talán sohasem részesülnek belőle. Az ellenkező véglet az „ego- szisztole” (énbeszűkítés) állapota, más néven a kisebbrendűségi érzés, a kishitűség, az önbizalomhiány tartós vagy alkalmi érzése. Nem lehet véletlen, hogy az igen magas fák és hegyek, a terjedelmes állatok, a nagyra épített templomok láttán még az idősödő embert is gyermeki érzések: tisztelet, csodálat, irigység, félelem, áhítat fogják el. Hasonló érzéseket hívhat elő bennünk a váll-lapos rendőr, aki még jól ki is húzza magát, meg a tágás szobában magasra nőtt pálmával és hatalmas íróasztallal körülbástyázott főnök. Nem véletlen, hogy velük szemben a „kisember” automatikusan „ösz- szehúzza magát”, sőt talán még meg is hajol előttük. A gyerek mindenhatónak éli meg a szüleit (felvételünk illusztráció) Fotók: Bujdos Tibor A rák nem fertőz, van idő a megelőzésre Miskolc (ÉM) - Az élet folyamán sokszor találkozunk rákkeltő anyagokkal. A szervezet védekező képességétől függ, hogy a rákkeltő hatások következményeképpen kialakul-e a megbetegedés. A rákkeltő hatások kivédésére a szervezetben számos javítómechanizmus működik. (Rákkeltőknek, karcinogéneknek nevezzük azokat a kémiai, fizikai, biológiai kórokokat, amelyek hatása következtében évek során rosszindulatú daganatok képződnek, képződhetnek a szervezetben.) A megelőzés és a védelmet jelentő módszerek segítik az egészség visszaállítását, fokozzák a gyógyítás hatékonyságát. A helyes táplálkozás az egyik leglényegesebb tényező az egészség megőrzésében, helyreállításában. Fontos az egészséges, változatos, rostdús, friss zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend. A szervezet folyamatos szellemi, fizikai túlterhelésének megakadályozásával, regenerációt szolgáló egészséges táplálkozással, pihenéssel, stresszoldó technikák alkalmazásával hatékonyan tud védekezni a megbetegedés ellen. A szervezet önjavító, öngyógyító, védekező képességekkel rendelkezik. A kórokozók, a káros anyagok, hatások levédése az immunrendszer feladata. Működését azzal segíthetjük a legjobban, ha nem terheljük folyamatosan túl szervezetünket sem fizikailag, sem pszichésen. Rohanó, kockázatokkal teli világunkban különösen fontos a regenerációs idő tudatos biztosítása. Biztosítson alvásra, pihenésre elegendő időt! A relaxació, a meditáció, a stresszoldó technikák megtanulása, alkalmazása, a pihentető zene, a humor, a kellemes társaság biztosítják a szervezet számára az öngyógyító mechanizmusok hatékony működését. Ne becsülje le saját lehetőségeit, ne gondolja azt, hogy tehetetlen! A gyógyulás sokszor reménytelennek látszó állapotban is bekövetkezik, ha a beteg akaija és tesz érte! Amikor az egészséges életmód mellett dönt, családtagjait, szeretteit is segíti az egészség választásában! főtt gyümölcs friss gyümölcs zöldségkonzervek. bőséges friss zöldség Úehéz, zsíros, füstölt h(Í8oíí|. felvágottak tengeri J)|L pulyka, csirke párolva finomliszttel készül kenyér, tészták, sütemények teljesőrlésű búza, rozs, zab, barnaráef>£S készült ételek cukor kevés méz, aszalt gyümölcsök zsírban, olajban sült krumpli, tészták szárazon vagy héjában sült ételek kenyérhez felvágott zöldségkrém, mé? margarin, sájt ; tóró, spvápy sajt zsír, étolaj . pltya, hidegep sajtolt tfiltjnagnlaj teljes tej, tejföl,.tejszín sovány tej, író, kefir, joghurt bors, paprika, sós fűszerezés gyógynövényfllszerök fűszerezés kakukkfű, tárkony, stb szénsavas, édes üdítők ..nténswniM^ • Vitamin- és rostdús táplálkozás. • Jő levegőn végzett rendszeres mozgás. • A normál testsúly megőrzése. ® A kávé, alkohol, dohányzás (főleg együttes) mellőzése. • Az önpusztító szokások felszámolása. • A kémiai rákkeltő hatások megismerése. • A vegyszerhasználat minimálisra szorítása (festékek és tisztítószerek belélegzésének, bőrre, táplálékra kerülésének kivédése). • Az erős napozás, szolárium kerülése. • A gyógyszerfogyasztás legszükségesebbre csökkentése. • Rendszeres orvosi kontroll, lelki tanácsadás. szűrővizsgálatok igénybevétele. Cigiszünet Ha le akar szokni a dohányzásról, a legszimpatikusabb sorrendben vegye sorra a lépésötleteket. Egy-egy pont sikeres teljesítése után vegyen fel újabb és ifjabb pontokat programjába. Ha valamelyik nem sikerül, helyettesítse újabbal, és később váltson. Ha nagyon akarja és következetes, az eredmény nem maradhat el! 1. Vegyen minden alkalommal más cigarettát. 2. Válasszon olyan cigarettafajtát, amelyben a legalacsonyabb a kátrány- és nikotintartalom. 3. Ha eddig filter nélküli cigarettát szívott, térjen át a filteresre. Ha eddig filtereset szívott, járjon el fordítva. 4. Mindig csali egyetlen dobozzal vegyen, soha ne legyen otthon tartaléka. 5. Soha ne a legközelebbi trafikból vegye a cigarettát. 6. Csali abban a kezében tartsa a cigarettát, amelyikben egyébként nem szokta. 7. Ne fogadja el, ha cigarettával kínálják, Ön se kínáljon másokat. 8. Ezentúl csak társaságban dohányozzék, egyedül soha. Ez a tanács fordítva is követhető. 9. Ne dohányozzon az ágyban, s felkelés előtt, se lefekvés után. 10. Minden nap fél-, vagy egy órával később gyújtson rá, mint szokott, idővel ez a tanács egyre hosszabb időszakra legyen érvényes. 11. Ossza három részre a cigarettát, az első harmadot szívja, a második harmadol pöfékelje. a harmadik harmadot szigorúan dobja el. 12. Minden cigarettát csak félig szívjon el. 13. Csak ebédig dohányozzon, vagy csak délután, vagy csak este. 14. Csak „koldult” cigarettát szívjon el. 15. Tartson hetenként egy nemdohányzó napot. 16. Ha nem sikerül leszokási programját betartani, akkor „bűnözzön” egy szivarral, vagy pipával, de ne szívja le a füstöt. 17. Minden cigaretta előtt mosson kezet. 18. Ne dohányozzék autóvezetés vágj’ vonaton utazás közben. 19. Ha munkaköre hosszas autózásra kényszeríti, csak a pihenőhelyeken gyújtson rá. Szerelje ki az elektromos öngyújtót autójából, használjon gyufát, 20. Minden cigarettát, melyet elszív, „váltson meg” egy bizonyos pénzösszeggel, melyet egy perselybe dob. 21. Igyon meg minden cigaretta előtt valamit: vizet, tejet, teát, gyümölcslevet. 22. Minden rágyújtás előtt lépjen a kitárt ablak elé, lélegezzék jó mélyeket. Tartsa t üdejében a levegőt, ameddig csak buja, aztán egészen lassan fújja ki, mintha egy cigaretta füstje lenne. Ismételje meg ezt a gyakorlatot legalább ötször. 23. Minden cigaretta után ürítse ki hamutartóját! 24. Ne dohányozzék töbhet férje, felesege, gyermeke jelenlétében! 25. Kizárólag ott gyújtson rá, ahol feliratot lát: „dohányzásra kijelölt hely!”. Az összes többi helyet tekintse tilalmi zónának. 26. Helyezze napi cigarettaadagját „letétbe” kollégájánál, barátjánál, családtagjánál, hogy' minden darabért külön kelljen mennie! 27. Minden elszívott cigaretta után mosson fogat! , 28. Étkezés előtt, közben .közvetlenül utána soha ne gyújtson rá! 29. Ne tartson magánál gyufát, öngyújtót, minden alkalommal mástól kelljen kérnie a tüzet! 30. Otthon ne dohányozzék abban a helyiségben, ahol a legtöbbet tartózkodik, sem pedig a legkedvesebb karosszékében ülve! 31. Ne szívja le többé a füstöt! 32. Oltsa el a cigarettáját két szippantás után, s.gyújtsa meg újra! 33. Ne dohányozzék hivatalos tárgyalás, vagy magánbeszélgetés közben. 34. Ne cigarettázzék telefonálás közben! 35. Sportolás után az első két órában ne gyújtson rá! x.
