Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-12 / 61. szám
A SZELLEM VILAGA AZ ESZAK-MaGYARORSZÁG KEDDI MELLÉKLETE • 1996, MÁRCIUS 12, Tudomány (T éíiy)kérdések ...az atomreaktorról 1 Az urán 235-ös izotópjának atommagja lassú neutronok hatására kettéhasad, ekkor felszabadul néhány újabb neutron, amelyek újabbakat hasítanak, ahol megint neutronok szabadulnak fel, és így tovább. E láncreakció segítségével energiát lehet termeim. Egyetlen urán atommag széthasadása körülbelül 200 millió elektronvolt energiát termel, ez 100 milliószor nagy’obb, mint egy: kémiai reakcióban felszabaduló energia. így viszonylag kis mennyiségű hasadóanyag hatalmas mennyiségű energiát eredményez... 2 A paksi atomerőműben termelik meg Magyarország villamos energiájának közel a felét... 1979- március 23-' Atomerőmű-baleset Pennsylvaniában. A reaktor aktív zónája túlmelegszik. A szolgálatban lévő mérnök elveszti áttekintését a folyamat fölött. Lekapcsolja az automatikát, összetéveszt mérőműszereket. Újabb hibák miatt radioaktív anyagokkal fertőzött víz kerül a reaktort borító betonépítménybe, és radioaktív gázok szabadulnak ki... 1986. április 25—26.: Csernobil! Dobos Kláka Több atomerőmű-balesetről is tudunk. ÚgyHogy valami alapja mindenképpen van a zöldek ellenszenvének, félelmének. Vis- nyovszky Tamás, a miskolci Ökológiai Intézet munkatársa tárta elénk a környezetvédelem legfőbb ellenérveit. ® Az egyik legkomolyabb problémánk az, hogy az atomerőművek üzemelése során olyan hulladék keletkezik, amelynek a kezelése többezer évre nem megoldott. A legprofibb elképzelés talán az, hogy különböző sóképződményekbe rejtenék bele a hulladékot. Ám ezeket a helyeket nem lehet felügyelet nélkül hagyni. Mi elhasználjuk a rudakat mondjuk 3-5 év alatt, a következő többszáz, többezer évben a berniünket felváltó generációknak pedig csak kiadásokat jelent majd. Vagyis egyáltalán nem olcsó ez az energia, csak nem nekünk kell megfizetni az árát... □ Mennyire elterjedtek ma az atomerőművek? • Jelenleg a világon - ’90 körüli adatok szerint - 426 működő reaktor van, épülőfélben pedig 96. Azóta ezekből sokat abbahagytak. QEz többnyire az emberek nemtetszésének tulajdonítható ? ® Ezzel is indokolják. De én a gazdasági okokat gondolom elsődlegesnek. Ha rendesen felmérik egy atomreaktor telepítési költségeit, abba illik belevenni a rekultiválást is. A francia atomipar nagyobb adósságállománnyal rendelkezik, mint Magyarország. □ De környezetvédelmi szempontból nem jobb mégis, mint egy szénerőmű? • Erre érdekes adatot mondhatok. Összehasonlították Francia- országnak és Németországnak a kén-dioxid kibocsátását. Németországban túlnyomórészt szenes erőművek, Franciaországban jórészt atomerőművek működnek. Úgy néz ki, hogy a szennyezés nagyjából ugyanannyi. Egy atomreaktor nem termel kén-dioxidot, szén-dioxidot, azonban a franciáknál ezek az alaperőművek nem képesek igazán a csúcsidőszakot ellátni, s kiegészítésképpen nem korszerűsített szénerőművek is adnak energiát. □ Mi a véleménye a paksi erőműről? • Paksról szeret mindenki hallgatni. Mert itt van... Ott kezdődik, hogy pontosan két mikro- kontinentális lemeztörés vonalára tették. Az tény, hogy általában csak kisebb rengések vannak hazánkban. De bármikor lehetnek nagyobbak! Hogy erre az egyszerű geológiai problémára nem figyeltek fel, erre nincs mentség... A másik az, hogy annak idején átolvastam a paksi reaktor működési rendszerét. Büszkén hirdetik, hogy van ugyan folyamatos üzemi szeny- nyezés, de ez bőven a határérték alatt marad. Csakhogy addig hígítani a szennyeződést, hogy még a határérték alatt legyen, ez megint erkölcstelenség. □ Mit lehet tudni a Pakson keletkező hulladékról? • Sokáig kivitték a Szovjetunióba, ahol előszeretettel csináltak ezekből a fűtőelemekből atomtölteteket. De mióta a volt Szovjetunió felbomlott, már nem nagyon kell nekik a paksi atomhulladék, s azóta ez a reaktor udvarán halmozódik. Tervezik, hogy a Mecsekben helyeznék el, érdekes ötlet, hogy tegyék visz- sza a régi uránbányába. Ez elég nevetséges gondolat, mert attól, hogy valahol természetes urán van, még ugyanúgy káros az egészségre. Egyébként sok állam azért is zárta be a reaktorait, mert nem tudta a hulladékot hova tenni. Ne mondják azt, hogy beleteszik egy természetes radioaktív telérbe, aminek a vizei Pécs külvárosában törnek fel, és erősen radioaktívak. Igaz, hogy ezt sein ismeri el senki hivatalosan. És érdekes kérdés az is, mi lesz az erőmű sorsa, ha elhasználódik. Angliában van néhány „emlékműreaktor”, ezeket kiürítették és jelenleg radioaktív hulladék tárolására használják. □ Az atomenergiát olcsónak mondják. De a gazdaságossághoz tényleg hozzátartozhat az is, hogy egy ilyen erőműnek 30-40 évre teszik az elhasználódási idejét. Utána vagy fel kell újítani, vagy biztonságosan gondoskodni a sorsáról... W Az atomerőművek megépitési költsége elég magas. De ennek elsősorban az az oka, hogy rengeteg biztonsági előírást kell teljesíteni - mondja Paripás Béla fizikus, a Miskolci Egyetem adjunktusa. - Legalább 80 százaléka a beruházási összegnek erre fordítódik... Valóban, a tervezéskor harminc évet mondanak, de hát még nem tudjuk pontosan, meddig lehet üzemeltetni őket. Minden bizonnyal véges ideig. Hiszen a szerkezeti anyagok a nagy sugárzás miatt átalakulnak, és egy idő után használhatatlanná válnak. Meg persze elavulnak a berendezések is. □ A berendezések egyébként „átvehetik” a sugárzást? • Természetesen. Az atomreaktor szerkezeti elemei egy idő után valamennyire sugárzóvá lesznek, úgyhogy nem lehet közönséges vasként a MÉH-telep- re vinni. □ Hogy lehet biztonságosan tárolni ezeket az anyagokat? Igaz, hogy most Paks udvarán gyűlik? ® Van ott egy kialakított ideiglenes tároló. A kezdetben gyengén radioaktív fűtőelem a használat során válik erősen radioaktívvá, nem az urán, hanem a hasadási termékek sugárzósa miatt. Ilyen például á cézium vagy a jód néhány izotópja. Kezdetben nagyon sok hőt termel ez a radioaktivitás, és emiatt egy ideig intenzív vízhűtés mellett pihentetik az udvaron kialakított tárolómedencében a fűtőelemeket, amíg szállításra alkalmas állapotba nem jutnak. Eddig Oroszország átvette, ahol reprocesszálják, vagyis „kiszedik” a radioaktív anyagokat. Szétválogatják az izotópokat és esetleg ezeket újra felhasználják. Például vannak sugárforrások, amiket fűtőelemek reprocesszálásával hoztak létre. Cézium sugárforrás sok van szerte a megyében is. □ Honnan fogják tudni a szakemberek, hogy pontosan mikor kell leállítani egy erőművet? • A szakemberek biztos tudnák, de kérdés, hogy megkérdezik-e őket. Politikai okok miatt valószínűleg sokkal hamarabb fogják leállítani, mint ahogy az aszakmailag indokolt, lenne. Persze ezekre az objektumokra akkor is sokáig vigyázni kell, amikor már nem folyik ott termelés. Az egyik fontos kérdés, hogy mi lesz majd ezekkel a radioaktív anyagokkal száz év múlva. □ Mi lesz?... • Valószínűleg el kell őket temetni, aztán lehet, hogy száz év múlva már lesz módszer arra, hogy ezeket a hulladékokat feldolgozzák. □De csak sugároznak száz évig is... • Minden bizonnyal jól el kell őket zárni elhagyott bányák mélyére. □ Jó ötletnek tartaná, ha az urán 'helyére, a bányába tennék vissza? • Amennyiben alkalmas rá. De nem attól lesz alkalmas, hogy korábban uránbánya volt! Itt Magyarországon egyelőre nem fűtőelemeket,, hanem kis aktiNehézvizes reaktor irányítóterme vitású, esetleg már radioaktív szerkezeti anyagokat, légszűrőket, levetett ruhákat kell eltemetni. □ A balesetek a biztonság be nem tartásának a következményei? • Amennyire tudom, mindegyik baleset - illetve a csernobili katasztrófa - emberi mulasztások sorozata miatt következett be. Hiába van beépítve számos automatikus biztonsági rendszer, ha az operátorok kikapcsolják, vagy ki kell kapcsolniuk, hogy működhessen a rendszer. Cser- nobilban a beépített biztonsági berendezések fele rendszerint ki volt kapcsolva. Egy kísérlet során - ami paradox módon éppen az atomerőművek biztonságát akarta növelni - az operátorok kikapcsolták az összes biztosítást, de ez már sok volt... □ Mi lehet az igazság a halottak számával kapcsolatban? • Az ismert, hogy a katasztrófa során körülbelül harminc ember halt meg. A későbbi százezres számokat kellő kritikával kell fogadni. Én is foglalkoztam a kisdózisú sugárzások hatásaival. Az nem pontosan ismert, hogy a dózis-hatás görbe lineáris-e, vagyis igaz-e az, ha mondjuk valaki tizede dózist kap, akkor tizede valószínűséggel lesz rákos. De ez nem követhető, hiszen egymillió emberből évente egy kap rákot a sugárzás miatt, és tudjuk, hogy egyébként évente átlag kétezren halnak meg rákban. Az biztos, hogy bizonyos rákok kockázata növekszik. Uránbányászoknál a tüdőrák gyakoribb. □ És a paksi dolgozóknál ? • Ott ez nem mutatható ki. Normál üzemmenet mellett az atomerőművekből kijövő radioaktív sugárzás nem mérhető, ráktöbbletet nem okoz. □ Olyan összehasonlítást is hallhattunk, hogy Magyarországon évente egy ember hal meg Csernobil miatt, míg ezrek a cigaretta miatt... • így7 igaz. Erre is volt egy számadat, hogy Csernobil által Magyarország lakosait annyi dózis érte, ami miatt annyival növekszik meg a rákkockázat, mintha elszívna mindenki egy vagy két cigarettát. Senki sem örül, ha el kell szívnia egy cigarettát, pedig nem dohányzik, de ez egészségügyileg nem tekinthető jelentős kockázatnö- vekedésriek. A természetes háttérsugárzás, amit a lakásban a radonból illetve bomlás- termékeiből jut hozzánk, jóval több, mint amit Csernobil miatt kaptunk. Q Rengeteg torzszülöttről, kétfejű marháról hallunk. Valóban okozhat a sugárzás genetikai rendellenességeket? • Én úgy' tudom, fejlődési redel- lenesseg azoknál a gyerekeknél fordulhat elő, akik a sugárzás elszenvedésekor már útban voltak. De akik utána fogantak, azok esetében ilyen jellegű növekedést nem mutattak íd.Ezt mutatják a hirosimai vizsgálatok is. □ Összességében tehát, jobbnak tartja az atomerőműveket? • Egy biztos, hogy a sajtó, a környezetvédelem sok mindent eltúloz. Én kiemelnék inkább néhány dolgot, ami mint fizikusnak, számomra lényeges. Az egyik az, hogy' tudjuk, az üvegházhatás fokozódik, és ennek a legfőbb komponense a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedése. Egy biztos, hogy atomerőmű nem bocsát ki széndioxidot... Aztán talán ismert, hogy' azonos mennyiségű energiára vetítve a szénerőmű több radioaktív anyagot bocsát, ki, mint az atomerőmű. A szénben vannak radioaktív anyagok, például urán, ami a pernyével szétterül... És különbséget kell tennünk az atomerőművek között: a csernobili erőmű grafit- moderátoros volt, ami biztonság szempontjából rosszabb, mint például a paksi, amely nyomottvizes. Ők talán gazdaságossági és katonai célok miatt választották a kevésbé biztonságos erőművet, abban a technológiában ugyanis több plutónium keletkezik. □ Ha tervbe vennék, hogy építenek Miskolcon egy atomerőművet, tiltakozna ellene? ® Az atomerőmű a mai tudásunk szerint a legtisztább erőműfajta. Ettől lehet, hogy' a napenergia tisztább, de annak mind a mai napig nem ismerünk olyan alkalmazását, ami versenyképes lenné... De Miskolcon nincs akkora vízmennyiség, ami a hűtéshez kellene... □ Ez most nem gyakorlati, hanem elvi kérdés... • Biztosan zavarna, de az is, ha másfajta erőmű épülne.Az erőműveket lakott, területektől távol kell építeni. Én is, mint a többség, olyan területen vágyom élni, ahol nincsenek a közelben erőművek. A csernobili atomerőmű a katasztrófa után Születése előtt sugárártalmat szenvedett gyermek kóros fejlődése
