Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

A SZELLEM VILAGA Szín-Lap Színházi szerelmek és legendák Dömölky János rendező történetei a létezés csodáiról Filip Gabriella Megérkezett Johanna Miskolc (ÉM) - Február 2-án haj­nalban megszületett Kozma Johan­na, a Seres-Kozma házaspár első gyermeke. Gratulálunk! Kozma Attilát, a színház táncosát legközelebb a Leányvásár című Ja- cobi-operettben láthatjuk. A bemu­tató február 16-án lesz. Ugyaneb­ben a darabban láthatjuk majd vi­szont Seres Ildikót is. Egyelőre Pili­si Edit és Nagy Ibolya játssza kettős szereposztásban Lucy szerepét. A tervek szerint - ha Johanna is úgy akarja - Seres Ildikó áprilisban áll be harmadik primadonnaként az operettbe. Phaedra a Merlinben Miskolc, Budapest (ÉM) - Seneca Phaedra és Forgách András A pin­cér című műve alapján rendezett különös színpadi játékot Zsótér Sándor a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Az előadást a budapesti kö­zönség is láthatta, láthatja. Január 22-én és 23-án, illetve február 5-én és 6-án a Merlin Színház műsorán szerepel a Phaedra és A pincér. Az előadás szereplői: Margitai Ági és Quintus Konrád. InterTicket Budapest (ISB) - Budapest közel 40 színházába és előadóhelyére te­lefonon is van lehetőség jegyet ren­delni, ha valaki OTP bankkártyá­val rendelkezik. A 06-1-266-0000 szám feltárcsázásával - minden nap reggel 8 és este 8 óra között - lehet információt kérni a budapesti színházak és más helyszínek elő­adásairól, a darabokról, a hely­árakról. Csak be kell diktálni a bankkártyán lévő adatokat, s így már a jegy vásárlását is le lehet bo­nyolítani. Fontos azonban, hogy előadás előtt a helyszínen a bank­kártyát is fel kell majd mutatni a jegyek átvételekor. Aranyoroszlán Kazincbarcika (ÉM) - Az arany­oroszlán titka című mesejátékkal vendégszerepei február 26-án, 27- én és 28-án a kazincbarcikai Eg- ressy Bémi Művelődési Központban a kassai Thália Színház. Az előadá­sokat az alsó tagozatos diákok láthatják. Lehár-est Miskolc (ÉM) - Vágyom egy nő után címmel Lehár-est lesz február 23-án este 7 órától Miskolcon a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) színháztermében. Az Ifjúsági és Szabadidő Ház által szervezett előadásra elővételben is válthatók belépőjegyek. Az operettsorozat kö­vetkező előadása március 15-én lesz, akkor Strauss-, Huszka- és Áb- rahám-művekből csendülnek fel részletek; április 19-én pedig Tán­colnék a boldogságtól címmel Kál­mán Imre-est lesz az ITC-ben. Operacsillagok A képünkön látható ifjú magyar operacsillag, Rost Andrea is bemu­tatkozik azon a július 30-i, Népsta­dionban megrendezendő sztárkon­certen, ahol Diana Ross és a „két tenor": lose Carreras és Placido Do­mingo a „fő szám". Fotó: Nagy Gábor (ISB) Miskolc (ÉM) - Az elmúlt évad­ban Dömölky János, az ismert televíziós rendező eljött Mis­kolcra, hogy megnézze a barát­ja és tanítványa, Kamondi Zol­tán által rendezett Salome című idő- és téljátékot. Akkor látta először a színpadon Létay Dó­rát. Ő Lulu - mondta az előadás után.- Tetszik a történet! Terjessze! Bár nem igaz - cáfolja a legendát Dö­mölky János, aki most a Miskolci Nemzeti Színházban - Létay Dórá­val a főszerepben - a Lulu című We- dekind-darabot rendezi. De mielőtt elmondaná az igaz­történetet, előbb egy másik legen­dát mesél.- Örkény István ült a börtönben. Az egyik éjjel kinyílik a cirkli. Az őr fojtott hangon azt mondja: „Művész úr, ön a feleségem kedvenc írója. Amiben csak tudok, segítek. A jövő héten pénteken újra én leszek az éj­szakás, mondja meg, mire lenne szüksége...” Egy hét múlva jön is az őr. Nyitja a cirklit, és szigorúan köz­li: „Nem Örkény! Tömörkény!” Ami­kor elmeséltem ezt a történetet Ör­kénynek, jót nevetett, és ennyit mondott: „Tetszik a történet! Ter­jesszed! Bár nem igaz...” A hét Kossuth-díj Dömölky Jánosnak egyetlen Kos- suth-díja sincs. Van viszont Balázs Béla- és Pirandello-díja, ’65-ben Monte Carlóban lett közönségdíjas, ’89-ben elnyerte a veszprémi tévé­fesztivál fődíját, érdemes és kiváló művész... Díjait, kitüntetéseit első­sorban film- és televíziós rendezése­iért kapta. A tenger csendje, Jaguár, Kez­det, Malva, A kormányzó, Médeia, Feje felett holló, Az áruló, Kiterítve, Miért?, A 6-os számú kórterem, A kard, Á Glembayok, Gyilkosok, Lé­da, Amerikai cigaretta, Egész napos riport, Ki lesz a bálanya?, Optimis­ták, Forog a film, Hajnali háztetők, Különbözöm, tehát vagyok, Hét akasztott, Nem érsz halálodig, Te­rületrendezés és így tovább, még folytathatnánk filmjeinek felsorolá­sát. Ezzel szemben - pontosabban emellett - mindössze négy színházi előadást rendezett.- Mindig is vonzott a színház. Először színésznek jelentkeztem, aztán rendezői szakra. A felvételi után mindjárt elteijedt a főiskolán, hogy jól szerepeltem, ennek ellené­re nem vettek fel. Nem hagytam annyiban, beadtam a fellebbezést. Egy forró augusztusi napon volt a pótfelvételi. Ott ült velem szemben hét Kossuth-díj. Major Tamás ve­zette a vizsgát. Azt kérdezte, ho­gyan indítanám filmen a Szondi két apródját. Válaszoltam. Mire ő azt mondta, nem jó. Újra kezdtem. Nem jó. Újra és újra... Végül a hely­zethez nem illő cinizmussal megszó­laltam, hogy hát altkor felhőbe ha­nyatlik a rom, rá visszasüt a nap - ádáz tusa napja... Mire azt mondta nekem Major, hogy az első válasz volt a legjobb, de egy rendező legyen határozott... A színház vonzásában- A számok megtévesztőek lehet­nek. A második sikertelen felvételi után a televízióhoz kerültem, on­nan pedig már felvettek a tévéren­dezői szakra. Abban a szerencsé­ben volt részem, hogy a főiskolán Máriássy Félix volt az osztályveze­tőnk, mellette Makk Károly mint tanársegéd oktatott bennünket. Hál’ Istennek, a tévéről ők még nem sokat tudhattak, viszont felső­fokon megtanulhattuk tőlük a filmrendezést. Munkáim jelentős része a Magyar Televízióhoz kötő­dik. De ez nem jelenti azt, hogy' szakítottam volna a színházzal. Több színpadi mű televíziós válto­zatát készítettem el. Azt hiszem, nincs is ilyen, hogy valaki csak fil­mes. Számtalan hazai és külföldi híresség nevét sorolhatnám fel, akik mozifilmet, tévéjátékot, szín­padi müvet egyaránt rendeznek. Dömölky János Dömölky János pályakezdése min­denképpen a színházhoz kötődik.- Gimnazista koromban kétféle módon kerestem pénzt. Az egyik az volt, hogy az Ifjúsági és Úttörő Szín­házban statisztáltam. A másik pénzkereseti lehetőségem a bridzse- zés volt. A barátommal megtanul­tuk a bridzsjáték akkoriban fellel­hető összes fortélyát, és pénzért ne­gyediknek vagy párnak beálltunk játszani. Komoly összegeket keres­tünk - a bridzzsel. A színháztól na­gyon keveset kaptunk. Ennek ellenőre most mégis in­kább a színházi élményeiről beszél. Arról a szerencséről, hogy Gellért Endre közelében lehetett, statisz­tálhatott az általa rendezett elő­adásban. A másik mesterének Füsi Józsefet mondja, aldvel az „irodai” színpadon dolgoztak.- Az egyik vendégszereplésünk alkalmával a házigazdák nevében köszöntő katonatiszt mutatott be bennünket irodaiként - emlékszik vissza az Irodalmi Színpadon eltöl­tött időkre. Aztán hosszan sorolja azokat a színészeket, rendezőket, akikhez szoros barátság fűzte, akik­nek köszönhetően mindig is a szín­ház vonzásában élt. Audiencia a Hradzsinban —Talán a véletlennek, talán a csilla­gok állásának köszönhető, hogy a József Attila Színházban megren­dezhettem Göncz Árpád Magyar Médeiáját. A főszerepet Szemes Mari kapta, akit én a háború utáni magyar színjátszás egyik legki­emelkedőbb egyéniségének tartok. A darab kapcsán barátkoztunk ösz- sze a köztársasági elnökkel, aki ak­kor még „csak” Göncz Árpád volt. Ki tudta volna ’76-ban, hogy miként alakul a történelem?! És milyen a véletlen! Egy másik köztársasági el­nöktől, Václav Haveltől tudtam meg, hogy Göncz Árpád lett a köz- társasági elnökünk... Itt most újabb történetek követ­keznek prágai kalandozásokról. Hajnalig tartó beszélgetésekről, vi­tákról, nagy találkozásokról a cseh új hullám képviselőivel.- Havelt is ismertem már ko­rábbról, de akkor kerültem vele in­tenzívebb kapcsolatba, amikor az Audiencia című darabjának televí­ziós változatát rendeztem. Szeret­tük volna meghívni Budapestre, de végül is mi mentünk ki hozzá Prá­gába interjút készíteni. Akkor már egészen más helyzetben, a Hra­dzsinban találkoztunk. Árúkor elindultunk Budapestről, még nem lehetett tudni, hogy ki lesz nálunk a köztársasági elnök... Nyina, Kati, Éva, Lulu Dömölky János eddigi színházi rende­zéseinek csúcsaként tartja számon Csehov Sirályának veszprémi bemu­tatóját. At mondja, ott kapta meg a legsúlyosabb színházi fertőzést. , Fotó: Dobos Klára- Ott kezdődött a nagy boldogsá­gunk Takács Katalinnal, aki a Si­rály főszerepét játszotta. Ott fogal­mazódott meg bennem előszói’, hogy meg kellene rendeznem a Lulut. Az­tán Takács Katalin a feleségem, a gyermekem anyja lett, majd a mis­kolci ősbemutató után a fővárosban is megrendelek ezt a darabot, es szép lassan elhalványult bennem a luluizmus. Csak, amikor tavaly itt jártunk, és Hegyi Árpád Jutocsa megkérdezte tőlem, hogy nem ren­dezném meg Létay Dórával a Lulut, akkor döbbentem meg. Ez is a vélet­len lenne?! Honnan sejthette a di­rektor, hogy milyen régóta foglal­koztat a gondolat... Ara a kérdésre, hogy nem fél-e az összehasonlítgatásoktól - hiszen itt még nagyon sokan emlékeznek a Csiszár Imre által rendezett ősbe­mutatóra -, nemmel válaszol. Ara is nemet mond, hogy nem fél-e a botránytól.- A Lulu botránya nem ismét­lődhet meg. Ma már nem fogadják olyan prüdériával a szexualitás tár­gyalását, mint a századfordulón. Történhetnek meghökkentő dolgok a színpadon, de a szexualitás ön­magában nem botránykeltő. Lulut nagyon sokan a halált hordozó nő­nek tekintették, de ez a Lulu nem vamp. Számomra a természetes életet élő ember és a hülye környe­zet találkozásáról is szól ez a darab. Lulu mindent megtesz a férfival, amit csak egy nő megtehet. Nem érdekből, nem haszonlesésből, nem gonoszságból, nem önzésből. Ha­nem mert nő. Örül a férfiaknak, örül az életnek. Nekem nem Éva, hanem Lulu a nő. Számomra Lulu a nő archetípusa. At kell monda­nom, hogy nincs rossz nő, csak mű- nő van - ha búja a nyomdafesték -, fapina. Persze, ez az előadás is számtalan jelentést, számtalan ér­telmezést hordozhat. Köszönhető mindez Faragó Zsuzsa dramaturg­nak és mindazoknak az emberek­nek, a nagyszerű színészeknek, műszakiaknak, akikkel itt együtt dolgozhatom. Záradék- Miért szereti Dömölky János Lulut?- Mert nő, mert éppen az ellentétem...- És ki Dömölky János?- Egy: all éves Dömölky Dániel édesapja. Kettő: kirúgott főiskolai docens. Három: a Magyar Televízió nemzetközi osztályának fesztiváli­gazgatója, pontosabban a keszthe­lyi tévéfesztivál igazgatója, amely jelenleg nem létezik. Négy: úton lé­vő ember... Tudja a viccet?! Kohn úr kivándorlási engedélyt kér. Megadják neki. A következő éven bevándorlási engedélyt kér. Meg­kapja. Aztán így megy’ még né­hányszor, akkor aztán megkérdezi a hivatalnok: „Mi a baj, Kohn úr, sehol sem érzi jól magát?” Mire a válasz: „De igen. Útközben...” Valentyina megszólal Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában február 23-án mu­tatják be Wedekind Lulu című drámáját. Az előadás egyik különlegessége, hogy először mutatkozik be a miskolci közön­ség előtt Valentyina Navajeva, a színház balettmestere - de nem elsősorban tán­cosként, hanem mint színész. O alakítja Ludmilla Steinherz szerepét. Valentyina Navajeva Ogyesszából érkezett Miskolcra, bár előtte már dolgozott Magyaror­szágon, Budapesten az Operaház balettmeste­re volt. Művészi pályáját évekkel ezelőtt Tas- kentben kezdte, tizenhét éves koráig az ottani balettintézet alapító évfolyamában tanult, de már diákként gyakran szerepelt az Opera színpadán. Életének következő állomása No- voszibirszk volt, ahol az akkori Szovjetunió legnagyobb opera- és balett-tái’sulatának szó­listája lett. Később elvégezte a moszkvai főis­kola koreográfus-rendező szakát, és Szovjet­unió számtalan városában dolgozott. A Miskolci Nemzeti Színházhoz 1992 őszén került. Az itteni táncosokkal - és Majoros Ist­ván koreográfussal - az első közös munkájuk a Diótörő bemutatója volt. Aóta több sikeres ba­lettelőadással örvendeztették meg a közönsé­get. Pedig nem volt könnyű dolga, hiszen a táncosok korábban nem szerepeltek balettbe­mutatókon. leggyakrabban az operettek tán­cosjeleneteiben láthatta őket a közönség. „Nagyon szeretem őket, ók az én gyermeke­im - nyilatkozta a Színházi Estek című lapban három évvel ezelőtt Valentyina Navajeva. — Én sajnálom, hogy videokamera nem vette az első órákat két hónapja, és veszi most, s majd végig a munka során. Mindenki számára lát­hatóvá lenne, hogy ezek a lányok és fiúk úgy' fejlődnek, mint a növények: napról napra újabb és újabb eredményeknek örülünk, ez sokkal érdekesebb, sokkal több sikerél­ménnyel járó munka egy balettmestemek, mint kész, profi táncosokkal dolgozni...” A táncosok fejlődését, a balettkar megerősö­dését bizonyítja előadásaik - Diótörő, A tánc * diadala, Coppelia, A bahcsiszeráji szökőkút, Pinokkió - sikere, és az is, hogy balettmeste­rüknek marad ideje és ereje az első núskolci színpadi szerepre is. Valentyina Navajeva Fotó: lármay György Amalfi - angolul Budapest (MTI) - Amalfi hercegnő című elő­adásával Budapesten is vendégszerepei a Cheek by Jowl társulat február 9. és 12. kö­zött. A londoni székhel yű együttes John Webs­ter drámájával turnézik az öreg kontinensen, így produkciójukat többi között bemutatták az Európai Színházak Uniója tavalyi bukaresti fesztiválján is. A 1612-ben írt horrortragédiát az érdeklődők a Katona József Színházban te­kinthetik meg. A Shakespeare-korabeli darabot Declan Donellan rendezte. A angol nyelvű előadás szinkrontolmácsa Söptei Andrea színművész lesz. aki Vas István veretes fordítását szólal­tatja meg. Az utazó színház - amely nem re­pertoárrendszerben dolgozik - egv-egy előadá­sát. folyamatosan játssza Londonban, illetőleg világturnékon mutatja be. Aialfi hercegnő a British Council és a Dunaferr Rt. támogatásá­val érkezik a magy'ar fővárosba. * Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Szín­házban az elmúlt év decemberében mutatták be az Amalfi hercegnő című rémdrámát. A Telihay Péter által rendezett előadás főbb sze­repeiben Létay Dórát, Horváth. Lajos Ottót, Szeremi Zoltánt. Matus Györgyöt, Kun a Ka­rolyi. Szegedi Dezsőt. Molnár Annát láthattuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom