Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

SZABADIDŐ Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1996. Február 1. ISSSmBmEBOMBHE* Konyha Recepteket várunk! Miskolc (ÉM) - Egy keleti mon­dás szerint: „Ha van egy almám és megfelezem veled, akkor ne­kem is lesz egy fél almám meg neked is. Ha van egy dalom és megtanítalak rá, akkor nekem is lesz egy dalom meg neked is.” Nos, e gondolat szellemében ar­ra kérjük ÉM-konyha rovatunk olvasóit, ha van egy jól bevált re­ceptjük, küldjék el nekünk. Ta­nuljunk egymástól finom étke­ket! Természetesen minden étel­leírást szívesen fogadunk, de kü­lönösképpen örülnénk a prakti­kus és olcsó ötleteknek. Miskolci tarhonya A fellelhetetlen röpirat (Tarhonya vagy rizs?) mondandója szájhagyo­mány útján terjedt. A muzeológus Dobrossy István közlése nyomán úgy tűnik, hogy a tarhonya miskolci felfedezése az 1929-33-as gazdasá­gi válsághoz fűződik. A legendárium szerint a túlterme­lés és a nyomott árak miatt a sajó- kazai Radvánszky báró nem volt hajlandó búzával bevetni több ezer holdas birtokát. A miskolci pénz­ügyigazgató a katonaság segítségé­vel kényszerítette Radvánszkyt ar­ra, földjeit vesse be olyan feltétellel, hogy a lisztből új élelmezési cikket, a tarhonyát fogják előállítani. A sa- jókazai kezdeményezésre így jelent meg Miskolcon - és később országo­san is elteijedtté vált - a tarhonya. Sógorasszony ajánlja Miskolc (ÉM - B.I.) - Húsz éve őrizgetek egy étlapot. Jó emlékű es­téket töltöttem abban a bizonyos di­ósgyőri étteremben, ahonnan való. Tölgyfalombos — dióleveles vízjelű papírra nyomták a menüt. A betűk régimódian cirkalmasak, s a teljes ajánlat Szekula Teréz sógorasszony „reczeptje” alapján készült, anno 1890. Kimásolok néhány ínyencsé­get, gyomornedvet serkentendő az olvasónak, s buksza-, illetve bicska- nyitogató szándékkal közlöm az ak­kori árakat is. Leveseink között található a bable­ves füstölt csülökkel, körömmel, csi- pedettel 17,60 forintért. Zsigerleves savanyún 17,90. A „készenlevő éte­lek” legdrágábbja (35,30) az erdélyi töltött káposzta borsika fűvel ízesít­ve. A főtt sertés csülök ecetestormá­val főtt tojással 27,10. Ennél is ol­csóbb volt (26,40) a rendelésre ké­szült rántott pacal tartár-mártás- sal. Desszertként a juhtúrós sztra- pacskát (10,30) ajánlja a sógorasz- szony, vagy káposztás cvekedlit 5,70 forintért... Fűszertörténet A majoránna a Földközi-tenger kör­nyékéről származik. A neve „Öröm a hegyekből” volt. Eredetét a görög mitológiában a következőképp ma­gyarázták: a fiatal Amarakos szol­gálatban állt Cyprus királyánál. Amikor elejtett egy korsó drága parfümöt, a félelemtől összeesett. A kegyes istenek egy fű, a majoránna formájában szöktették meg. A mon­da szerint a majoránnát Vénusz ter­mesztette először. A halottak „ál­dottak” voltak, amikor ez a fű nőtt sírjukon. Szicíliában úgy hitték, hogy a majoránna el tudja űzni a bánatot. A majoránnát fürdővíz illa- tosítására is használták. A test és a lélek egységéről Az ember - ellentétben a teknőssel - nem ragadozó Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - Bodor László példája egyre több követőre ta­lál. Az általa választott út ugyan nem könnyű, sok lemondással jár, de csak így érdemes élni - állítja László, aki hat éve nem evett egy falat húst sem. A kívülről szokványos avasi doboz­ház különleges világot rejt magába. A lakás arról árulkodik, a benne élő ember nem a technika, hanem a ter­mészet rabja. A nappaliban zöldellő banánfák, az ablakpárkányon gyógynövénybokrok illatoznak. A sarkokban aromalámpák.- Választott életformám nem csak a táplálkozásra terjed ki. Át­szövi az egész életemet. Vegetárius vagyok, s szerintem az igazi vege­tárius együtt lélegzik a természet­tel - vág bele László, miközben fo­nott fülű kínai teáskannából boj­torjánnal fűszerezett bodzateával kínál. Valami különös, egzotikus illat árad az ital mellé készített üvegcséből.- Cardamom - világosít fel. - Egy' csepp kell csak, nagyon erős az aromája. Ha nem ízlik csak szóljon - mondja, de a tea kitűnő. Lászlót figyelve bizonyosra vehe­tő, nem tegnap lett vegetárius.- Már hat éve élem ezt a többség által néha különösnek, néha nevet­ségesnek ítélt életformát. Az Életre- formklub egyik előadása után el­döntöttem, nem eszem többé állati eredetű ételt. Meggyőződésem, hogy az ember kenyéren és gyümöl­csön élve is frissen tudja tartam mind a lelkét, mind a testét. A lélek és a test egysége. Min­denki erre törekszik. De miért aka­dályoz ebben a húsevés?- Ennek egyszerű a magyaráza­ta. Alihoz, hogy húst együnk, ölni kell. Egy állat megölése pedig ag­resszióhoz kötődik. Minden vegetá­rius egy kicsit másként gondolkodik a táplálkozásról. Van, aki állati ere­detű dolgokat is fogyaszt. De olya­nok is vannak, akik csak magokon, gyümölcsön és zöldségen élnek. Nincs szigorú szabály. Mindenki­nek meg kell találnia a neki legmeg­felelőbb étrendet. Vajon a vegetarianizmus nem vezet-e vitaminhiányhoz - vetem fel, de László megnyugtat:- Nem feltétlenül. Sok kezdő ve­getárius azonban abba a hibába esik, hogy kiiktatja a húst, és a megszokott köreteken próbál élni. Az egyoldalú táplálkozás azonban igen kellemetlen testi tünetekhez vezethet. Változatosan kell tehát ét­kezni. Tavasszal, nyáron könnyű az ember dolga, de mi a helyzet ilyen­kor télen?- A természet csodálatosan meg­alkotta az ember táplálkozási bázi­sát. Ez minden évszakra vonatko­zik, csak körül kell nézni. Télen a legfontosabb a burgonya. Azonban csak akkor teljes értékű, ha héjában sütjük és fogyasztjuk. Számos vál­tozatos étel készíthető zöldségekből Édes-savanyú köles és vitaminos hajdinakása Fotók: Bujdos Tibor Bodor László és kedvenc csemegéi is. Répából, káposztából télen sincs hiány. Aztán ott vannak a gabona­félék. Búza, zab, rozs és köles egész évben hozzáférhető. Müzlit is ke­verhetünk a magokból, de kásának is megfózhetők. A búza például csaknem mindent tartalmaz, ami az emberi léthez szükséges - mond­ja a gyakorló vegetárius, s már bele is kezd a receptbe:- Ha egy napig áztatjuk, a búza­szem megpattan és kicsírázik. Csak meg kell főzni, máris kész a kása. Ízesíthetjük aszalt gyümölccsel, csurgatott mézzel, fahéjjal, szegfű­szeggel, de tehetünk hozzá párolt zöldséget is. Aki nem így táplálkozik, rögtön arra gondol, nem hiányoznak-e a megszokott fűszerek. A só, a bors, a paprika...- Nem csak ezek az ízesítők lé­teznek. Ott a kakukkfű, a majorán­na, a rozmaring, a koriander, a tár­kony, de számtalan más, ízes-illatos fűszernövényt is használhatunk. A borsról és a sóról ugyan megoszlik a szakértők véleménye, de én azok nézeteit vallom, akik állítják, nem tesznek jót a szervezetnek. Borsot sosem használok, de a sóról még nem sikerült teljesen leszoknom. Üres poharam újra megtölti a mézsárga, illatos teával, közben to­vább fűzi a gondolatokat.-Az sem mindegy, mit iszunk. A cukrozott, szénsavas italokra halál­fejes címkét kellene ragasztani. Én szinte mindig teákat iszom. A hoz­závalókat magam szedem. A Blikk­ben vadon terem az alapanyag: a kakukkfű, az akácvirág, a csalán, a csipkebogyó... Lelkes szavai kíváncsivá tesz­nek, mikor kezdte először érezni re­forméletmódja hatásait.- Be kell vallanom, az első két év nagyon nehéz volt. Kívántam a húst és az erős fűszereket. A mérgek ugyanis nagyon lassan tisztulnak ki a szervezetből. Két év után azonban teljesen megszűnt a húsok utáni vágy. Azóta frissebbnek, könnyebb­nek érzem magam. Nem vagyok olyan fáradékony, mint húsevő ko­romban. Régebben sokat ettem, ve- getáriusként viszont napi kétszeri étkezéssel is beérem. Egy kiadós ebéd és egy könnyű vacsora elegen­dő. Gyümölcs, zöldség és magvak.- Semmi állati eredetűt nem fo­gyaszt? - firtatom a megrögzött húsevők hitetlenkedésével.- Néha eszem vajat, kefirt, rit­kán egy-egy tojást. Beszélgetésünket László házi kedvence, egy ékszerteknős motozá­sa szakítja meg. Vajon ő is vegetári­us?- Bendegúz húsevő. Főleg halat eszik, de kedveli a salátát is. Mikor hozzám került, egy hónapra cse­resznyekúrára fogtam, de aztán visszatértem a halhoz. Hiába, a tek­nős mégiscsak ragadozó. László toleráns a teknőssel szemben, de vele szemben tolerán­sak-e az emberek?- A miskolci színház énekkará­ban dolgozom. A kollégáim - szín­házi emberek - eleinte különcnek tartottak. Most már azonban elfo­gadnak. Sokan tanácsot is kémek tőlem. Ha tudok, adok is. A legfon­tosabb tanács: bármit együnk is, a túl keveset ugyanúgy megsínyli a szervezet, mint a túl sokat. A szegények „doktora”, a káposzta Miskolc (ÉM) - Régebben a szegé­nyek „doktora” volt a káposzta, mert olcsósága miatt a legszegényebb em­bereknek is szinte naponta szerepelt az étrendjében. Napjainkban is érde­mes megismerni gyógyító, egészség­javító tulajdonságait. E legrégebben termelt konyha­kerti növényünknek igen magas a C-vitamin-tartalma. 100 gramm káposztában 40 milligramm C-vita- min van. (Ez a mennyiség azonos a 100 g citromban vagy narancsban található mennyiséggel). Bár rost­tartalma miatt nehezebben emészt­hető, de a bélműködést, mint min­den rostgazdag anyag, hatásosan elősegíti. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, kisebb mérték­ben foszfort, kálciumot, vasat, niko­tinsavat, B1 és B2 vitamint. A káposzta sokoldalúságára már az ókorban is felfigyeltek. A rómaiak fejfájás, álmatlanság ellen, sebek vérzésének csillapítására használ­ták. Hat évszázadon keresztül szinte univerzális belső és külső „tisztító- szerként”, borogatásként, sebek ke­zelésére alkalmazták. A modem or­vostudomány is igazolta gyógyhatá- sát. A kalóriaszegény, de biológiai értékekben gazdag káposzta fo­gyasztása a jóllakottság érzetét kel­ti hosszabb ideig, ezért fogyókúrá­zóknak ideális táplálék. (100 gramm mindössze 32 kalóriát tar­talmaz) Ugyanakkor a savanyított káposztalé nagyszerű erősítő ital, növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Nem ajánlott azonban a savanyú káposzta fogyasztása gyo­mor- és nyombélfekélyben, hasnyál­mirigy gyulladásban és vesebajban szenvedőknek. Dr. Blanc 1888-ben nagysikerű könyvet írt a káposzta gyógyhatá- sáról. Orbáncot, sebeket, sérülése­ket kezelt eredményesen a levelei­vel. Mindig természetes, nyers ál­lapotában használta a káposztát, minden adalék nélkül. Borogatás­ra egyébként a fejes káposzta leg­zöldebb, legvastagabb szabad leve­lei a leghatásosabbak. Sebeknél, tályogoknál igen óvatosan jáijunk el. Ezek kezelésére a fiatal növé­nyek leveleit válasszuk. A boroga­tást rendszerint reggel és este cse­réljük, de lehet gyakrabban is, ha a betegség úgy kívánja. A káposztá­val történő kezelést természetesen előbb beszéljük meg a kezelőor­vossal. „Jegyzet Máj és gomba B rác ko István Igazán nem azokat akarom heccel ni, akik szá­mára a csirkeaprólékból készül a lucullusinak nem mondható lakoma... De most a belsősé­gek királynőjéről, illetve a gombák fejedelmé­ről lesz szó. jelesen: a libamájról és a szarvas- gombáról. Természetesen szigorúan tudomá­nyos alapon, s különös tekintettel arra, hogy mennyire összefügg a gasztronómia és a gaz­daság. A minap csaknem egy időben röppent fel két hír. Az egyik arról tudósít, hogy a hazai üzle­tekben megjelent a francia libamáj... Ez bizony öreg hiba. Én mindig azt hittem, hogy lódból, s annak legbecsesebb szervéből nagyhatalom vagyunk, s arannyal fizetnek érte a „csigaevő" gallok. Egy illúzióval kevesebb... A másik infor­máció viszont feldobott. Egy honi agrárszakem­ber a fejébe vette, hogy nekünk szarxasgombát kellene termelni, s azt külföldön - elsősorban Franciaországban - piacra dobni. A dunántúli, elsősorban a mecseki, szubmediterrán klímájú dombhajlatok önmaguk kínálják erre a lehető­séget. A szakértő véleménye szerint itt most nem az ötvenes évek eufórikus, micsurinos narancs, gyapot- és gumipitypang kísérletéről van szó. A természeti, éghajlati adottságok megfelelőek. A recept a következő. Facsemetéket kell ültetni (mogyorót, molyhos tölgyet, esetleg cserfát), hogy az élősködő, a társakkal szimbiózisban élő növénynek legyen miből táplálkoznia. A szapo­rítóanyag kihelyezése után négy (!) évig kell vár­ni az első szüretre. A betakarításhoz jó szima­té, idomított kutya vagy disznó szükségeltetik (ez utóbbi túrni is tud), meit a szarvasgomba 20- 30 centiméterrel a földfelszín alatt terem. Alak­ja ágas-bogas, mérete a dió és az alma között ingadozik... A lényeg: ennek a Bibliában is sze­replő, eperillatú, szerelemre ingerlő, univerzá­lisan felhasználható ínyencségnek kilóját ma Pá­rizsban 2-3 ezer frankért mérik. Ez, átszámíNa 50-70ezer forint. Egy hektárnyi terület Dél-Fran- ciaországban esztendőnként átlagosan 30 kilo­grammot hoz, de egy-egy jó évjárat ennek két- háromszorosát is produkálhatja... Számolgas­sunk! A jó üzleti érzékkel megáldott magyar mi- célium-tudor szerint egy hektárnyi föld bruttó hozadéka 1,5 - 2 millió forintra rúghat. S attól sem kell félni, hogy a poitéka nem lesz kelen­dő. No, nem a Búza téri piacon, hanem külhon­ban. A becslések szerint a francia igény több­szöröse a kínálatnak. Ezért is olyan drága ez a csemege... És még valami. Egy ilyen bombasz­tikus gomba-akcióval, a libamáj miatt, borsot törhetnénk a franciák orra alá. _A Nevét Adta... Krúdy-falatok A jó ízek legszebbszavú krónikása Krúdy Gyu­la (1878-1933) volt. Lejegyezte, hogy külföldre utazva „egy magyar szakácskönyvet hordok magamnál, amelynek olvasgatásánál minden­nap jóllakom”. Egyik méltatója, Szakái László így ír az író-gasztronómusról: „Mindent szere­tett, ami szép az életben. A nők titkainak is ínyence volt, az ételekről szóló írásai pedig oly­kor erotikus áthevítettségről tanúskodnak. Egyik őse olasz volt, elhozva a barbár földre Itália rafináltabb ízeit.” Emlékezzünk csak Huszárik Zoltán nagyszerű filmjére és a „színészkirály” Latinovits Zoltán feledhetetlen Szindbádjára! Egyébként hősünkről hírese- dett el többek között a tányérhús, a tejszínes­májas borjúborda is. Ezúttal a Krúdy-falatok receptjének közreadásával tisztelgünk a fehér asztal főpapja előtt. A 60 deka sertéscombot felszeleteljük, ki- veijük, sóval, borssal meghintjük. Mindkét ol­dalát lisztbe mártva, forró zsírban megsütjük. Az öt tojásból, tejfölből és csipetnyi lisztből sonkás lepényt készítünk. Ezzel borítjuk be a húst, vegyes körettel tálaljuk és fejes salátát adunk hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom