Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

1996- Február 5., Hétfő Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Hamarosan drágább lesz a falat Még nem emelték az étkezési díjakat, de már emésztik a dolgot Ebéd az óvodában. Bár a tarifaemelés keserű falat az önkormányzatok számára, ezt mégis le kell nyelniük... Fotó: Bujdos Tibor Ma... • KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA. Hardonyi András, a 22. számú vá­lasztókörzet szocialista önkormány­zati képviselője fogadóórát tart ma délután 5 órától Miskolcon, a Kom- lóstetói Általános Iskolában. Könnyebb leszokni Miskolc (ÉM) - A dohányzásról le­szokni kívánóknak szeretnének se­gítséget nyújtani a Csanyiki Rehabi­litációs Intézet munkatársai. A do­hányosok kezelésében - az élemód- terápiás tanácsadás, gyógyszeres és orvosi támogatás mellett - speciális nikotinpótló tapaszt használnak, amely gyógyszerbiztosításához 50 százalékos támogatást nyújt a gyár­tó cég. A leszoktató kezelésre február 7-éig lehet jelentkezni a 46/379-277- es telefonszámon. Véradónaptár Miskolc (ÉM) - Megyénkben feb­ruár 5-től 9-ig az alábbi cégek, lakó­területek biztosítják a betegellátás­hoz szükséges vérmennyiséget: Hétfőn: Karacs Teréz Középiskolai Kollégium, Miskolc; (ezen a napon a Vöröskereszt kéri véradóit, hogy aki beteg embertársain segíteni tudna, jelentkezzen véradásra a miskolci Vértranszfúziós Állomáson: Mis­kolc, Csabai kapu 9-11.). Kedden: Bódvaszilas község; Golop község; BorsodChem Rt., Kazinc­barcika; Ózdi Imaház; Ózdi Cigány- szervezet; Komszolg Kft. Ózd. Szerdán: Bocsi Sörgyár Rt. Csütörtökön: Diósgyőr-vasgyári Szakmunkásképző és Szakközépis­kola, Miskolc; Alsózsolcai Vasbeton- ipari és Vállalkozási Kft.; Olaszlisz- ka község (ezen a napon a Vöröske- részt kéri véradóit, hogy aki beteg embertársain segíteni tudna, jelent­kezzen véradásra a Miskolci Vér- transzfuziós Állomáson); Pénteken: Tigáz Rt., Miskolc; Bün­tetés-végrehajtási Intézet, Miskolc. Ingyenjogtanácsok Miskolc (ÉM) - A Magyar Szocia­lista Párt Miskolc városi szervezeté­nél (Corvin u. 9.) minden kedden délután 2-től 4-ig fogadják a jogi ta­nácsadásra szorulókat. A Fidesz-MPP megyei szervezeté­nél keddenként délután 2-től 5-ig tartanak ingyenes jogtanácsadást a párt Kossuth u. 16. sz. alatti helyi­ségében. A Szabad Demokraták Szövetségé­nek ingyenes jogtanácsadása min­den szerdán délután 2-től 5-ig ke­reshető fel az SZDSZ Miskolc, Vá­rosház tér 2. sz. alatti székházában. Bejelentkezés a 348-692-es telefon­számon egész héten, délelőtt 10-től délután 4-ig. A Kereszténydemokrata Néppárt Miskolc, Erzsébet tér 5. sz. alatti irodájában szerdán délután 3-tól 5- ig tart ingyenes jogtanácsadást. Á Magyar Demokrata Fórum me­gyei és városi székházában (Mis­kolc, Széchenyi u. 30., a Belvárosi bazár udvarában) ingyenes jogi ta­nácsokat minden csütörtökön, délu­tán 4-től kaphatnak a rászorulók. Miskolc, Sátoraljaújhely, Ka­zincbarcika, Edelény (ÉM - BAL) - Többnyire februárban tekintik át az önkormányzatok, miként kell a gyermekétkezte­tés díjait felülvizsgálni. Egy 1989-es kormányrendelet írja elő, hogy milyen nyersanyagnormát kell tekintetbe venniük a hivatalok­nak, tehát a különböző összetevőket (szénhidrát, fehéije, illetve tőkehús, tészta, és így tovább) milyen mennyiségben kell tartalmaznia a gyermekétkeztetésre szánt táplá­léknak. Mindez természetesen élet­kori lebontásban értendő. Miskolcon a márciusi közgyűlés hoz határozatot a kérdésben, de az ma is látható: 30 százalékos norma­emelésre lehet számítani. A jelenle­gi díjak: az óvodákban 74 forint, az általános iskolákban teljes napkö­zis ellátás esetén 91, csak ebéd 64, és a középiskolai ebéddíj 66 forint - ezeket az értékeket kell a majd’ egy­harmados emeléssel, illetve a 12 százalékos általános forgalmiadó­val kiegészíteni, hogy megkapjuk az erre az évre várható számokat. A té­ma egyébként 30-35 ezer étkezte­tett diákot érint, ebből mintegy 150 tartozik különböző külső szolgálta­tókhoz; a túlnyomó többséget az ön- kormányzat saját tulajdonú kony­hái látják el. Ami a 30 százalékot illeti, hason­ló a helyzet Sátoraljaújhelyen is. Az igények ellátásához három általá­nos iskolai, három kollégiumi és négy óvodai konyha áll a helyi ön­Miskolc, Edelény, Tiszaújváros, Ózd (ÉM - Hl) - Á tél alaposan megrongálta a városok útbur­kolatát. A kátyúk „be­foltozására” a helyi költségveté­sekből különítenek el egy bizo­nyos összeget. Pontos adatok csak az éves költségvetések jó­váhagyása után várhatók, de az már most biztos, a tervezett pénzmennyiség - az illetékesek szerint - csak a legsürgetőbb ja­vításokra - vagy még azokra sem - elegendő. A megyeszékhely éves költségveté­séről márciusban döntenek a váro­satyák. Az előzetes tervek szerint 1996-ban hozzávetőleg 52 millió fo­rintot fordítanának összefüggő bur­kolatfelújításra, hatmilliót pedig a kátyúk eltüntetésére. Ez az összeg azonban messze nem elég. A mun­kálatokra legalább 100-105 millió forintra lenne szükség - nyilatkozta Vanczák Zoltán, a miskolci önkor­mányzat városüzemeltetési osztá­lyának helyettes vezetője. A burko­latkárok kijavítása azért is elodáz­hatatlan, mert a kátyúk okozta bal­esetek elszenvedői - évente 5-10 esetben - beperlik az önkormányza­tot. Az ügyek megítélését nehezíti, hogy nem könnyű bizonyítani: való­ban a kátyű a „ludas” a balesetben. kormányzat rendelkezésére. Az új számítású díjak április elsejétől lép­nek életbe. Kazincbarcikán csak az elkövet­kező hetekben kerül a kérdés a tes­tületi ülés elé. Az előteijesztés az új nyersanyagnorma megállapításáról folyamatban van, a jövő héten jut a jegyzőhöz, egyeztetés céljából. Edelényben egész pontosan feb­ruár 27-re tervezték a szükséges rendeletmódosítást, amely egysége­sen 20 százalékos emelésről szól. Az ilyen ügyeket műszaki szakértők bevonásával vizsgálják ki. Vanczák Zoltán szerint helytelen az az állí­tás, hogy minden peres ügyet meg­nyernek. Az arány „vegyesnek” mondható. Edelényben sem döntöttek még a ’96-os költségvetésről. Az or­szággyűlésnek legkésőbb február 20-ig kell a jóváhagyott tervezetet elküldenie. Ä helyi önkormányzat csak ennek megtörténte után hagy­hatja azt jóvá. Nem csak Edelény­ben, hanem az egész országban rendkívül kellemetlen helyzetet te­remt, hogy az önkormányzatok márciusig nem tudnak dönteni a költségvetésről. Ez nagy mértékben akadályozza az egész évre vonatko­zó tervezést - hangsúlyozta Job­bágy József, pénzügyi osztályveze­tő. Á költségvetési koncepció szerint Edelényben legalább hárommillió forintot szeretnének burkolatjaví­tásra fordítani. Ez azonban vélhető­leg nem lesz elég, mivel a tél okozta károsodások igen jelentősek. Szinte az egész úthálózat felújításra szo­rul. A munkálatok várhatóan ta­vasszal indulnak. A burkolatkárok rendezésére for­dított összeg Tiszaújvárosban min­den évben változik - derült ki Recs- kó Péter városházi osztályvezető szavaiból. Az 1996-os javaslat húsz­„Tudja, nagyon szegény vidék ez itt - teszi hozzá a városgondnokság ve­zetője -, azon is nagyon gondolkoz­nunk kell, milyen kompenzációt le­hetne kitalálni az emelés mellé.” Nagyjából 1500 gyerekről van szó ennek kapcsán, de a díjak változása nyilvánvalóan csak csökkentheti a számukat. „Nos, meglehetősen komplex probléma ez nekünk - mondja Soltész Barna -, de nevez­hetném nyugodtam a 22-es csapdá­jának is...” millió forint. Ebből finanszírozzák a hidak karbantartását, az utak újra- aszfaltozását, útburkolati jelek fes­tését, a járda hibáinak javítását, táb­lák, fekvórendőrök kihelyezését és egyéb kapcsolódó munkálatokat. 1995-ben kátyúzási munkákra 1,5-2 millió forintot fordított a helyi önkor­mányzat. Tavasszal a városfejleszté­si és városüzemeltetési bizottság fel­méri a károkat, a testület ennek alapján meghatározza a szükséges keretösszeget. A döntést a városépí­tési és kommunális bizottság hozza meg a testületi javaslat alapján. Ózd önkormányzata annyira ki­látástalan helyzetben van, hogy ér­telmetlen lenne költségvetésterve­zetet készíteniük - mondta Kispap Károly, pénzügyi osztályvezető. Amíg a Pénzügyminisztérium nem tesz lépéseket, nem tudnak tervek­be bocsátkozni. A minisztérium ígé­retet tett, hogy egy független bizott­sággal vizsgaitatja ki az önkor­mányzat eddigi pénzügyi tevékeny­ségét. Költségvetési tervezet - s fő­leg pénz - hiányában valószínűsít­hető, hogy nem tudják a keletkezett burkolathibákat kijavítani. 1995- ben négymillió forintot fordított az önkormányzat erre a célra. Az ösz- szeg kizárólag a veszélyes, tengely­törést okozó kátyűk betömésére volt elegendő. Tavasszal kezdődik a kátyúzás Vendégváró kácsi bácsi Cs. Kelemen Andrea Kács, Mezőkövesd (ÉM) - A ká­csi bácsinak igen sok az alkal­mi ismerőse: akármerre jár az országban, a vonatokon, bu­szokon, villamosokon szóróla­pokat osztogat falujáról. Sza­bó Sándor nyolcvanöt évesen azért küzd, hogy az ország, sőt a világ megismerje Kácsot, ezt a kis települést csodálatos kör­nyezetével együtt. Mosolygós, energikus férfi közele­dik félém a kövesdi piacon, a meg­beszéli. helyen. Miből jött rá, hogy a tömegben éppen én várok rá? Megérezte - mondja. Látta az ar­comon, hogy én lehetek az ő embe­re. Talán a nyolcvanöt éve tapasz­talatával magyarázható ez az em­berismeret, talán valami mással. Nem tudom. Beszélgetésünk elejen a pros­pektusokra, szórólapokra terelem a szót. Arra, hogy igaz-e a hír, mi­szerint úton-űtfélen megállít járó­kelőket, utasokat, s Kácsra invi­tálja őket.- Persze, hogy igaz - mondja. - Mindig van nálam szórólap. Vala­melyik nap a buszon utaztam Mis­kolcon, s két fiatal nő állt mellet­tem. Rögtön a kezükbe nyomtam egyet-egyet. Kérdezte is az egyik, hogy kiragaszthatja-e az iskolá­ban. Mondtam neki: pont arra va­ló. Hogy kinek ad a vendégcsalo­gató papírokból? Eire azt feleli: látja az emberek arcán, hogy meg­szólíthatja-e őket, vagy sem. So­kan szívesen fogadják, örülnek ne­ki - állítja. Szabó Sándor csak akkor ke­rült kapcsolatba a vendéglátással, amikor felhagyott az aktív élettel. Kevés volt a nyugdíja, s úgy érez­te, valamit kezdenie kell.- Próbálkoztam én sok min­dennel, de igazán ezt szeretem. Felvettem a kapcsolatot a Ma­gyar Falusi-tanyai Vendégfoga­dók Szövetségének elnökével, Csáky Csabával, s valahogy így indult ez az egész. Aztán a falu­ban megkerestem néhány em­bert, akikről gondoltam, hogy fo­gadnának vendégeket, de én is adok ki üdülőknek szobákat - fű­zi tovább a szót. Aztán elismeri: igaz, most a strand miatt akadozik a vendéglá­tás, van aki emiatt nem keresi fel a falut. A strand tulajdonosa nem engedi, hogy a létesítményt hasz­nálja a falu. Amikor a polgármes­teri hivatal ki akarta tisztíttatni a medence vizét, még azt sem en­gedték - derül ki a szavaiból. Az­tán ismét magáról beszél.- Tudja, aranyoskám, volt egy súlyos műtétem az elmúlt évek­ben, de az orvos még most is azt mondja, hogy ne hagyjam abba ezt a munkát, mert sokkal rosszabb lenne nekem, ha tétlenül marad­nék. így hát aztán nem tétlenkedik. Cikkei jelennek meg a faluról, a turizmusról, de nemcsak itthon, hanem külföldön is. Azt szeretné, ha a község hasznát venné tény­kedésének, s egy kicsit fellendülne az idegenforgalom. Magát hazudtolná meg, ha nem győzködne engem is. Miköz­ben beszélgetünk, nekem is jut a kácsi bácsi prospektusaiból. S az­zal válunk el, hogy meginvitál fa­lujába, egy kis pihenésre. Szabó Sándor ma is aktív: Kácsot népszerűsíti Fotó: a szerző _Notesz Böjtető hada Brackó István Ha valakire azt mondják, hogy érti a csí­ziót, az nemcsak ügyes és talpraesett em­bert jelent, hanem olyat is, aki képes meg­fejteni a titkos kalendáriumi üzeneteket. A naptárt csináló Bagó Márton versbe szedte a februári névnapokat: 3. Ba Ba­lázs, 4. lás Veronika, 5. Ág Ágáta, 6. Do Dorottya stb. Az első vagy második sza­vak, illetve szótagok összeállítása az aláb­bi szöveget adja: „Balás az Dorottyával, szólást ada Bálintnak, no nem bánom..." Világos ügyei Böjtelő hava a legrövidebb hónap, de most 24 órával hosszabb az esztendő, mert szökőév van. A medve az időjárást jelzi, a régi foglalatosság viszont a farsangi mu- lattság. A hazai svábok maskarába öltöz­tek, ferde forgó kerékre lány és fiú bábut ültettek, s nótázva, hegyes vesszővel jár­ták a falut zsákmányt remélve imigyen kántálva:„Huju farsang, ki a fánkkal, mert különben beverem az ablakot". A télutó jeles napjai közül a nagy múltra vissza­tekintő farsangi vigasság kívánkozik a ka­lendáriumba. A vele kapcsolatos számta­lan szokás mind a téllel viaskodó, s végül is győzedelmeskedő tavaszt ünnepli. Ba­lázs a diákok ünnepe megelőzi Dorottyát, amely név egyébként azt jelenti, hogy Is­ten ajándéka. Hajdan házról házra men­ve a legények toboroztak, „beoskolázták a tanköteleseket", s mellesleg megtömték a gyomrukat. így kántáltak: „Ma vagyon Szent Balázs, akkor pedig szokás volt ré­gen, hogy a jó diákok, oskolapajtások ver- buváltatnak... Csináljunk rántottát. Totus quantus debitorum, florum gemináre, adi- atok kolbást...". A nagy s egyre puccosabb és drágább bá­lákkal egy időben megkezdi munkáját az országgyűlés is. A honatyák nem öltenek maskarát, de ebben a fenenagy bizonyta­lanságban és helyezkedésben álarc nélkül is nehéz felismerni, illetve kiismerni, hogy ki kicsoda és mit akar... Gyanítható, hogy lesz még ennek böjtje is, hiszen az élvhaj- hász farsangos februárt a március követi, amelyet a csíziók bőjtmás havának jegyez. Vége a dinom-dánom korszakának, vissza kell fogni a kulináris élvezeteket; jönnek a hústalan napok, s a tejbe a drágább ke­nyeret kell aprítani... Százezres önindítás Mályi (ÉM) - Százezer forint jutalmat tűzött ki az Agroker Rt. a céget nemrégiben ért lopá­si kárral kapcsolatban. (A nyomravezetőnek felajánlott 100 ezer forinton az Agroker által forgalmazott cikkek - ergo: tárgyjutalom - ér­téke értendő.) Ismeretlen tettes(ek) tavaly decemberében behatoltak az Agroker telepére, és az ott par­koló 2 darab MTZ 550-es és 4 darab MTZ 80-as típusú traktorokról leszerelték, majd ellopták az önindítókat. Kérik mindazokat, akik a közelmúltban ilyen (leszerelt) önindítókat vásároltak, jelent­kezzenek a Miskolci Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályán személyesen, vagy' telefonon (324-211/23-18). _Útravaló A baleset-megelőzési bizottság tanácsai A motorizáció nemkívánatos velejárója a bal­eset, mely sajnos szinte mindennapossá vált. így' aztán igaznak tűnik a mondás: a baleset lehetősége az első úttól az utolsóig fennáll. A közúton nem egyszer kerülünk baleseti helyszín közelébe, amely sok esetben lakott te­rületektől, kórházaktól távol van. Amennyi­ben elsőként érkezünk oda, sok múlik azon, hogy értünk-e az elsősegélynyújtáshoz. Közismert, hogy a megsérültek körülbelül 25 százaléka azért halt meg, mert az első oda­érkező nem volt képes a legelemibb elsősegély­nyújtásra, aki pedig képes lett volna rá, már későn érkezett. A jogszabálya kötelezettségen túl az emberi humánum is kötelez a segítésre. A bajbajutot­tak közelébe érve győződjünk meg arról, hogy mi történt és tudunk-e valamiben segíteni. Az a tény, hogy valaki már ott van, nem jelenti, hogy esetleg ne lenne szükség a mi közremű­ködésünkre. Egymás segítése a bajban a közúti közleke­désbe is parancsoló szükségszerűség, ezért in­kább az elsősegélynymjtás módozatait és ne a leckéztetés módszereit igyekezzünk elsajátíta­ni. (folytatjuk) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom