Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-29 / 51. szám

1996, Február 29», Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK^Magyarország 3 Két irányban a „villanyrendőrnéT Ismertették a lakossággal a miskolci belváros rendezési tervét Az érintettek számára sem a tervek, sem a kilátások nem tűntek színesnek A NATO egy év múlva nevesít Budapest (MTI) - A NATO a jövő év elején nevezi meg azokat az or­szágokat, amelyekkel megkezdi a konkrét csatlakozási tárgyalásokat. Előzőleg azonban Brüsszel párbe­szédet folytat az integrációra váró közép-európai országokkal. A kiter­jesztésnél figyelemmel kell lenni Moszkva érdekeire is - mondta Christopher William Lang brit nagykövet az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottságának ülésén. Újabb egyeztetés a kárpótlásról Budapest (MTI) - A Szabad De­mokraták Szövetsége további egyeztetést tart szükségesnek a kárpótlási törvény módosításáról, ezért a Házbizottság mai ülésén ja­vasolják, hogy az Országgyűlés a még ne folytassa a törvényjavaslat tárgyalását. Azokról a passzusokról akarnak tárgyalni, amelyeket a II. világháború alatt és után elhurcol­tak szervezetei is kifogásoltak. Másfél milliárdos IFOR-kár Taszár (MTI) - A beadott káijelen- tések alapján legkevesebb másfél- milliárd forint kárt okoztak az IFOR-csapatok a magyarországi át­vonulásukkal az önkormányzatok területén - mondta Lajtár József, a Belügyminisztérium közigazgatási helyettes államtitkára szakértői megbeszélés után. A kérdés a kitartás, a veszély az infláció Budapest (MTI) - Az idei év kriti­kus kérdése az lesz, hogy kitart-e a kormány eddigi, jelentős társadal­mi áldozatokat követelő szigorú gazdaságpolitikája mellett - jelen­tette ki Bokros Lajos távozó pénz­ügyminiszter a Német-Magyar Ipa­ri és Kereskedelmi Kamara szak­mai fórumán. Hangsúlyozta: az idei év legnagyobb veszélye az infláció lehetséges felpörgése. Az integráció és a magyar kisebbség Székesfehérvár (MTI) - Magyar- ország Európai Unióhoz való csatla­kozási szándéka és az ennek érde­kében kifejtett törekvések nem ál­líthatók szembe a határon túli ma­gyar kisebbségek jogainak védelmé­vel -jelentette ki Orbán Viktor Szé­kesfehérvárott. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés mozgalom ve­zetője szerint a térség stabilitása válik kérdésessé, ha szomszédos ál­lamokban élő magyarok helyzete nem rendeződik. Miskolc (ÉM - BAL) - A keddi „szakmai” bemutató után teg­nap a lakosság is szembesülhe­tett a miskolci belvárosra vo­natkozó Részletes Rendezési Tervvel (RRT). A kérdések sorát a házak rehabili­tációjára vonatkozó felvetések nyi­tották, válaszul többen megtudhat­ták: a lakásukat magában foglaló épületet a terv nem nyilvánítja le- bontandónak, a felújítása viszont a tulajdonos, azaz az önkormányzat illetékességébe tartozik. Többen firtatták a Széchenyi ut­ca 62. és 68. számok közötti épüle­tek sorsát - amennyiben ez még nem történt meg, a jövőben eladha­tók. A legtöbb kérdésre egyébként ugyanez volt a válasz, az előadók nem győzték hangsúlyozni: ők, mint a polgármesteri hivatal munkatár­sai, nem tudnak az önkormányzat szándékairól nyilatkozni. A lakása, s így saját sorsa miatt aggódó, tájé­kozatlan lakosok azonban továbbra is jórészt az egyes épületek terve­zett jövőjéről, rendbehozataláról próbáltak információt, netán ígére­tet kicsikarni - természetesen si­kertelenül. Ekkor kért szót a szintén jelenlé­vő Nyíró Pál képviselő, igyekezve megnyugtatni a kedélyeket. Elis­merte, hogy az önkormányzatnak már régen meg kellett volna hoznia Miskolc (ÉM) - A vártnál is na­gyobb érdeklődés kísérte a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara által tegnap megrendezett német­magyar üzleti napot. Az előre bejelentkezett 86 helyett több mint száz megyei vállalkozó ér­deklődött a német partnerek ajánlatai iránt. Az egész napos program délelőttjén a Berlin környékéről érkezett 21 cég képviselője Miskolc polgármes­terétől, az iparkamara elnökétől va­lamint a Rákóczi Regionális Fej­lesztési Bank vezérigazgatójától ka­pott tájékoztatást megyénk gazda­sági szerkezetéről, illetve a befekte­tések támogatásáról. A vendégek megismerkedhettek a Miskolci Ipa­ri Park terveivel is. Ezt követően egy száz százalékban német tulaj­donú sátoraljaújhelyi vállalkozás vezetője arról beszélt, miéit is vá­lasztotta térségünket befektetése célpontjául. Az üzleti megbeszélé­sek - amelyek számos szakterületet felöleltek - délután kezdődtek. Zórád István, a kamara nemzet­a területre vonatkozó döntéseket, de folyton elhalasztották a javaslat tárgyalását; a márciusi közgyűlésen azonban már mindenképpen tisz­tázni kell a helyzetet: mire számít­hatnak az önkormányzati tulajdo­nú lakások bérlői a vásárlással illet­ve az épületek karbantartásával kapcsolatban. A következő kérdés a Kazinczy utcára vonatkozott: amennyiben a tervnek megfelelően ismét kétirá- nyúsítják (csak taxik és buszok szá­mára), lesz-e ott parkolósáv. A vá­közi kapcsolatokért és a kereskede­lemfejlesztésért felelős vezetője az Észak-Magyarország kérdésére el­mondta: az üzleti találkozó elsódle­rosházát képviselő Varga Tibor megjegyezte, hogy már most is erre szolgál az egyik sáv, de egyébként is: nem cél, hogy a parkolószám csökkenjen a belvárosban. Szóba került még a Városház tértől délre eső park sorsa, a tervezők nem ad­tak erre konkrét megoldást, amennyibe valaha is sor kerül rá, csakis arra méltó épület, illetve program lehet az. Gondolkoznak vi­szont azon, nem kellene-e visszaáll­ítani a korábbi zárt sorú beépítést a tér felé eső oldalon. ges célja a német és a borsodi-cégek kapcsolatfelvétele, a bemutatkozás és a kölcsönös tájékozódás. A konk­rét üzletekre később kerülhet sor. Élénk érdeklődés az üzleti napon Több mint száz borsodi cég képviselője tárgyalt a lehetséges német part­nerekkel Fotók: Bujdos Tibor Vége a miskolci jellopásnak Az antennás cég állítja: nem fizetünk kétszer ugyanazért Miskolc (ÉM - Hl) - Lapunk­ban már beszámoltunk arról, hogy a PR Bt. olyan kábeltévés rendszer kiépítésébe kezd Miskolcon, mely lehetővé te­szi, hogy csak azok élvezhes­sék a tévézés örömeit, akik fi­zetnek a szolgáltatásért. Ma­gyarul, aki lopja a jelet, vagy elhanyagolja fizetési kötele­zettségét, kizárhatóvá válik a rendszerből. Ez rendben is volna, hiszen a médiatörvény előírja, hogy a szolgáltatásért fizetni kell. De többen úgy ér­zik, duplán fizetnek majd bizo­nyos műsorokért. Felmerült az a kérdés, hogy a már meglévő - a lakásszövetkezetek és az RTL Bt. között létrejött - szer­ződéseket milyen alapon bontja fel egyoldalúan a PR Bt., s milyen alapon köt egyéni szerződéseket. Fojt István, a bt. képviselője sze­rint a csoportos szerződések nem alkalmasak korszerű egyéni igé­nyeket figyelembe vevő szolgálta­tások biztosítására, ezért ezeket módosítani kell. A megnövekedett közüzemi díjak, valamint a közös költségek beszedése egyre na­gyobb gondot okoz a társasházak­nak, lakásszövetkezeteknek. Ezért közös megegyezéssel a PR Bt. átvállalta a kábeltévédijak be­szedését. Ehhez azonban szüksé­ges az előfizetőkkel egyéni szerző­dést kötni. Társaságuk felajánlja, hogy felkérésre a lakógyűléseken személyes tájékoztatást adnak terveikről. Az a kérdéses, hogy mi lesz azokkal, akik azt mondják: eddig is fizettem a szolgáltatásért. Meg vagyok elégedve azzal, amit ezért a pénzért kaptam. Nem járulok hozzá, hogy felbontsák az érvé­nyes szerződésemet, és nem fogok egyéni szerződést kötni. Fojt Ist­ván erre azzal válaszol, hogy az egyéni szerződések biztosítják a jogfolytonosságot. Egy jobb színvo­nalat biztosító kábeltelevíziós rendszer feltétele, hogy társasá­guk tudja az egyéni szerződések alapján, kik tartanak igényt a szolgáltatásokra. A következő, sokakat érintő kérdés az, miért kell kétszer fizet­nünk a közszolgálati adásokért. Azok, akik eddig csak az MTV egyes és kettes adását nézték, mi­ért fizessenek most plusz havi 250 forintot a PR Bt.-nek, holott fizetik az ugyancsak havi 530 forintos üzemben tartási díjat. Ez azért is jogtalannak látszik, mivel a mé­diatörvényben foglaltak szerint az üzembentartó - jelen esetben a PR Bt. - köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsor- szolgáltató valamennyi műsorát. Ezeket a műsorokat alapszolgálta­tásként kell elosztani, és ezekért többletdíjat az előfizetőtől nem le­het kérni (11771. paragrafus). Fojt István hangsúlyozta, sokan összekeverik a kábeltelevíziós rendszer üzemeltetési, valamint a tv után fizetendő díjat. Az utóbbit minden tv-készülékkel rendelkező háztartásnak kötelessége fizetni a Postán keresztül a magyar tv-nek. A kábeltelevíziós üzemeltetési díj magába foglalja a hálózat üzemel­tetési költségeit, az ingyenes hiba- elhárítást, a jogdíjakat, valamint a Hírközlési Éelügyelet részére fi­zetendő felügyeleti díjakat. A mé­diatörvénynek maximálisan ele­get tesznek, mivel a közszolgálati csatornákért (MTV1, MTV2, Du­na TV, Városi TV) többletdíjat nem, kizárólag kábeltelevíziós alapdíjat szednek. É bonyolult és szövevényes ügyben a Magyar Televízió jogi osztályán Varga Ferenctól kér­tünk segítséget, aki elmondta, csak akkor tud véleményt monda­ni a kérdéses ügyről, ha megis­merte annak minden részletét. Ez azonban időbe telik. Egészségbiztosítási és nyugdíjkoncepció Budapest (MTI) - A Népjóléti Minisztéri­umban a közelmúltban készült el az egészségbiztosítási törvény, valamint a nyugdíjrendszer átalakításának koncep­ciója. Az előbbinek a félév végéig, az utób­binak legkésőbb az év végére a parlament elé kellene kerülnie - mondta újságírók­nak szerdán a népjóléti miniszter. Az egészségbiztosítási törvény alapelveit rög­zítő munkaanyag továbbra is kötelező egész­ségbiztosítási rendszerrel számol, amelyben mindenki után fizet valaki járulékot. Aki saját jövedelme után maga, illetve munkáltatója fi­zet, az teljes jogú biztosítottnak minősül, és betegsége esetén természetbeni, valamint pénzbem ellátásra egyaránt, jogosult. Aki saját jövedelemmel nem rendelkezik, ezért utána más fizet járulékot, azt csak természetbeni el­látás illeti meg. A minisztérium nem támogat­ja a térítési díj széles köiú bevezetését, de ja­vasolja, hogy az egyes, nem alapvető fontossá­gú ellátások (szanatórium, bizonyos fizikote­rápiás kezelések stb.) esetén, az ápolási ottho­nokban és „a biztosítottak számára általáno­san nyújtható szintet, színvonalat, anyagmi­nőséget. stb. meghaladó igénybevétel” esetén fizetni kelljen. A tárca nyugdíjreform-tervezete szerint az alapnyugdíjat a kötelező, úgynevezett felosz- tó-kirovó rendszerű nyugdíjbiztosítás kereté­ben szerzett nyugellátás biztosítaná. Azt egé­szítené ki a második elem, az önkéntes kölcsö­nös biztosítópénztárakban elért nyugdíj. Az alapnyugdíj nagysága kizárólag az aktív élet­szakaszban befizetett járuléktól, illetve a meg­szerzett szolgálati időtől függne. A rendszer a jelenleginél hosszabb, 30-35 éves szolgálati időhöz kötné a nyugdíjazást, ugyanakkor lehe­tővé tenné, hogy akár már öt év szolgálati idő­vel is nyugdíjjogosultságot szerezzen valaki. Az ilyen nyugdíj összege azonban lényegesen alacsonyabb lenne a mai minimumnyugdíjnál, ezért a tervezet számol egy harmadik, a nyug­díjrendszeren kívüli pillérrel. A minisztérium által javasolt szisztémában a munkáltatók az általuk kifizetett, szja-köte- les jövedelmük után, alsó és felső korlát nélkül lennének kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni. A munkaadó és a munkavállaló által fizetett já­rulék mértéke ugyanakkor a jelenleginél job­ban közelítene egymáshoz. Az új rendszer a já­rulékkal nem fedezett szolgálati időket (példá­ul egyetemi évek) nem, illetve (sorkatonai szolgálat) csak korlátozottan ismeri el. A mi­niszter szerinte az eddig felvázolt koncepció­kat április elejéig mérlegelnie kellene a kor­mánynak. azután - társadalmi érdekegyezte­tést követően - a kérdéssel mielőbb foglalkoz­nia kellene a parlamentnek. PSZ: már nagyobb az MKM-mel az egyetértés Budapest (MTI) - Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy a Pedagógusok Szakszer­vezete (PSZ) vendégül lássa a művelődési és közoktatási minisztert, és a találkozó után kö­zös sajtótájékoztatót tartsanak. Ezt Szöllősi Istvánná főtitkár mondta szerdán az újság­íróknak azt követően, hogy Magyar Bálint mi­niszter részt vett a szakszervezet országos ve­zetőségének ülésén. A szakszervezeti vezető kijelentette: számos kérdésben ma már sokkal nagyobb az egyetértés az MKM-mel, mint két hónappal korábban. Magyar Bálint elmonta, egyetértettek a pe­dagógiai munka minőségi javítását és a peda­gógusok tovább- és átképzését illetően, a két­éves gyakornoki rendszer bevezetésével, vala­mint az igen merev közalkalmazotti bértábla megváltoztatásának szükségességével. A tár­ca vezetője nem zárta ki egy önálló pedagógusi bértábla kialakításának elvi lehetőségét sem. Magyar Bálint Szeged, Debrecen és Pécs oktatásracionalizálási törekvései kapcsán ki­tért az önkormányzatok rendkívül nehéz hely­zetére. Bejelentette: hat szempontra szeretné felhívni az önkormányzatok figyelmét. Első­ként arra, ahogy’ a racionalizálás nem jelent­heti a kötelező - például oktatási és kulturális - tevékenységek megszüntetését. Továbbá: nem megfelelő módszer a problémák megoldá­sára a „fűnyíró-elv”, oktatási feladatok nem maradhatnak ellátatlanul. Vigyázni kell arra is, hogy' az oktatás színvonala ne csökkenjen. Ezen kívül felhívta az önkormányzatok figyel­mét arra, hogy' tanév közben lehetőleg ne bo­csássanak el pedagógusokat. Azt is kérte, hogy egyeztessenek az érintettekkel.-Lapzárta • VASÚTI KOCSI ALÁ ESETT egy férfi Miskolcon tegnap délután a Rendezőpályaud­varon. Saruzóként dolgozott a sínek között, amikor becsúszott a kocsi alá, aminek a kere­ke levágta a lábát. A sérültet életveszélyes ál­lapotban a Vasgyári Kórházba szállították. Mivel a baleset munkavégzés közben törtónt, a körülményeket a Munkavédelmi Főfelügye­lőség vizsgálja. Lapzártánkkor a sérült sorsa még bizonytalan volt. Vagy egyéni szerződést kell kötni a céggel - vagy egyéni antennát venni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom