Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-27 / 49. szám

A SZELLEM VILAGA Á-Á-Á;Ááj;Á■■ JÁ v V• vj j:g :ÁjJÁJÁ:• jg Ilii Az ÉszáK'Magyarország keddi melléklete • 1996. Február 27. 1 _____ _____ _____ _____ - Kulturális Kitekintő Boldog békeidők negatívokon Homonnai Nándor műtermi fotográfus kiállítása elé A fotográfushoz is bevonultak a szovjet katonák Egerek és emberek Budapest (MTI) - A XX. századi amerikai irodalom sokat látott­megélt Nobel-díjas szerzője, John Steinbeck Egerek és emberek című művét mutatta be a Thália Szín­ház vasárnap. George, Lennie és mezőgazdasági napszámos társaik történetét Balikó Tamás állította színpadra. George szerepét Balkay Géza, a „természet befejezetlen gyermekét” Bubik István formálja meg. Candyt Kautzky József, Curley-t Hirtling István, feleségét Tóth Auguszta, Síimet Seress Zoltán, Wliitet Hu- nyadkürti István, Crooskt Teszáry László, a gazdát Gőz István játssza. A mű tragikus sorsú szereplői egy kíméletlen világban - az 1930-as évek gazdasági válság sújtotta Amerikájában - keresik a helyüket, a gyengédséget, az együvé tartozás élményét. Várbeli tárlatok Budapest (MTI) - Spiritusz Galé­ria névvel nyílt kortársművészeti bemutatóhely az elmúlt héten Bu­dapesten az I. kerületi Várfok utca 14. szám alatti épület földszintjén. A vendégek a nyitótárlaton Szikora Tamás festőművész munkáit lát­hatják a budai Várnegyedben kiala­kított új lakásgalériában. A Várfok 14. Műhelygalériában, a ház alagsorában pedig - amely ta­valy ünnepelte ötéves fennállását - Gerber Pál festőművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Mindkét kiállítás március 10-ig - keddtől szombatig 11 és 18 óra kö­zött - tart nyitva. Szalóky Károly galériatulajdonos reményei szerint a nem is távoli jö­vőben kortársművészeti minigaléri­ák sora szegélyezi majd a Várba ve­zető utcákat. A látványon kívül a sétában elfáradt „vándorok” hangu­latos kávézókban is megpihenhet­nek útjuk közben. Hangversenynaptár Budapest (ISB) - A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar Dvorák Requiem- jét adja elő február 29-én, csütörtö­kön a Zeneakadémián. Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro. Másnap ugyancsak a Zeneakadémia a hely­színe Schilf András zongoraestjé­nek, melyen Haydn- és Bartók-mű­vek hangoznak el. Március 2-án a Szent István Király Szimfonikus Zenekar Haydn Évszakok című mű­vét adja elő a Zeneakadémián. Ugyanitt lesz Baranyay László zon­goraestje március 3-án is, s „nem le­het más a helyszíne” a március 4-i Béres Ferenc-dalestnek sem, me­lyet a művész 50 éves művészi jubi­leuma alkalmából rendeznek. Glass-grafikák Budapest (MTI) - Krzysztof Glass krakkói születésű, Bécsben élő gra- fiküs és festőművész munkáiból lát­ható kiállítás a Kispesti Vigadóban. Az alkotó az ,Átjárva a határokon” - több értelmezést is sugalló - címet adta legújabb, egyedi grafikákat fel­vonultató budapesti bemutatójá­nak. Krzysztof Glass munkássága nem ismeretlen a magyarországi közönség előtt, legutóbb 1994 nya­rán állított ki nálunk. Mostani tár­latát március 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők a XIX. kerületi Fő ut­ca 22. szám alatt. Krzysztof Glass 1944-ben született Krakkóban. Művészettörténet és grafika szakon diplomázott szülő­városa Szépművészeti Akadémiá­ján, majd tanulmányokat folyta­tott a Jagelló Egyetemen. A bécsi képzőművészeti akadémián elvé­gezte a díszlettervezői, valamint a szobrászképző fakultást is. A Theo­dor Körner-díjas ötvenkét éves mű­vész gyakori szereplője nemzetközi tárlatoknak. Képzőművészeti díjat nyert többi között Bolognában, Pescarában, Tokióban pedig már két alkalommal is jutalmazták. Művei megtalálhatók például a művészeti körökben világszerte számon tartott bécsi Albertina Gyűjteményében is. Makó, Miskolc (ÉM - FG) - Egy kisváros, Makó életének har­minc évét, a Ferenc József-i „boldog békeidők”-től a máso­dik világháború befejezéséig terjedő időszak történelmét őr­zi Homonnai Nándor makói fo­tográfus 25 ezer üvegnegatívból álló hagyatéka. Ha a teljes gyűj­teményt nem is, de közel félszáz Homonnai-képet láthat a kö­zönség holnaptól a miskolci If­júsági és Szabadidő Ház Fotó­galériájában. Homonnai Nándor hivatásos fény­képészként dolgozott Makón. A 25 ezer üvegnegatívot tartalmazó ha­gyatékát 1959-ben szállították be a makói József Attila Múzeumba. A gyűjteményből korábban kiemeltek ugyan néhány jelentős alkotást - József Attila-portrékat, a makói színtársulatot valamint Móra Fe­rencet és Juhász Gyulát megörökítő képet -, de a többi negatív ’93 nya­ráig a múzeum raktárában maradt. Hazánkban már a rendszervál­tás kezdetén újjáéledt a háború előtti örökséget felvállalva a népfőiskolái mozgalom. Bár az utóbbi évek munkája eredmé­nyeként több mint száz népfőis­kola működik országszerte, ezek többsége a szűkös anyagi lehetőségek miatt tanfolyami jellegű, vagy (mint a sárospata­ki is) egy-két hetes bentlakásos kurzusból áll. Ma Magyarorszá­gon csupán Lakitelken, Hanto­son és Sopronban működik a szó szoros értelmében vett nép­főiskola. A jövő útja mindenképp a bentlaká­sos oktatás. De hogyan is működik ma egy ilyen intézmény a népfőis­kolák szülőhazájában, Dániában, ahol már közel másfél évszázados múltra tekint vissza ez a felnőttok­tatási forma? E sorok írója a közel­múltban egy tanulmányúton járva választ kaphatott a fenti kérdésre. Oure község Dánia legnagyobb szigetének, Fynlandnak a déli csücskében található, néhány kilo­méterre a tengertől. 1987-ben itt in­dult be az országjelenlegi több mint száz népfőiskolája közül a legna­gyobb, amely sportnépfőiskolaként működik. A kezdetben csak ifjúsági (18 év alatti) tagozatos intézmény ’89-ben kiegészült a felnőtt szekció­val. A népfőiskola tematikájának meghatározásánál arra törekedtek az alapítók, hogy lehetőleg minél szélesebb hallgatói réteget tudja­A feltárást, a tisztítást, a kontakt- másolatok készítését 1994-ben kezdte meg Szűcs Tibor fotómű­nak megcélozni, így esett a válasz­tásuk a hagyományosan magas testkultúrával rendelkező ország­ban a sportra. Döntésük helyessé- t gét igazolja, hogy ottjártunkkor az ifjúsági tagozaton közel 2000 fő várt arra, hogy a népfőiskola hallgatója lehessen. A tornacsarnokokkal, edzőtermekkel, szabadtéri pályák­kal, tantermekkel, színházterem­mel, uszodával, konyhával és étte­remmel, két áramfejlesztő széldina­móval, valamint a hallgatók elszál­lásolására szolgáló családias lakó­házakkal felszerelt impozáns, de nem hivalkodó intézmény építésé­hez állami támogatást nem kaptak, az anyagiakat kölcsönökből terem­tették elő. A hallgatók létszáma jelenleg mind az ifjúsági, mind a felnőtt szek­cióban 300-300, az ifjúsági szekció a 14-18 évesek közül kerül ki, az álta­lános iskola 10. osztályát itt végezhe­tik; a felnőtt szekcióban egy-egy kur­zus csak fél évig tart, tagjai általá­ban 20-22 évesek (felső korhatár nincs), többségűid az érettségi után, s a felsőoktatás előtt jár a népfőiskolá­ra. Nyaranta rövidebb időtartamú kurzusokat is szerveznek. Az intézmény közel 100 főt fog­lalkoztat, ebből 60 fő tanárt (a „korelnök” tanáruk egy 81 éves táncpedagógus). A tanári kar egy része állandó alkalmazott, de - a népfőiskola tekintélyének növelése érdekében - rendszerese meghív­nak országos és nemzetközi ismert- ségű szakembereket is. vész. Az átvizsgálás során kide­rült, hogy az első képek az 1910-es évek elejéről származnak, az utol­sók pedig az 1944-ben Makóra be­vonuló orosz katonákat, illetve a következő esztendő néhány jelleg­zetes figuráját ábrázolják. Tehát a hagyaték közel harminc év munká­ját foglalja magába. Mivel a mű­helynapló eltűnt, az egykori meg­rendelők nehezen azonosíthatók. Ennek ellenére rendkívül értékes a gyűjtemény. „Ez a 25 ezer negatív nem egy­szerűen csak sok szép portrét és hí­res személyiségek arcképeit tartal­mazza, és nem csupán egy város harminc évét beszéli el, hanem an­nál sokkal többet jelent. Félreérthe­tetlen atmoszférát áraszt, közelébe enged valaminek, amit egy kisváros személyiségének, egy hely szellemé­nek nevezhetünk” - fogalmaz Szűcs Tibor, a hagyaték gondozója. A Homonnai család tagjairól egyelőre csak szóbeli információi vannak a kutatónak. Az egészen bi­zonyos, hogy baráti kapcsolatban álltak az Espersit ház vendégköré­vel. Itt találkozhatott a fotográfus Móra Ferenccel, Juhász Gyulával, József Attilával. Tornyai Jánossal, Rudnay Gyulával, Thorma János­sal. Érdekes lenne tehát a család történetének részletes megismeré­se, de a hagyaték kutatható fotómű­vészeti, várostörténeti, néprajzi, szociológiai szempontból is. Az oktatás középpontjában a sport áll, a hallgatók heti 20 órában foglalkoznak a szörf, vitorla, síelés, tánc, tenisz és tollaslabda vagy a lab­dajátékok valamelyikével. Áz egyes részlegek teljesen önállóak, pénz­ügyileg és szakmailag egyaránt. A 42 fős, pedagógusokból, önkormány­zati és népfőiskolái szakemberekből álló csoportunknak az intézményt bemutató tanárnő elmondta: nem profi sportolók képzése a céljuk, bár jó néhány hírességet adtak már az országnak. Az általános műveltség emelését szolgálja az összesen heti 10 órában oktatott történelmi, pszichológiai és művészeti ismeretek - ezek oktatását a népfőiskolái tör­vény szabályozza. A tantárgyi kép­zés mellett vendéglátónk fontosnak nevezte azt is, hogy a diákok elsajá­títhatják a közösségi együttélés sza­bályait, a tolarenciát, a más ne­műekkel való kapcsolatot. ,A népfő­iskola valójában „csak” eszköz a kö­zösségteremtésre” - mondotta. A hallgatók egyhetes részvételi dija 1800 dán korona, de ennek a felét az állam biztosítja. (1 korona kb. 25 forint, az átlagfizetés 18 ezer korona körüli Dániában). Egy félév a hallgatóknak így kb. 20 ezer koro­nába kerül, de ezt az alapítványok­tól, a szakszervezettől, önkormány­zatoktól is megszerezhetik. Külföldi hallgatókat is szívesen fogadnak, „csak” a tandíjat kell kifizetniük. Üveges István a Magyar Népfőiskolái Társaság lapszerkesztője Ismeretlen ifjú pár Fotók: Homonnai Nándor archívumából Eszköz a közösségteremtéshez Látogatás Dánia legújabb és legnagyobb népfőiskoláján Parnasszusi farsang Budapest (MTI) - A farsang vidámsága jegyében állította össze a szerkesztőség a Parnasszus című költészeti folyóirat legújabb számát. A februári kiadványban öt brazil költő ver­se olvasható a riói karneválról, Pál Ferenc, Vajdics Anikó és Mohácsi Árpád fordításában. A kínálatban szerepelnek többek között Határ Győző, Tandori Dezső, Orbán Ottó, Gömöri György versei, valamint Marsall László a Kö­zépkori vásári komédia című, a középkori fab- liau-k előadásmódját idéző írása. Lukácsy András a szigligeti irodalmi társaság tagjai­nak egyik farsangi fordítás-játékát vetette pa­pírra: a nyolcnyelvű fordítás-kollázs darabjai a Kossuth-nóta szövegére és dallamára rímel­nek. Valentin-napi különlegesség Georg Bu­chanan skót református költő latin nyelvű köl­teménye, illetve Charles d’Orleans herceg és Monseigneur de Torcy verse. A költemények és versfordítások mellett irodalomelméleti ta­nulmányok is olvashatóak a nyolcvanoldalas költészeti orgánumban. Koltai, a karmester Budapest (ÉM) - Ronald Harwood A karmes­ter című darabját mutatták be az elmúlt hét végén Budapesten a Madách Kamarában. Az előadás címszereplője Koltai János. A további szerepekben Koncz Gábort, Varga Klárit, Pi­ros Ildikót, Dunai Tamást és Kelemen István láthatjuk. Wilhelm Furtwängler korának kiemelke­dő karmestere volt. Amikor - 1933-ban - pá­lyája csúcsára érkezett, Németországban Hitler lett a kancellár. A karmester sok zsidó kollégája kényszerült arra, hogy elhagyja az országot, mások tiltakozásul választották az emigrációt. De Furtwängler maradt. A hábo­rú után azzal vádolták, hogy a német rend­szert szolgálta, és 1946-ban a Nácitlanító Törvényszék elé állították. Ennyit a dráma történelmi előzményeiről... Koltai János a Harwood-dráma címsze­repében Fotók: Nagy Gábor (ISB) Pikáns kabaré Budapest (MTI) - Cabaret picant címmel a századelőn született pikáns dalokból és írá­sokból állított össze műsort Tasnádi Márton rendező a Királyszínben, a Király utcai Könyvesház színpadán. Az egykoron megbot­ránkoztató jelenetekben Harsányi Gábort és Rák Katit láthatják a nézők. Az est premier­jét február 22-én tartották. Fehér-festmények Fehér László legújabb fekete-fehér munkái láthatók Budapesten a Fészek-klubban. Felvé­telünkön a Lépő című festmény látható

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom