Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A nagyság egyedül viselt ára Beszállnak-e a nagyobb te­lepülések közösen használt intézményeinek fenntartá­sába a vonzáskörzet önkor­mányzatai? (5. oldal) 1996. február 26., hétfő Ara: 21,90 Ft / LII. évfolyam, 48. szám Fűrészporoszkált a Kazincbarcika Tegnap Barcikán vette kez­detét az idei labdarúgósze­zon: az MK további mérkő­zésein később indult útjára a labda. (Sport: 9-12. oldal) Az énekes — mint katonagyerek „Az évek során mindenbe belebolondultam: a tanítás­ba, a lovakba, a nőkbe, ké­sőbb a dalba” - mondta Cseh Tamás. (8. oldal) Vállalkozótalálkozó a bálban Miskolcon zárult az egész országot bejárt rendezvénysorozat Ötödik éve rendezik meg az ország nagyvárosaiban és Budapesten a Vállalkozói Szféra Estélyét. Az estélynek ezúttal nyolc vidéki nagyváros és Budapest adott otthont. Miskolcon, az eseménysorozat szombati zárórendez­vényén több mint 200 vállalkozó, üzletember, közéleti személyiség vett részt. A Nemzeti Színházban megtartott program fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, házigazdája Kobold Tamás, Miskolc város polgármestere volt. Képünkön: a polgármester társaságában Tompa Sándor országgyűlési képviselő, Szentpéteri István vál­lalkozó és Salamon László, az országgyűlés alelnöke. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Fotók: Bujdos Tibor Bokros Lajos a távozás okairól Ha másnak járt, neki is jár a végkielégítés - véli az exminiszter Megalapoztuk a kapitalizmust Budapest (MTI) - Magyarorszá­gon 1995-ben megvalósult a makro­gazdasági egyensúlyteremtés, meg­történt a kapitalizmus megalapozá­sa - jelentette ki Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazga­tási államtitkára. A politikus szom­baton a Menedzserek Országos Szö­vetségének „Esély és lehetőség ’96” című ankétján szólalt fel, és a ma­gyar gazdaságra vonatkozó állítása­it azzal támasztotta alá, hogy ta­valy 50 százalékkal nőtt a vállalati profit, 30 százalékkal pedig a válla­latok beruházásai. - Ez pedig esély­teremtés, amivel meg kell próbálni élni. Ennek a kulcsa a vállalkozók­nál és nem a kormánynál van - hangoztatta Draskovics Tibor. Politika helyett érdekvédelem Budapest (MTI) - A Magyar Újságírók Közösségének szombati tisztújító közgyűlésén a küldöttek zöme úgy határozott, hogy továbbra is szakmai-érdekvédelmi szervezet­ként működjék a tömörülés - jelen­tette ki a tanácskozást követő sajtó- tájékoztatón Kosa Csaba, az újjává­lasztott elnök. Elmondta: a döntés­sel lezárult a szervezet politikai sze­repvállalásáról az utóbbi időben ki­bontakozott vita, így a jövőben min­den erejüket a mintegy 900 fős tag­ság érdekvédelmére és szakmai összefogására fordíthatják. A MÚK vezetői azt is szeretnék, ha a jövő­ben a közösség és annak székháza olyan szellemi otthonná válhatna, ami az eszmecserék mellett a szak­mai utánpótlás nevelésének köz­pontja lehet. A küldöttek - a szava­zatok 90 százalékával - megerősí­tették Kosa Csabát, míg a 15 fős el­nökségjelentősen kicserélődött. Szaporodnak a bolti lopások Budapest (MTI) - Az elmúlt évben mintegy félmillió bűncselekményt leplezett le a rendőrség. Ez 30 szá­zalékkal több az előző évinél. Több mint 305 ezer bűncselekményt va­gyon ellen követtek el, s az okozott kár meghaladta a 62 milliárd forin­tot. A bűnözők egyik fő célpontja a kereskedelem - tájékoztatta az MTI munkatársát Kiss Ernő rendőrezre­des, bűnügyi főigazgató-helyettes, az ORFK gazdaságvédelmi főosz­tályvezetője. Elmondta: a bolti lopá­sok elkövetői általában az ellenőr­zés hiányosságait használják ki, erőszakot nem alkalmaznak, és többségük nem rendelkezik megbíz­ható megélhetési forrással. Megrongálták az emlékművet Szigetvár (MTI) - Festékes üve­gekkel dobálták meg II. Szulejmán török császár emlékművét Sziget­vár határában. Az ismeretlen tette­sek - feltehetőleg szombatra virra­dó éjjel - piros és fehér festékkel szennyezték be a magyar-török ba­rátság emlékparkjában álló bronz­szobor talapzatát, melyet a Sziget­vár 1566-os ostrománál elhunyt szultán születésének fél évezredes évfordulója tiszteletére állíttatott a török kormány, s az emlékművet maga Demirel köztársasági elnök avatta fel. A kaposvári út melletti parkban a közelmúltban egy török ivókút is készült török pénzből, a rongálok annak kőkáváját is festék­kel szennyezték be. Budapest (MTI) - Nem nyújt se­gédkezet olyan gazdaságpoliti­kához, amely az eddigi erőfeszí­téseket feleslegessé teszi - nyi­latkozta Bokros Lajos lemondá­sának okairól szombaton a Kos­suth rádió 16 óra című adásá­ban. Azon a bizonyos vasárnapi kor­mányülésen ugyanis egy sor olyan finanszírozási javaslat hangzott el, amely szakmailag képviselhetetlen. Mint fogalmazott „nem hajlandó Miskolc (ÉM) - A Népszava feb­ruár 24-i számában olvasható, hogy százhúsz miskolci tűzoltó kilátásba helyezte felmondását, ha a költségvetés által szavatolt 15 százalékos béremelést nem kapják meg márciusi fizetésük­kel egy időben. 17,8 milliard forintos deficitet írni - a tényleges 35 milliárd forint he­lyett - bizonyos rubrikákba.” A lemondott miniszter többek közt kifejtette: az államháztartási reformról egyetlen kormányülésen sem folyt érdemi vita, pedig már ré­gen szükséges lenne lényeges politi­kai kérdések tisztázása. Bokros Lajos esetében néhány közéleti személyiség vitatja, jogá­ban áll-e felvenni a - jogosan járó - körülbelül kétmillió forintos végkie­légítését. A pénzügyi tárca vezetője A város tűzoltóparancsnoka alapta­lannak ítéli a tűzoltók bejelentését. Magyarsóki György, Miskolc tűzol­tóparancsnoka arról tájékoztatta lapunkat, nincs tudomása a tűzol­tók felmondási szándékáról. Hangsúlyozta, azért késik a 15 százalékos emelés kifizetése, mert a ezzel kapcsolatban az interjúban el­mondta: ideje, hogy egyenlő mércé­vel mérjünk. Ugyanúgy joga van felvenni ezt az összeget, mint ko­rábban Kovács Pálnak, Kósáné Ko­vács Magdának, Pál Lászlónak vágj’ Katona Bélának volt. Bokros Lajos hangsúlyozta: szá­mára a pénzügyminiszterség szak­mai és erkölcsi kihívást jelentett, s hálával tartozik mindazoknak, akik megadták a lehetőséget, hogy az or­szágot a pénzügyi csődtől a konver­tibilitásig eljuttathassa. bérfejlesztésre szánt összeget csak akkor lehet felhasználni, ha a kép­viselő-testület elfogadta a helyi költségvetést. A testület ugyan az előirányzott összeget nem változtat­hatja meg, de dönteniük kell annak felosztásáról: mennyit fordíthatnak bérjellegű kifizetésre, és mennyit működési költségre. A költségvetés azonban csak március végén kerül a képviselő­testület elé. Mivel a pénz megvan, kizárólag technikai akadályai van­nak annak, hogy a tűzoltók a márci­usi fizetéssel együtt kapják meg a bérfejlesztést. A tűzoltóparancsnok hangsú­lyozta, jogsértésről nem lehet be­szélni, mivel nincs olyan előírás, mely szerint a béremelést március­ban kellene a dolgozóknak megkap­niuk. Elmondta, megérti az állo­mány rossz hangulatát, ezért levél­ben kérte Miskolc polgármesterét, tegye lehetővé a 15 százalékos bér­emelés kifizetését a városi költség- vetés jóváhagyása előtt. Ha a pol­gármester megadja az engedélyt, máris kezdődhet a bérek számfejté­se, és az emelés összegét március­ban - pótbérjegyzéken - felvehetik a dolgozók. Nincs jogalap a felmondásra Csak technikai okok miatt késhet a tűzoltók béremelése „Kommentár Takaréklángon Kovács Judit s Állítólag százhúsz miskolci tűzoltó fon­tolgatja a felmondását, amennyiben az ál­lamilag szavatolt, tizenöt százalékos bér- fejlesztésüket nem kapják meg március­ban. A dolgozók információi szerint ugyanis ezt nem számfejtették még szá­mukra. A fenti (egy országos napilapban közölt) hírt részben cáfolja, részben meg­erősíti a miskolci tűzoltóparancsnok. Talán nincs is olyan, aki nem érti meg a vöröskakasosok háborgását. Évek óta hall­juk, írjuk: veszélyben a tűzoltóságok mű­ködése. Több évtizedes, lepusztult jármű­parkjuk, felszereltségük ez idáig csak a csodával határos módon volt képes úrrá lenni a lángokon; az állomány egészségi állapota - a fokozott fizikai és pszichés igénybevétel hatására - erősen megrom­lott; tizenöt-húsz éves munkaviszonnyal mindössze húsz-huszonkét ezer forint kö­zött keresnek. Tavaly nyáron a megyei tűzoltóparancsnok lapunknak azt nyilat­kozta: ha feladataik arányában nem kap­nak kellő mértékű támogatást, nem tud­nak felelősséget vállalni az állampolgárok biztonságáért, hacsak nem esik felére a tűzesetek száma. Szintén tavaly nyáron Kuncze Gábor belügyminiszter is azt találta mondani, hogy valósak a parancsnokságok pénz­ügyi hiányai, ezért némileg növelték is a központi költségvetésből nyújtott támoga­tást. Ezzel együtt azonban „tipikusan ön- kormányzati feladatnak" minősítve a tűz­oltást, a sok sebből vérző önkormányza­tok nyakába sózták még ezt a szolgálatot is. Az állami költségvetés „biztonságiszin­ten" ugyan továbbra is finanszírozza a fel­adatot, ehhez azonban a helyi testületek­nek is hozzá kell még tenniük némi aprót. Csak azt nem lehet tudni, miből. Mert hogy az egyre szaporodó feladatok mellé még mindig az 1993-as normatíva társul. Miskolc önkormányzata először nem, ké­sőbb azonban - engedve a „szelíd erő­szaknak"- mégiscsak vállára vette a tűzol­tóságot is, jóllehet ebben az évben már 2 milliárd forint költségvetési hiánnyal kell számolnia. Aligha telik majd pluszpénz a lánglovasok, illetve „paripáik" bősége­sebb abrakolására. Ezek után már csak re­mélni lehet, hogy az oltásra váró tüzek is takaréklángon égnek majd... Megölték Szaddám két veiét Saját rokonaik, pénteken megölték Szaddám Húszéin iraki elnök két vejét, akik fél évvel ezelőtt menekültek Jordániába, s a napokban tértek haza - jelentette az INA iraki hírügy­nökség és a Sehib nevű televízió. Más véleke­dések - például a diktátor elől külföldre me­nekült emigránsok - szerint a diktátor fia vég­zett a disszidens rokonokkal. A korábban ké­szült családi képen hátul balra áll Húszéin és Szaddpm Kamel. (Részletek a 2. oldalon.) A miskolci parancsnok nem tud arról, hogy felmondásra készülnének a megyeszékhely tűzoltói

Next

/
Oldalképek
Tartalom