Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
1996» Február 24», Szombat Gazdaság ÉSZAKÁMagyarország 5 Lezárult a dolgozói részvényjegyzés Kazincbarcika (ÉM) - Tegnap lezárult a BorsodChem Rt.-nél a dolgozói részvények jegyzése. Összesen 4080 alkalmazott volt jogosult a jegyzésre, közülük 3600-an éltek is lehetőséggel. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a munkavállalók 600 000 darab egyenként 1000 Ft névértékű részvényt jegyezhettek kedvezményesen. Ezt a mennyiséget azonban már csütörtökön túljegyezték. A jóváhagyott konstrukció szerint a dolgozók a részvényeket a nyilvános forgalomba hozatali ár 50 százalékán vásárolhatták meg, amelyet 4 egyenlő részletben fizethetnek ki. Az így megszerzett részvényeket az alkalmazottak csak a teljes vételár kifizetése után, de leghamarabb 1996. december 31-én értékesíthetik. A részvénytulajdonosok résztulajdonosai lesznek az rt.-nek, az elért nyereség után osztalékot kapnak, részt vehetnek a közgyűlésen, hozzászólhatnak a napirendi pontokhoz és szavazati joggal bírnak. Előszerződés a Dimabankra Budapest (MTI) - Megszületett az előszerződés pénteken az ING Bank és a Dunabank között. A megállapodás alapján az ING Bank megveszi a Dunabank működőképes üzletágait. így új tulajdonoshoz kerül a Dunabank teljes fiókhálózata, bankkártyarendszere, valamint közel 15 milliárd forintra tehető betétállománya. Mind a kártyatulajdonosok, mind a betétesek helyzete annyiban változik, hogy a követelések kifizetéséért most már nem a Dunabank, hanem a tőkeerős ING Bank felel. Mint ismeretes az elmúlt évben a Dunabank nehéz helyzetbe került, s a fő tulajdonos, a Pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy nem tőkésíti fel a pénzintézetet, hanem privatizálja. Mivel a privatizációs próbálkozások nem jártak sikerrel, ezt követően született az a megoldás, hogy eladják a Dunabank értékesíthető üzletágait, és maga a pénzintézet beszűkíti tevékenységét, csendben kivonul a piacról. Új utazási iroda a régi helyen Miskolc (ÉM) - A Bükkvidéki Vendéglátó Rt. az év elején felszámolta a tulajdonában levő Quick Travels Utazási Irodát. Ám a Zsolcai kapu 1. szám alatt tavaly átalakított helyiségben továbbra is utazási iroda működik, méghozzá az Eurotours megyei kirendeltsége. Az új kirendeltség vezetője a korábbi irodavezető, Kocsis Sándor maradt. Kamatcsökkentés a Mezőbanknál Budapest (MTI) - Igazodva a pénzpiaci kamatlábak mozgásához február 26-ától csökkenti kamatait a Mezőbank Rt. A lakossági folyószámlák esetében hétfőtől a látra szóló betétek éves kamata 12,00 százalék, a lekötött betétek esetében pedig a lekötési időtől függően 23,00-25,50 százalék között lesz az éves kamatláb. A lekötött betét felmondása esetén a 0-90 nap közti lekötési konstrukciónál az éves kamat nulla, a 91-364 nap közti lekötésnél évi 10 százalék. A likvid betétek 10-50 millió forint között 2,00 százalékkal, évi 19 százalékra, az 50 millió feletti betétek három százalékkal, 21 százalékra csökken az éves kamatláb. A határidős lekötött betétek esetében az éves fix kamatláb 0,50-1,50, a változó éves kamatláb pedig 0,5-2,00 százalékkal csökkent a futamidőtől függően. A Garas Betét- szerződés éves kamata futamidőtől függően 1,5-2,00 százalékkal csökken. A Dukát Betétjegy éves diszkontlába 0,30-0,70 , hozama pedig 0,50-1,00 százalékkal mérséklődik. A Maraton Betétjegy első éves kamatlába csökken, mégpedig 1,50 százalékkal. A Sprint Betétjegy minden konstrukciójának kamata évi 2,00 százalékkal, a Kincses Takarékbetétkönyv éves kamata 1,50 százalékkal, a Látra szóló takarékbetétkönyv éves kamata pedig 1,00 százalékkal csökken. A kamatozó jegy 3,00-2,00 százalékkal, a Libertás Hozamjegy éves kamata pedig 0,50-2,50 százalékkal lesz kevesebb. Elnéptelenedhet az abaúji térség Encsi ÉM-fórum a munkanélküliségről és a foglalkoztatásról A fórumon résztvevő szakértők (balról jobbra): Molnár János, Simkó János, Zabó Tamás, Mészáros Miklós és lapunk főszerkesztője Görömbölyi László Marczin Eszter Encs (ÉM) - Borsod-Abaúj- Zemplén megyében az elmúlt öt évben százezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Különösen nehéz a helyzet az aprófalvas körzetnek számító ellesi térségben, ahol a nyilvántartott állásnélküliek aránya meghaladja a 28 százalékot. Tekintettel a téma aktualitására, csütörtökön este Encsen, a foglalkoztatási gondokról szervezett fórumot szerkesztőségünk. A sok érdeklődőt és érintettet vonzó beszélgetésen a szakemberek és a vendégek egyetértettek abban, hogy a térség önerőből nem képes megoldani az egyre súlyosabbá váló problémát. A Művelődési Központban rendezett programot Görömbölyi László, lapunk főszerkesztője nyitotta meg. A felvetődött kérdésekre Simkó János, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese, Molnár János, a munkaügyi központ encsi kirendeltségének vezetője, Mészáros Miklós, Encs jegyzője és Zabó Tamás, az encsi önkormányzat főtanácsosa válaszolt. Rövid tájékoztatójában Simkó János kiemelte, Abaúj mindig is a gazdaságilag fejletlen térségek körébe tartozott. A jelenleg 28 százalékosra becsült munkanélküliségi ráta - amely csak a nyilvántartott munka- nélküliek arányát veszi figyelembe - a valóságban jóval magasabb, a 35- 40 százalékot is eléri. A probléma orvoslásánál? egyetlen igazi gyógyszere a munkahelyteremtés lenne - állapította meg az igazgatóhelyettes, de hozzátette - a munkaügyi szervezet ezt nem tudja vállalni. A különböző, úgynevezett aktív eszközökkel - mint például a bértámogatás, a vállalkozóvá válás segítése, a közhasznú foglalkoztatás - igyekeznek enyhíteni a gondokon.- A jövedelempótló támogatás rendszere olyan, mint az egészségügyben az elfekvő - vélekedett Encs jegyzője Mészáros Miklós. Megjegyzését alátámasztandó elmondta, a városban 264-en részesülnek ebben a támogatásban, de tapasztalatai szerint közülük sokan nem is akarnak munkát vállalni.- Borzalmasan nehéz egy letargikus állapotban levő térséget felrázni kábulatából - kapcsolódott a jegyző szavaihoz Zabó Tamás. - Ráadásul a munkanélküliek kétharmada alulképzett. Ennek a rétegnek távlatokban sincs esélye az elhelyezkedésre, és esetükben az átképzés, továbbképzés is szinte lehetetlen. Konkrét cél nélkül pedig egyszerűen értelmetlen. Az önkormányzat főtanácsosa úgy vélte, ha nem születik központi program a helyzet megoldására, nem indul be egy dinamikus fejlesztés, akkor a térség elnéptelenedik, csupán felkészületlen, elöregedett lakossággal lehet majd számolni. A fórum egyik résztvevője Búzás László arról kérdezte a szakembereket, hány embernek tud jelenleg munkát adni Encs, mit tett az ön- kormányzat annak érdekében, hogy a rendszerváltás után a munkahelyek bezárását megakadályozza? Válaszában Mészáros Miklós jegyző kifejtette, erre vonatkozóan nincs konkrét adatuk. De a hel.vi politika nem mondhat le arról, hogy minden lehetőséget megragadjon a munkahelyek megőrzésére. Azzal a ténnyel azonban szembe kell nézni; hogy az önkormányzat munkahelyeket nem teremthet, segítheti viszont azok létrejöttét. Felvetődött, hogyan lehet egyáltalán Encsen ma munkahelyet teremteni? Egy konzervgyár például ideális lehetőség lenne erre, hiszen a környéken az alapanyagok megtermelhetek.- A gondolat nem új - reagált az ötletre Mészáros Miklós, ám a beruházáshoz szükséges tőke az állami és a magánszférából egyaránt hiányzik.- Szerepkör nélküli térség lett Abaúj, nem fontos senkinek - vette át a szót Molnár János, a munkaügyi központ encsi kirendeltségének vezetője. - Külföldi tőkét ugyan lehetne ide csalogatni, de ahhoz a feltételeken is változtatni kellene. Központi koncepció nélkül azonban ez nem megy. Pataki László, az encsi mezőgazdasági szövetkezet elnöke a külföldi tőke ide csalogatásának konkrét tapasztalatairól számolt be a résztvevőknek. Elmondta, tárgyalások sora bizonyítja, amikor a külföldi befektető megtudja, hol is van Abaúj és milyen nehéz ide eljutni - hirtelen eláll szándékától. Ä vállalkozás nehézségeit ecsetelve kifejtette, olyan magasak a fizetendő járulékos költségek, hogy még egy működő cég is erősen fontolóra veszi, érdemes-e egyáltalán fejleszteni.- Igaz - fűzte tovább a gondolatot - készült a megyére egy integrált szerkezetátalakítási és válság- kezelési program, de arra, a mező- gazdaságinál jóval erősebb ipari lobbi fokozatosan ráteszi a kezét. Abaújnak nem marad más, mint az alkalmazkodás, a meglevő adottságokból kihozni azt, amit lehet.- Az abaújiaknak maguknak kellene kidolgozni egy fejlesztési stratégiát - jelentette ki Simkó János -, de ez még nem elégséges feltétel. Konkrét projekteket kell kidolgozni, amihez állami támogatást lehet szerezni, és itt kell tartani azt a szellemi tőkét is, amellyel a tervek megvalósíthatók.- A térségben a vállalkozási kedv az elmúlt időszakban visszaesett — tudtuk meg a munkaügyi központ szakembereitől. 1995-ben már csak 8 munkanélküli próbálta meg a vállalkozóvá válást az 1994- es 46-al szemben. Az okok: egy' vállalkozáshoz tőke kell, ezzel azonban a munkanélküli nem rendelkezik, nélkülözhetetlen a piac is, ami Aba- újban ugyancsak kicsi, ráadásul a harmadik feltétel, a szakértelem is hiányzik. Jánosik László, Novajidrány polgármestere egyetértett azzal a véleménnyel, hogy központi támogatás nélkül nem tud a térség kimozdulni a holtpontról. A megoldás szerinte a beruházások támogatása, különböző kedvezmények nyújtása lenne. Ha ez nem történik meg, tragikusra fordulhat a helyzet. Kormos Ottó személyes élménynyel kezdte mondandóját. - Szomorú, hogy az embernek szégyellnie kell dunántúli ismerősei előtt, hogy' abaúji - mondta. Szerinte az államnak tudomásul kellene venni, vannak térségek, amelyeket nem lehet magára hagyni. Vállalkoznának, pályáznának az itt élők is, de saját tőke híján a szándék eleve kudarcba fullad. - Még nem hallottam olyanról, hogy valaki Abaújért lobbizott volna! - hangoztatta.- Az abaújiak számára az összefogás, a közös fellépés az egyetlen lehetőség arra, hogy a kialakult helyzetre megoldást találjanak - vélte Zabó Tamás főtanácsos. Az eddigi próbálkozások nem érték el céljukat, de erről mégsem szabad lemondani. A területfejlesztési törvény ugyanis ad majd némi mozgásteret, de ezzel csak akkor tudnak élni, ha összefogva, felkészülten várják. Az aktuális téma sok érdeklődőt vonzott Fotók: Bujdos Tibor Privatizáció: közel 14 milliárdos bevétel Budapest (MTI) - Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az év első hónapjában 13,85 milliárd forintnyi bevételre tett szert - állapítható meg az ÁPV Rt. Informatikai és Vagyonnyilvántartási Ügyvezető Igazgatóságának adataiból. Ugyanezen időszak alatt a kiadások 203,283 milliárd forintra rúgtak - ismeretes, hogy ekkor utalta át a költségvetésnek a privatizációs szervezet a tavaly keletkezett 192 milliárd forintnyi többletbevételt. Az idén keletkezett 13,85 milliárd forint nagy része, 12,7 milliárd értékesítésből és vagyonhasznosításból folyt be, a cégektől kapott osztalék gyanánt 10 millió forintot, egyéb bevételként 1,13 milliárd forintot könyvelhettek el. Az értékesítésekből befolyt összegből 12 616 milliárd készpénzes bevétel volt, ebből 10,03 milliárd devizában érkezett. Az E- hitel és a hozzá kapcsolt részletfizetés 13 millió forintot hozott, kárpótlási jegyet pedig 78 millió forintos névértéken fogadott be a privatizációs szervezet. Az ÁPV Rt. január során az említett 192 milliárd forinton túl 353 millió forintot fordított a privatizáció előkészítésére. A vagyonkezelés költségei 71 millió forintra rúgtak, a saját működés költségei címen 965 millió forintot számoltak el. Az önkormányzatoknak januárban a belterületi föld jogán 112 millió forintnyi vagyont, alapítói jogon készpénzben 30 millió forintot adtak ki. A kiadások közül a legnagyobb tétel 8,07 milliárd forint volt, ezt reorganizációra fordította az APV Rt. Befektetési alapok támogatására, tőkeemelésre, társaságalapításra 918 millió forintot fizettek. Idegenforgalmi gondok Miskolc (ÉM) - A megye idegenforgalmi szakemberei szinte teljes számban képviseltették magukat azon a tegnapi tanácskozáson, amelyet az-Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség (ÉMGK), illetve a miskolci Szerviz Utazási Iroda szervezett a megye, illetve az ország turisztikai lehetőségeiről. Az ÉMGK szakházában megtartott, kötetlen beszélgetéssé alakult tanácskozás vendége Katona Béla országgyűlési képviselő volt, akit elkísért Tompa Sándor, miskolci honatya is. Ocsai Agnes, a Szerviz Iroda ügyvezetője bevezetőjében arról szólt, miként lehetne a gyakorlatban is a magyar gazdaság húzóágazatává tenni az idegenforgalmat. Ehhez a gondolatsorhoz kapcsolódott Katona Béla hozzászólása, aki felsorolta, bog}1 az utóbbi időben milyen változások történtek az idegenforgalom irányításában.- Fontos lemre - mondotta -, ha kialakulna a regionális idegenforgalmi rendszer, ahogyan az már működik a nyugati országokban. Másik lényeges feltételként említette az önkormányzatok és a vállalkozók szerepét az idegenforgalomban. Ide tartozik, hogy az Idegenforgalmi Alapba szánt idei 980 millió forintnyi állami pénz eg}' része máris „elfolyt”, ám a maradék 500 millió még mindig több mint a duplája a tavalyi összegnek. De ezzel együtt még az sem oldja meg az idegenforgalom pénzszükségleteit, hogy ehhez a vállalkozók hozzátesznek 1,1 milliárdot... Végül arról szólt a tanácskozás vendége, mennyire lemaradtunk a környező országok mögött az idegenforgalom propagandáját, eladhatóságát illetően. „Árfolyamok Budapest (MTI) - Az értéktőzsde összforgalma 2202,766 millió forintot tett ki. Ezen belül a részvényforgalom jelentős összeget - 892,111 millió forintot - ért el. Az államkötvények piacán az 1 milliárd 277 millió forintot megközelítő forgalom mindössze két kötésben realizálódott. Az egyik a 97/H jelű államkötvényre született 102,87 százalékon 800 millió forint feletti összeggel, a másik a 97/Y2 jelű államkötvényre 104,50 százalékos ál-folyamon 450 milliót meghaladó összeggel. A diszkont kincstárjegyek piacán is nagy forgalom született. Eimek a szektornak az összforgalma meghaladta a 8,5 millió forintot. Befektetési jegyet összesen 1,103 millió forint értékben vásároltak. A kárpótlási jegyek árfolyama kissé megtorpant: a csaknem 82 ezer darabot megforgató kereskedés során az átlagos árfolyam 293 forint felett állt meg. A forgalom összértéke 12 millió forint felett volt. A részvények közül 27-re kötöttek üzletet, ebből 18 emelkedő, 7 csökkenő, 2 nem vagy alig változó árfolyamon kelt el. Millió forint feletti forgalmat 16 részvény bonyolított. A legnagyobb forgalom a Richter piacan volt: a 288,1 milliós forgalom emelkedő árfolyamon jött létre. A záróár 4370 forint volt, ez egyben a maximális árfolyam is volt. A második legnagyobb forgalmat a Mól részvénye bonyolította. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: febr. 23. 2101,49 +60,49 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. február 23. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középarf. Angol font 219,85 224,09 221,91 Ausztrál dollár 107.5.1 109,55 108,96 Belga frank* 478.06 487,20 481,28 Dán korona 25,42 25,90 25,62 Finn márka 31,57 32.19 31,87 Francia frank 28,63 29,17 28.82 Holland forint 87.82 89,50 88,45 Ír font 226,19 230,51 228,33 Japán yen* 135,77 138,45 137,10 Kanadai dollár 103.58 105,58 104.92 Kuvaiti dinár 475,82 484,76 481.76 Nemet márka 98,35 100,23 99,03 Norvég korona 22,51 22,93 22.68 Olasz líra** 90,85 92,51 91,89 Osztrák schilling 13,99 14.25 14,08 Portugál escudo* 94,50 96,30 95,31 Spanyol peseta* 116.73 11.8,89 117,62 Svájci frank 120,85 123,19 121.76 Svéd korona 21.19 21,57 21.32 USA-dollar 142,46 145,14 144,24 ECU (Közös Piac) 180,51 183.97 182,00 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
