Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
4 Ms Itt-Hon 1996. Február 20., Kedd _Programatániat Ady Endre Művelődési Ház (Árpád u. 4.) Február 20. de. 10-18 óra: Szondy Sándor fafaragó népi iparművész 25 éves jubileumi kiállítása Február 22. de. 10 óra: A Bolond kalapja címmel a Holló együttes zenés mesejátéka 4-12 éves gyerekeknek. Február 23. este 7 óra: Cseh Tamás előadói estje Február 24. du. 4 óra: Nyugdíjasok farsangi bálja Márciusi előzetes: Agykontroll tanfolyam (Érdeklődni a 379-640-es telefonon) Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Február 13-21. de. 10-18 óra: Kiállítás „Ló és lovas” címmel, valamint is- meretterjesztő előadások és lovasfilmek vetítése. Február 22. de. 10 óra: Titkaink - íróasztal - mese (Báboperett óvodásoknak és kisiskolásoknak) Február 23. du. 3 óra: Horgászbörze Február 23. este 7 óra: Lehár-est, Vágyom egy nő után címmel Február 24. de. 9-14 óra: Rádió-híradó, elektrotechnikai börze Február 26. du. 18 óra: Végvári Lajos művészettörténeti sorozatának 1. része - Imhotep, a piramisépítő Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Február 20. du. 5 óra: Miskolc irodalmi múltja - Ea: Kabdebó Lóránt, Porkoláb Tibor Február 21. du. 5 óra: Az Ifjúsági tagozat programja - Viselkedéskultúra címmel beszélgetés középiskolásokkal és egyetemi hallgatókkal. Február 22. du. 5 óra: A Miskolci Galéria, mint városi múzeum. Tervek, lehetőségek. - Beszélgetés Dobrik István művészettörténésszel, a galéria igazgatójával. Február 27. du. 5 óra: A Felsőmagyarországi Kiadó által a millecente- náriumra megjelentetett könyvek bemutatója. Vasas Művelődési Központ (Andrássy u. 36.) Február 20. és 21. du. 4 óra: Oliver - A Pécsi Sándor Guruló Színház előadása Február 23. este 7-től, hajnali 4-ig: Farsangi bál. Vendég - Karda Beáta E/2 klub (Miskolc-Egyetemváros) Február 22. este 7 óra: Görögtáncház (Az egzotikus görög szigetvilág és a szárazföldi tájak táncait ismerhetik meg az érdeklődők.) Miskolc történelmének kis tükre (I.) Gyöngyösi Gábor A magyarság Kárpát-medencei honfoglalásának, honalapításának ezeregyszázadik évfordulója, a millecentenárium, egész történelmünkben egyedülálló ünnep akkor is, ha sokan még pontos időpontját is megkérdőjelezik. A milleneum is az volt, s a századunkban már cente- náriumnyira zsugorodott, vagy gyorsult ünneplés akkor is az lesz, ha a vele szemben megnyilvánuló fanyalgás, sőt nemegyszer ellenséges magatartás nem szűnik. Hogy szűnik- e vagy sem, azt egyelőre nem lehet megjósolni, hiszen a magyarság jóformán egyetlenegy önünneplési szándékának már a kezdet kezdetén igen sok támadója, kifogásolója akadt, akiket ha nem is nevezhetünk talán ellenségnek, ellenzőknek, vagy ünneprontóknak azért igen. Magatartásuk hatékonyságát ki lehet következtetni egy sereg jelből, akár az ünnep fényének tompítására gondolunk - például a világkiállítás megrendezésének elvetése akár a magyar történelmi tudat megváltoztatásának kísérleteire utalunk, lásd a Feszty-kör- kép történelmi, művészeti értékének következetesen makacs kétségbevonását. A magyar nép Kárpát-medencei jelenlétének, kétségbevonhatatlan jelenlétének megünneplése sem lehet hát zavartalan, mint ahogy nem volt zavartalan az 1100 év sem, amelyet népünk Európa e tökéletesen védettnek mutatkozó, minden más térségtől jól megkülönböztethető központi helyén töltött. És a legnagyobb zavarokat - ez viszont máris megjósolható -, most sem az idegenek, megjelenésünk elszenvedői, vagy jelenlétünk haszon- élvezői (mert ilyenek is voltak) fogják okozni, hanem mi fogjuk kishitűségünkben magunknak, ahogy az már 1100 esztendeje szinte folyamatosan lenni szokott. Ebben nem szorulunk senki segítségére, emiatt nem kell félnünk attól, hogy valaki is alul tud múlni bennünket. Mert Gróf Széchenyi István, aki mégis csak tett valamit a nemzetért, Magyarországért, ezért az ezeregyszáz évért, megállapítása bizonyos jellemvonásainkról most is helytállónak tűnik. „Régi dolog - mondta és írta -, hogy az angol főképp a szegénységtől, a francia a nevetségessé válástól, a spanyol az ördögtől, az orosz a cártól fél. Ha engem, aki szerencsémre magyar vagyok megkérdeznek, mitől aggódik leginkább a magyar, hajlandó vagyok az egész nemzet nevében kiáltani: semmitől olyan rettenetes mértékben, mint egy elfajult, hűtlenné lett magyartól! Ezek az irigységtől, gőgtől, szaturált különlegességek nekünk magyaroknak mindenkor többet ártottak, mint minden más.” Nos, úgy látszik, az efféle magyar nem tűnik el, jelen volt történelmünk folyamán és jelen van ma is társadalmi és közéletünkben, s nem kell félnünk attól, hogy a millecente- náriumi ünnepségsorozat alatt nem fog jelentkezni, ahányszor csak teheti. Sőt, ha azt vesszük, máris jelentkezett. Jelentkezett akkor, amikor a millecentená- riumot vendégváró vagy vendéglátó tevékenységgé degradálta, s ahhoz illően mindjárt nagy Tavaszhívogató Buüt rendezett a Budapest Sportcsarnokban. Sokat emlegetett „rosszkedvűnk telén” ezzel köszöntött be a millecentenárium esztendeje. Ezenkívül, immár február közepéhez közeledvén, alig érkezik hír arról, hogy a „’96 Magyarország” elnevezéssel meghirdetett, aztán megpályázott és érte bizonyára pénzt is elnyert 4000 rendezvényből, amelynek népszerűsítésére nemzetközi sajtótájékoztatót is összehívtak, túl sokat valósítottak volna meg ez idáig. Persze, lehet, hogy valaki tud valamit, s tudja, hogy az 1995-ről 1996-ra halasztott ,,’96 Magyarország” millecentenári- umi ünnepségek tovább halaszthatók, vagy esetleg végképp elhagyhatók. Mi, ennek ellenére elkezdünk valamit. Abból a féligazságból kiindulva, hogy valaki hazaszeretetét a szülőföld sze- retetében is kiélheti, vagy népe, nemzete történelmének megismerését elősegítheti a szülőföld jelentősebb történelmi fordulatainak a felidézése, e helyen hozzálátunk Miskolc történelmének rövid összefoglalásához. Tesszük ezt abban a hitben, hogy ez a honfoglalás eseményeivel együtt született település saját sorsváltozásaiban tükrözi mindazt, ami a magyarság Kárpát-medencei jelenlétével, küzdelmeivel, sikereivel és boldogulásával összefügg. (folytatjuk) writ titok Vájd* li 1996. Február 20., Kedd Itt-Hon Ms 5 Miskolci könyvajánló Harsány (ÉM) - Fábián Ágnes a harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a községi könyvtár munkatársa ajánl ez alkalommal néhány érdekes, közérdeklődésre számot tartó olvasmányt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A könyvek életünk szerves részei. Könyvek kísérnek a műveltség felé vezető úton, könyvek alakítják világnézetünket, erkölcsünket, könyvek formálják kívánságainkat, céljainkat, könyvek segítenek abban, hogy megértessük magunkat másokkal, könyvek vidítanak fel nehéz óráinkban, könyvek tudják megsokszorozni örömeinket. Amit tudunk, annak túlnyomó részét könyvekből tudjuk, még ha ezek egy részét nem magunk olvastuk is el. írhatom és vallhatom mindezt az audiovizuális eszközök világában is. Kisiskolásoknak ajánlom a Jó ősök, égi királyok című mondafeldolgozásokat, valamint Gaal Mózes Magyar hősök és királyok című munkáját. A rövid terjedelmű művek történelmi mondákat, meséket tartalmaznak. Határainkon túli táFábián Ágnes Fotó: F. M. jak, várak regéi is megelevenednek benne. A magyar történelem minden jelentős eseményével, személyiségével megismerkedhet a kis olvasó. „Meghaltak mind és mégis élnek” - ajánlja fiának írását Gaal Mózes. Felhívnám a kisiskolások figyelmét továbbá a Mi micsoda? sorozat köteteire. A sorozat Bálnák és delfinek című részében Petra Deimer, a neves tengerbiológus ír a címben szereplő állatokról és arról, •.hogyan sodorta az ember vesztükbe őket. Aki elolvassa, megismerheti ezeknek a valaha szárazföldi emlősöknek a szokásait. A sorozat néhány kötete: Gladiátorok, Természeti katasztrófák, Múmiák, Az esőerdők, stb. Diákoknak és felnőtteknek egyaránt érdekes olvasmány Marcello D’Orta Én reméljük megúszom című könyve. Ébben igazi dolgozatok vannak, nápolyi elemistáké. Kificamodott mondataik, kancsal látásmódjuk, meghökkentő igazmondásuk nemcsak viharos jókedvre derít bennünket, hanem be kell látnunk, az együgyű fejekben valami romlatlan bölcsesség is fészkel. A községi könyvtárból szívből ajánlom Betty Mahmudi Lányom nélkül soha című könyvét. A szerző azt írta meg, amit átélt. Az amerikai Bettyt iráni származású férje rokonlátogatásra vitte a háborúban álló Iránba. A férj megesküdött rá, hogy jól fogják magukat érezni és két hét múlva újra otthon lesznek Detroitban. Hazudott. Anya és lánya, egy idegen és ellenséges világ foglyai lettek, túszai az egyre zsamo- kabb és erőszakosabb férfinak. Utoljára, de nem utolsósorban ajánlom a klasszikusok művei közül Jókai Mór Sárga Rózsáját, melynek középpontjában az egyik legbonyolultabb, még a hősöket is próbára tevő érzés, a szerelem és ennek lehetséges, nem ritkán elkerülhetetlen problémája, a hűség, a hűtlenség, a féltékenység és a vetélkedés áll. keresztrejtvénye 1 2 3 4 5 L J 7 8 9 10 11 12 1 t H 14 15 w i r UT 19 ■20 21 ■■22 J f. 24 Mi r CD CM 1 i i 1 27 ■28 gj|29 ■30 ■ n ér 33 1 F 35 36 37 Ji F ■39 40 M 42 ■ 43 1 ■44 ■4S 1 ■46 47 48 49É r 51 Az Itt-Hon Vízszintes: 1. Madame De Pompadour aforizmájának első része (zárt betűk: L, U, Z). 12. Viselkedés. 13. tömény kénsav. 14. Két ujja közé szorít. 16. Kanadai légitársaság. 17. Briliáns darab! 18. Menekülés. 20. Tanuló régiesen. 21. Nedvszívó anyaggal felszívat. 22. Bizalmaskodó megszólítás. 23. Falazó elem. 24. Ebédidő. 25.Vasúti vendéglő. 27. Disznót vág. 28. Nagyon öreg. 29. Szellemesség. 30. Kínai bambusz fuvola. 32. Indulás. 34. Fürdő, németül. 35. Irodalmi műfaj. 38. Norvégia, Németország autójelzése. 39. Ütlegelő. 40. Könnyen bomló szerkezetű. 41. Itt a szabad ég alatt. 43. Mistress. 44. Páros főág! 45. Bekövetkezik. 47. Levél végére írt közlemény. 50 Festéket eltávolít. Függőleges: 1. Maró anyag. 2.' Oszlopban áll! 3. ígérgetéssel hív. 4. A lábfej domború része. 5. Vörös...; viking utazó. 6. Revü közepe! 7. Egészen kicsi. 8. Égi csatorna. 9. Errefele! 10. Sífelvonó. 11. Erkölcs. 15. Felfrissült. 18. Értékelő véleményt alkot. 19. Hézag, nyílás 20. Betű kiejtve. 21. Az aforizma befejező része (zárt betűk: V, L, R). 23. Tilosnak nyilvánít. 25. Alkotó elem. 26. Büntetésben van. 30. Kézben fog. 31. Vas megyei település. 33. És, angolul. 34. Trópusi gyanta. 36. Kártyacsata. 37. Sine anno. 39. Jár valamiben. 41. Nem hamis. 42. Fekete István gólyája. 44. Rendőrségi szakasz. 46. Üreg a fában. 48. Príma röviden (lat). 49. Tellúr vegyjele. 51. Elem! CsoSch _Itt-Hon-Konyha Nagyanyáink süteményreceptjeiből Dióspogácsa 30 dkg lisztet, 15 dkg vajat, 15 dkg darált diót, 15 dkg porcukrot, fél csomag sütőport, 1 tojássárgáját és 1 citrom reszelt héját tejföllel kemény tésztává gyúrunk. Ujjnyi vékonyra nyújtjuk és pogácsaszaggatóval kiszóljuk. A pogácsák tetejére egy-egy fél dióbelet teszünk díszítésül. Huszárcsók 15 dkg vajat 2 tojássárgával jól elkeverünk, azután 7 dkg cukrot, 30 dkg lisztet, fél csomag sütőport és egy csomag vaníliáscukrot adunk hozzá. Zsí- rozott-lisztezett tepsibe apró gömböcs- kéket rakunk, a közepét ujjal benyomjuk, és sütőbe téve szép sárgára sütjük. Sütés után a közepébe gyümölcsízt teszünk. Piskótafánk 25 dkg lisztet egy csomag sütőporral elkeverünk, azután 20 dkg vajjal, 4 egész tojással, 25 dkg cukorral, egy csomag vaníliáscukorral, 6 kanál tejföllel és két kanál tejjel jól összegyűljük. A tésztát ujjnyi vékonyra nyújtjuk, s fánkszúróval, vagy kis pohárral kiszúrjuk, kikent tepsibe tesszük. A korongocskák tetejét tojás- sárgájával megkenve jó meleg sütőben sütjük. Kossuth-kifli 35 dkg lisztet 20 dkg vajjal vagy zsírral, egy csomag sütőporral, egy citrom levével, 3 evőkanál porcukorral és 3 tojássárgával jól összegyúrunk. A tésztát félujjnyi vastagra nyújtva háromszögletes darabokra vágjuk, s az alább leírt töltelékkel megkenve kiflikké sodorjuk: Töltelék: 3 tojásfehérjét 25 dkg porcukorral habosra keverünk és 20 dkg őrölt diót teszünk hozzá. Sütés előtt tojással megkenjük és vagdalt dióval szórjuk be. Fügegolyó 25 dkg fügét húsdarálón átdarálunk, majd összekeverjük 10 dkg darált dióval, 15 dkg porcukorral, egy citrom levével és reszelt héjával, kevés rummal. Ha jól összedolgoztuk, kis golyókat formálunk a masszából és kristály- cukorban meghempergetjük. Margitlepény 22 dkg lisztet 22 dkg vajjal, 10 dkg porcukorral, 1 citrom levével, 1 tojássárgával, 1 késhegynyi szódabikarbónával (vagy fél sütőporral) összegyúrjuk és kinyújtva kikent tepsibe téve baracklekvárral megkenjük. Sütőbe tolva félig megsütjük, majd 4 tojássárgát 20 dkg porcukrot, egy vaníliáseuk- rot és 20 dkg darált diót jól összekeverünk, és a tésztára simítva 5 tojás habjával beszedve, lassú tűznél készre sütjük.
