Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
1996. Február 20., Kedd 6 A Itt-Hon TELEVÍZIÓ-, VIDEO- -------SZERVIZ-------A szaló, Bécsi út 55. Tel.: 46/396-143 Németországi alkatrészellátási hálózat segítségével bármilyen típusú hazai vagy külföldi gyártmányú TV- vagy VIDEO-készülékéhez, alkatrészhiány esetén minimum 3 NAPON BELÜL, gyártótól történő megrendelés esetén 15 NAPON BELÜL a szükséges alkatrészt beszerzem. Az elvégzett munkára garanciát vállalok, kérésére házhoz megyek. Hibabejelentés telefonon mindennap 8-20 óráig. Kiszállás a telefonon egyeztetett időpontban. Surányi Gábor KTV-műszerész vállalkozó. M nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Abaúji mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 1200---------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon — a z ESZAK-magtarország ban \\l 'Hon Az ÉM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon/fax: 46/396-174 Az Eszak-Magyarország megyei napilap az Itt-Hon Abaúji szerkesztőségében megvásárolható, illetve előfizethető. Váijnk továbbá szerkesztőségünkbe új árusfeetyek jelentkezését is. SZIKSZÓ, KÁLVIN TÉR 25. Telefon, fax., üzenetrögzítő: 46/396-174. Munkanapokon nyitva: 7-16 óráig. Ügyfélszolgálati toleíonszámunk Kiéri Edina Alsóvadász névnapod alkalmából nagyon sok szeretettel köszönt, hosszú és boldog életet kíván barátnőd: Mónika, valamint Piroska néni és Jani bácsi. 1996. Február 20., Kedd Itt-Hon A 3 Encs (ÉM - B.Gy.) - A megyei közgyűlés abaúji tagjai pártállástól függetlenül összefogtak annak érdekében, hogy belátható időn belül javuljon az itt élők közérzete. Az encsi Kurek-panzióban február 8-án megtartott abaúji csúcstalálkozón állásfoglalásban rögzítették azokat a feladatokat, tennivalókat, amelyek mielőbbi megvalósításával elérhető a térség további lemaradásának és visszafejlesztésének a megakadályozása. Krózser János, a megyei közgyűlés szociális bizottságának elnöke látta el a házigazdái teendőket. Elöljáróban sajnálkozását fejezte ki, hogy a Parlament, alelnöke, G. Nagy- né Maczó Ágnes - aki az előző ciklusban Abaúj egyéni országgyűlési képviselője volt - nem vett részt a térségi csúcs- találkozón. Távol maradt az eseményről Mező István országgyűlési képviselő is. Ezt követően részletesen ecsetelte a régió területfejlesztésével kapcsolatos sürgős feladatokat, tennivalókat. Szólt azokról a humán szolgáltatási, infrastrukturális, mezőgazdasági, idegenforgalmi és feldolgozó- ipari lehetőségekről, amelyekkel megakadályozható lenne Abaúj további lemaradása. Számos olyan észrevétel, javaslat is elhangzott az abaúji- ak eszmecseréjén, amelyeken nemcsak az önkormányzati vezetők, de akár a kormány tagjai is elgondolkozhatnának. Farkasné Biczó Erzsébet, a me- ;gyei közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke például felvetette egy abaúji közalapítvány létrehozásának a gondolatát, amely arra is alkalmas lenne, hogy megmentse az ismét pusztulásra ítélt egyetlen abaúji kórházat, a szikszóit a teljes leépüléstől. Azt is javasolta, hogy az elmaradott térségnek szánt pénzeket közvetlenül az önkormányzatoknak adják. Hunkár Gyöngyi, Kéked polgármestere - aki a területfejlesztési és a jogi bizottságnak is tagja - drámai hangon szólt az Abaúji Múzeum fennmaradása érdekében. Megszűntetését főbenjáró bűnnek nevezte. Felajánlotta, hogy a kékedi kastély ideális otthont nyújthatna az abaúji múlt tárgyi emlékeinek, értékeinek. Szerinte az elkövetkezendő időszakban az abaújiaknak jóval több konkrét előterjesztéssel kellene ostromolniuk a Megyei Fejlesztési Tanácsot. Odor Ferenc, a területfejlesztési tanács tagja, a Csereháti településszövetség elnöke szorgalmazta, hogy az önszerveződő településszövetségek sorsával is törődjön á Megyei Fejlesztési Tanács. Szabó Dénes, a vállalkozási bizottság elnöke sürgette az abaújiak közös fellépését, együttműködését a térségi feladatok megvalósítása érdekében. Brenner Gábor, a jogi bizottság képviselője azt fejtegette, hogy az ön- kormányzatok és a civil szerveződések nem rendelkeznek kellő ismerettel a pályázati eshetőségekről. Vadász István, a 9. számú választókörzet országgyűlési képviselője kijelentette, hogy Abaújban létfontosságú lenne egy olyan beruhá- .zás, amely legalább ezer embernek teremtene munkahelyet. Ez akár a kiszolgáló iparági, avagy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó szférában elképzelhető. A megyei közgyűlés abaúji prominens személyiségei végezetül elhatározták: a tavaly novemberi szikszói és a mostani encsi fórumuk után újabbak is lesznek. A következőre legalább két hónapon belül sort kerítenek. Heti Tegyzet Iskolaforgó Buzafalvi Győző A demokráciákban elfogadott, mi még csak ízlelgetjük azt a politikai tényt: minden választás után jócskán változik a kormányrúd iránya. Nálunk az elmúlt időszakban (lassan már két évtizede) próbálják megtalálni a válságból kivezető utat, ami az átlagpolgárnak egyértelműen az életkörülményeinek á romlását jelenti. Ma már tudjuk: a holnapban semmi sem biztos. Minden viszonylagos, kiszámíthatatlan. Ami tegnap még ország- világgá repített irányelv volt, az mára már süllyesztőbe került gondolat. Az elmúlt hat esztendőben a politikai változások szele irányítja a közoktatást is. Noha ezt az illetékesek tagadják, mivel kiszámított, szakmai alapokon nyugvó döntésekről beszélnek, az érintettek mégis azt tapasztalják: napraforgóként változik itt minden. Vegyük például a kilencvenes éveket. Az újonnan megalakult önkormányzatok első ténykedése volt, hogy visszavitték a településükre az iskolát. Természetesen ehhez megfelelő kormánytámogatást is kaptak, hiszen önerőből sehol nem épülhettek volna új tantermek és tornacsarnokok. A pályázati feltételek ezekben az esztendőkben az ilyen fajta fejlesztést preferálták. És ekkor mindenki elégedett volt. Mert még elevenen élt valamennyiükben a hatvanas, hetvenes évek településrendezési koncepciója, ahol a körzetesített tsz-ek és iskolák után elnéptelenedtek a falvak. Az iskola falumegtartó erejében hittek az emberek. De az új intézményeket fenn is kellett tartani, ám a normatív támogatások nem követték az egyre dráguló életet. A így több kistelepülésen az a helyzet állt elő, hogy a költségvetés nagy részét elvitte az iskola. Az új politikai vezetésnek már a kezdetektől nem volt ínyére az „egy falu, egy iskola" elve. Sokba kerül - mondogatták. És ehhez a gondolathoz formálták a támogatási rendszert is. Az idén ugyanis plusz huszonöt százalék normatív támogatást kap az az önkormányzat, amely körzetesített iskolába járatja diákjait. Sokan azt fontolgatják: nem üzemeltetik tovább a nemrégiben épült új, de így méregdrága intézményüket, hanem visszaviszik oda a gyerekeket, ahonnan kilencvenben elhozták. Aztán újra kezdődik az iskolabuszozás, mint kilencven előtt. Annak, akinek nem ez jut osztályrészül óvodás korától kezdve, nehéz megítélnie: jó-e vagy rossz az újfajta körzetesítés, szebben kifejezve: térségi általános iskola. A közoktatásnak egyáltalán nem használ az ilyen rövid időn belüli váltás. Míg a mezőgazdaságban ősidők óta bevált a vetésforgó, nem biztos, hogy ennek a közoktatásba való átplántálása jótékonyan hat majd a felcseperedő diákságra. Abaúji közalapítvány a kórházért Összefogtak az itt élők közérzetének javításáért
