Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

1996. Február 20., Kedd 6 A Itt-Hon TELEVÍZIÓ-, VIDEO- -------SZERVIZ-------­A szaló, Bécsi út 55. Tel.: 46/396-143 Németországi alkatrészellátási hálózat segítségével bármilyen típusú hazai vagy külföldi gyártmányú TV- vagy VIDEO-készülékéhez, alkatrészhiány esetén minimum 3 NAPON BELÜL, gyártótól történő megrendelés esetén 15 NAPON BELÜL a szükséges alkatrészt beszerzem. Az elvégzett munkára garanciát vállalok, kérésére házhoz megyek. Hibabejelentés telefonon mindennap 8-20 óráig. Kiszállás a telefonon egyeztetett időpontban. Surányi Gábor KTV-műszerész vállalkozó. M nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Abaúji mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 1200---------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon — a z ESZAK-magtarország ban \\l 'Hon Az ÉM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon/fax: 46/396-174 Az Eszak-Magyarország megyei napilap az Itt-Hon Abaúji szerkesztőségében megvásárolható, illetve előfizethető. Váijnk továbbá szerkesztőségünkbe új árusfeetyek jelentkezését is. SZIKSZÓ, KÁLVIN TÉR 25. Telefon, fax., üzenetrögzítő: 46/396-174. Munkanapokon nyitva: 7-16 óráig. Ügyfélszolgálati toleíonszámunk Kiéri Edina Alsóvadász névnapod alkalmából nagyon sok szeretettel köszönt, hosszú és boldog életet kíván barátnőd: Mónika, valamint Piroska néni és Jani bácsi. 1996. Február 20., Kedd Itt-Hon A 3 Encs (ÉM - B.Gy.) - A me­gyei közgyűlés abaúji tagjai pártállástól függetlenül összefogtak annak érdeké­ben, hogy belátható időn belül javuljon az itt élők közérzete. Az encsi Kurek-panzióban feb­ruár 8-án megtartott abaúji csúcstalálkozón állásfoglalás­ban rögzítették azokat a felada­tokat, tennivalókat, amelyek mielőbbi megvalósításával elér­hető a térség további lemara­dásának és visszafejlesztésének a megakadályozása. Krózser János, a megyei közgyűlés szociális bizottságá­nak elnöke látta el a házigaz­dái teendőket. Elöljáróban saj­nálkozását fejezte ki, hogy a Parlament, alelnöke, G. Nagy- né Maczó Ágnes - aki az előző ciklusban Abaúj egyéni or­szággyűlési képviselője volt - nem vett részt a térségi csúcs- találkozón. Távol maradt az eseményről Mező István or­szággyűlési képviselő is. Ezt követően részletesen ecsetelte a régió területfejlesztésével kapcsolatos sürgős feladatokat, tennivalókat. Szólt azokról a humán szolgáltatási, infra­strukturális, mezőgazdasági, idegenforgalmi és feldolgozó- ipari lehetőségekről, amelyek­kel megakadályozható lenne Abaúj további lemaradása. Számos olyan észrevétel, ja­vaslat is elhangzott az abaúji- ak eszmecseréjén, amelyeken nemcsak az önkormányzati ve­zetők, de akár a kormány tag­jai is elgondolkozhatnának. Farkasné Biczó Erzsébet, a me- ;gyei közgyűlés egészségügyi bi­zottságának elnöke például fel­vetette egy abaúji közalapít­vány létrehozásának a gondo­latát, amely arra is alkalmas lenne, hogy megmentse az is­mét pusztulásra ítélt egyetlen abaúji kórházat, a szikszóit a teljes leépüléstől. Azt is java­solta, hogy az elmaradott tér­ségnek szánt pénzeket közvet­lenül az önkormányzatoknak adják. Hunkár Gyöngyi, Kéked pol­gármestere - aki a területfej­lesztési és a jogi bizottságnak is tagja - drámai hangon szólt az Abaúji Múzeum fennmara­dása érdekében. Megszűnteté­sét főbenjáró bűnnek nevezte. Felajánlotta, hogy a kékedi kastély ideális otthont nyújt­hatna az abaúji múlt tárgyi emlékeinek, értékeinek. Szerin­te az elkövetkezendő időszak­ban az abaújiaknak jóval több konkrét előterjesztéssel kelle­ne ostromolniuk a Megyei Fej­lesztési Tanácsot. Odor Ferenc, a területfej­lesztési tanács tagja, a Csere­háti településszövetség elnöke szorgalmazta, hogy az önszer­veződő településszövetségek sorsával is törődjön á Megyei Fejlesztési Tanács. Szabó Dé­nes, a vállalkozási bizottság el­nöke sürgette az abaújiak kö­zös fellépését, együttműködé­sét a térségi feladatok megva­lósítása érdekében. Brenner Gábor, a jogi bizottság képvise­lője azt fejtegette, hogy az ön- kormányzatok és a civil szerve­ződések nem rendelkeznek kel­lő ismerettel a pályázati eshe­tőségekről. Vadász István, a 9. számú választókörzet or­szággyűlési képviselője kijelen­tette, hogy Abaújban létfontos­ságú lenne egy olyan beruhá- .zás, amely legalább ezer em­bernek teremtene munkahe­lyet. Ez akár a kiszolgáló ipa­rági, avagy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó szférá­ban elképzelhető. A megyei közgyűlés abaúji prominens személyiségei végeze­tül elhatározták: a tavaly novem­beri szikszói és a mostani encsi fórumuk után újabbak is lesz­nek. A következőre legalább két hónapon belül sort kerítenek. Heti Tegyzet Iskolaforgó Buzafalvi Győző A demokráciákban elfogadott, mi még csak ízlelgetjük azt a politikai tényt: minden választás után jócskán változik a kormányrúd iránya. Nálunk az el­múlt időszakban (lassan már két évti­zede) próbálják megtalálni a válságból kivezető utat, ami az átlagpolgárnak egyértelműen az életkörülményeinek á romlását jelenti. Ma már tudjuk: a hol­napban semmi sem biztos. Minden vi­szonylagos, kiszámíthatatlan. Ami teg­nap még ország- világgá repített irányelv volt, az mára már süllyesztő­be került gondolat. Az elmúlt hat esztendőben a politikai változások szele irányítja a közoktatást is. Noha ezt az illetékesek tagadják, mivel kiszámított, szakmai alapokon nyugvó döntésekről beszélnek, az érintettek mégis azt tapasztalják: nap­raforgóként változik itt minden. Ve­gyük például a kilencvenes éveket. Az újonnan megalakult önkormányzatok első ténykedése volt, hogy visszavitték a településükre az iskolát. Természete­sen ehhez megfelelő kormánytámoga­tást is kaptak, hiszen önerőből sehol nem épülhettek volna új tantermek és tornacsarnokok. A pályázati feltételek ezekben az esz­tendőkben az ilyen fajta fejlesztést pre­ferálták. És ekkor mindenki elégedett volt. Mert még elevenen élt vala­mennyiükben a hatvanas, hetvenes évek településrendezési koncepciója, ahol a körzetesített tsz-ek és iskolák után elnéptelenedtek a falvak. Az isko­la falumegtartó erejében hittek az em­berek. De az új intézményeket fenn is kellett tartani, ám a normatív támoga­tások nem követték az egyre dráguló életet. A így több kistelepülésen az a helyzet állt elő, hogy a költségvetés nagy részét el­vitte az iskola. Az új politikai vezetésnek már a kezdetektől nem volt ínyére az „egy falu, egy iskola" elve. Sokba kerül - mondogatták. És ehhez a gondolathoz formálták a támogatási rendszert is. Az idén ugyanis plusz huszonöt százalék normatív támogatást kap az az önkor­mányzat, amely körzetesített iskolába járatja diákjait. Sokan azt fontolgatják: nem üzemeltetik tovább a nemrégiben épült új, de így méregdrága intézményü­ket, hanem visszaviszik oda a gyereke­ket, ahonnan kilencvenben elhozták. Aztán újra kezdődik az iskolabuszozás, mint kilencven előtt. Annak, akinek nem ez jut osztályrészül óvodás korától kezd­ve, nehéz megítélnie: jó-e vagy rossz az újfajta körzetesítés, szebben kifejezve: térségi általános iskola. A közoktatásnak egyáltalán nem használ az ilyen rövid időn belüli váltás. Míg a mezőgazdaság­ban ősidők óta bevált a vetésforgó, nem biztos, hogy ennek a közoktatásba való átplántálása jótékonyan hat majd a fel­cseperedő diákságra. Abaúji közalapítvány a kórházért Összefogtak az itt élők közérzetének javításáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom