Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-19 / 42. szám

1996. Február 19., Hétfő z Gazdaság - Vállalkozás ÉSZAK-Magyarország 6 .Határidőnapló . FEBRUAR 20. Magánszemélyek jövedelemadójának befizetése (a munkáltató 1995. évi adómegállapításából adó­dó különbözet) Általános forgalmi adó befizetése (visszaigénylése) Játékadó befizetése Külföldi szervezettől levont társasági adó befize­tése Munkaadói járulék befizetése Munkavállalói járulék befizetése Általános forgalmi adó bevallásának benyújtása Havi bevallás benyújtása látékadó bevallásának benyújtása FEBRUÁR 28. Fogyasztási adóelőleg befizetése Útalapelőleg befizetés Társaságiadó-előleg befizetése m Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • A megyei kereskedelmi és iparkamara ka­zincbarcikai képviselete a BorsodChem Rész­vénytársaság támogatásával ingyenes előa­dást szervez tagjainak „Társadalombiztosítás 1996-ban” címmel. A rendezvény időpontja 1996. február 21. (szerda) 9.00-13.00. Helyszí­ne a BorsodChem Rt. Radnóti Miklós Művelő­dési Háza, Kazincbarcika, Bolyai tér 1. A ren­dezvényről bővebb felvilágosítást ad: Szatmá- riné Szabó Erzsébet képviseletvezető. Tel./fax: 48/312-549. • A Kazahsztánban működő Magyar Kereske­delmi Kirendeltség juttatta el a megyei keres­kedelmi és iparkamarához a következő infor­mációkat: 1996. március 22-25. között kerül megrendezésre a NAURIZ ’96 - Második Nem­zetközi Kiállítás és Vásár. Termékcsoportok: a fogyasztási javaktól a kozmetikai cikkeken át az élelmiszerig. Jelentkezési lapolc a megyei kamara Nemzetközi kapcsolatok osztályán kaphatók. (Miskolc, Szentpáli u. 1. Tel.: 46/328-539) • A Vámügynökségek és Vámközreműködők Magyarországi Szövetsége kedvezményes tan­folyamot indít 1996. március 3-5 között Sop­ronban a kamara tagjainak. Témakör: Vám­ügyi Szakmai Napok. Részvételi díj tagoknak 21500 forint. Jelentkezési lap a megyei kama­ra titkárságán igényelhető. Jelentkezési ha­táridő: február 22. AGRÁRKAMARA • Sörárpa termesztéssel és felvásárlással kap­csolatos tanácskozást tartanak február 20-án délelőtt 10 órakor Bőcsön, a Faluházban. Ugyanitt ismerteti a termelőkkel az 1996-os lehetőségeket a Bocsi Sörgyár Részvénytár­saság. • A napokban befejeződtek a kamara mező- gazdasági bizottságának ülései. A gazdajegy­zők beszámoltak tavalyi munkájukról és is­mertették az idei feladatokat. • Február elején a kamarai gazdajegyzői szer­vezet megújításának részeként átadták a te­rületi alközpontokat. Ezek információs bázist jelentenek a jövőben az egyes térségek mező- gazdasági termelőinek. • Megyei agrárfórumot rendeznek február 22- én délelőtt 9 órától a Tudomány és Technika Házában Miskolcon. Ennek keretében az egyes agrárgazdasági célok és földművelési alapoktól átvett feladatok 1996-os költségve­tési támogatásáról adnak tájékoztatást az ér­deklődőknek. KÉZMŰVES KAMARA • Február 19-én a mestervizsgákkal, tanuló­tartással kapcsolatban tartanak megbeszélést a megyei kézműves kamara miskolci székhá­zában. • Február 20-án a mestervizsga-bizottság el­nökhelyettesei és tagjai tesznek esküt, majd Rácz Sándor, a Magyar Kézműves Kamara alelnöke találkozik a területi gazdasági kama­rák elnökeivel. • Február 22-én a Miskolci Ipari Parkkal kap­csolatos elvi nyilatkozatok ünnepélyes aláírá­sára kerül sor a polgármesteri hivatal díszter­mében. • Február 23-án Papp Tamással folytatnak megbeszélést a kézműves kamarai tagok rész­vételi lehetőségeiről a megyeszékhely felújítá­si munkáiban. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat — a46/4IM25-os—­telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS A bútorgyártó műszerész A vállalkozás ötletét a barkácsolási szenvedély adta Készülnek a műszerész bútorai Fotó: Bujdos Tibor Kazincbarcika (ÉM - ME) - Ho­gyan lesz egy elektronikai mű­szerészből bútorkészítéssel fog­lalkozó vállalkozó? A kérdés már önmagában is érdekes, a választ az élet produkálta. Juhász .Miklós több mint 10 évig dolgozott a BHG-nál telefonközpont műszerészként és szinte az egész országot bejárta. Amikor azonban családot alapított, felhagyott a „vándorélettel”. Nyíregyházán tele­pedett le. Belépett egy telefonköz­pontok szerelésével foglalkozó tár­saságba. Ez a cég szép jövedelmet hozott, de időközben annyira fel­gyorsult a távközlési technika fejlő­dése, hogy azt egy kis társaság hosszútávon képtelen volt követni. Úgy gondolta, érdemesebb kézmű­ves tevékenységgel foglalkozni. A bútorkészítő vállalkozás ötletét a barkácsolási szenvedély adta.- Lakásunkat a magam készítet­te darabokkal rendeztem be, így gyakori vendég voltam a bútorké­szítésre specializálódott iparosok­nál. Nyáregyházán a ’90-es évek ele­jén három „bútoros” vállalkozás is indult, alkalmam volt tehát végig­kísérni fejlődésüket, fokozatosan jó kapcsolat alakult ki mindegyikkel. Az ilyen hatalmas váltás persze nem megy egyik napról a másikra, nem vág bele az ember ész nélkül - magyarázza. - Sokat számoltunk, megnéztük, mire van igény és hol találunk megfelelő piaci keresletet. Szülővárosa, Kazincbarcika ide­ális helyszínnek bizonyult, így 1994-ban családostól hazaköltözött.- Ha a jelenlegi tapasztalatok­kal kezdhetném, már sok mindent másképp csinálnék. Rengeteg ener­giát emésztett fel az indulás. Bár­mennyire előrelátó is valaki, most már tudom, képtelenség minden akadályt felmérni. Volt ugyan meg­takarított pénzünk, de mondanom sem kell, nem elegendő, és egy idő után mi sem kerülhettük el a hitel- felvételt. Bérelni kellett egy telep­helyet, munkásokat vettünk fel, és vásároltunk egy teherautót. A leg­nehezebb az asztalos szakmunká­sok kiválogatása volt. Jó néhányan megfordultak a kis műhelyben, mi­re összeállt a mai ötfős csapat. A bt. megismertetése viszonylag könnyű feladatnak bizonyult: a mi­nőségi munkának híre ment.- A fiúkon ugyan még nincs for­maruha, de remélem, hamarosan az az idő is eljön - mondja, miköz­ben körbekísér a műhelyben. - Az első, hogy saját telephelyre költöz­zünk, a bérleti díj kidobott pénz.. Amikor a munkaidejéről fagga­tom, nevetve mondja; Szinte csak aludni járunk haza. Reggel hattól, este nyolc, kilenc óráig a társaság ügyeivel foglalkozunk - még szom­baton is. A bevétel minden fillérjét visszaforgatjuk, mert a vállalkozás biztonsága most a legfontosabb. Mondd a neved, megmondom ki vagy... A „cégkeresztelőnek" is megvan a maga írott és íratlan szabálya ke” sokat segíthet egy újonnan ala­kult vállalkozás piaci bevezetésé­ben. A társaság ezzel a maga vá­lasztotta „titulussal” válik a későb­biekben ismertté a gazdasági élet­ben. A „cégkeresztelőnek” azonban nem csak íratlan, de írott szabályai is vannak, amelyeket az alapító(k)- nak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Eszerint a cég elnevezésében el­sősorban magyar, illetve meghono­sodott idegen szavak, valamint be­jegyzett saját védjegy, szabadalom­ra utaló jelölések szerepelhetnek. A névnek tükröznie kell a cég alapvető tevékenységét és tényle­ges működési formáját (kft., bt.). A társaság elnevezése nem lehet megtévesztő: az ország területén azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A saját név cégnévként való használata mindenkit megillet. A személynevek használatával azon­ban csínján kell bánni, hiszen - pél­dául a betéti társaságok esetében - a beltaggal azonos módon felel a társaság vagyoni kötelezettségeiért az a külső tag, akinek neve szerepel a cég elnevezésében. Miskolc (ÉM - ML) - Ha egy cég létrehozásának minden feltételét teljesítették a vállalkozók, nincs más hátra, mint nevet adni a még „alapításmeleg” társaságnak. A név­adó mielőbbi megtartására már csak azért is szükség van, mivel a társaság megnevezését már a cég­bírósági bejegyzésnek is tartalmaz­nia kell. Noha a névválasztással kapcso­latban aligha lehet örökérvényű ta­nácsokat adni, azzál alighanem tisztában van valamennyi vállalko­zó, hogy egy figyelemfelkeltő, köny- nyen megjegyezhető, egyedi „eím­Készül a cégér. A névnek tükröznie kell a tevékenységet. Fotó: Vajda J. Profit Az ÉM vállalkozói oldala Megyei vásárnaptár Miskolc (ÉM) - A napokban elké­szült Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1996-os vásárprogramja. A vállal­kozók idén is több helyen mutathat­ják be termékeiket és, hogy a jelent­kezési lehetőségiül ne maradjanak le, érdemes már most érdeklődni a szervezőknél. Május 10-16. TAVASZI NEMZETKÖZI VÁSÁR He/ye: Miskolc, Sportcsarnok jelentkezés: Vásáriroda Kft. 3530 Mis­kolc, Mártírok útja 1. Tel./Fax: 46/412- 003 Július 5-7. BODROGKÖZI NAPOK Flelye: Pácin, Mágóchy-kastély jelentkezés: NOVICO Bt. Miskolc, Szemere út 1. Tel/Fax: 46/411-110 Augusztus 17-25. NYÁRI VÁSÁR '96 MISKOLC Helye: Miskolc, Sportcsarnok Jelentkezés: NÓVICO Bt. Augusztus 17-25. Eszak-magyarországi és Kelet-szlovákiai Kooperációs GAZDASÁGI SZAKKIÁLLÍTÁS Helye: Miskolc, Sportcsarnok Jelentkezés: Vásáriroda Kft. November 6-10. Vili. ÓZDI TERMÉKBEMUTATÓ ÉS VÁSÁR Helye: Ózd, Általános Művelődési Központ Jelentkezés: NOVICO Bt. December 7-23. „ARANYCSARNOK" KARÁCSONYI VÁSÁR Helye: Miskolc, Sportcsarnok Jelentkezés: Vásáriroda Kft. _ Í Ttt .f t • Kairói export-import gyártó és kereskedő cég, amely az Egyiptomi Kereskedelmi Kamara Exportőrök és Importőrök Egyesületének tagja, magyar partnert keres. A következő termékeke szeretné exportálni: zöldség, gyümölcs, magvak, pamut­termékek, bútorok, háztartási ké­szülékek, építőanyag áruk. Impor­tálni kíván: cukrot, lisztet, gabonát, cementet, papírfa, vas és acél áru­kat. A kapcsolatfelvétel nyelve az angol. Cím: Mr. Moustafa Mohamed Ah­med, Cairo-Nasr City - 7th Quarter, 33 Zakir Hassein St. tel.: 20-2-402- 1673, fax: 20-2-262-3491. • Az Arca-Noval és a Raclet francia cégeket képviselő lengyel Sorelpol cég magyar importőröket keres csúszdák, hinták, úszómedencék és kempingfelszerelések magyarorszá­gi forgalmazásához. Cím: Th Walter Ferrer Co. Sorelpol ul. Kasprzaka 29/31, 07-231 Warsa- wa, Poland Tel.: 48-22-366144, Fax: 48-22- 361185 _A SZAKÉRTŐ - AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL 2. Az egyéni vállalkozásról szóló írásunkban (Észak-Ma­gyarország, február 12.) a vállalkozás indításáról adtunk tájékoztatást. Ezúttal a tevékenység folytatásának leg­fontosabb feltételeiről és a vállalkozáshoz kapcsolódó egyéb kötelezettségekről ír Csiszárné Sajgó Erika jogász, a miskolci polgármesteri hivatal hatósági osztályának csoportvezetője. A vállalkozói igazolvány birtokában a tevékenység már megkezdhető, kivéve, ha jogszabály más hatósági enge­délyhez is köti azt. így például azok - az úgynevezett kézműves vagy ipari - tevékenységek (autószerelő, aszta­los, műanyagfeldolgozó stb.), amelyeknél a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok vagy berendezé­sek miatt tűz- és robbanásveszély, egészségártalom lép­het fel csak telepengedély alapján gyakorolhatók. Telep- engedély nélkül végezheti azonban ezeket a tevékenysé­geket a vállalkozó, ha kizárólag a megrendeléstől függő helyszínen dolgozik. Az engedélyezési eljárás lefolytatá­sa a telephely szerint illetékes jegyző hatáskörébe tarto­zik. Manapság újdonságnak számító, ám igen gyakori egyéni vállalkozási forma a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység, amely csak rendőrhatósági engedéllyel végezhető. Egyéni vállalkozó pénznyerő automatát nem üzemel­tethet, viszont játékautomatát a Szerencsejáték Felügye­lethez történő bejelentés alapján, nyilvántartásba-vételt követően és a rendőrhatóság előzetes hozzájárulása ese­tén üzemeltethet. Szintén nyilvántartásba vétel után kezdhető meg és folytatható például az új és használt személygépkocsik, az ipari eredetű fémhulladékok, nemesfém ékszerek és díszműáruk nagy- és kiskereskedelmi vagy ügynöki for­galmazása, illetve bármely áruval történő csomagküldő és közraktári tevékenység.Ezekben az esetekben a nyil­vántartásba vétel iránti kérelmet az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz kell eljuttatni. A társadalombiztosítási járulék: ► A kezdő egyéni vállalkozó az igazolvány kézhezvételének napjától az év december 31. napjáig havonta köteles járulékot fizet­ni, amelynek mértéke jelenleg: • főfoglalkozású vállalkozó esetén a naptá­ri év első napján érvényes minimális bér 52.5 százaléka, vagyis 1996-ban 12 200 Ft 52.5 százaléka, tehát: 6405 Ft • az egyéni vállalkozási kiegészítő jelleg­gel folytatók esetén havi 10 százaléka, ami 1996-ban 1220. Ft • Az egyéni vállalkozást öregségi nyugdíj, 67 százalékos, illetve 100 százalékos rok­kantsági nyugdíj mellett folytatók tevékeny­sége kiegészítő jellegűnek minősül, azon­ban az 50 százalékos, ún. szociális járadék­ban részesülők csak főfoglalkozású vállal­kozók lehetnek. A kezdőnek nem minősülő egyéni vállalko­zók járulékfizetése a tevékenységből szár­mazó adóköteles jövedelemhez igazodik. Kereskedelmi tevékenységet egyébként jogszabály­ban meghatározott kivételekkel (csomagküldő, házaló, közterületi, mozgóárusítás) csak üzletben, vásáron és pi­acon szabad folytatni. A kereskedő köteles üzletének megnyitását az üzlet fekvése szerint illetékes jegyzőnek formanyomtatványon, két példányban előzetesen beje­lenteni. A bejelentéshez csatolni kell a jogszabály által egyes üzletkörökhöz előírt szakhatósági hozzájáruláso­kat. A jegyző által záradékolt bejelentést a kereskedő kö­teles az üzletben őrizni és az ellenőrzés során felmutatni. Az üzletben a cégtulajdonos nevét, székhelyét és az üzlet nyitvatartási idejét jól látható módon fel kell tüntet­ni. A kereskedő a nyitvatartási időről szabadon dönt, azt nem kell bejelentenie a Polgármesteri Flivatalhoz. Üzlettel nem rendelkező kereskedő tevékenységét vásáron és piacon folytathatja, közterületen pedig csak a 6/1990 (IV. 5.) KeM. rendelet 4. sz. melléklete által meg­határozott termékeket (pl. napilap, zöldség-gyümölcs, vi­rág stb.) értékesítheti, feltéve, hogy a közterületi árusító­helytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cik­ket árusító üzlet nem működik. A kereskedő jövedéki cikket (dohány, szesz, szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, kőolajtermékek) csak jövedéki engedély birtokában árusíthat. Ezt az enge­délyt a vállalkozás székhelye vagy telephelye szerint ille­tékes Vám- és Pénzügyőrség, kiskereskedelmi forgalma­zás esetén az értékesítés helye szerint illetékes jegyző ad­ja ki. A felsorolt hatósági engedélyeket mindig a tevékeny­ség megkezdése előtt kell beszerezni. Ez amellett, hogy a jogszabály így írja elő, célszerű is, hiszen a vállalkozói igazolvány kézhezvételének napjától (és nem a tevé­kenység megkezdésének időpontjától!) terheli a vállalko­zót a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom