Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-14 / 38. szám

1996. február 14., szerda am, 38. szám BORSOD - ABADJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Szesszel a tetvek ellen... Az egészségőrök szinte min­den helyszínen és alkalom­mal legalább két-három problémás gyereket kiszűr­nek. (5. oldal) Pályakezdők parkolópályán Judit tavaly érettségizett. Nem vették fel a bölcsész­karra. A munkanélküli se­gély nem nagy összeg, de ko­moly segítség. (9. oldal) A büntetéspénz a gyerekeké A február 18-i sportgála résztvevői tegnap ellátogat­tak a megyei kórházba, hogy megtudják, mennyit jelent a segítségük. (11. oldal) Többlet a januári költségvetésben Budapest (MTI) - Januárban szuf- ficites volt a költségvetés, a részle­tes adatokat a Pénzügyminisztéri­um azonban csak a hét végén sorra kerülő kormányülést követően hoz­za nyilvánosságra. Erről nyilatko­zott László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium államtitkár-helyettese kedden. Mint elmondta, a Világgaz­daság című napilapban nyilvános­ságot látott információból (misze­rint elsősorban az áfából és a társa­sági adóból befolyt összegek okoz­tak 31 milliárdos többletet) csupán annyi igaz, hogy az idei esztendő el­ső hónapjában a költségvetésben többlet keletkezett. A tényleges adatok azonban a lap által közöltek- től nagyságrenddel térnek el. Az adatok összesítését részben befolyá­solta a kincstár helyzete, nyilvános­ságra hozataluk azután történhet meg, hogy a Pénzügyminisztérium azokról tájékoztatta a kormányt. Árat emelnek az Ml-es autópályán Budapest (MTI) - Emelkednek az Ml-es autópálya használati díjak április 1-től. Az autópályát építtető Első Magyar Koncessziós Autópá­lya Rt.-nél (ELMKA) kedden el­mondták: a koncessziós szerződés lehetőséget ad arra, hogy az árakat kéthavonta az infláció mértékével növeljék. A társaság így másfél hó­nap múlva ennek megfelelő áreme­lést kíván végrehajtani. A járműve­zetők közel három hónapig közle­kedhetnek a január 5-én megnyitott pályaszakaszon a bevezető tarifá­ért. Győr és Hegyeshalom között március 31-ig az autópálya haszná­lati díj a személyautóknak 900 fo­rint, a nehézteherautók, kamionok számára pedig 2700 forint. Az autó­buszok díjtétele 3600 forint. Ünnepi Könyvhét: május 30-tól Budapest (MTI) - Az idei, 67. Ün­nepi Könyvhetet május 30. és júni­us 3. között rendezik meg - hozta nyilvánosságra kedden a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A kortárs irodalom ün­nepére a könyves műhelyek február 28-ig kínálhatják kiadványaikat. A könyvhét hivatalos listájára első­sorban a magyar írók értékes, új ki­adású köteteit várják. Europa Nostra-díj az ócsai templomnak Ócsa, Hága (MTI) - Europa Nostra oklevéllel tüntették ki Ócsa refor­mátus templomát. A díjjal a több száz éves, jelentős középkori műem­lék megőrzése és körültekintő hely­reállítása érdekében végzett mun­kát ismerték el. Az Europa Nostra- díjat 1978-ban alapították. A díjat adományozó Europa Nostra/IBI az európai építészeti és természeti örökség megmentésével foglalkozó nem állami szervezetek legjelentő­sebbje. Célja azoknak a helyreállí­tási terveknek az elismerése, ame­lyek jelentősen hozzájárultak az európai építészeti és természeti örökség értékének emeléséhez. A nemzetközi bíráló bizottság munká­jában a műemléki helyreállítás leg­jobb szakértői, építészek és művé­szettörténészek vettek részt. Idén 15 ország 6 pályázatát díjazták éremmel, 30-at - köztük az ócsai re­formátus templomot - pedig okle­véllel. Holland milliók magyar üzemeknek Csökkenthető az illékony szerves vegyületek kibocsátása Budapest (MTI) - Egyenként maximum 34 millió forint érté­kű holland technikát nyerhet­nek pályázat alapján azok a vál­lalatok, amelyek az illékony szerves vegyületek kibocsátásá­nak csökkentését vállalják. A holland kormány összességében 100 millió forint értékű támogatást nyújt az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentését válla­lóknak. Feltétel, hogy a pályázó vál­lalatok rendelkezzenek a beruházá­si összeg 20 százalékával. A támo­gatás további feltétele, hogy a válla­lat legalább 50 százalékban magyar vagy holland tulajdonban legyen. Erről kedden a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium­ban tájékoztatták az újságírókat. Elsősorban a vegyipar, a nyom­daipar, a gyógyszeripar, a festék­ipar, az olajipar területéről várnak jelentkezőket. Az illékony szerves vegyületek határokon átteijedó lég- szennyezést jelentenek, ezért kibo­csátásukat az 1991-ben Genfben aláírt nemzetközi egyezmény korlá­tozza. Magyarország is csatlakozott a megállapodáshoz, vállalta, hogy 2000-ig az ilyen vegyületek kibocsá­tása nem haladja meg a korábbi év­tized végének 205 ezer tonnás kibo­csátási szintjét. Az ipari termelés csökkenése miatt eleve 30 százalék­kal visszaesett e vegyületek kibo­csátása Magyarországon. Egyéb­ként az illékony szerves vegyületek kibocsátásában 60 százalékban az ipar, 40 százalékban a közlekedés felelős. A hegyközségek új helyzetet teremtenek Bodrogkeresztúri rendezvénysorozat Tokaj-Hegyaljárói Bodrogkeresztúr (ÉM - RF) - Szőlészeti és borászati napokat rendeznek a héten a bodrogke­resztúri faluházban. A progra­mok sorából kiemelkedett a teg­napi, hiszen a téma: „Merre tart Tokaj-Hegy alj a?” sok érdeklő­dőt vonzott. A rendezvény fővédnöke, Kupa Mi­hály ugyan nem tudott eljönni, megnyitó beszédét levélben küldte el, amelyben köszöntötte a megje­lenteket.- Négy évvel ezelőtt volt hasonló rendezvény nálunk - tájékoztat Csatióné Komáromi Katalin, aki az idei találkozót és a kiállítást szer­vezte. - De szeretnénk hagyomá­nyossá tenni, hiszen nagy az érdek­lődés. Igazolja ezt, hogy' a megye más tájain élő szőlészek, borászok is szép számban jöttek el. De itt van­nak a hegyközségi elnökök és 28 te­lepülés önkormányzati vezetői, hogy meghallgassák az előadáso­kat, megvitassák, még tavasz előtt, merre tovább. A Tokaj Kereskedőház Rt. vezér- igazgatója, Gerwald László arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy kezd kialakulni a szabályszerű me­netrend mind a termelés, mind a felvásárlás, mind pedig a feldolgo­zás terén. A hegyközségek megala­kulása a korábbi évekhez képest már új helyzetet teremtett. A minő­ség megóvása érdekében, a tokaji bor rangjának újrateremtéséhez ezen az úton kell haladni. Leskó István, a Tokajhegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is elismerően nyilatkozott arról, hogy a települések többségén már megalakult a hegyközség. Ala­kuló gyűléseiket a múlt év őszén megtartották, a tavasz előtti köz­gyűléseket pedig ezekben a napok­ban szervezik. A borászat értőit kiállítás is várja Bodrogkeresztúrban Fotó: Vajda János Tíz éve város a „holtig hű szerető” Edelény a Bódva-völgy kapuja. Történelme akár népünk történelme is lehetne. A honfoglalást követően itt építet­te meg Bors vezér megyénk névadó várát, amely több mint egy évszázadig vármegyeszékhely volt, jelentőségét a tatárjárás után veszítette el. Edelény lakott település volt már a középkor elején is, fontos szerepet töltött be a Torna, Szepes, Krakkó felé vezető kereskedelmi főútvonalon. A török időkben elnéptelenedett, majd újraépítet­ték. 1603-tól egy évszázadon keresztül a Rákócziak birtoka volt, 1700-ban II. Rákóczi Ferenc elzálogosítja L'Hullier Ferencnek, aki megépítette a csodálatos barokk kastélyt. A Bódva-völgy kapuja legújabb kori történel­münkben is fejlődött, kiváltképpen a bányászat teremtette meg a városiasodás feltételeit. Edelény most ünnepli várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját, tegnap este ebből az alkalomból nyitották meg a várostörténeti ki­állítást. (Edelényi megemlékezésünk a 3. oldalon) Fotó: Bujdos Tibor „Kommentár Mines más út Görömbölyi László Tegnap ünnepséget rendeztek az észak­borsodi kisvárosban, Edelényben. Ünnep­séget, mert így szoktuk nevezni az efféle eseményeket, nem is gondolva a szó ere­deti tartalmára - vajon van-e elég ok a fel­hőtlen, gondtalan örömre? Az alkalom vi­tathatatlanul ünnepi: tíz esztendeje, hogy városlakóknak mondhatják magukat az edelényi polgárok. De alkalom ez a szám­vetésre is (sikerült-e élni a lehetőséggel, s valóban várossá tenni a települést?), s al­kalom a jövőbe tekintésre: mit kell meg­tenni, amit az elődök elmulasztottak, vagy éppen idő és pénz híján megtenni nem tudtak; mit és hogyan kell tenni azért, hogy a város fejlődjön, s ne visszafejlődjön? Ezek a kérdések persze nem csupán az edelényieké. Ezekre kell válaszolni ma minden polgármesternek, minden önkor­mányzati testületnek - legyen szó akár né­hány száz lelket számláló falvakról, vagy éppen százezres városokról. Vannak per­sze különbségek-másfajta feladatok nyo­masztják az egyik, s megint mások a má­sik típusú települést. De az aligha kétsé­ges, hogy az alapszolgáltatások mérlegé­ben szinte mindenütt a sürgető feladatok túlsúlya dominál. A minap egy találkozón huszonkét polgármester beszélt a gondja­iról - s csak egy akadt köztük, aki látvá­nyos fejlődésről, biztató perspektívákról tudott beszámolni. (Tegyük hozzá rögtön: viszonylagos fejlődésről, s nem a Kánaán eljöveteléről!) Az előkészítés stádiumában van a terület- fejlesztési törvény, mind gyakrabban hal­lunk erről szóló vitákról, politikai megnyi­latkozásokról. Nem tudni még pontosan, mit nyújtanak majd a paragrafusok a vá­rosoknak, a falvaknak - de azt tapaszta­latból tudjuk, mennyi bajt okozhat, ha a település nem képes betölteni elemi funk­cióját. Mit jelent az, ha a falu, a város nem képes hosszú távú, generációkra szóló perspektívát adni az ott élőknek; s az el­vándorlás nem a természetes mobilitás ve­lejárója, hanem hibás döntésekkel gene­rált megélhetési, boldogulási kényszer. Éppen a tapasztalatok jelzik: nincs más út, mint helyzetbe hozni az önkormány­zatokat, megteremteni a feltételeket egy fejlődőképes vidék-Magyarország meg­születéséhez. Hiszen csak a magukat (la­kóhelyükön is) jól érző polgárok képesek arra, hogy hozzájáruljanak az ország hely­zetének jobbításához is. Filmünnep—díjakkal Díjkiosztással ért véget tegnap a 27. Magyar Filmszemle. A díjazottak listáját lapunk 3. ol­dalán közöljük. (Képünkön Kern András a Sztracsatella című film egy jelenetében.) Fotó: Nagy Gábor (ISB)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom