Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

4 B Itt-Hon 1996. Február 13., Kedd Borsodi ajánló Edelény (ÉM - FL) - Krajnyák Ber­talanná - leánykori nevén Gondos Er­zsébet - munkába állásától kezdődő­en dolgozik az edelényi könyvtárban. Harmincöt éve Borsodszirákról jár be naponta a könyvtárba. Gyakran nem­csak a városban megvásárolt élelmi­szerekkel megpakolva tér haza, hanem a falubeliek által kért könyveket is ci­peli - szeretettel. Erzsiké, aki könyveket is cipel az ol­vasóknak Fotó: Farkas Maya- Azt szeretném, ha a könyvtár láto­gatói mindig megelégedéssel távozná­nak tőlünk. Sajnos, most ez nem min­dig teljesíthető gazdasági okok miatt. Nagyon sok főiskolás, egyetemista jön hozzánk és bizony előfordul, hogy nem tudunk nekik segíteni, mert a keresett könyv éppen nincs bent, vagy egyálta­lán nincs meg a könyvtárunkban. A gyermekolvasóknak Kertész Er­zsébet A három Róza című könyvét ajánlanám. A könyv azokról a Rózák­ról szól, akik szoros kapcsolatba kerül­tek Jókai Mórral. Az első Laborfalvi Róza, akit az író az anyai átok ellené­re is feleségül vett. A második a mű­vésznő tizenhárom éves - ugyancsak Róza nevű - elkényeztetett törvényte­len leánya, akinek született egy kislá­nya - a harmadik Róza -, akit végül Jókai örökbe fogadott. A harmadik Ró­za lett aztán Feszty Árpádnak (a Feszty-körkép alkotójának) a felesé­ge. A romantikus regény nagyon olvas­mányosan mutatja be Jókait, a három Rózát és a kort. Szívesen ajánlom minden korosz­tálynak a húsz kötetesre tervezett Ké­pes Történelem sorozat könyveit. A már eddig megjelent tizennyolc kötet is bizonyítja, hogy az olvasók - az ol­vasmányos szöveg, a gazdag képanyag alapján - könnyen megismerhetik egy- egy történelmi korszak eseményeit, csatáit, hőseit, technikai vívmányit. Középiskolásoknak kínálom a leg­újabban beszerzett középiskolai köte­lező olvasmányok elemzését tartalma­zó kötetet. A könyv közel ötven művet mutat be, elemez és segíti a műelem­zés elsajátítását. Ugyancsak számuk­ra ajánlom Szepes Erik Olvassuk együtt című kötetét, amelyek a tanul­mányok segítése érdekébén verselem­zést tartalmaznak. A hagyaték családi ereklye és tájház A népi ihletésű épületegyüttes vonzza az érdeklődőket Mezőcsát (ÉM - NZ) - A dél­borsodi városban a Mátyás út 37. szám alatt egy csodá­latos népi ihletésű épület- együttes vonja magára a lá­togató figyelmét. A hagyo- mánytisztelően felújított múltszázadbéli zsúpfedeles parasztház, majd a jókora udvart követően egy, a stí­lusában a régihez igazodó és mégis modern lakóház. Tulajdonosa Juhász László, a helyi általános iskola tanára, aki készséggel kalauzol a táj­házzá fejlesztett régi házban és annak történetében. A ház 1883-ban épült a település va­lamikori ólas-kertes részén. Az ólas kertből csak az istálló ma­radt meg, amit később kiegé­szítettek és vele szemben meg­építették a ma is álló házat. Áz istállót a 60-as évek elején bon­tották el. A házat a legutóbbi időkig lakták, szerencsére nem alakították át. A konyhából ke­rült ki 1930-ban egy rakott tűz­hely, ennyit változott az épület belső tere, egyébként minden részletében a régi. Náddal fe­dett, falait vályogból rakták, csak a tornác oszloppillérei dí­szítették és a konyha belső bol­tozása. A nagymamánk visszaem­lékezése szerint mezőcsáti mes­ter építette. A faanyagot Mára- marosból úsztatták a Tiszán és Tiszakesziben dolgozták fel. Az épület alaprajza évszázados ha­gyományokat tükröz, négysej­tes beosztású: első ház, kony­ha, hátsó szoba, kamra. A tisz­ta szobát csak ünnepi alkal­makra használták. Ügy alakították, gazdagítot­ták a berendezéseket, hogy az egy századfordulós házat tük­rözzön. A tisztaszoba mai be­rendezése csak kis részben ere­deti, a többi bútort már ók sze­rezték hozzá, de vigyáztak a korhűségre. Á konyha most is ugyan olyan, mint a századfor­dulón volt. Lóca, stelázsi sora­koznak a fal mellett, az utób­bin köcsögök, egy konyha ak­kor használt kellékei. A hátsó szobát is sikerült régi valójá­ban megőrizni. E két helyiség volt a család életének színte­re, berendezéseit a célszerűség, az egyszerűség jellemzi, jobbá­ra dísztelen parasztbútorok. A kamrát a 60-as évektől a tsz használta, a benne lévő négyfiókos hombárt kiszedte, ezt már nem tudták az eredeti formájában visszaállítani. An­nak idején a kamrát a takar­mány tárolása mellett éléstár­ként is használták. Jártak már itt Németországból, a múlt nyáron Amerikában élő csáti elszármazottak. Örömmel fo­gadnak bárkit. Juhász László rajzszakos ta­nár, felesége is pedagógus, szin­tén rajzszakos, tősgyökeres Csá­ti, félje ide költözött, mégis lel­kes lokálpatrióta. Két fiuk kö­zül a kisebbik a helyi gimnázi­umba jár, szintén rajzol, a na­gyobbik pedig zongora szakon tanul Miskolcon. Lakásukat itt építették fel közvetlen az öreg ház mellett. A 60-as évek elején a műem­lékfelügyelet védett népi mű­emlékké nyilvánította a mára tájháznak minősülő zsúpfede­les épületet. Ehhez igazodni­uk kellett az új lakás stílusá­val is. Ez öröm a tulajdonosok­nak, de a városnak is az lehet, hiszen így valóban egy szép, múltidéző épületegyüttessel gazdagodott. Hadd áruljuk el, hogy Juhász László szabadide­jében fest, rajzol.- Szeretek verseket, irodal­mi témákat áttenni szoborba, festménybe. Mindenféle anya­got kipróbálok, amennyire a ta­nítás mellett az időm engedi - árulja el a férfi. Juhász László műalkotásai között Fotók: Végh Csaba 1996. Február 13., Kedd Itt-Hon B 5 Mezőkövesdi festő kiállítása Egerben Pető János mezőkövesdi festőművésznek nyílt kiállítása február első napjaiban Egerben. A kiál­lítást megnyitó Karosi Imre újságíró elmondta, hogy kemény kalandra vállalkozik az, aki be akarja mutatni a festőművészt, majd beszélt az alkotó életéről, és művészetéről. Hangsúlyozta, hogy képei nem lélektelen absztrakciók, hanem emberiek. Pető János szereti, és tiszteli az éle­tet, s otthon lehet a világban, hiszen idekötik az ősök, az emberek. A művész az életet tartja nagy titoknak, s nem a halált. A festő párás szemmel köszönte meg a bemutatást, majd annyit mon­dott: „A legszebb szó, hogy itt vagyunk és élünk." Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. H. T. Buckle (1821-1862) angol történet­író aforizmájának első része (zárt betűk: S, É, K, D, T). 11. Nagyobb szabású táncmulat­ság. 12. Isi. 13. Ész. 14. Ruha­darab. 16. Kr.sz. 476 előtti. 18. Szerencsét hozó tárgy. 20. Carl Maria Weber operája. 22. Arab lant. 23. Komárom-Esztergom megyei helység. 25. Félelem, ri­adalom jelzője lehet. 26. Vál­tozást idéz elő. 27. Pont, ango­lul. 29. Singapore Airlines légi­cég jelzése. 30 Argon vegyjele. 32. Próbát tesz. 35. X. Z. 36. Fe­jér megyei település. 38. Uj-Zé- land és Belgium autójelzése. 39. ... Adám színművész. 40. Hébe-hóba. 42. Ágyból kel. 44. Búcsúszó. 45. Iram régiesen. 47. Fűszeres levelű gyomnö­vény. 49. Vándorló életmódot folytató pásztorkodó ember. 51. Délutáni összejövetel. 52. Lan­kadatlanul figyelő. 54. Kocsis­bor. 56. Tudományos tétel. Függőleges: 1. Európa Baj­nokság röv. 2. Erőszakos esz­közökkel feljebbvalói ellen tá­mad. 3. Kedvtelésből tartott kutya. 4. Áttetsző, kocsonyá­sodó anyag. 5. Főút közepe! 6. Zsurló vége! 7. A föld alól eló- kapar. 8. Katonai gyakorlat-faj­ta. 9. Rontás gépelésben. 10. Limlom határai! 15. Bányász­sapka. 17. Orosz folyó. 18. Az aforizma második, befejező része (zárt betűk: T, V, G, Ö, E). 19. Bosszankodó szócska. 21. Fekete-fehér csíkozású fél­drágakő. 24. Kicsit messzebb. 28. Megtölti a kosarat. 31. Van ideje. 33. Kócos a haja. 34. ... Matyi. 37. Neves divattervező). 41. Alaktalan. 43. Recipe röv. 44. Néhányan. 46. Amur szelet! 48. Műkorcsolya ugrásfajta. 50. Könyökkel oldalba lök. 53. Bükk része! 55. Előtag: vissza. 57. Főnévi igenév képzője. CsoSch _Itt-Hon Konyha Főállású tanár vagyok, mellékfoglalko­zásom a háziasszonyi teendők ellátá­sa. Ennek velejárója a főzés. Férjemet, nappali tagozaton második diplomáért tanuló, kollégiumban lakó felnőtt fia­mat, elsős gimnazista, szintén távoli kollégiumban élő kisebb fiamat, rok­kant bátyámat és diétázó saját maga­mat élelmezem. Természetesen vendég is megfordul a háznál. Fő szempontom, hogy egyszerű, ízletes, laktató és hi­ánypótló legyen az étrend. Szögeczki Endréné, aki édesanyja szo­kásait vette át Csirkebecsinált 4 személyre: Hozzávalók: 1 csirkemell vagy kb. fél kg máj-zúza-szív, 8 dkg Ráma vagy’ vaj, kb. 2 evőkanál liszt, 20 dkg vegyes zöld­ség, 1 tejföl, só, bors ízlés szerint, fél ka­rikára vágott citrom, kevés petrezse­lyemzöld. A feldarabolt húsfélét és zöld­séget együtt megpároljuk, majd fel­eresztjük 1,5 liter vízzel, sózzuk, törött borssal ízesítjük és puhára főzzük. A zsiradékból és lisztből világos rántást készítünk, beletesszük az apróra vágott petrezselyemzöldet, hideg lével fel­eresztjük, majd elhabaijuk benne az 1 doboz tejfölt. Ha a hús megpuhult, az alaphoz öntjük a habarást és tovább for­raljuk. Amint feljött, félre tesszük, s a citromkarikákkal ízesítjük. Ha egytál­ételnek szánjuk, vajasgaluskát, vagy zsömlegombócot készíthetünk és a be- habarás előtt szaggatjuk a fövő alaphoz. Füstölt bableves 4 személyre: Hozzávalók: 30-40 dkg tarkabab, füs­tölt kolbászból, vagy bármilyen füs­tölt húsból kb. 20 dkg, 5-6 kanál olaj, 3-4 dkg liszt, 1 közepes fej vöröshagy­ma, 1 gerezd fokhagyma, 0,5 liter tej, kevés pirospaprika. Ä sót a füstölt hús zamata határozza meg. A babot és a húst elóáztatás után pu­hára főzzük. A zsiradékból és lisztből barna rántást készítünk, ebbe reszel­jük a hagymát, törjük a fokhagymát, hintjük a pirospaprikát. A hideg tejjel feleresztjük, s a puhára főtt bableves­hez öntjük. Állandó kavarással felfor­raljuk. Ezután ízesítjük még sóval, ke­vés cukorral, ecettel. A húst vagy kol­bászt egészben is, darabolva is főzhet­jük, szokás szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom