Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

2 B Itt-Hon 1996. Február 13., Kedd _Nekünk Írták Hipnózis Immár másodízben járt Tiszaiíjváros- ban Paposi-Jobb Andor amerikai pro­fesszor aki jelenleg a Miskolci Egye­tem előadó tanára feleségével együtt, ebben a tanítási ciklusban. (Mindket­ten a Pennsylvániai Clarion Egyetem­ről érkeztek a szülőhazába <a professzor magyar, felesége német) azzal a nemes szándékkal, hogy neveljék, ismeretek­ben szélesítsék a magyar fiatalokat. Hipnózis... közismerten hamis értel­mezésű ez a szól Görög fordításban ol­vas a jelentésé. A 18. század végén egy fiatal osztrák orvos, Mesmer Antal vad­kan által megsebesített ember vérzését kívánta elállítani, amikor azt tapasz­talta, hogy puszta jelenléte csillapítot­ta a vérzést. Következésképpen állat- magnetizmusnak nevezte el. Tudós tár­sai nem nézték jó szemmel kutatási eredményeit, sikereit, holott ő valóban, „ráérzett ’ egy bizonyított lélektani mód­szerre, tényékén és nem feltevéseken- munkálkodott. Hosszan beszélt a cigaretta káros, rom­boló hatásáról.- Az államnak jó és nagy üzlet, követ­kezésképp ,,hitelesített”. A cigaretta: környezetfertőző, beívódik a szervezet­be, anyagba - mondta. Aztán visszatér a hipnózisra, mint alaptémára. Onszuggesszió: Szívjad! Szívjad!... Szinte diktálja önmagának a cigaret­ta-aktíva, pedig az évi 36 500 forint ab­lakon kidobott pénz, ha napi egy doboz az alapmennyiség. Helerohipnozis: más altat, masok altat való hipnotizálás. Az altatas: hipnózis monoideizmus, vagyis egy gondolatra összpontosítani a figyei­met, önellenőrzéssel óvni a szervezetet, ez volt a cél, de nem nyert „polgárjo­got”. Pedig ez lett volna „életképes” az emberiség megsegítésére -jelentette ki. Binderné Palocsay Erzsébet Tiszaújváros A professzor leányával és a szerzővel Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Faragó Lajos A borsodi melléklet címe: 3527 Miskolc, Bajzsy-Zsilinszky ut 15. Telefon/fax. 46/341-611/241 mellék Másodszor mérettek meg a borok ga&a'iiiiTr»«aaa—niijwri-^Ba titwii Mezőcsát (ÉM - BM) - Hu­szonnyolc borosgazda har­mincnégyfajta borának részvételével rendezték meg immár a második bor­versenyt Mezőcsáton. A február 3-án a városi élelme­zési központban megrendezett borversenyre 28 gazda 34 faj­ta borával nevezett. A résztve­vőket Kiss László, a városi mű­velődési központ igazgatója kö­szöntötte. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly első alkalommal megrendezett borverseny is elérte célját, hiszen a zsűri vé­leményéből, tanácsaiból nagyon sokat tanultak a szőlősgazdák. A borokat Farkas Attila ker­tészmérnök zsűrielnök, vala­mint Deák Imre kertészmér­nök, Hajdú Imre, az Új-Észak főszerkesztője és Zsíros Mihály zsűritagok kóstolgatták és mi­nősítették. A zsűri tagjai összességében azt állapították meg, hogy az idei csáti borok jobb minőségűek, mint a tava­lyiak voltak. A javulás folyta­tása érdekében felkínálták: a decemberi első borlefejtéskor szívesen eljönnek további taná­csokkal segíteni a borosgazdá­Munkában a zsűri kát. Mert - ahogy elhangzott - nem tanácsos például az ot- helló-fajtákat. mással összeke­verni, vigyázni kell a kénezés- sel és a kezelésnek is megvan­nak a figyelmen kívül nem hagyható szakmai fogásai. A borversenyen részt vett Szlová­kiából Alekszandra Kása szőlő- és bortermelő, borszakértő is, aki harminc év alatt szerzett tapasztalatait osztotta meg a versenyzőkkel. Eredmények: Vörös bor kate­góriában arany érmet nyert Vá­Fotók: Bulik Mihály radi Sándor, ezüstöt Balogh Bertalan és Gyuricskó András, bronzot Vincze Gyula és Kovács Sándor. A fehér borok versenyé­ben aranyéremmel díjazták Ar- nóth János, Balogh Bertalan, Tar Ferenc és Horváth Sándor borát. Ezüstérmet Csécsi Dáni­el, Kovács Sándor, Csécsi Ben­jámin és Dánfi Dániel kapott. Bronz éremmel Lóri néz András, Zsóri József, Rőthy Sándor, Dánfi Dániel, Szeghő Dániel, Mészáros János és Horváth Sándor borát jutalmazták. Ahol kultúrabarát a képviselő-testület Nyékládháza (ÉM - FL) - Az önkormányzatok a takarékos gazdálkodás kényszerében leg­először általában a művelődé­si intézményekhez nyűinak. Összevonják, esetleg be is zár­ják ezeket. Nyékládházán hál’Istennek nem ez a helyzet, mert a testület kultúrabarát - jelentette ki Perge Józsefné, a művelődési ház igazgatója. Természetesen, mint más­hol, Nyékládházán is szoro­sabbra kell húzni a nadrágszí­jat, de intézmények összevo­nását nem tervezik. A könyv­tárban és a művelődési otthon­ban mindössze ketten dolgoz­nak - szabadidőjüket sem saj­nálva -, de az önkormányzat anyagi segítségével nagyon eredményesek. Rendezvényei­ket nemcsak helyből, hanem még Mályiból, Ernődről és He- jőkeresztúrból is látogatják. Ök üzemeltetik a mozit, részt vesz­nek a helyi kábeltelevízió mű­sorának szerkesztésében és az önkormányzat információs ha­vilapja, a Nyékládházi Króni­ka szerkesztésében is. Alapfunkciójuk az utóbbi években annyiban változott, hogy csökkent az úgynevezett nagyrendezvények száma, he­lyette inkább szolgáltatást nyújtanak. Szorosabbá vált a kapcsolatuk az óvodával, az ál­talános iskolával, az egyházak­kal és a különböző egyesületek­kel. Úgy is mondhatnánk, hogy szinte organizátoraivá váltak a helyi közéletnek. A csaknem 19 ezer kötetes könyvtárban az is­kolások a klasszikusok mellett megtalálják a legfontosabb ké­zikönyveket is. Rendszeresen tartanak tanfolyamokat, most éppen a számítógéppel ismer­kedők részére. Náluk tartja fo­gadóóráit a gazdajegyző, helyi­ségeikben találkoznak a hegy­község tagjai és a különböző amatőr együttesek is. Jól mű­ködik a népitánc csoportjuk, az 1972-ben alakult nyugdíjas klubjukból pedig ..kinőtt” az Őszirózsa Népdalkor, amely­nek tagjai az Országos Arany János Irodalmi Vetélkedőn III. helyezést értek el. Úgy vélik, nemcsak a könyv­tárnak és a művelődési otthon­nak van szüksége az önkor­mányzat anyagi és erkölcsi tá­mogatására. A képviselő-testü- let tagjai is tudják, hogy erre a célra költeni nem áldozat. A kultúra Nyékládházán is jó be­fektetés. Színpadon az Őszirózsa népdalkor Fotó: ÉM-repro 1996. Február 13., Kedd Itt-Hon Új szakosztályi elnök Csáton Mezőcsát (ÉM - T.M.) - A vá­ros sportegyesületének ve­zetősége és a labdarúgó­szakosztály január 16-i ülé­sén Tirpák Ferenc helyi vál­lalkozót választotta meg a szakosztály új elnökévé. Ez alkalommal új vezetőséget is választottak a szakosztály élére. Tagjai: Erős Lajos vál­lalkozó, Tarsoly Ervin álta­lános iskolai igazgató, Ha­lász Károly a cipő üzem igazgatója, Hajdú István az ipartestület titkára, Csillag András géplakatos és Bor Gyula villanyszerelő. A választások után Kapitány Béla az első csapat, valamint Kápolnai László az ifi csapat edzője szólt a focisták tavaszi szakmai feladatairól. Ezt pon­tosan, lelkiismeretesen kell tel­jesíteniük, ha a bajnokságot meg akarják nyerni, márpedig ezt szeretnék. Kérték az egye­sület és a szakosztály vezeté­sét, hogy munkájukhoz bizto­sítsák a feltételeket. Az új elnök tervei azt céloz­zák, hogy a csapatok Csat sportszerető közönsége megelé­gedésére szerepeljenek, öregbít­sék a város jó hírnevét a sport­ban, és elérjék szép célkitűzé­süket: bekerüljenek a megyei Tirpák Ferenc a mezőcsáti lab­darúgó-szakosztály új elnöke első osztályba, s tartósan ott is maradjanak. Ezt szolgálja az utánpótlás folyamatos nevelé­se is. Mindezek érdekében a legfontosabb tennivalónak tart­ja az anyagi eszközök megte­remtését, hogy a szakosztály megfelelő háttér birtokában dolgozhasson. A kapott támo­gatást tisztességes úton, kizá­rólag a szakosztály érdekében közös döntés alapján kívánják felhasználni. Tirpák Ferenc kisdiák kora óta aktívan sportolt. Tiszakarádon született 1956-ban. Nagyhomo­kon, majd Karádon járt isko­lába. Már alsó tagozatosként részt vett különböző iskolai ver­senyeken, felsősként pedig több sportágban jeleskedett, ért el dobogós helyezéseket a járási versenyeken, dicsőséget szerez­ve iskolájának. Nyolcadik osz­tályos volt, amikor leigazolták az ottani labdarúgó csapathoz. Tiszakarádról 1972-ben Mis- kolc-Perecesre került vájárta­nulónak, itt tagja lett a Miskol­ci bányásznak. Előbb az NB III-as csapat ifijei között ját­szott. Perecesen 74-ben megszűnt a „Bányász”, így átmenetileg szögre akasztotta a labdarúgó cipőt. 1975-ben nősült. Négy gyermekük közül Tímea sütő­ipari szakmunkás — az apa ugyanis a sütőiparban vállalko­zó -, Henriette most végez az egészségügyi szakközépben, Gabriella gimnazista, Tamás pedig általános iskolás. Tirpá­kék ’82-ben költöztek Csátra, itt ismét aktívan focizott, to­vább hódolhatott régi szenve­délyének Tirpák Ferenc. Ke­mény munka után állami hi­tel igénybevételével 1994-ben olasz sütőüzemet létesített Me­zőcsáton. Vállalkozóként is mindig szakít időt a sportra, mostantól szakosztályelnök­ként segíti a labdarúgást. Legfontosabb a tanulók egészsége SBSÍSBKSiSSKSffiSSM-----------------------------------------­Ernőd (ÉM - FL) - A II. Rá­kóczi Ferenc Általános Is­kolában és Speciális Szakis­kolában fontosnak ítélik a versenysportot. Méltán büszkék a tanulók szép sporteredményeire, de leg­fontosabbnak valamennyi gyermek egészséges élet­módra nevelését tartják. Mint Kasza István igazgatótól megtudtuk: legnépszerűbb sport az iskolában a röplabda, amelyben tizenöt éve a megyei élvonalban szerepelnek az isko­la tanulói. Minden évben első vagy második helyezést értek el és elsőként ők képviselték Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is a területi döntőkön. Kosár- labdásaik most vannak fellen­dülőben, kézilabdásaik és egy­re szebb szép eredményekkel dicsekedhetnek. A legegyenle­tesebb teljesítményt az atléták nyújtják, rövid és bosszú távon j.egyaránt. A közelmúltban az 1500 méteres tájfutásban az egyik tanulójuk országos első A kosárlabdacsapat, amely fellendülőben van helyezést ért el, minek követ­keztében az MVSC hamarosan le is igazolta. Jelenleg nyolc tö­megsport órát tartanak heten­ként és a NAT bevezetése kap­csán is a minden gyermekre ki­terjedő testnevelés fontosságát hangsúlyozzák. Az iskolának két tornater­me van és két szabadtéri kézi- labdapályája (az egyik bitu­mennel, a másik salakkal borí­tott). A három testnevelő ta­nárt az alsósok is segítik, akik közül a képzőben többen test­nevelés speciális kollégiumot végeztek. Most minden álmuk az, hogy-a jelenleg rendelkezés­re álló feltételeik bővítéséhez még eg}’ kondicionáló termet is létesítsenek. Az önkormányzat­tól az iskola a szűkös körülmé­nyek ellenére is megkap min­den lehetséges támogatást. Re­mélhetőleg a kondicionáló te­rem is megvalósul. B 7 Aranymondások Iskoláink életében előfordulnak mulat­ságos tanulói tévedések, tanári szófű­zések - aranyköpések -, avagy a gyer­mekszáj derültséget keltő szólásai. Él­nek ideig-óráig, majd kiesnek az emlé­kezetből. Mégis megőrződött néhány, s talán nem érdektelen, ha egyik-másik felderíti a napi gondokat. Építették Budapesten az Astoria alul­járót. A villamosok vágányait az útvo­nalak közepére helyezték. A kereszte­ződés lezárva, eltorlaszolva. Előtte ti­lalmi tábla nagy betűs felirattal: „Az utesten járni és rákalytani tilos!” A hi­bák pirossal kétszer aláhúzva. Alatta megjegyzés: „Javitota Lőrince Lajos.” Jókai Aranyember című regénye szín­padi változatának előadására készül­nek a gimnázium színjátszói. Az olva­sópróbán felmerül egy fogas kérdés. A Senki szigetére hajósok érkeznek és Noémi édesanyja így töpreng:- Mit készítsek? Csak egy kis malac­hús van itthon. Malachús? Malachusz? Mi lehet az? Elő a szótárakkal, lexikonokkal. Sem­mi. Rejtély. A hétvégi eltávozás után hétfőn jelent­kezik az egyik szereplő a rendező ta­nárnál.- Tanár úr! Már tudom a megfejtést. Édesanyám megmondta.- ? ? ?- Malac hús! Hajdani gimnáziumi szokás volt a tanév végén az összefoglaló vizsga az egyes tantárgyakból. Ezen rendszerint egy szaktanár elnökölt. A francia nyelv becsvágyó tanára ve­zetésével diákjai kitűnően szerepelnek. A vizsga végén a szaktanár várja az el­nök elismerését, Az kajánul nyilatko­zik:- Százhuszonhétszer mondtad: Aloi s! Alors? (Nos! Nos?) Kölcsönkenyér visszajár. A helyzet másnap fordított. Az előbbi elnök a vizsgáztató rajz, művészettörténetből, s a francia szakos az elnök. A tanulók itt is szépen tudnak. Kérdő pillantás a vizsga végén. A fe­lelet:- Ötvenszer mondtad: Ügyi? Ügyi? Az­tán már nem számoltam. Bérmálásra érkezik a püspök a kis fa­luba. A templom előtt a plébános és az elöljáróság fogadja. Közöttük egy ra­gyogó szemű kisfiú is. Az üdvözlet után a püspök odalép a gyerekhez:- Tudsz-e már imádkozni, kisfiam? A gyerek csak néz, bámulja a főpap mellén a ragyogó keresztet és a bíbor­lila cingulust, majd visszakérdez:- Kend a püspök? A nagymama idegesen szól rá kis uno­kájára:- Te csak kopácsolsz mindörökké!- Ámen! - vágja rá az unoka. Benkóezy György Gyémántdiplomás pedagógus Mezőkövesd

Next

/
Oldalképek
Tartalom