Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

LH. évfolyam, 15. szám 1996. január 18., csütörtök Több lelki segélyt is adnának A Miskolcon évek óta műkö­dő lelkisegély-szolgálatot az Esély alapítvány látja el. Nyolcórás szolgálatukat bő­víteni szeretnék. (4. oldal) Inkább bordélyba járnának Egy közvélemény-kutatás V adatai szerint a magyarok többségének nem volna elle- ; nére a nyilvánosházak újbó­likinyitása. (5. oldal) a megvalósítást A szervezés utolsó fázisához érkezett a borsodi régió vál­ságkezelésének egyik jelen­tős eszköze, a Miskolci Ipari Park. (9. oldal) _ B ORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Százmilliók kellenének a gátakra A megyében mintegy 600 kilométer elsőrendű védvonal állhatja az esetleges ár útját, ebből alapvetően 261 ki­lométerrel a Tisza, illetve a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Tárná veszi ki a részét. Ennek a hossznak a felén, kö­rülbelül 300 kilométeren minél előbbi erősítésekre lenne szükség. A vízügyi szervek igénye a legsürgősebb fel­adatokra: legalább 1,7 milliárd forint; ezzel szemben a megyei árvízvédelem éves költségvetése alig százmilliós nagyságrendű. Ebben a térségben az első számú veszélyövezet a Tisza vonala, főleg a Bodrogköz, másrészt a Sa­jó partja, ahol még csak folyamatos védvonal sincs kiépítve. Konkrétan a legkritikusabb pont Zemplénagárdnál található, itt legutóbb is erős szivárgást tapasztaltak a szakemberek. A tervnek vagy az árnak szab gátat a kor­mány? További információk a 4. oldalon. Fotó: Antal László „Mind épségben térjenek haza!” Az államfő csapatzászlót adományozott a magyar egységnek Az amerikaiaknak nem kell Sármellék Taszár (MTI) - Az amerikai béke­fenntartók nem tartanak igényt a sármelléki repülőtérre semmilyen formában - értesült az MTI megbíz­ható katonai forrásból Taszáron. A korábbi, kormánykörökből szárma­zó információ szerint az amerikai IROR-erőknek szükségük lenne a sármelléki repülőtérre, s ennek bér­bevételéről már tárgyalnak is a Honvédelmi Minisztériummal és a kezeléssel megbízott Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel. Az amerikaiak valóban megtekintet­ték a repülőteret, de a legfrissebb hír szerint mindössze ennyi történt és nem több. Földvár 15 millióért pereli az ÁPV Rt.-t Balatonföldvár (MTI) - Miután hiába kérte Suchman Tamás priva­tizációs miniszter és a megye or­szággyűlési képviselőinek segítsé­gét, Horn Gyula kormányfőhöz for­dul jogorvoslatért Berkes László Balatonföldvár polgármestere, aki felháborítónak és jogsértőnek tart­ja, hogy az Állami Privatizácós és Vagyonkezelő Rt. kilenc hónappal a Fővárosi Bíróság jogerős döntése után sem hajlandó átadni a város­nak azt a 15 millió forint névértékű Matáv-részvényt, amivel tartozik. A fejlesztési tervekben számolt ezzel a pénzzel a város - mondta el a pol­gármester szerdán olyannyira, hogy erre alapozva hasznosításra megvették Földvár egykori patinás kaszinóját 37 millió forintért. Az ár egy részét a részvények fedezték volna, ám a feltételezésük szerint a városnak járó részt az ÁPV Rt. a Matáv privatizációjakor eladta. Népi kezdeményezés a közlekedésért Budapest ÍMTI) - Legalább 150 ezer aláírást kíván összegyűjteni a budapesti tömegközlekedés javítá­sa érdekében a Levegő Munkacso­port. Népi kezdeményezésükkel azt kívánják elérni, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozzon néhány, a tö­megközlekedést javító kérdésben, így például abban, hogy' csak akkor változtathatóak a tömegközlekedés feltételei, ha ezzel bizonyíthatóan javul a szolgáltatás színvonala. Igénylik, hogy a változások előké­szítésébe bevonják a civil szerveze­teket. A többféle változat nyilvános vitája után hozzon csak döntést a Fővárosi Közgyűlés. A védett busz­sávok, villamospályák alkalmazá­sa, illetve a közlekedési lámpák át­programozása szintén a tömegköz­lekedés feltételeit javítaná. Emlékezetes percek: átadták az Aase-díjat Budapest (MTI) - Szatmári Liza, a Vígszínház művésznője, Ballai Ist­ván, a Győri Nemzeti Színház szí­nésze, Borhy Gergely, a Zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színház tagja, valamint Kádár Flóra színésznő ér­demelte ki a kuratórium döntése alapján idén az Aase-dijat. A Gobbi Hilda által alapított, az „em­lékezetes percek, pillanatok fősze­replői” számára létrehozott elisme­rést immár hetedik alkalommal ítélték oda. A díjat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Inkei Péter, a tárca művelődésért felelős helyettes államtitkára, a kuratóri­um elnöke szerdán nyújtotta át a négy művésznek. Ercsi (MTI) - Nem csak érde­künk, erkölcsi kötelességünk is, hogy lehetőségeinkhez mérten részt vállaljunk a béketeremtés és -fenntartás feladataiból, hi­szen nem volt közömbös szá­munkra, hogy határaink men­tén, térségünk biztonságát ve­szélyeztető, a magyar lakosság­nak is szenvedést okozó, értel­metlen, véres és olykor megdöb­bentően kegyetlen testvérhábo­rú dúlt. Többek között erre hív­ta fel a figyelmet Göncz Árpád köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka. Göncz Árpád szerdán Ercsiben csa­patzászlót adományozott a délszláv válság békés rendezésében való részvételre, az IFOR-kötelékében végzett békefenntartó feladatokra készülő magyar műszaki kontin­gensnek, majd közös ebéden búcsú­zott el az Okucaniban levő tábor­helyre induló katonák előkészítő csapatától. Az aggódó közvélemény és a hoz­zátartozók megnyugtatására az ál­lamfő hangsúlyozta: a magyar mű­szaki alakulat nem harci feladatot hajt végre, de küldetésének ideje alatt nem lesz védtelen, az IFOR- erőkkel folytatott tárgyalások ered­ményeként ugyanis szavatolva van a hadművelet biztosítása. A katonák - mondta az államfő - felkészültek a bonyolult körülmé­nyek között, ismeretlen környezet­ben végzendő teendőikre. Fontos, hogy szigorúan betartsák a felké­szülés során elsajátított előíráso­kat, követelményeket, mert külde­tésük a biztonsági óvintézkedés el­lenére nem veszélytelen. „Mi azt szeretnénk - hívta fel a katonák fi­gyelmét hogy tevékenységük be­fejeztével mindannyian épségben és egészségben téljenek haza. Ehhez szükség lesz a közösség erejére, hi­szen a váratlan helyzetekben első­sorban egymás segítségére számít­hatnak”. Az államfő szólt arról, hogy első ízben kapott csapatzászlót olyan magyar katonai szervezet, amely NATO alárendeltségben, hazánk határain kívül, nagy nemzetközi je­lentőségű békefenntartói feladatok­ban vesz részt. „Ha sokasodnak a problémák - mondta Göncz Árpád -, fogy az erő, a hit, a kitartás, gon­doljanak arra, hogy a csapatzászlót, amely határainkon kívül a hazát, a becsületet, a hűséget és az egymás iránti felelősséget is szimbolizálja, azért adtuk a kezükbe, hogy dicső­séget, elismerést szerezzenek neki”. Az államfő felhívta a katonák fi­gyelmét, ne feledjék, hogy Horvát­országban és Bosznia-Hercegoviná­ban is Magyarországot képviselik, tegyenek meg mindent azért, hogy a helyi lakosság a magyar katonák­ban a segítőkész, jó szomszédot lássa. Göncz Ái-pád beszéde után Márfi Gyula egri segédpüspök, Takaró Károly dandártábornok, református püspök, valamint Szalai Tamás ez­redes, püspöki helytartó, az evangé­likus egyház képviseletében szen­telte fel a csapatzászlót. Ezt követő­en Keleti György honvédelmi mi­niszter szólt a katonákhoz. Göncz Árpád kora délután a vas- űtállomáson megszemlélte azt a már menetkész szerelvényt, amely 17 óra után indult útnak az előké­szítő csapat járműveivel, eszközei­vel. A katonák egy kisebb csoportja egyébként gépkocsikkal már ked­den elhagyta az ercsi felkészítő he­lyet, őket követte 68 társuk. A kon­tingens teljes állománya a hónap végéig érkezik meg az Okucaniban levő táborhelyre. A csapatzászló átadási ünnepségen Ronkovics József ezredes, a magyar műszaki kontingens parancsnoka arról szólt, hogy elégedett a Horvátor­szágba induló katonák felkészülésével. Fotó: Nagy Gábor (ISB) „KOMMENTÁR Javítás Csörnök Mariann Már kedden útra keltek azok, akiknek jár­műve túl nagy volt ahhoz, hogy vonaton szállítsák. így ők nem vehettek részt a teg­napi ünnepélyes búcsúztatáson; nem vol­tak jelen, amikor Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke csapatzászlót adomá­nyozott a horvát-bosnyák határon fekvő Okucaniba induló magyar műszaki alaku­latnak. Abban az időben ők már a határ közelében jártak. Igaz, a hírek szerint ott történt is egy kis malőr: műszaki hiba mi­att az egyik jármű hosszas javításra szo­rult, így csúsztak egy kicsit az eltervezett határátlépéshez képest. Lehetne persze mondani, hogy ha alig in­dultak el az itthoni jó utakon, és máris le­robbantak, mi lesz akkor velük abban a sártengerben, ami a Horvátország és Bosz­nia területéről érkező képeken igencsak szembetűnői Meg lehetne élcelődni azon is, hogy veszteglő járművel nemcsak dél, de nyugat felé sem lehet haladni - mit aka­runk mi ilyen felszereléssel a NATO-tól? De ennek nem sok értelme lenne. Az agyoncsépelt Murphy-mondás az elrom­lásvalószínűségéről és bekövetkezési gya­koriságáról ismét fényes bizonyítást nyert, ennyi az egész. És mivel nem vagyunk ba­bonásak, rossz ómenként sem foghatjuk fel az esetet. A lényeg úgyis az. hogy to­vábbmentek. Tegnap este követte őket a többi kilencven, majd mintegy tíz nap múlva a „szálláscsinálók" nyomába ered­nek a többiek, február elején pedig meg­kezdi munkáját a 400 fős magyar műsza­ki alakulat, az első katonák, akik NATO- fennhatóság alatt tevékenykednek. Létszámuk elenyésző az IFOR erejéhez mérten, munkájuk is csak egyetlen apró mozzanata normalizálás, az újjáépítés ha­talmas munkájában - jelenlétük mégis na­gyon fontos. És elsősorban nem azért, hogy tovább javítsuk az országról kialakult ké­pet, javítsuk NATO-felvételi esélyeinket. Hanem azért, mert a szomszédunkról van szó. És mert valóban erkölcsi kötelessé­günk kivenni a részünket egy olyan fel­adatból, amire az ENSZ kért fel először bennünket-azok után, hogy szavakkal az ENSZ minden fórumán mindig is a békét forszírozták a hivatalos magyar vélemény tolmácsolói. A katonák (sajnos nem veszélyeién) kül­detésük során hidat fognak építeni. Nem­csak a közlekedést javítva, de a kapcsola­tot megteremtve két, háború dúlta ország között. A híd persze mindig is jelkép volt. De ha most nem is gondolunk átvitt jelen­téseire - akkor is történelmi jelentőségű a feladat, amit elvégeznek. M3-as díj: csak elkerülő szakasszal Hatvan (MTI) - Az M3-as autópálya menti te­lepülések csak abban az esetben tartják elfo­gadhatónak az útdíj bevezetését, ha az intéz­kedéssel összhangban megépülnek az érintett lakott területeket elkerülő utak. Erről Szinyei András Hatvan polgármestere nyilatkozott szerdán, Lotz Károly közlekedési miniszter azon sajtónyilatkozatára reagálva, miszerint- 1995-ös áron számítva - csupán kilométeren­kénti 4 forintot, azaz mintegy 220 forintot kér­nének az 57 kilométer hosszú Buda- pest-Gyöngyös szakasz használatáért. Azt is csak 1997-től. A polgármester egyebek mellett hangsú­lyozta, a díjmérték változása is mutatja, se ha­tásvizsgálat, se önkormányzati egyeztetés nem előzte meg a tervezést. Hiszen, néhány héttel ezelőtt még 600 forintos díjról beszéltek a szakasz egészét illetően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom