Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 15. szám
LH. évfolyam, 15. szám 1996. január 18., csütörtök Több lelki segélyt is adnának A Miskolcon évek óta működő lelkisegély-szolgálatot az Esély alapítvány látja el. Nyolcórás szolgálatukat bővíteni szeretnék. (4. oldal) Inkább bordélyba járnának Egy közvélemény-kutatás V adatai szerint a magyarok többségének nem volna elle- ; nére a nyilvánosházak újbólikinyitása. (5. oldal) a megvalósítást A szervezés utolsó fázisához érkezett a borsodi régió válságkezelésének egyik jelentős eszköze, a Miskolci Ipari Park. (9. oldal) _ B ORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Százmilliók kellenének a gátakra A megyében mintegy 600 kilométer elsőrendű védvonal állhatja az esetleges ár útját, ebből alapvetően 261 kilométerrel a Tisza, illetve a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Tárná veszi ki a részét. Ennek a hossznak a felén, körülbelül 300 kilométeren minél előbbi erősítésekre lenne szükség. A vízügyi szervek igénye a legsürgősebb feladatokra: legalább 1,7 milliárd forint; ezzel szemben a megyei árvízvédelem éves költségvetése alig százmilliós nagyságrendű. Ebben a térségben az első számú veszélyövezet a Tisza vonala, főleg a Bodrogköz, másrészt a Sajó partja, ahol még csak folyamatos védvonal sincs kiépítve. Konkrétan a legkritikusabb pont Zemplénagárdnál található, itt legutóbb is erős szivárgást tapasztaltak a szakemberek. A tervnek vagy az árnak szab gátat a kormány? További információk a 4. oldalon. Fotó: Antal László „Mind épségben térjenek haza!” Az államfő csapatzászlót adományozott a magyar egységnek Az amerikaiaknak nem kell Sármellék Taszár (MTI) - Az amerikai békefenntartók nem tartanak igényt a sármelléki repülőtérre semmilyen formában - értesült az MTI megbízható katonai forrásból Taszáron. A korábbi, kormánykörökből származó információ szerint az amerikai IROR-erőknek szükségük lenne a sármelléki repülőtérre, s ennek bérbevételéről már tárgyalnak is a Honvédelmi Minisztériummal és a kezeléssel megbízott Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel. Az amerikaiak valóban megtekintették a repülőteret, de a legfrissebb hír szerint mindössze ennyi történt és nem több. Földvár 15 millióért pereli az ÁPV Rt.-t Balatonföldvár (MTI) - Miután hiába kérte Suchman Tamás privatizációs miniszter és a megye országgyűlési képviselőinek segítségét, Horn Gyula kormányfőhöz fordul jogorvoslatért Berkes László Balatonföldvár polgármestere, aki felháborítónak és jogsértőnek tartja, hogy az Állami Privatizácós és Vagyonkezelő Rt. kilenc hónappal a Fővárosi Bíróság jogerős döntése után sem hajlandó átadni a városnak azt a 15 millió forint névértékű Matáv-részvényt, amivel tartozik. A fejlesztési tervekben számolt ezzel a pénzzel a város - mondta el a polgármester szerdán olyannyira, hogy erre alapozva hasznosításra megvették Földvár egykori patinás kaszinóját 37 millió forintért. Az ár egy részét a részvények fedezték volna, ám a feltételezésük szerint a városnak járó részt az ÁPV Rt. a Matáv privatizációjakor eladta. Népi kezdeményezés a közlekedésért Budapest ÍMTI) - Legalább 150 ezer aláírást kíván összegyűjteni a budapesti tömegközlekedés javítása érdekében a Levegő Munkacsoport. Népi kezdeményezésükkel azt kívánják elérni, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozzon néhány, a tömegközlekedést javító kérdésben, így például abban, hogy' csak akkor változtathatóak a tömegközlekedés feltételei, ha ezzel bizonyíthatóan javul a szolgáltatás színvonala. Igénylik, hogy a változások előkészítésébe bevonják a civil szervezeteket. A többféle változat nyilvános vitája után hozzon csak döntést a Fővárosi Közgyűlés. A védett buszsávok, villamospályák alkalmazása, illetve a közlekedési lámpák átprogramozása szintén a tömegközlekedés feltételeit javítaná. Emlékezetes percek: átadták az Aase-díjat Budapest (MTI) - Szatmári Liza, a Vígszínház művésznője, Ballai István, a Győri Nemzeti Színház színésze, Borhy Gergely, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja, valamint Kádár Flóra színésznő érdemelte ki a kuratórium döntése alapján idén az Aase-dijat. A Gobbi Hilda által alapított, az „emlékezetes percek, pillanatok főszereplői” számára létrehozott elismerést immár hetedik alkalommal ítélték oda. A díjat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Inkei Péter, a tárca művelődésért felelős helyettes államtitkára, a kuratórium elnöke szerdán nyújtotta át a négy művésznek. Ercsi (MTI) - Nem csak érdekünk, erkölcsi kötelességünk is, hogy lehetőségeinkhez mérten részt vállaljunk a béketeremtés és -fenntartás feladataiból, hiszen nem volt közömbös számunkra, hogy határaink mentén, térségünk biztonságát veszélyeztető, a magyar lakosságnak is szenvedést okozó, értelmetlen, véres és olykor megdöbbentően kegyetlen testvérháború dúlt. Többek között erre hívta fel a figyelmet Göncz Árpád köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka. Göncz Árpád szerdán Ercsiben csapatzászlót adományozott a délszláv válság békés rendezésében való részvételre, az IFOR-kötelékében végzett békefenntartó feladatokra készülő magyar műszaki kontingensnek, majd közös ebéden búcsúzott el az Okucaniban levő táborhelyre induló katonák előkészítő csapatától. Az aggódó közvélemény és a hozzátartozók megnyugtatására az államfő hangsúlyozta: a magyar műszaki alakulat nem harci feladatot hajt végre, de küldetésének ideje alatt nem lesz védtelen, az IFOR- erőkkel folytatott tárgyalások eredményeként ugyanis szavatolva van a hadművelet biztosítása. A katonák - mondta az államfő - felkészültek a bonyolult körülmények között, ismeretlen környezetben végzendő teendőikre. Fontos, hogy szigorúan betartsák a felkészülés során elsajátított előírásokat, követelményeket, mert küldetésük a biztonsági óvintézkedés ellenére nem veszélytelen. „Mi azt szeretnénk - hívta fel a katonák figyelmét hogy tevékenységük befejeztével mindannyian épségben és egészségben téljenek haza. Ehhez szükség lesz a közösség erejére, hiszen a váratlan helyzetekben elsősorban egymás segítségére számíthatnak”. Az államfő szólt arról, hogy első ízben kapott csapatzászlót olyan magyar katonai szervezet, amely NATO alárendeltségben, hazánk határain kívül, nagy nemzetközi jelentőségű békefenntartói feladatokban vesz részt. „Ha sokasodnak a problémák - mondta Göncz Árpád -, fogy az erő, a hit, a kitartás, gondoljanak arra, hogy a csapatzászlót, amely határainkon kívül a hazát, a becsületet, a hűséget és az egymás iránti felelősséget is szimbolizálja, azért adtuk a kezükbe, hogy dicsőséget, elismerést szerezzenek neki”. Az államfő felhívta a katonák figyelmét, ne feledjék, hogy Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is Magyarországot képviselik, tegyenek meg mindent azért, hogy a helyi lakosság a magyar katonákban a segítőkész, jó szomszédot lássa. Göncz Ái-pád beszéde után Márfi Gyula egri segédpüspök, Takaró Károly dandártábornok, református püspök, valamint Szalai Tamás ezredes, püspöki helytartó, az evangélikus egyház képviseletében szentelte fel a csapatzászlót. Ezt követően Keleti György honvédelmi miniszter szólt a katonákhoz. Göncz Árpád kora délután a vas- űtállomáson megszemlélte azt a már menetkész szerelvényt, amely 17 óra után indult útnak az előkészítő csapat járműveivel, eszközeivel. A katonák egy kisebb csoportja egyébként gépkocsikkal már kedden elhagyta az ercsi felkészítő helyet, őket követte 68 társuk. A kontingens teljes állománya a hónap végéig érkezik meg az Okucaniban levő táborhelyre. A csapatzászló átadási ünnepségen Ronkovics József ezredes, a magyar műszaki kontingens parancsnoka arról szólt, hogy elégedett a Horvátországba induló katonák felkészülésével. Fotó: Nagy Gábor (ISB) „KOMMENTÁR Javítás Csörnök Mariann Már kedden útra keltek azok, akiknek járműve túl nagy volt ahhoz, hogy vonaton szállítsák. így ők nem vehettek részt a tegnapi ünnepélyes búcsúztatáson; nem voltak jelen, amikor Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke csapatzászlót adományozott a horvát-bosnyák határon fekvő Okucaniba induló magyar műszaki alakulatnak. Abban az időben ők már a határ közelében jártak. Igaz, a hírek szerint ott történt is egy kis malőr: műszaki hiba miatt az egyik jármű hosszas javításra szorult, így csúsztak egy kicsit az eltervezett határátlépéshez képest. Lehetne persze mondani, hogy ha alig indultak el az itthoni jó utakon, és máris lerobbantak, mi lesz akkor velük abban a sártengerben, ami a Horvátország és Bosznia területéről érkező képeken igencsak szembetűnői Meg lehetne élcelődni azon is, hogy veszteglő járművel nemcsak dél, de nyugat felé sem lehet haladni - mit akarunk mi ilyen felszereléssel a NATO-tól? De ennek nem sok értelme lenne. Az agyoncsépelt Murphy-mondás az elromlásvalószínűségéről és bekövetkezési gyakoriságáról ismét fényes bizonyítást nyert, ennyi az egész. És mivel nem vagyunk babonásak, rossz ómenként sem foghatjuk fel az esetet. A lényeg úgyis az. hogy továbbmentek. Tegnap este követte őket a többi kilencven, majd mintegy tíz nap múlva a „szálláscsinálók" nyomába erednek a többiek, február elején pedig megkezdi munkáját a 400 fős magyar műszaki alakulat, az első katonák, akik NATO- fennhatóság alatt tevékenykednek. Létszámuk elenyésző az IFOR erejéhez mérten, munkájuk is csak egyetlen apró mozzanata normalizálás, az újjáépítés hatalmas munkájában - jelenlétük mégis nagyon fontos. És elsősorban nem azért, hogy tovább javítsuk az országról kialakult képet, javítsuk NATO-felvételi esélyeinket. Hanem azért, mert a szomszédunkról van szó. És mert valóban erkölcsi kötelességünk kivenni a részünket egy olyan feladatból, amire az ENSZ kért fel először bennünket-azok után, hogy szavakkal az ENSZ minden fórumán mindig is a békét forszírozták a hivatalos magyar vélemény tolmácsolói. A katonák (sajnos nem veszélyeién) küldetésük során hidat fognak építeni. Nemcsak a közlekedést javítva, de a kapcsolatot megteremtve két, háború dúlta ország között. A híd persze mindig is jelkép volt. De ha most nem is gondolunk átvitt jelentéseire - akkor is történelmi jelentőségű a feladat, amit elvégeznek. M3-as díj: csak elkerülő szakasszal Hatvan (MTI) - Az M3-as autópálya menti települések csak abban az esetben tartják elfogadhatónak az útdíj bevezetését, ha az intézkedéssel összhangban megépülnek az érintett lakott területeket elkerülő utak. Erről Szinyei András Hatvan polgármestere nyilatkozott szerdán, Lotz Károly közlekedési miniszter azon sajtónyilatkozatára reagálva, miszerint- 1995-ös áron számítva - csupán kilométerenkénti 4 forintot, azaz mintegy 220 forintot kérnének az 57 kilométer hosszú Buda- pest-Gyöngyös szakasz használatáért. Azt is csak 1997-től. A polgármester egyebek mellett hangsúlyozta, a díjmérték változása is mutatja, se hatásvizsgálat, se önkormányzati egyeztetés nem előzte meg a tervezést. Hiszen, néhány héttel ezelőtt még 600 forintos díjról beszéltek a szakasz egészét illetően.
