Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-27 / 23. szám

6 ÉSZAK-Magyarország ______ : Kultúra ...................... zz 1996. Tanuár 27-, Szombat V ibráló Miskolc (ÉM) - Vibráló Európa címmel Farkas Gyula tart diaképes bemutatót január 29-én, hétfőn dél­után 4 órától a TIT Megyei Szerve­zetének Kazinczy-klubjában (Mis­kolc, Széchenyi u. 14.). A bemutató előtt Tárcái Béla fotóművész nyitja meg Farkas Gyula Emlékképek uta­zásaimból című fotókiállítását. A szendrői születésű Farkas Gyula 1939-től Miskolcon él. Látta és fotó­in megörökítette a város, a megye változásait, de ha nagyobb útra in­dult, akkor is mindig magával vitte a fényképezőgépét. A fotózás - aho­gyan az utazás és az idegenvezetés is - számára hobbi. Viszont élmé­nyeit és képeit munkája, a tanítás során is hasznosította. Farkas Gyula alapítótagja a Miskol­ci Fotóklubnak. Az évek során több leállításon mutatta be alkotásait, így például Miskolcon, Budapesten, Nyíregyházán, Mezőcsáton, Salgó­tarjánban. Fotói, diái közel hatvan különböző kiadványban, könyvben, folyóiratban jelentek meg. A TIT Kazinczy-klubjában rendezendő tár­lat az elmúlt harminc év anyagából ad egy kis ízelítőt. Kéri-képek Lillafüred (ÉM) - Kéri Mihály fes­tőművész alkotásaiból nyílik kiállí­tás január 28-án, vasárnap délután 3 órakor a lillafüredi Palotaszálló­ban. A tárlatot György Csaba Borgó festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Színházi tárlat Miskolc (ÉM) - Sebesvízi Nemzet­közi Fotóművészeti Alkotótelep munkáiból nyílik kiállítás ma, szombaton este 6 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban. A tárlaton láthatjuk többek között az alkotóte­lep művészeti vezetőinek - Eifert János, Jung Zseni, Dozvald János, Bállá András, Halmai László - munkáit. Modellezők Kazincbarcika (ÉM) - Modellező játszóházat tartanak január 28-án, vasárnap délelőtt 10 órától Kazinc­barcikán a Gyermekek Házában. A résztvevők különböző típusú repü- lőmodelleket, tutajokat készíthet­nek. Az elkészült repülők versenyét a Dózsa György Úti Általános Isko­lában tartják. Ä foglalkozás vezetői: Nagypál Éerenc, Debrenszki Piros­ka, Filkóházi Máté, Molnár Attilá- né, Neszádeli Gyula, Benyó Zoltán, Zsuponyó Zoltán, Oravecz Imre, T. Tóth Gyula. Lévay-körben Miskolcn (ÉM) - „Verecke híres útján jöttem én” címmel Pápay Sán­dor gimnáziumi tanár tart előadást a millecentenáriumi év kapcsán a Lévay József Közművelődési Egye­sület legközelebbi összejövetelén, január 30-án kedden délután 5 órá­tól a Tiszáninneni Református Egy­házkerület székházában (Miskolc, Kossuth u. 14.). Újságíró-stúdió Miskolc (ÉM) - Alapfokú újságírói ismereteket adó stúdiót indít febru­árban az Ifjúsági és Szabadidő Ház. A résztvevők elsajátíthatják az új­ságírói műfajok alapjait, megismer­kedhetnek a szerkesztési alapelvek­kel, illetve betekinthetnek a szer­kesztőségekben folyó munkába is. A foglalkozásokat hetente két alka­lommal, pénteken délután 5-től este 8 óráig illetve szombaton délelőtt 9- től délig tartják az ifjúsági házban. A stúdió elvégzéséről a résztvevők oklevelet kapnak. A tanfolyamra érettségizettek je­lentkezhetnek, két írás beküldésé­vel. Az egyikben a pályázó bemutat­kozik, a másik tetszőleges témáról, tetszőleges újságírói műfajban ké­szülhet, legfeljebb két gépelt oldal terjedelemben. A jelentkezéseket február 9-ig kell eljuttatni az Ifjúsá­gi és Szabadidő Ház címére (3531 Miskolc, Győri kapu 27.) A stúdió vezetője: Görömbölyi Lász­ló, az Észak-Magyarország főszer­kesztője. További felvilágosítást az ifjúsági házban Kozma Istvántól (411-747, 412-508), illetve a szer­kesztőségben a stúdió vezetőjétől (341-888) kérhetnek az érdeklődők. RADIO Gordiusz műhely Horpácsi Sándor Göncz Árpád azt mondta egyszer, hogy a ma­gyar nép sikerre van ítélve. Szépen hangzik, ezzel szemben mi kudarcként éljük meg a jele­nünket és a múltunkat is, s ezt a rossz ked­vünket erősíti a történelemtudomány, az iro­dalom, a tankönyveink is.. A Herder-jóslattal riogatjuk magunkat, s nem örülünk annak a csodának, hogy egyáltalán még magyarul be­szélünk itt, a Kárpát-medencében. Több esé­lyünk is volt arra, hogy kipusztuljunk (tatár, török), vagy beolvadjunk egy erősebb biroda­lomba (német, orosz), elveszítsük identitásun­kat, mint több balkáni nép. Miért nem ezt hangsúlyozzuk a megmaradási, megkapasz- kodási képességünket, amely (a török után például) újra benépesítette az Alföldet, ször­nyű háborúk, forradalmak után is talpra állí­totta az országot, sőt szerencsésebb korszakai­ban az élvonalba emelte? Ezekről és a mai gondokról beszélgetett csütörtök éjjel a Bartók rádióban Kozma Ta­más Ottrubay Józseffel, a luzerni technikai fő­iskola nyugalmazott igazgatójával. Hogyan látnak minket Svájcból? Mi a lényeges különb­ség a magyar és a nyugati (svájci) mentalitás között? Van-e okunk a kishitűségre, alapunk az önhittségre, hőzöngésre? Ottrubay szerint semmi. A magyar szorgalmas és tehetséges nép, de pocsék szervező. Hajlamosak vagyunk a lelkesedésre, lelkendezésre, de a letörésre, depresszióra is. Most éppen ilyen korszakot élünk meg, holott nem vagyunk rosszabb hely­zetben, mint a szomszédaink, s egy nyomasz­tó, nemzetvesztő periódust hagytunk magunk mögött. Tetszik, ahogyan Ottrubay Svájcról erről a természeti kincsekben szegény, több­kultúrájú (német, francia, olasz), de szorgal­mas országról beszél. Hegyi ország, ahol az emberek a célt nézik, csak a csúcsról pillanta­nak vissza. Mert, aki menet közben méregeti a magasságot hamarabb elfárad. Tisztelik a tel­jesítményeiket, ami sajnos nem jellemző ránk. Erre aznap este (Kossuth 22.30-23.00) egy másik műsorból kaptunk vérlázító és szemlé­letes példát. Kéri doktor kidolgozott a nőgyó­gyászatban egy módszert, amit az egész vilá­gon alkalmaznak, csak éppen az ötletgazda nem, merthogy ő 1992 óta munkanélküli. Mi­ért? Erre Czeizel doktortól kaptunk választ. A magyar féltékeny, nem viseli el a sikeres em­bert, ha magyar. Dühöng a kontraszelekció. Jelentéktelen, szürke senkik kerülnek pozíció­ba, akik kiirtják maguk közül a tehetséges embereket. Ez a porosz-bolsevik hagyomány. Tisztelet, pénz a pozíciónak jár, és nem a telje­sítménynek. Ezért mindenki pedálozik, a ranglétrán akar araszolni! Az otthonosság ér­zete hiányzik, a tudat, hogy ez a mi hazánk, amelyért erkölcsi kötelessége minden polgárnak tennie valamit. Ez tette naggyá Kölcseyéket, a re­formkort, s ez a dinamizmus emelte fel a kiegyezés után Magyarországot Európába. Égi születésnap Kazincbarcika (ÉM) - A XIX. századi peda­gógiatörténet egyik legnagyobb nevelője volt Bosco Szent János (1815-1888), aki elveit az általa alapított rend tagjaira, a szaléziakra bízta. Don Bosco rendje ma kilencven ország­ban működik. Nevelési gyakorlatukban a bün­tetést szinte egyáltalán nem ismerő, „megelőző módszert”, a szeretet pedagógiáját alkalmazzák, és különösen fontosnak tartják a kallódó ifjúság nevelését. Don Bosco halála (és „égi születésnapja”) alkalmából ünnepség lesz Kazincbarcikán, a Don Bosco Általános Iskola és Szakközépisko­lában január 29-én, hétfőn délelőtt fél 11-től. A szentmise előtt megkoszorúzzák Don Bosco képét. A szentmise keretében lesz az új szalézi munkatársak ígérettétele, a mise után pedig két dolgozó és egy tanuló átveheti a Don Bos- co-díjat. Az iskolának jelenleg 271 tanulója van, közülük mutatkoznak néhányan a dél­utáni műsorban. Az ünnepségen részt vesz több rendi elöljáró, érkeznek vendégek Rómá­ból és Bécsből is. Egyházi hírek Miskolc (ÉM) - Karizmatikus összejövetel lesz a karcsai szeretetközösség javára vasár­nap délután fél 3 órától Miskolcon, a Reformá­tus Egyházkerület Székházában. Közreműkö­dik Kiss János ny. parochus és Eperjes Károly színművész. * A mindszenti plébánia tanácstermében vasár­nap délután fél 3-tól előadást tart Simkó Csa­ba, a Hospice Alapítvány orvosa a súlyos bete­gek kiszolgáltatottságáról, „Nincs pmberem...” címmel. Ázokat várják elsősorban, akik szíve­sen tevékenykednének beteglátogató-csoport- ban. * Urunk bemutatása ünnepe, Gyertyaszentelő lesz február 2-án, pénteken, amikor minden templomban valamelyik misén gyertyaszente­lés és körmenet lesz. Másnap, szombaton Szent Balázs napja, az ő nevéhez fűződik a Ba- lázs-áldás. Mozi a mesétől a valóságig András Ferenc Törvénytelen című filmjének miskolci premierjén Miskolc (ÉM - FG) - András Fe­renc Törvénytelen című filmjé­nek műfaját mozinak mondja, a mozit pedig fikciónak, mesé­nek. Ennek ellenére azt is állít­ja, hogy a filmben szereplő sze­mélyek alteregói itt járnak kö­zöttünk. A forgatókönyv meg­történt eseteken alapul. A Törvénytelen című film miskolci bemutatóját csütörtökön tartották a Kossuth mozi Hevesy-filmklubjá- ban. A vetítést követő beszélgetésen részt vett András Ferenc rendező és Bács Ferenc, aki a filmben Ambrus kanonokot, a Kegyes Szívek szekta vezetőjét alakítja. A piaristáknál nevelkedett szín­művész ezúttal rendkívül rossz em­ber. Az öregek és betegek gyámolí- tójának, jóságos atyának, kenettel­jes kanonoknak mutatja magát, majd kiderül róla: mindenhájjal megkent szélhámos, kegyetlen gyilkos.- Ilyen emberek is vannak - mondta Bács Ferenc. - Egy szerep megítélésekor számomra nem lehet szempont, hogy jó vagy rossz em­bert alakítok-e, csak az lehet a kér­dés: hiteles-e a történet. A színész anyaggá válik a rendező kezében. Ánnak ellenére, hogy Ambrus kanonok meglehetősen ellentmon­dásos figura, a színész jól érezte magát ebben a szerepben. Mint mondta, egyetlen jelenet volt, ami elborzasztotta. Közvetlenül Daniel Olbrychski tarkójánál kellett elsüt­nie a (vaktöltényes) pisztolyt. A lengyel művész ebben a film­ben Korlát Gerzson, a téeszjogász- ból lett helyi kiskirály, aki üzleti kapcsolatban áll a szektavezetővel.- Munkácsi Miklós íróval na­gyon vigyáztunk arra, hogy egyet­len vallási közösség se ismerhessen önmagára - hallhattuk a rendező­től. - Viszont működnek ilyen szek­ták, magukhoz láncolják a fiatalo­kat, elszedik a pénzüket. De tudunk Korlát Gerzsonhoz hasonló, létező személyekről is. Ugyanígy ismer­tem a filmbeli Póka Katalin bank- igazgató megfelelőjét is. Ezt is, ahogy a film többi szerepét is, eleve tudtuk, hogy kinek írjuk. Tehát Igó Évának volt kitalálva a szerep. Az Bács Ferenc és András Ferenc a vetítést követő közönségtalálkozón is nyilvánvaló volt, hogy Felecián György Cserhalmi György lesz. Mint az autóversenyzők, én is sze­retek együttdolgozni ugyanazzal a stábbal, ugyanazokkal a színé­szekkel... Hogy ki is ez a Felecián György, és miért kerül szembe a badacsonyi hatalmasságokkal? Egy titok nyomában jár. Az édes­anyja utolsó kívánságának megfele­lően bizonyos Hoffmann Jánossal szeretne találkozni. Nyomoz, mint a krimihősök. Verekszik, mint az ak­ciófilmek harcosai. Végül, mint a népmesék legkisebbik gyermeke - a törvénytelen fiú -, elnyeri méltó ju­talmát. Kiderül az igazság, szerelmet, családot talál. Ahogy a mozifilmekben szokás, tökéletes a happy end.- Az emberek ki vannak éhezve a mesére, tehát a mozira - mondta a rendező. Hogy mibe kerül egy ilyen „mese”? A rendező szerint ez a film a 46 milliós költségvetésével még rendkívül olcsónak mondható. A forgatókönyv már régen kész volt, de kénytelenek voltak évekig vára­kozni a forgatás megkezdésével, mert nem volt elegendő pénzük. És amivel lehetett, takarékoskodtak. Mivel a történet szerint Felicián György az Alpokban hegyimentő, az ottani képsorokat a Tátrában készí­tették.- Valamikor létezett a filmgyár, abban működött négy stúdió, meg­volt a költségvetés, tervgazdálko­dás szerint dolgoztunk. Most min­denki egyetlen alapítványhoz pá­lyázik. Beadunk vagy nyolcvan for­gatókönyvet, aztán öt ember eldön­ti, kik azok a szerencsés kevesek, akik kapnak 20-30 milliót. No, most ezzel a pénzzel menjek oda valakik­hez , hogy itt vagyok én, a rendező, kellene még 50-60 millió, hogy elké­szítsem a következő filmemet... A rendező szerint az elmúlt rendszerben - minden egyéb nehéz­ség ellenére is - jobb helyzetben volt a magyar filmgyártás. Mára el­vesztette azt a vonzerejét is, hogy bizonyos utalásokkal odamondogat­tak a hatalomnak. „Mindig olyasmiről szeretnék be­szélni, ami a levegőben van, mégse beszélünk róla - nyilatkozta még ’82-ben András Ferenc -, s ami - ha jól sikerül - az elemi evidencia érvé­nyével hat...” Ezt a törekvését igazolja a Tör­vénytelen című filmje is. Saját ko­runkra, napjainkban tapasztalt visszásságokra ismerhetünk - és a szomszédunkra. Mert a mozinéző már csak ilyen... Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Azt szeretném aláhúzni, hogy az egyetemet minden módon segíteni kellene abban, hogy felkészíthesse a jö­vő generáció műszaki szakem­bereit. Mert ha nem lesz műsza­ki kultúra, nem lesznek ver­senyképes agyak, akármilyen sikereket érünk el a művészet­ben, gyönyörű lesz ugyan, de el­szegényedik a régió, az ország.” A magyar kultúra napja alkal­mából Apáczai-díjjal kitünte­tett Bíró Attila - a Miskolci Egyetem Hőenergia-gazdálko­dási Intézetének igazgatója - gondolatai ezek. Vagyis, mivel a professzor idén betölti a 65. évét, igazgató már nem lesz, „felveszi” a sokkal elegánsab- ban hangzó kutató-professzor titulust. Egy vizsgázókkal teli délutánt követő estén beszél­gettünk vele. • • Tüzeléstanból vizsgáztak most a hallgatók. Ez alaptárgy, hiszen en­nek keretében kell megismerniük a mérnökjelölteknek az égési folya­matokat, ennek fizikai, kémiai jel­lemzőit, eszközöket, az ehhez kap­csolódó környezetvédelmi tudniva­lókat. □ Azért kérdeztem, a vizsgáról, mert ön most Apáczai-díjat kapott, azt pe­dig a végzett pedagógiai munka si­keréért adják. • Igen. Ügy gondolom, nekem ez volt a legnagyobb megtiszteltetés amit kaphattam, hiszen én nem töl­töttem az egyetemen az életemet, mint sok kollégám. Az iparban dol­goztam huszonnyolc évig, és azon kívül még a gyárban hengerműben nyolcat. Aztán két és fél évet töltöt­tem az Egyesült Államokban, on­nan hívtak ide, az egyetemre. 1988 óta oktatok itt. Persze, a TÜKI-ben A tüzeléstudomány professzora Találkozás Bíró Attila Apáczai-díjas kutató-professzorral Bíró Attila Fotók: Dobos Klára voltam műszaki igazgatóhelyettes két évtizeden át, így nem idegen helyre jöttem, mindenkit ismertem a környéken. □ A tanítástól nem félt egy kicsit, hi­szen ezek szerint előtte nem foglalko­zott ezzel? • Tanítottam én mindig. Itt, a Mis­kolci Egyetemen a gépészmérnöki illetve kohómérnöki karokon szak­mérnököket, de voltak óráim a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen is. Per­sze, ez nem ugyanaz, mint mikor valaki főállásban és minden energi­ájával az oktatás területén dol­gozik. □ A kohómérnökség gyermekkori álom? • Mindig mérnök szerettem volna lenni, de vitatkoztam magamban, hogy a mozdony jobb-e, vagy a fog­paszta. Ugyanis érdekelt a vegyé­szet is. A ragyogóan felszerelt deb­receni református kollégium gimná­ziumában nagyon meg lehetett ta­nulni a középiskolai tudnivalókat. Aztán az egyetemi felvételi vizsgán arról kellett beszélni, ki mivel sze­retne leginkább foglalkozni. Én Ma­gyarország egyik legnagyobb termé­szeti kincséről, az alumíniumércről Európa beszéltem, aminek hasznosítása hozzájárulhat a magyar nép gazda­sági felemelkedéséhez. Ennek alap­ján lettem kohász, ide irányítottak. ’49-ben kezdtem az egyetemet, az első évfolyammal végeztem itt a sa­ját szakomon. □ De nem bánta meg?! • Nem, nem bántam meg. Furcsá­nak hangzik, de ha most lennék hallgató, megint szívesen mennék kohásznak. Úgy látom, ez olyan szakma, amiből ma is, minden gaz­dasági nehézség ellenére, nagyon jól meg lehet élni. Sok barátom ha­ragszik, mert nem tudunk nekik mérnököt küldeni. Nem végez an­nyi kohómérnök hallgató, mint amennyire szükség lenne. □ Gyakorlati kutatásokkal foglal­koznak az intézetben? • Nekem nagyon kellemes a hely­zetem, mivel több évtizede a szak­mában vagyok, már ismerik a ne­vem. Ezért ha megpályázok valami­lyen kutatási lehetőséget, azt több­nyire még is kapom. Most indul itt az intézetben egy önálló akadémia által támogatott kutatórészleg, négy fővel. Ennek nagyon örülök, hiszen sok tudományos gondolat vész el úgy, hogy nincs meg a szük­séges anyagi háttér a kutatáshoz. A hallgatóinkat is bevonjuk ebbe, sok­szor jönnek „tudományos segéd­munkát” végezni. □ Melyik részt tartja izgalmasabb­nak: mikor megszületik az ötlet, vagy mikor azt ellenőrzik a gyakor­latban? • Nem lehet szétválasztani. Annak örülünk, ha van valahol a láncban egy olyan momentum, amit nem ol­vastunk még az irodalomban, nem tanítunk még a hallgatóknak, és az a felismerés talán mások által még több új dologhoz vezethet. Azok az ünnepi pillanatok, amikor véletle­nül ilyen dolgokra tenyerei rá az ember...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom