Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

1996. Január 23., Kedd 4 A Itt-Hon _PROGRAMATÁNLAT __ A z Encsi Közművelődési Intézmények programajánlata, szolgáltatásai Klubok, Szakkörök: Nyugdíjasklub: hétfői napokon 16 órától Balett: keddi napokon 16 órától (óvo­dásoknak) Fittnes klub: szerdánként 17 és 18,30 órai kezdettel (két csoportban). Speci­ális tornagyakorlatok nők részére Fazekas szakkör: csütörtöki napokon 15 órától Könyvtári szolgáltatások: A mintegy 45 ezer kötetes könyvállománnyal, folyó­iratokkal, napilapokkal várják az ér­deklődőket, leendő és új olvasóikat. Játszóház: szerdai és csütörtöki napo­kon előzetes csoportbeosztás alapján A szikszói Petőfi Sándor Művelő­dési Ház programjai, kulturális ajánlatai Kulturális program: A Városi Könyvtár nyitva tartása: Hétfő zárva, kedd-csütörtök 10-17 óráig, péntek 13-18 óráig, szombaton 8-12 óráig várja az olvasókat. A Városi Televízió Szikszó műsora: minden héten hétfőn 19 órától maga­zinműsor, kedden 17 órától, vasárnap 19 órától a hétfői adás ismétlése. Nyugdíjasklub: minden héten hétfőn 16 órától Alma Fittnes klub: hétfő-péntek: 8-21 óráig, szombat: 8-16 óráig Telefonon információ kérhető: 396-052 Hidasnémeti Művelődési Ház és könyvtár programkínálata: január 23-án 15 óra: Néptánc - gyer­mek csoport; 16 óra: sakk; 17 óra: for- mációs tánc január 24-én 15 óra: furulya szakkör; 17 óra: Néptánc - felnőtt csoport; január 25-én 15 óra: Nyugdíjasklub alakuló összejövetel; január 27-én 14 óra: önvédelmi tanfo­lyam; 17 óra: Néptánc - felnőtt csoport; Könyvtári nyitva tartás: kedden és csü­törtökön: 13—15-ig, szombaton: 14-16 óráig. Klubest Fügödön és Abaújdevecserben Fügöd, Abaújdevecser (ÉM) - Az Encsi Közművelődési Intézmények szervezésében január 26-án este hat órai kezdettel klubestet rendeznek Fü­gödön. Egy nappal később, január 27- én, szombaton Encs másik település- részén, Abaújdevecserben ugyancsak 18 órakor kezdődik „Rejtvényes hét­vége” címmel a klubest. Fügödön és Abaújdevecserben egyébként működik ifjúsági klub is. A magyar kultúra napja és Abaúj Gulyás János Forró, Encs (ÉM) - Néhány évvel ezelőtt január 22-ét hi­vatalosan a magyar kultúra napjává nyilvánították. Köl­csey Ferenc „Hymnus”- ának születése napja ez a dátum 1823 óta. Vajon a kultúra ünnepén gondo- lunk-e arra, hogy az író e csodálatos verse - a sok százezer vers közül - meg­őrizte volna-e ezt a rangot, ha nincs az abaúji, Forró községben született Bartay András. Aki a verset 21 évi porosodás után méltónak tartotta arra, hogy 1844-ben - mint a Magyar Nemzeti Színház igazgatója - pályázatot írjon ki ennek meg­zenésítésére? A Kölcsey vers és az Erkel zene ötvözete adta a világ egyik legszebb himnuszá­nak halhatatlanságát. Két éve ünnepeltük 150 éves évfordulóját a mű megszü­letésének. Azóta számtalanszor megünnepeltük a versírót, a ze­neszerzőt, de senkinek sem ju­tott eszébe az az abaűji szüle­tésű Bartay András, aki húsz aranyával, díjazott pályázatá­val egy nemzetet ajándékozott meg himnuszával. Bartay meg­érezte és tudta, melyik vers a legalkalmasabb a nemzeti him­nusz szövegének, hiszen azon a tájon született, ahol mindig kérni kellett: „Isten, áldd meg a magyart!” Abaúj soha nem dúskált föl­di javakban, természeti kin­csekben, itt mindig kemény munkával fizettek az életben maradásért. De annál gazda­gabbak voltak szellemi kincsek­ben, amelyet megőriztek az év­századok. Nemzeti kincs lett belőlük, amelyeket ajándékként men­tettünk meg nagy büszkeséggel az utókor számára. Abaújt „sötét” jelzővel illet­ték, esetenként illetik még ma is. A történelem rácáfolt a kul­túra terén. Különösen a refor­máció idején a régió egyik szel­lemi központja a „felső-ma­gyarországi főváros”: Kassa volt. A 16-17. században élte aranykorát, meghatározó sze­repet töltött be. Ez az idő örök témája az iro­dalomtörténészeknek, de felkel­ti az érdeklődését a helytörté­neti kutatóknak is. Az irodal­mi emlékhelyek merev határa­it szigorúan meghúzni szinte lehetetlen. A szellemi áramla­toknak nincsenek határai. Ezért Abaúj irodalmi örökségei szoros kapcsolatban állnak a szomszéd megyék emlékhelye­ivel is. Szeretném felfrissíteni em­lékezetüket a teljesség igénye nélkül, hogy mit adott Abaúj irodalmi emlékként a nemzet­nek. Fel lehet-e mérni, hogy az egységes magyar nyelv kialakí­tása terén, az évszázadokon ke­resztül olvasókönyvként hasz­nált - Károlyi Gáspár, az „istenes vénember” által lefor­dított - teljes magyar Biblia, vagy a Szenczi Molnár Albert európai mércével mérve is óri­ási teljesítményt nyújtó zsoltár- fordítása milyen hatással volt nyelvünk és irodalmunk fejlő­désére? Nem beszélve Kazinczy Ferenc országos rangra emelt nyelvújításáról. A szikszói Ba- tizi András énekeskönyve, Hu­szár Gál énekfordításai egy-egy irodalmi kő a nyelv ösvényén. Székely Istvánt élete írói tevé­kenysége Abaújhoz kötötte. Kassán jelent meg II. Rá­kóczi Ferenc „Mereurius veri- dicus ex Hungária” című első újságja. Méltó rangra emelte Abaúj irodalmi rangját Ka­zinczy, Bacsányi, Baróti Szabó triász Magyar Múzeuma. Baró­ti Szabó Dávid, akinek irodal­mi tevékenysége Kassán két évtizedre teljed. A két világháború között a kassai születésű Márai Sándor a korszak egyik legnagyobb hatású pró­zaírója. Mint emigráns megírja a Halotti be­széd című versét 1950- ben. Megrázó hangon szól az emigráció élet­formájáról, az emigráció okozta hontalanságról, kínlódásáról, hazavá­gyódásáról. Záija a sort a Stószon (Abaúj) szüle­tett és eltemetett Fábry Zoltán, a szlovákiai ma­gyar irodalom legjelen­tősebb képviselője, a legnagyobb tekintélyű vezető egyénisége. Szinte lehetetlen cso­korba kötni a teljesség igényével Abaúj irodal­mi tevékenységét, de a magyar kultúra napján már az is tisztelgés, ha felvillantjuk azok neve­it, akik harcosai voltak e szent ügynek. Bartay András Fotó: ÉM-repró Díszítőművészeti pályázat Encsen Encs (ÉM) — A Magyar Műve­lődési Intézet, a miskolci Her­man Ottó Múzeum, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Nép- művészeti Égyesület, Encs vá­ros önkormányzata és az Encsi Közművelődési Intézmények a millecentenárium 1100. évfor­dulója alkalmából VIII. Abaúji virágok címmel hímző- és gyűj­tőpályázatot hirdet - tudtuk meg Kérési Tibortól, a közmű­velődési intézmények igazgató­jától. A pályázat célja: Abaúj és a megye díszítőművészeti ha­gyományainak felkutatása, azok megőrzése, mai alkalma­zása. A díszítőművészeti kiállí­tással is hozzájárulni a mille­centenárium méltó megünnep­léséhez. Megyénkből részt ve­het bárki egyéni vagy kollektív alkotásokkal, amelyek már más pályázatokon szerepeltek, de a kereskedelmi forgalomban még nem ismertek. Bekülden­dő egy-három darab új alkotás, maximum tíz darab régi készí­tésű szőttes, illetve varrott anyag. Szakzsűri elbírálása alapján történik a beküldött pályamun­kák díjazása. Az elfogadott vagy díjazott pályamunkák más pályázatokon is részt ve­hetnek. A beküldési határidő február 10. Cím: Encsi Közmű­velődési Intézmények, Rákóczi utca 9. A pályamunkák hátol­dalára felvarrandó a beküldő neve és címe. A beküldött alko­tásokból egyébként a szakbi­zottság értékelése után kiállí­tást rendeznek az Encsi Váro­si Galériában. 1996. Január 23., Kedd Itt-Hon TÉL Dobó Anita képverse Fenyők fény és pompa nélkül Juhász Szilvia Szikszó (ÉM) - Elmúlt a ka­rácsony, s a meleg szobákban százával hullanak le az apró tűlevelek. Ekkor megfosztjuk „őt” csillogó díszeitől, a pisláko­ló gyertyáktól, vagy a viliódzó égősoroktól, és ismét csak egy fenyőfa lesz, pontosan olyan, mint bármelyik másik fa az er­dőkben, parkokban, kertekben. Azaz mégsem olyan, hiszen „őt” derékba vágták, gyökereitől megfosztották csupán azért, hogy néhány napra bekerüljön egy lakásba, ahol boldog, mo­solygó gyermekek örülnek a pompás fának. De vajon azt is tudják-e a gyerekek, hogy mi történik a fenyőkkel az ünnep elmúltával? Azt is látják-e, ho­gyan hevernek koldusként - ki­dobva - parkokban, járdák mentén? Legutóbb megdöbben­ve láttam, amint egy forgalmas út szélén - szaloncukor papír­ral borított ágaival - „segít­ségért kiáltott”. Elgondolkod­tam: vajon hogyan tud elmen­ni a fa mellett nyugodt lelkiis­merettel az az ember, aki ki­dobta, s akinek lakásába még néhány nappal ezelőtt gyantás illatával, égbenyúló karcsú ága­ival ünnepet varázsolt? A köz­tereken vannak olyan fenyők is, amelyeket nem a talaj fölött vágtak derékba, hanem jóval magasabban fűrészeltek ki be­lőlük egy - megfelelő méretű - darabot, s most ott állnak csú­csuktól megfosztva, megalázot- tan. Sajnos, nem ez volt az el­ső karácsony, amelyiktől így „búcsúzunk”. Pedig nem lenne szabad megfeledkeznünk arról, hogy természeti környezet nél­kül mi sem létezhetnénk, s nem csak mi vagyunk a termé­szet részei, hanem a fenyők is. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Murray, Gil­bert (1866-1957) aforizmájá­nak első része (Zárt betűk: T, Á, M, E) 22. Radioaktív 12. Fa­lusi bácsi! 13. Duplán édesség 14. Híradástechnikai márka­név 25. A fog belsejének csont­szerű anyaga 17. Personal Computer röv. 19. Szenvedést visel 21. Probléma 22. Iskola diáknyelven 24. Lövedék kül­ső átmérője 26. Ruhaanyag 28. Karol 29. Kálium, nitrogén vegyjele 30. Nem végleges for­májú 32. Világítóeszköz 34. Di­agnózis röv. 35 Apró termetű, rovarevő énekesmadár 37. Táb­láról másoló 39. A maga teljes­ségében megmutatkozik 41. Pest megyei helység 42. Diadal­maskodik 44. Mások bántó le­nézése 46. Éjfél előtt 47. Alag­út Nagy-Britanniában 49. Táv­beszélő feltalálója 52. Mozgó víztömeg 53. Messzire 54. Ki­cserélt Függőleges: 1. Hús nélküli fi­nom kocsonyalé 2. Tuti rész! 3. Oszmán katonatiszt 4. For­rasztó szerszám 5. Mátka 6. rosta 7. Szó vége! 8. Japán író (1924-1973; Kobo) 9. Szellem­óriás 10. Fészer 15. Erőszakos fegyelmezés 16. Az ízeltlábúak testrésze 18. Tisztán, magasan szól 20. Nem álló 23. Mutató névmás 24. Ráma 25. Katoná­nak megy 27. Kóstol 29. Állat­kerítés 31. Baranya megyei te­lepülés 33. Arcszín 34. Áz afo­rizma befejező része (Zárt betűk: O, N, É, T) 36. Fizikai fogalom 38. Beveri 39. Szín a francia kártyában 40. Szökdé­csel 43. New... - amerikai vá­ros 45. Sütemény 48. Fogadá­sára 50. Meggyőződés 51. Nem­zetközi segélykérő jel 54. Hatá­rozói igenév képzője 55. Thai­föld, Zambia autó jelzése. A 5 _nT-HON-KONYHA Gomba „Jenő módra” Hozzávalók: fél kiló lila tönkű peresz- ke (vagy bármilyen más) gomba, kevés olaj, 3 kisebb fej hagyma, 3 gerezd fok­hagyma, pirospaprika, 10 dkg kemény reszelt sajt, majoránna, fél kiló lecsókol­bász, csipetnyi bors, kevés delikát étel­ízesítő, 3 tojás, só ízlés szerint. Az olaj­ban (vagy zsírban) üvegesre pirítjuk a hagymát, a fokhagymát, meghintjük a pirospaprikával, és beletesszük a sze­letekre vágott kolbászt. Ezután 2 deci vízzel az egészet felöntjük, beletesszük a szeletelt gombát, majd borssal, majo­ránnával, delikáttal ízesítjük, és addig főzzük, míg sűrű szaftot nem kapunk. Ráöntjük a tojást, és hagyjuk, hogy az egész összeálljon. A tetejét sajttal meg­szóljuk, s melegen tálaljuk. Burgonyafánk Hozzávalók: fél kiló főtt burgonya, 1 dl tej, 2 dkg élesztő, 15 dkg liszt, só, bors, olaj. A tejet meglangyosítjuk, el­keverünk benne két kanálnyi lisztet és az élesztőt. Meleg helyen megke­lesztjük, és a szobahőmérsékletű tört krumplihoz keverjük. Annyi lisztet adunk hozzá, hogy formázható tésztát kapjunk belőle, majd kézzel henger ala­kúra formázzuk, és forró olajban kisüt­jük. (A burgonyafánk melegen önálló ételként is fogyasztható, ilyenkor ma­jonéz alapú mártás kínáljunk hozzá.) Húskrénies melegszendvics Hozzávalók: maradék pörkölt, kevés tejföl, kenyér és sajt. A maradék pör­költet kiszedjük a szaftból, ledaráljuk, majd visszatesszük a szaftjába, és ke­vés tejföl hozzáadása mellett folyama­tosan kevergetve addig főzzük, amíg a leve el nem fő. A kenyérszeleteket megkenjük a húskrémmel, reszelt sajt­tal megszórjuk a tetejét, és sütőben vagy melegszendvics sütőben megsüt­jük. Melegen fogyasztjuk. Vigyázat! A húskrémes melegszendvics kenyerét soha ne vajazzuk meg, mert miközben melegszik a szendvics, a húskrém le­vet engedhet, és a vajjal együtt eláz­tathatja a kenyeret. Laktató vacsora. Babtorta 3 tojássárgáját 20 dkg cukorral habos­ra keverünk, hozzáadunk 25 dkg főtt, áttört babot (ha már kihűlt). Azután belekeverünk 2 evőkanál szitált mor­zsát, 5 dkg tört diót, késhegynyi szó­dabikarbónát, végül 3 tojás kemény habját. Jól kikent, lisztezett formában megsütjük. Ha kihűlt, kettévágjuk, ba­rackízzel kisujjnyi vastagon megken­jük, rátesszük a levágott felét, fehér mázzal bevonjuk. Sárgaborsóleves 30 dkg sárgaborsót másfél liter vízben, kis füstölt hússal vagy 1-2 szelet füstölt szalonnával puhára főzünk. 3 dkg zsír­ból, ugyanannyi lisztből világos rántást készítünk, a levest berántjuk, leszűrjük, a borsót áttörjük, a levével feleresztjük, felforraljuk s tálaljuk, zsemlekockát adunk hozzá, esetleg „sült borsót”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom