Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

8 Z Itt-Hon 1996. Január 2., Kedd ■ZEMPLÉNI PORTRÉ Célkeresztben Pácin (ÉM - BSZA) - Szabó Tibor vá­logatott futócéllövő, többszörös orszá­gos csúcstartó, junior EB-ezüstérmes. Röviden így lehetne jellemezni a min­dössze 23 éves fiatalember eddigi sportpályafutását. Van aki megeléged­ne ennyivel is, de véleménye szerint a java még hátravan. Szülei indíttatására kezdett el lövé­szettel foglalkozni. Több mint tíz éve fogott először lőfegyvert a kezébe, azó­ta tudatosan élsportolónak készül. Elő­ször állócélpontos egyesülethez került Miskolcra, ám a klub feloszlott. Ek­kor került szóba, hogy az akkor még futóvadlövészetet kipróbálja. A kísérlet sikerült, hamarosan ju­nior válogatott kerettag lett annak el­lenére, hogy Miskolcon rengeteg gond­dal küzdöttek. A heti két edzés felét pályakavbantartással töltötték, így az edzésmunka rendkívül nehéz volt. Még nehezebb helyzetbe került a középis­kola elvégzése után, hiszen első neki­futásra nem vették föl a Testnevelési Egyetemre. A kihagyott egy év után komoly erőfeszítést kívánt az újrakez­dés. Amikor másodszori próbálkozás­ra bejutott, a budapesti Polgári Lövész Egyesülethez igazolt, ahol végre meg­kaphatott mindent, ami egy élsporto­lónak szükséges. Edzője Jenei Imre lett, akinek többek között a Sike Jó­zsef, Ángyán József és Solti Attila vi­lágbajnok-hármas is a tanítványa. 1994-ben a Kiváló Ifjúsági Sporto­ló címet vehette át Gallov Rezsőtől, az OTSH elnökétől. Tagja lett a Sid- ney-2000 keretnek, amely az olimpiá­ra való kijutás lehetőségét jelentheti számára. Ebben a szellemben újfajta technikával kezdett el versenyezni, ám mivel azt még nem szokta meg telje­sen, eredményei rendkívül változato­sak. A felkészüléssel - mint mondja - si­etnie kell, hiszen már az ajtóban ko­pogtat a március 30-án Budapesten megrendezendő EB, ahol nem szeret­ne szégyent vallani. Az egyetem elvégzése után, mivel - véleménye szerint - a sportból Magya­rországon nem lehet megélni, testne­velő tanár szeretne lenni. Lehetőleg a fővárosban szeretne elhelyezkedni, bár előtte még le kell töltenie a katonaidejét. Hogyan készül a svábszalonna? Rátka (ÉM - SFL) - Kará­csony előtt-után egymást érik a disznóvágások. Fa­lunként változnak a szoká­sok, de a végeredmény ugyanaz: a család egy idő­re el van látva hússal, kol­básszal, szalonnával. Szalonna. Nem mindenki sze­reti, aki azonban egyszer meg­kóstolja azt a fajtát, amit Rát- kán készítenek, nem felejti ez az ízét. A „svábszalonna” uni­kum a maga nemében. Albert József szívesen sorol­ta el az egyedi receptet. A disz­nóvágást megelőző napon egy vödör langyos vízben elkeve­rünk egy kilogramm darált fok­hagymát fél kilogramm sóval és állni hagyjuk. A szalonnát érdemes a sertés bontásánál minél nagyobb darabban meg­hagyni, lehetőleg egy fél oldalt egészben. Több helyen a mell­ső és hátsó lábakat is úgy ka- nyarintják ki, hogy a lebontott szalonnán egy-egy lyuk jelzi a helyét. Érdemes az oldalak szé­leit egyenesre vágni, de ennek csak esztétikai szempontból van jelentősége, ne maradjanak lógó darabok. A pácoláshoz szükséges egy nagy fateknő. Az alját véko­nyan meglocsoljuk az előző nap elkészített fokhagymás lével. Ugyanígy a fél oldal szalonnát is, majd a bőrös oldalával lefe­lé a teknő aljára helyezzük. A tetejét olyan vastagon sóval be- dörzsöljük, hogy csak sejteni le­hessen, mi van a só alatt. Sze­dőkanállal kiszedünk a vödör aljára leülepedett fokhagymá­ból annyit, amennyivel véko­nyan be lehet kenni a besózott szalonnát. Erre helyezzük a kö­vetkező oldalt, bőrével lefelé. Rátkán - sokak mellett - Albert József (a fotón balról) is nagy szakértője a svábszalonna készítésének Fotó: a szerző A fenti eljárást természete­sen ezzel is meg kell ismétel­ni. (Albert József három kiló sót használt egy-egy százharminc kilós sertés szalonnájához). A teknő szabadon maradt helye­ire rakjuk azokat a darabokat - csülök, láb, stb. -, amik ké­sőbb füstölésre kerülnek. Majd a páclével óvatosan locsoljunk mindent úgy, hogy a sóréteget az lehetőleg ne mossa le. A ma­radék fokhagymát szórjuk egyenletesen a felületre. Nem baj, ha a lé nem lepi el a tek­nő tartalmát, mert az a só ha­tására megereszkedik. Végül érdemes az egészet deszkákkal és fóliával letakarni, hogy a szellős kamrában külső szennyeződés ne kerüljön be­le. A tekenőből már másnap ki­szedünk mindent, a páclevet is, amivel minden darabot átmo­sunk. Visszarakjuk a szalonná­kat, de ami eddig felül volt, alulra kerül. Majd visszalocsol­juk a sós-fokhagymás lét. Ezt a forgatást enyhe időjárás esetén (kb. -5 Celsius-fokig) minden nap el kell végezni, ha hide­gebb van, elég kétnaponként. Az eljárást két hétig ismétel­jük, ha nagyon vastag a szalon­na (tenyérnyi), akkor három hétig. A forgatás után kiszed­jük, alaposan lecsorgatjuk és mehet a füstölőbe. Állandó füst­ben hagyjuk, amíg arany bar­na lesz. Albert József érdekesség­ként említette, hogy a svábsza­lonna nyáron is elkészíthető, ha van hűvös pince. Azonban jó, ha a teknő letakarásánál a deszkák és a fólia közé bősé­gesen teszünk csenalat, ami „megfogja” a kipárolgó illato­kat. így a legyek, bogarak nem próbálnak a szalonna közelébe férkőzni. Nem vitás, babrás, aprólé­kos eljárás, de a svábszalonna íze már az ország legtávolabbi pontjáról is csalogatott vendé­get Rátkára. A mi karácsonyunk Rajzolta: Tusori Eszter a hercegkúti Általános Iskola 2. osztályos tanulója AZ ESZAK-MAGYARORSZAG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE >. január 2. * IV. evf. 1. szám 1 { Sátoraljaújhely dalosairól A kamarakórus az idén augusztus 20-án az újhelyi református templomban énekelt Sátoraljaújhely (ÉM - P.R.) - Sátoraljaújhely zenekultú­rája szép múltra tekinthet vissza. Zenekarok, énekka­rok már régóta gyönyör­ködtetik a város zenekedve­lő közönségét. A múlt században és a jelenle­gi elején a város megyeszékhely volt, élénk kereskedelemmel, zeneileg művelt polgársággal. Nem csoda, hogy itt élénk ze­nei élet alakulhatott ki. 1876-ban alakult a Sátoral­jaújhelyi Dalárda. Karnagya több évtizeden át Vágó Gyula, majd 1919-től Olchváry Érnő. Vágó Gyula vezette a vasút Gyártelepi Dalárdáját is. 1913- tól 1952-ig működött az Ipar- testületi Dalárda. Karnagya Olchváry Ernő, Lipcsey Tiva­dar, Sipos József, Szappanos Imre, Péceli János, Várady La­jos volt. Az egyházi énekkarok közül jelentősebbnek számított az 1937-ben Péceli János által ala­pított és vezetett Szent Imre Énekkar és a Református Énekkar, melyet legtovább Si­pos József és Várady Lajos ve­zetett. Jelenleg, de a múltban is jó színvonalat képviseltek az is-' kólái énekkarok. Voltak még egyéb, kisebb jelentőségű és élettartamú kórusok is, de ki­emelkedik közülük jelentőségé­ben az 1961-ben alakult Műve­lődési Központ Kamarakórusa. A kamarakórust Csehi Ferenc alapította és vezette 1971-ig. (Jelenleg a sárospataki kórust vezeti.) A vezetést tőle Szatmá­ri György vette át, ő irányítja jelenleg is a csoport munkáját. A kórus vegyes karként mű­ködik, taglétszáma 25 körüli. Legrégibb tagjai Szécsényi Bé­la, Szabolcsi Mihály, Szamossy József és a nemrég elhunyt Kiss Géza. Felléptek külföldön is: Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, Kárpátalján és Er­délyben. Négyszer nyertek ezüstdiplomát. 1969-ben és 1970-ben énekeltek a Kossuth Rádióban. Gazdag műsorukkal mindenütt szép sikert arattak, öregbítették a város jó hírét. Az együttesnek jelenleg lét­számgondjai vannak: több fér­fiénekesre lenne szüksége, rá­férne a fiatalítás is. Békés, boldog új évet kívánunk az Itt-Hon minden kedves olvasójának! _A TARTALOMRÓI. Ajándék a gyerekeknek Két cég képviselője adott át ajándékot december utolsó napjaiban a sátoral­jaújhelyi Kazinczy Éerenc Általános Iskola hátrányos helyzetű gyer­mekeinek. (2. oldal) Munkanélküliek Sárospatakon A zempléni régió és azon belüli telepü­lések munkanélküliségi rátája messze magasabb az átlagosnál. Mi volt a helyzet 1995 decemberében Sárospa­takon és vonzáskörzetében? Ennek járt utána munkatársunk. (3. oldal) Majdnem 100 év Paszternák Lászlóné, Juliska néni ez év november 26-án ünnepelte 99. szü­letésnapját. Sajnos néhány nappal ez­után eltávozott közülünk. Az ő szemé­lyiségét idézi fel írásunk. (4. oldal) Börtöninterjú: fizetni kell... H. Cs. első karácsonyát töltötte az újhelyi börtönben. Nem bűnöző, hanem megbotlott, diplomás ember... Azt mondja: Mindenért fizetni kell. (5. oldal) Sportszerűek Csaknem egyedülálló táblázatot közöl lapunk. Munkatársunk elkészítette az NB I őszi fordulójának sportszerűségi rangsorát. (7. oldal) Gyerekek honi rajzasztala

Next

/
Oldalképek
Tartalom