Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-12 / 10. szám

1996, Január 12., Péntek Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Feljelentés becsületsértés miatt Putnok (ÉM) - A város önkor­mányzati képviselő-testülete teg­nap úgy döntött, hogy becsületsér­tés miatt feljelentés tesz Lázi Zol­tán, a helyi cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke ellen az ózdi vá­rosi bíróságon. Mint korábban meg­írtuk, Lázi Zoltán a képviselő-testü­let 1995. december 21-i ülésén egy­szerűen lefasisztázta az egész testü­letet. A sértésre tegnap tértek visz- sza a városatyák. A szokatlan ügy­ben szavazással döntöttek. A 13 ta­gú testületből 11 képviselő és a pol­gármester a feljelentés megtételére szavazott, ketten tartózkodtak. Kongresszus előtt a pedagógusok Budapest (MTI) - A több mint százötvenezres tagsággal rendelke­ző Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) idén tavaszra tervezi követ­kező kongresszusának összehívá­sát. Ez a fórum dönt majd Sári La­jos elnök tavaly deoembeibai történt le­mondásának végleges elfogadásáról is. Új alelnököket választ az MSZOSZ Budapest (MTI) - Új alelnököket választ január végén az MSZOSZ. A szervezési, szervezetpolitikai, mű­velődési és képzési feladatokat fel­ügyelő alelnöki tisztségre Rabi Fe­rencet, a Bányaipari Szakszervezeti Szövetség egyik vezetőjét jelölték. Az érdekegyeztetéssel foglalkozó alelnöki tisztre Wittich Tamás, a Ruházatipari Szakszervezet főtit­kára kapott felkérést.-Mozaik • AZ M3-AS autópálya mentén lé­vő települések polgármesterei levél­lel fordultak Lotz Károly közlekedé­si, hírközlési és vízügyi miniszter­hez, hogy tájékoztatást kéijenek az autópálya használati díj bevezeté­sének tervéről. • A VÉRENGZŐ FARKAS ketre­cének közelében egy törött lapát­nyélre bukkantak, mely a rácsok szétfeszítésének eszköze is lehetett. • BETÖRTEK CSURKA István nyaralójába. Műszaki tárgyak hiá­nyoznak; politikai indítékra utaló nyomokat nem találtak. Erkölcsi kötelességünk a részvétel Gál Zoltán: Jól felkészített a Magyar Műszaki Kontingens Ercsi (ISB) - Csütörtökön Gál A gyakorlaton a kontingens alegységei kompépítést-forgalmazást, TMM hídépítést, aknamentesítést és úthelyreállítást hajtottak végre Fotó: N. C. Zoltán, az Országgyűlés elnöke Fodor István honvédelmi állam­titkár kíséretében megtekintet­te Ercsiben a Magyar Műszaki Kontingens szakharcászati gya­korlatát. A házelnök nagy elis­meréssel szólt a katonák felké­szültségéről, s leszögezte: ha­zánknak erkölcsi kötelessége a békefolyamatban való részvétel. A gyakorlaton részt vevő katonák­kal elbeszélgetve megtudhattuk, hogy többségükben nincs félelemér­zet. Mindenkinek más-más oka volt arra, hogy jelentkezzen erre a fel­adatra. Egyeseknek nagy kihívást jelent ez a misszió, és saját erejüket is ki akaiják próbálni. Mások mun­kanélküliek voltak, s megörültek annak, hogy végre feladathoz jut­hatnak, és persze olyan is akadt, aki kertelés nélkül elismerte: olyan nagyságrendű jövedelemhez juthat így hozzá, amilyet magyar földön tisztességes eszközökkel soha nem kereshetne. (Egyikük - épp az északkeleti térségből - elmondta, hogy 140 000 Ft értékű havi jutta­tásra számít, ami napidíjként szá­molva nem adózik, s reményei sze­rint a féléves kint tartózkodását legalább még egy félévvel meg­hosszabbítja.) A tervek szerint január 17-én Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepélyesen zászlót adományoz a Magyar Műszaki Kontingensnek, s az első csoport - mintegy 70-en az­nap útnak is indulnak Horvátor­szágba. A többiek (összesen mint­egy 400-an) majd várhatóan a hó­nap második felében követik őket. A csütörtöki gyakorlat végén Gál Zoltán arról beszélt, hogya békete­remtő misszióban való részvételnek természetesen van rizikója, de ezt a jó felkészüléssel a minimálisra le­het csökkenteni. Kifejtette: ezen a gyakorlaton meggyőződött arról, hogy profi felkészítés történt, min­den apró részletre figyelemmel vol­tak. A magyar katonák számíthat­nak a parlament folyamatos és mér­téktartó ellenőrzésére, s bizonyára sikeres is lesz a részvételünk a bé­kefolyamat megteremtésében. Karinthy megidézése a TIT-ben A miskolci Eötvös József Szakmun­kásképző és Szakközépiskola há­rom fiatal tanára: Petendi György, Kiss Zoltán és Szőllősi Emese Nem ismer meg a saját anyám címmel tegnap délután 5 órától Karinthy-es- tet tartott a TIT miskolci Kazinczy- klubjában. A műsor rendhagyó iro­dalomórának készült. Aztán - a si­keren felbuzdulva - a néhány jele­netet tartalmazó összeállításhoz ke­retjátékot írtak, és ezt már az iskola nyilvánossága előtt is bemutatták. Sőt, vendégszerepelni is hívták a tri­ót. A klub legközelebb január 15- én, hétfőn délután 5 órakor a megye gazdasági helyzetéről tart fórumot. Az előadó Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke. Fotó: D. K. Nincs alátámasztás, nincs garancia Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - Tény, a levegőben lógott a racionali­zálás. Kényszerhelyzet, kér­dés, hogy hogyan lehet, ho­gyan szabad lépni. A csökkenő gyereklétszám, a kíméletes pe­dagógusleépítés, a tálcán kí­nált földrajzi adottságok na­gyon fontos tényezők akkor, amikor iskolák sorsa, a felnö­vekvő generáció oktatási kö­rülményei forognak kockán. Miről is van itt szó? Tény, hogy a szabad iskolaválasztás jogán min­denki oda viszi édes gyermekét, ahová jónak látja. Bánhegyi Fe- rencné, az Ádám Jenő ének-zene tagozatos iskola igazgatója joggal büszke, hiszen ritka magas^ tanu­lói létszámmal, 571 fővel működik az intézmény. A Központi Általá­nos Iskola valamikor a legjelentő­sebb létesítmény volt, a város má­sodikként épült alapfokú oktatási intézménye, de hol van az már? A két iskolát - ilyen az élet - mind­össze egy kerítés, no meg némi szakmai presztízskérdés és előíté­let választja el egymástól. Ugyan­ez a helyzet a kertvárosiakkal. Három évvel ezelőtt a Központi és a Kazinczy (akkor még Kertváros I.) már majdnem belekerült a da­rálóba. A szülők és a nyilvánosság mentette meg ezeket a bezárástól. Azóta mindkét iskola - tartván at­tól, hogy a kör még nincs lefutva - felszívta magát, új módszereket vezetett be, egyre szebb eredmé­nyeket produkált, a Kazinczy pél­dául mára szinte mintaiskola lett. Hogy a pedagógusfoglalkoztatást tekintve milyen ódiuma lesz az összeboronálásnak, nem tudni. Mint ahogyan azt sem, hogy akkor most mit és mennyit takarítunk meg? Lehet, hogy jobban esett vol­na a lakosságnak egy drasztikus iskolabezárás? Annak legalább ki­mutatható eredménye van...- Ha ezt most nem lépjük meg, két éven belül két iskolát valóban be kellene zárni - állítja Király Bálint. - Már nem tudom, hány­szor hangsúlyoztam, konkrét gaz­dasági számításokat nem lehet vé­gezni akkor, amikor nincs városi költségvetés, nincs oktatási tör­vény, az viszont egyértelmű, hogy olyan optimális gazdálkodási nagyságrendeket szeretnénk meg­valósítani a közös gondnokságok­kal és összevonásokkal, amelyek takarékosan, gazdaságosan tud­nak működni és rugalmasan in­tézkednek a kihasználtság, a pe­dagógus-szükséglet tekintetében. Gyakorlatilag egyelőre minden marad a régiben, csak a két külön iskola megszűnik, és egy új alapító okirattal egy harmadik születik kettőjükből. Hajói belegondolunk, nincs eb­ben semmi rossz. Persze, ha érvé­nyesülnek a garanciák, és ha elfe­lejtjük azt a bizonyos határozati javaslatot. Három év múlva már senkinek nem tűnik fel, hogy két iskola volt a „nagy” iskola. Ezek­hez a nagyokhoz nehezebb lesz nyúlni, tulajdonképpen nyugod­tan folyhatna az oktatás. No, idáig jutott el mára a gondolkodás lé­nyege az iskolákban, az Ádám Je­nő kivételével. Annak szempontjai azonban nagyrészben teljességgel érthetők, hiszen tanulólétszámára való tekintettel néhány évig még maga-magában is életképes volna. Az illetékes szakbizottságok meg­tárgyalták a kérdést. A döntés gyakorlatilag az, hogy három hét­tel el kell halasztani a határozat- hozatalt, addig új előteijesztést kell készíteni. Igen ám, csakhogy az érintettek nagy része már úgy látja, nem szabad tovább feszíteni a húrt, amennyiben lépni kell, ak­kor azonnal, hiszen még új intéz­ményvezetőket kell pályázat útján megbízni, s már itt kopogtat a be­iratkozás, a tankönyvrendelés. Azt pedig mindenki tudja, a bi­zonytalan helyzet elriasztja a szü­lőket, megpecsételheti egy iskola jövőjét. Ráadásul a törvényben előírt hat hónapos átfutási időt a döntés és a bevezetés között bizto­sítani kell, és hát a tanév augusz­tus 1-jén gyakorlatilag elkezdődik.- Most már a szülők, a pedagó­gusok, de legfőképpen a gyerekek érdeke követeli meg a sürgős dön­tést. Szeretnénk végre tisztessé­ges párbeszédet, nyugalmat a szakmai munkához. Ha ez a meg­oldás, legyen, de minden újabb fe­szültség árt az iskoláknak és a gyerekeknek - véli Lénártné Hor­váth Ilona, a Kazinczy igazgatója.- Belátjuk, hogy racionális lé­pésre van szükség. Amennyiben a testület az összevonás mellett dönt, mi ezt elfogadjuk, de csak a gyerekek szerzett jogaira, a dolgo­zók iskolájának működésére, az épület funkciójára, az egyenlő ará­nyú pedagógúsleépítésre kapott garanciákkal - mondja Balázs Ist­ván, a Központi vezetője.- Most már azon kell munkál­kodnunk, hogy minél kevesebb véráldozattal járjon ez a lépés. Ta­lán célszerű volna egy koordináci­ós bizottság a pedagógusleépítés megoldására. Valóban el kell moz­dulni, de sokkal demokratikusab- ban kellett volna mindezt előké­szíteni, és úgy intézkedni. Untenerné Márton Ágnes, a pe­dagógus-szakszervezet helyi veze­tője fején találta a szöget. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy az önkormányzat döntése értel­mében 1995. december 31-ig kel­lett volna az intézkedési tervnek elkészülnie, az intézmények bevo­násával. A városatyák ma dönte­nek. Nem könnyű a gombot meg­nyomni, de muszáj. A jövő generá­ciójának sorsa dől el egy kicsit. Kár, hogy ez alkalommal sem a gyermek az első szempont. Merre billen a mérleg? Fotó: Bujdos Tibor A lemondás oka: magasabb beosztás Kazincbarcika (ÉM) - A múlt hét végén szó­ban, majd tegnap írásban is benyújtotta le­mondását Juhász Imre, Kazincbarcika egyik társadalmi funkciójú alpolgármestere. La­punk kérdésére a civilben ÁB-Aegon-fiókigaz- gató elmondta, lemondásának oka egy meg­tisztelő magasabb pozíció. A biztosító átszer­vezései kapcsán Juhász Imre 70 borsodi tele­pülés körzeti igazgatója lesz. „Ilyen munka mellett fizikai képtelenség mindkét feladat­nak eleget tenni - jelentette ki -, s ha valaki hasonló válaszút elé kerül, bizonyára inkább a társadalmi pozícióját adja fel, mint én. Egy biztos: a Kazincbarcikáért Független Egyesü­let képviselőjeként szabadabban fogok politi­zálni is. Én és a frakcióm amellett leszünk, hogy a helyemre ne válasszunk senkit, hanem a másik alpolgármester, Nagy Imre kerüljön ezáltal főállású pozícióba.” A kérdés ma, az ön- kormányzat ülésén kerül a képviselők elé. Az Elzett Certánál bizonytalan a sors Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A munka- vállalók problémáinak ismertetésére hí­vott össze sajtótájékoztatót tegnap a sá­toraljaújhelyi Elzett Certa szakszervezete. A munkavállalók képviseletében Kababik Ist­ván elmondta: az új tulajdonos, a külföldi ér­dekeltségű ROTO cég megjelenése óta teljes bizonytalanságban vannak a dolgozók. A munkások egy részét mái' elbocsátották, mint­egy 168 fő a közeljövőben kerül sorra. A cég ál­tal kiküldött értesítések szerint ezek között lesz a szakszervezeti bizalmik nagy része is. A Certa felszámolását végző Adu Holding Kft. pillanatnyilag - a tovább foglalkoztatott 400 ember mellett - bérbead 190 dolgozót a RO- TO-nak, ám később rájuk is hasonló sors vár­hat. Sérelmezték, hogy az elbocsátandók listá­ját a vezérigazgató, Ásztalos Zoltán egyedül állította össze, abban senki véleményét nem kérte ki. Kababik István hangot adott azon vé­leményének is, hogy az elküldések indokaként felhozott szakmai alkalmatlanság helyett in­kább személyes okok játszottak szerepet. Sze­rinte a cél a szakszervezet lefejezése volt, ugyanis az igazgató sem bírálatot, sem kriti­kát nem tűr el. Az ügyben megkérdeztük Asztalos Zoltán vezérigazgatót is, aki elmondása szerint azért nem volt jelen a sajtótájékoztatón, mert senki nem hívta meg. A vádakra reagálva kifejtette, a cég azokat a szakmákat építi le amelyben a szükségesnél többen dolgoznak, a személyes­kedéseket pedig visszautasította. MDF-tisztúj ítás Budapest (MTI) - Tisztújító országos gyűlés­re készül az MDF. A tanácskozás menetrend­jéről Herényi Károly szóvivő csütörtökön el­mondta: január 8-ától február 11-éig kell a he­lyi szervezeteknél azokat a jelölógyúléseket le­bonyolítani, amelyeken megválasztják a kül­dötteket és javaslatot tesznek a pártelnökség tagjaira. Boross Péter már nem alelnök Budapest (MTI) - Politikai konfliktus köze­pében vagyunk, így tovább nincs értelme tit­kolni, hogy novemberben lemondtam az MDF alelnöki posztjáról - nyilatkozta csütörtökön Boross Péter. Mint fogalmazott, mindaddig tartotta magát az elnökség kéréséhez, hogy le­mondását ne hozza nyilvánosságra, amíg egyes elnökségi tagok nem kezdték el szemé­lyét minősíteni. Boross Péter lemondásának konkrét okáról elmondta: mint a pártközi kap­csolatokért felelős alelnök nem tehetett mást, mert zavarták azok a megfontolatlan nyilatko­zatok, amelyek főleg a KDNP-t minősítették, miután a kereszténydemokraták nem tartot­ták időszerűnek a polgári szövetség megköté­sét. Az MDF-es politikus hozzátette, szerette volna, ha a polgári szövetség létrejön, de ez pil­lanatnyilag nem sikerült. Boross Péter utalva arra, hogy egyesek hamis alternatívaként a nemzeti szövetséget emlegetik, kijelentette: a Nemzeti Szövetség Magyarországért mozga­lom annyira egypárti dominanciájú, hogy az elfogadhatatlan az MDF számára. Boross Pé­ter szerint a márciusi országos gyűlésnek kell feloldania a párton és a frakción belül létező ellentmondásokat. - Azért támogatom Lezsák Sándor jelölését az elnöki pozícióra, mert Le­zsák cselekvő ember, s az elmúlt évek alatt többször bebizonyította, nemcsak retorikában képes a szervezésre. Gémesi György is olyan fiatalember, aki nemcsak gödöllői polgármes­terként bizonyított már, hanem az önkor­mányzati szövetség megszervezésével is tekin­télyt vívott ki magának - mondotta Boross Pé­ter. Az MDF-es politikus cáfolta azokat a meg­alapozatlan feltételezéseket, amelyek szerint a frakcióvezetést elvállalná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom