Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

1996. Január 9., Kedd 6 Ms Itt-Hon Ezúton értesítjük a rokonokat, barátokat, ismerősöket, hogy BALÁZS EVELIN LILLA 1995. december 17-én, nagy örömünkre MEGÉRKEZETT. Tóth Gyulának születésnapjára és Kovács Tamásnak névnapjára Sajóvámosra kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel kívánunk nagyon jó egészséget, hosszú, sikeres boldog életet. Anyuka, apuka *78826/lK' ifj. Kovács Tamásnak és Tóth Dávidnak Sajóvámosra névnapotok alkalmából szívünk összes melegével és szeretetével köszöntünk. Kívánjuk, legyen éltetek hosszú, boldog, egészséges és sikeres. Kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel. Nagymama és nagyapa Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: A hívás íogyoBBi 1996. Január 9., Kedd Itt-Hon Ms 3 Új utakon egy művelődési intézmény Kulturális szolgáltatás és vállalkozás a diósgyőri Vasasban Az Expedit Kft. működteti a régi Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központot Fotó: F.M Nagy Zoltán Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Vasas Művelődési és Okta­tási Központ - máig így em­legetik a miskolciak, pedig újabban nem ez a hivatalos neve - 1978-ban épült fel a város, kiváltképpen a diós­győriek örömére. Azóta so­kat változott a világ, külö­nösen pedig a közvetlen gazdasági környezet. Ennek érzékeltetésére csak egy példát: a művelődési központ felépülte után a fenntartók kö­zött a városi önkormányzattal, a szakszervezettel együtt ott volt a két helyi nagyüzem is. Mára fordított helyzet állt elő: a központot kezelő kft. fizet bérleti díjat a volt kohászati művek jogutódjainak. A válto­zások velejárója volt, hogy ép­pen öt évvel ezelőtt megalakult az Expedit Kulturális Vállalko­zásszervező és Intézményüze- meltetó Kft. és azóta ez gondoz­za a Vasas Művelődési Közpon­tot. A rendszerváltozást követő­en sokféleképpen alakult a kul­turális intézmények élete. Többségük az önkormányza­toknál maradt, néhány a szak- szervezeteknél, kevesebb került egyesületi, alapítványi vonzás­körbe, de a kft.-megoldás - leg­alábbis a térségben - egyedi. Mindemellett bármilyen tulaj­donban működtek tovább, a pénzügyi alapokat jobbára ma­guknak kellett előteremteniük. Maradván Diósgyőrben, az Expedit Kft. ügyvezető igazga­tójával, Ivanovics Ferencnével elevenítjük fel az elmúlt öt év fejleményeit. - Amikor nyilván­valóvá vált, hogy a két nagy­üzem nem vállalhat részt a fenntartásban, felvetődött a kérdés: bezárni az intézményt, vagy továbbműködtetni más formában - vázolja az öt évvel ezelőtti helyzetet Ivanovicsné. - Megalakult a kft., amelyik vállalkozási formában üzemel­tette tovább. A tulajdonos a Le­nin Kohászati Művek jogutód­ja, a Dimag Rt., majd pedig a DAM Kft. maradt. A kft. bér­leti díjat fizet a tulajdonosnak, és saját bevételeinkből tartjuk fenn az intézményt. A kft ala­pítói között ott volt a Dimag Rt. valamint magánszemélyek. Most ez változott: az itt dolgo­zók alkotják. - Jövedelemérde­keltségű gazdálkodó szervezet lévén évente készül mérleg. A tavalyi zárás az előmérleg sze­rint biztatónak ígérkezik.- December 5-én volt taggyűlésünk, amikor áttekin­tettük az évi gazdálkodást. Ne­héz évek után az 1995-ös mu­tatkozik a legjobbnak.- Gazdálkodni kényszerül­nek és kulturális szolgáltatást nyújtanak. Nem ellentmondá­sos ez?- A körülmények új megol­dásokra késztetnek. Az a fő cél­kitűzésünk, hogy a létesítmény maradjon meg annak, aminek készült. Szolgálja a város és a közvetlen környezet közéleti, kulturális igényeit. Ehhez vi­szont meg kell teremteni a fel­tételeket. Bevételeink 50-60 százalékát úgy biztosítjuk, hogy irodáknak, vállalkozások­nak bérbe adjuk az épület egy- egy részét. A bevétel többi ré­szét a saját, valamint a terem­bérletes rendezvények adják. A miskolci középiskolák szívesen jönnek ide. Januártól március közepéig már minden szombat foglalt iskolabáloknak, több szalagavatót is itt tartottak. Nálunk szervezte a területi gondozó szolgálat a nyugdíja­sok karácsonyi ünnepségét. Ezek a rendezvények lényegé­ben önköltségesek, nem nyere­ségesek. A vásárok - ruha, ci­pő - jelentenek még bevételt. Az így összejött pénzekből biz­tosítjuk az intézmény működé­sét és ebből magunk szponzo­ráljuk kulturális rendezvénye­inket, mivel ezekhez másünnen - pályázatokon sem — kapunk támogatást. Az ügyvezető igazgatónő szerint nehéz olyan kulturális rendezvényt szervezni, amely­re megtelik az 560 fős nagyte­rem. Ha drága a belépő, keve­sen jönnek, inkább olcsóbban kínálják hát e jegyeket. így az­tán vagy éppen csak fedezni tudják a kiadást, vagy veszte­séggel zárnak. Á saját nagy rendezvények sorában tavaly kiemelkedő volt a Magyar Ál­lami Népiegyüttes és a Vasas Művészegyüttes tánckarának a fellépése. Ezúttal köszönthet­ték pályafutása 25. évforduló­ján a Miskolcról indult koreog­ráfust, Staller Antalt. A teljes képhez hozzátarto­zik még, hogy itt talált otthon­ra a 25 éve alakult Vasas Nyugdíjasklub és a Pécsi Sán­dor Guruló Színház is. A ház minden irányban nyitott. Pél­dául rendszeresen itt tartja összejöveteleit a Hit Gyüleke­zete, avagy a választásokra ké­szülő megannyi pártszervezet. S hogyan tovább? Az eddigi szerződést három hónapra meghosszabbították. Ez alatt készül el az új. Az Expedit-csa- pat szeretne tovább haladni a megkezdett úton. HETI IEGYZF.T Jótékonyság Nagy Zoltán Az elköszönő év végén, az új év ele­jén az ember fogékonyabbá válik a kü­lönböző benyomások befogadására és feldolgozására. Úgy tűnik, a múlt év­ben folytatódott az állampolgárok tá­volodása a politikától. Bár a markáns személyiségek fémjelezte összejöve­telek iránt volt érdeklődés, ez nemigen - vagy csak részben - eredményezte a társadalomban, a gazdaságban végbe­ment és napjainkban is zajló folyama­tok elmélyült elemzését, a valós okok, mozgatórugók megismerését. Igaz, jo­gos a kérdés: várhatjuk-e ezt a megél­hetés, a lakhatás napi gondjaival küz­dő embertől? Nem lehet hát különö­sebben azon csodálkozni, hogy e fóru­mok nagyobb része a politizálás he­lyett az egyéni keservek „kibeszé- lésének" alkalmaivá - ahogy mondani szoktuk, panasznappá - váltak. Karácsony, az év vége közeledtével egy másik figyelemreméltó társadalmi jelenség-inkább tendencia - felerősö­dését figyelhettük meg. Növekedett a kisebb-nagyobb közösségek - elsősor­ban a civil szféra - szociális érzékeny­sége. A korábbinál több volt a jóté­konysági rendezvény, ajándékozás - bár valljuk be, ez nem tart lépést az el­szegényedés ma még kellően fel sem térképezett jelenével és még szomo­rúbb következményeivel. A polgároso­dás gyér előjeleit vélhetjük tetten érni abban, hogy e jótékonysági akcióknak a fő mozgatói - legalábbis Miskolcon és a nagyobb városokban, községekben -a civil szerveződések, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a Társadal­mi Egyesülések Szövetsége, a munka- nélküliek szerveződései, helyi és me­gyei nyugdíjasklubok, képviseletek vol­tak. Természetesen szinte mindenütt a helyi önkormányzatok messzemenő tá­mogatásával zajlott az ajándékozás. Talán nem túlzott derűlátás a polgáro­sodás előjelei között említeni a kulturá­lis életben markánsabbá vált civil kez­deményezéseket sem. Mintha túl len­nénk a sehová sem vezető kilátástalan- ságon, borúlátáson, és több helyütt erő­södik a hajlam, hogy polgárok össze­fogása révén is mozduljunk előre. E ci­vil kezdeményezések szép példáival ta­lálkoztunk az év utolsó napjaiban, hó­napjaiban, többek között a TIT meg­újult miskolci Kazinczy Klubjában, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudomá­nyi Intézetében, Lillafüreden a Palota­szállóban és a Miskolci Városi Könyv­tárban, ahol tartalmas beszélgetésekre, előadásokra, kiállításokra, koncertekre invitálták a közönséget. Néhány meg­szállott kultúrapártoló vállalkozásáról lenne csupán szó? Reméljük, többről: arról pontosabban, hogy az igény im­már az új körülmények között teremt magának lehetőségeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom