Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-18 / 297. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995« December 18., Hétfő „TÉKA Tankönyves könyv Halász Magdolna A hazai pedagógiai szakirodalom egyik jeles és igen tehetséges képviselőjének legújabb, Magyar nyelvű tankönyvek 1777-1848 című kötetét vehetik kézbe a szakmabeliek és az érdeklődő olvasók. A könyv szerzője: Fehér Erzsébet kandidátus, a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanára, aki tartalmában is egyedülálló, felbecsülhetetlen értékű információt tartalmazó anyagot kutatott fel és gyűjtött össze. Az 1777-1848 közötti időszakban megjelent (ma is hozzáférhető) alsó- és középfokú oktatásban használt magyar nyelvű tankönyvek - teljességre törekvő - gyűjteményét adja közre. Az igen nagy gondossággal, alapos kutatómunkával feltárt ismeretanyag a nevelés- tudomány kevésbé feltárt részéhez, a tankönyvtörténethez sorolható, de annál több, mert a dokumentumok bibliográfiáját (leírását, számbavételét és tartalmai ismertetését) is tartalmazza. A szerző a tizenkét magyarországi szak- könyvtárban fellelhető tankönyveket - néhánytól eltekintve - autopsziával (minden egyes példány kézbevételével) regisztrálta, elemezte. A forrásértékű kötet három nagy fejezetből áll. Az elsőben a tankönyvtörténet problémáinak felvázolása után a tárgyalt időszak iskolatípusait, és az alsó- és középszintű iskolák tantárgyait elemzi. A második fejezetben a magyar nyelvű tankönyvek gyűjteménye található. Az 1777-1848 között megjelent magyar nyelvű tankönyvek első ízben történő regisztrálásával találkozhatnak a kötet használói. A 459 tételt tartalmazó bibliográfiában a könyvek tantárgyak szerint vannak felsorolva. Figyelemre méltó a könyvek leírása. A sorszám után következik a szerző neve, a mű címének „modernizált változata”, a kiadás helye és éve. Ezt követi a dokumentum betűhív címlapja, minden címtartozékával együtt. A címleírás után a tan könyv tartalmi elemzése következik, melyet a dokumentum lelőhelyének megjelölése (melyik könyvtárban található meg), valamint szerzői megjegyzés követ. Ezután a leírásban még azt is közli, hogy az illető tankönyvet melyik iskolatípusban használták. A harmadik fejezet a magyar nyelvű tankönyvek fejlődéstörténetének analizáló és szintetizáló értékelése. A bibliográfiában való eligazodást a tételszámra utaló szerzői és kiadás helye szerinti névmutató segíti. A kötet előszót, bevezetést, utószót és részletes tartalomjegyzéket is tartalmaz. A dokumentum használati értékét az is növeli, hogy a bibliográfia számítógépes feldolgozásra is nagyszerűen alkalmazható. A 246 oldal terjedelmű kötet az Országos Pedagógiai Könyvtár kiadásában és két alapítvány anyagi támogatásával jelent meg. A hiánypótló, színvonalas, forrásértékű kiadványt jószívvel ajánlom gyakorló pedagógusoknak, főiskolai hallgatóknak, kutatóknak helytörténészeknek és a pedagógia iránt érdeklődőknek. Kisgalériás tárlat Tiszaújváros (ÉM) - Walter Gábor festőművész munkáiból nyílik kiállítás a tiszaújvárosi Derkovits Kisgalériában ma, hétfőn délután 5 órakor. A kiállítást Fogarasi Zsuzsa művészet- történész, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Az alkotó rendszeres résztvevője a zebegényi alkotótábornak, ahol Jets György festőművész irányítása alatt dolgozik. A plein-airen belül kötődik a Szőnyi István által létrehozott „zebegényi iskola” elveihez, látás- és kifejezés- módhoz. Az olaj és pasztell mellett előszeretettel alkalmazza az akvarellt a látvány minél hitelesebb visszaadására. ________________1______________i L ehotka-koncert Lehotka Gábor orgonaestjét hallhatják az érdeklődők december 20-án, szerdán este 6 órától Miskolcon a belvárosi evangélikus templomban (Hunyad u. 8.). Közreműködik a Hassler Énekegyüttes. A műsorban többek között Bach-, D'Aquin-, Csemiczky- és Lehotka- művek szerepelnek. A rokokó diszkrét romlottsága Az Egy pohár víz bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Komáromy Éva és Fazekas Zsuzsa Fotó: Dobós Klára Mikjta Gábor Seribe drámáinak sorsa jól tükrözi, hogy a múlt század színdarabeszménye, a darabépítkezést bravúrosan tökélyre vivő ,jól megcsinált darab” valójában mennyire csak a pillanatnyi színházi divathoz, a közönség aznapi igényéhez igazodott: a nagyüzemi módon készült több száz műből mára csak egy maradt repertoárdarab - a Miskolci Nemzeti Színházban ezúttal Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében színpadra állított Egy pohár víz. Ám ez a bemutató is arról győz meg, hogy a 150 évvel ezelőtti színházi divat egészen más, mint a mai. A produkció első ránézésre, jól megcsinált előadás”-nak tűnik. Kellemes a színpadi miliő: Zeke Edit kosztümjei jól mutatnak a Dávid Attila tervezte, visszafogott elegan- ciájú királynői lakosztályban. (Csak a színpadi tükrökben visszaverődő reflektorok ne vakítanák meg időnként a nézőt!) S a hangulatos közegben mértéktartóan ízléses a játék, szellemesek a zenei bejátszások, pontosan beállítottak a képek, látványosak a szereplők lelkiállapotának váltakozását tükröző fényváltások. Csakhogy a rendező annyira precízen működteti a francia író színi masinériáját, hogy közben le is leplezi a szerző technikáját: a régi szerkezet mára egy kissé döcög. Különösen az indítás tűnik hosszadalmasnak, de a későbbiek során is erőltetettelek érzünk néhány váratlan fordulatot, fáradtnak egy-két poént. Ungár Júlia dramaturg bátrabban is hozzányúlhatott volna a szöveghez, a rendezés pedig erőteljesebben léphetett volna a szatíra irányába - a kellemességre törekvés helyett. Az 1750-es évek angol királyi udvarát idéző darab politikai és szerelmi bonyodalmai ugyanis korántsem egy ártatlan vígjáték mo- solyognivaló, bájos cselszövései. Lord Bolinbroke és Marlborough hercegnő környezete magánéletében turkálva, olcsó zsarolásokra építi politikai stratégiáját; a szerelmes hadnagy közönséges gyilkosságba esik... A jellemeken, szituációkon látszik, hogy egy francia tart görbe tükröt az általuk - finoman szólva - nem kedvelt szigetországiaknak. Ez a maró gúny hiányzik az előadásból. De nem él a rendezés a darab egyik fontos humorforrásával sem. A komikus hatás meghatározó eleme lehetne annak megmutatása, hogy az udvari arisztokrácia miképpen kényszerül háborgó érzéseit az etikett szigorú koreográfiája mögé visszaszorítani. A színészi játék sa- va-borsát a hűvös angol elegancia protokollja és a lepleznivaló szenvedélyek vihara közti egyensúlyozás adná meg. A miskolci előadásban csak helyenként jelzik az előkelős- ködő tartást, ám gyakoribbak az ebben a közegben megengedhetetlen, kissé durva, közönséges megnyilatkozások: a hercegnő arrébb tolja az uralkodónőt, az udvarhölgy ráripa- kodik az udvarmesternőre, egymásra rikácsol a királynő és a hercegnő. Mindez oda vezet, hogy az estély botránya hatástalan marad, hiszen a szereplők korábban sem leplezték indulataikat. Pedig a darab erre a jelenetre van kihegyezve, az addig visszafogott szenvedélyeknek itt a fogadáson kellene robbanniuk. De a játék máshol sem forrósodik fel: a szereplőgárda tisztességes, korrekt játéka kevésnek bizonyul. A ,jól megcsinált darab”-ok szerzői ugyanis nemcsak biztosítják, de el is várják a fergeteges alakításokat, minden pillanatnak szikráznia kell. Ezúttal csak Komáromy Éva esetében éreztük, hogy tétje van a játéknak, mivel a művésznőnek szereposztási tévedéssel kell megküzdenie. A határozatlan, első szóra visszakozó királynő naiva szerepe éles ellentétben áll a színésznő kirobbanó temperamentumával, markáns humorával, ám Komáromy olyannyira eleget akar tenni a kihívásnak, hogy végül övé a legszínesebb, legerőteljesebb alakítás. Színészi eleganciájával, rutinjával, remek poentírozásával javára fordítja a rendezői tévedést. Horváth Zsuzsa a kisujjából kirázza az intrikus hercegnő szerepét, ellenfele szerepében Abrahám István akkor igazán jó, amikor kedélyes mosolyát ironikussá erősítve a politikus hazárdőr színeit rajzolja meg. Kettejük macskaegérharcá- ban a legizgalmasabb az, amikor jelzik, valójában ■ összetartoznak, s felvillantják á szövetség lehetőségét. Quintus Konrád a fess Masham hadnagy naivitásának humorát bontja ki. A szerelmét játszó kedves Fazekas Zsuzsa (mint vendég szerepel a miskolci színházban) lírai alkata nem tudja hitelesíteni a poénok mindegyikét. Az előadás végére vígjátékhoz illően megoldódnak a problémák; a szerelmesek egymáséi lesznek, győzedelmeskedik a békepárti törekvés. Csupán egy kérdés nem tisztázódik: miért esett az igazgató-rendező választása erre a nem túl tartalmas és avítt darabra? A politikusi züllöttség, a kormánypárt és az ellenzék közti marakodásnak kétségtelenül van ak- tuálpolitikai íze, de Seribe nem jut túl az általánosságokon, a rendezés pedig megelégszik ennyivel is. Csakhogy a mai néző mind hétköznapi tapasztalatai, mind különböző művészi alkotások révén izgalmasabb, keményebb képet kapott már a politikai sakkjátszmákról - amikből mellesleg elege is van. De korántsem vagyok biztos, hogyha manapság egy színház kosztümös darabbal akar kellemes, könnyed ki- kapcsolódást szerezni közönségének, akkor ahhoz olyan darabot kell elővenni, ami arról szól, hogy két politikus miképpen készítené ki egymást. A mai lélektelen technovilágban vajon erre van szüksége a nézőnek? Nem találni költőibb, lélekvarázsoló romantikus komédiát? A film világában egyre erőteljesebben jelentkezik az a neoromantikus vígjátéki vonulat, ami életörömöt, bukolikus idillt hirdetve fordítja egymás felé az emberi tekinteteket, s a természetben, a mindenségben való feloldódás, az őszinte emberi kapcsolatok megélésének elementáris élményéről szól. Vajon a klasszikus színházi szórakoztatás mikor mozdul el ebbe az irányba - a pikánsnak gondolt szerelmi sokszögek elcsépelt kínálata helyett? A kritikusnak persze nem feladata, hogy tippeket adjon a műsortervet illetően. Arra viszont kötelessége felhívni a figyelmet, hogyha egy színház nagyszínpadán csak két prózai bemutatót tud tartani, akkor klasszikus vígjátékot keresve nem teheti lejjebb a mércét Goldoni, Moliére, Marivaux szintjénél. Kötelessége a felszínes szórakoztatásnál többet nyújtani. Tartozik ennyivel önmagának és a közönségének. Pénzes siker Miskolc (ÉM) - A Gödöllőn megrendezett VIII. Országos Stúdió- és Alternatív Színházi találkozón a Zsótér Sándor által rendezett Phaedra és A pincér előadás elnyerte a Gödöllő Ónkormányzata által adományozott 150 ezer forint összegű díjat. Ä pénz - az adományozók és a rendezők szándéka szerint - az előadás műsoron tartásához, vagy egy új stúdióprodukcióhoz használható fel. Vártemplomi koncert Sárospatak (ÉM) - A sárospataki Művelődés Háza vegyes kara (vezényel Csehi Ferenc) és a Petőfi Sándor Általános Iskola kórusa (vezényel: Tőzsér Erika) karácsonyi hangversenyt ad december 19-én, kedden este 6 órától Sárospatakon a Vártemplomban. Közreműködnek: Ecsedi Zoltánná (zongora), Fábián Krisztina (kürt), Péceli István (orgona), Soltész Károlyné (fuvola), Szarvasi Zsuzsanna (vers), Újhelyi Noémi (vers) illetve a zeneiskola fuvolakvartettje. A műsorban többek között Bach-, Bárdos-, Kodály-, Liszt-, Mendelssohn-, Praetorius-, Schubert- és Szokolay-művek hangzanak el. Költői jubileum Eger (ÉM) - Cseh Károly költő első verse negyedszázada jelent meg a Matyófóldben. Ez az apropója annak az egri találkozónak, amelyet december 19-én, kedden délután 5 órától rendeznek meg Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban. A költőt bemutatja Ködöböcz Gábor főiskolai tanár, verseit tolmácsolja: Vokó János színművész. Zenés meghívó Ernőd (ÉM) - Az emődi Reményi Ede Zeneiskola december 19-én, kedden délután 5 órától karácsonyi hangversenyt ad az általános iskola aulájában. A zeneiskolai növendékek és tanáraik minden érdeklődőt szeretettel várnak. Kilián-napok Miskolc (ÉM) - A szombati szalagavatóval megkezdődött a miskolci Kilián György Gimnáziumban a hagyományos Kilián-napok rendezvénysorozat. Ma, hétfőn ifjúsági napot rendeznek: délelőtt folyamán bemutatkoznak a IV. osztályosok igazgatójelöltje, délután játékos vetélkedő lesz. Kedden délelőtt folytatódik a választási hadjárat, délután egészségügyi vetélkedőt, vers- és prózamondóversenyt, virágkötészeti bemutatót rendeznek, délután 4- től az' iskola zenészei adnak koncertet. A december 20-ai önkormányzati napon reggel háromnegyed 8- kor veszi át a diákigazgató az iskola kulcsait, délelőtt a diáktanárok közreműködésével tartják majd az órákat, a délutáni Cumi-buli című műsor keretében pedig felavatják az elsősöket. A Kilián-napok december 21-én a tanítás után kezdődő karácsonyi műsorral ér véget. „Élni kell, zenélni csak lehet...” Húshorgok, csőkarikák és az első magánkiadású Guszka-CD Szigetszentmiklós (ÉM - FL) - Guszka - születési anyakönyve szerint Síró Benő - tradicionális iparoscsalád sarja. Szülei joggal várták el tőle, hogy a szakmát művelje, de benne másféle vágyak is megfogalmazódtak. Úgy érezte, hogy mások örömére is tudna jól zenélni. Negyvenéves korára sikerült elérnie, hogy megjelenjen első CD-lemeze Nehéz az út címmel. O Miért nehéz az út? 0 A középiskola befejezése után esztergályosként álltam munkába az apámnál. Az 1978-ban megkezdett hűtőházépítési program után százezres tételben igényelték tőlünk a húshorgokat. Megnöveltük a kapacitást, milliós árbevételt produkáltunk, aztán másfél év elteltével a program leállt, mi pedig más munka után nézhettünk. így találtuk meg előállítandó termékként a csőkarimát, és gyártottuk először bérmunkában, majd 1991-től. immár cégtulajdonosként az országos igényeknek több mint 50 százalékát tulajdonosként én biztosítom. O A gazdasági tülekedés közben nem vesztette el a zene iránti fogékonyságát? • Egy pillanatig sem hagyott nyugodni az érzés, hogy bennem létezik egy adottság, amelyet sikerrel tudnék művelni, ha ezt egyszer a körülményeim lehetővé tennék. Az évtizedek alatt viszont azt is tudomásul kellett vennem, hogy élni kell, zenélni csak lehet... Mély kríziseim idején mindig előjött, hogy miért nem zenélek, s a munka mellett ilyenkor napi hat-hét órán át komponáltam és muzsikáltam. A csőkarika gyártásához és értékesítéséhez is alapvetően olyan kreativitás szükséges, mint a zenéhez. A zeneszerzéskor is megszámlálhatatlan variációk tömegéből kell kiválasztani azt a néhány motívumot, amely szép, de ugyanakkor más is, mint a többi alkotás. A bennem harminc éve szunnyadó vágyakat most tudtam megvalósítani. □ Milyen Guszka zenéje ? 0 A múltban gyökeredzik, tizenöt évre vezethető vissza. Az akkori bulikra, névnapokra, összejövetelekre, amikor nemigen tudtak a beszélgetésekhez, vacsorákhoz háttérzenét szolgáltatni. Ebben az időben mindig én állítottam össze az ilyen igényeknek megfelelő zenei programot. Ekkor fogant meg bennem, hogy zongorán kellene csinálni valami klassz dolgot. Richard Clayderman a ”80-as évek végén e zenei kínálat hiányát részben kitöltötte, de továbbra is hagyott egy űrt a vidám, fiatalos, könnyed zene területén, amelyhez én hozzátettem az ötvenes évek rock and rollját... Remélem, sikerül szerzői kiadásban - és ezzel az önállóságomat is megőrizve eljuttatni az emberekhez mindazt, ami bennem van. Végül megjegyzem, hogy a küzdelem során sem csökkent az alkotói vágyam: már a harmadik lemezem anyaga is készen áll. Emberért, Miskolcért Miskolc (ÉM) - Az Emberért és Miskolcért Alapítvány kuratóriuma az alapító okiratban foglalt elveknek megfelelően az 1995/96-os pályázati idényben - folyamatban lévő vagy reálisan megvalósíthatónak ítélt tevékenység, kezdeményezés írásban benyújtott dokumentálására valamint tanulmányok írására hirdet pályázatot az alábbi témákban: 1. Környezet- és természetvédelmi akciók, programok, tervek Miskolc városban és környékén. 2. A rászorulók szociális és egészség- ügyi megsegítésében kifejtett tevékenység, illetve az erre irányuló tervek. 3. Miskolc helytörténete, hagyományainak ápolása. Jogi és természetes személyek egyaránt pályázhatnak. A kuratórium csak olyan munkákat bírál és díjaz, amelyek korábban nem kerültek nyilvánosságra. A pályamunkákat a kuratórium megőrzi, de a publikációs lehetőséget nem tudja garantálni. A pályázatokat 1996. március 31-éig kérik eljuttatni az alapítvány címére: 3529 Miskolc, Görgey A. u. 32. (Kós-házj. A díjakat 1996. augusztus 31-én, az 1878. évi miskolci árvíz évfordulóján adják át.
