Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-30 / 306. szám

1995. December 30-, Szombat Újév ELŐTT ÉSZAK-Magyarország 5 Az év, ami mögöttünk és előttünk áll... Az év szenzációi voltak a szumátrai kis tigriek is, akik fogságban születtek Budapest (MTI) - Voltak fontos események, politikai kudarcok és háborús győzelmek. Megha­tározó események: francia atomrobbantás, boszniai béke­kötés, amerikai kormányzárás, magyar-szlovák alapszerződés, robbantások, merényletek, sze­rencsétlenségek - amikről ilyenkor számot szokás adni. De volt más is. Például sokan meg­születtünk. Százmillióval többen 1995-ben százmillióval növekedett a Föld népessége, és napjainkra elérte az 5,75 milliárdot. Ez a vala­ha is regisztrált legnagyobb arányú növekedés - derül ki egy washingto­ni népességkutató intézetnek a je­lentéséből. Az idei százmilliós né­pességnövekedésért 90 százalékban a szegény országok „felelősek”, amelyekben nagy tömegek élnek nyomorban és ahol állandó a szociá­lis nyugtalanság - mutatott rá a je­lentést ismertetve Werner Fornos, az intézet munkatársa. Szerinte megfelelő intézkedések segítségével 2015-re 8 milliárd körül stabilizál­ható a Föld lakossága, de a család- tervezés kellő támogatása nélkül ez a szám a 14 milliárdot is elérheti. A gazdag és a szegény országok népességének növekedése közti kü­lönbség érzékeltetésére Werner Fornos Iowa amerikai állam és Banglades helyzetét hozta fel példá­nak. A jelenlegi növekedési ráta mellett Iowának száz esztendőre lesz szüksége, hogy nem egészen hárommilliós lakosságát megket­tőzze. Bangladesnek viszont har­minc évre sem lesz szüksége ahhoz, hogy mai 128 milliós lakosságát megduplázza. Hozzátette, hogy a világ 80 or­szágában olyan a növekedési ráta, hogy harminc év, vagy még rövi- debb idő alatt megkettőződhet a la­kosságuk. Ezek közül 43 ország Af­rikában van. Fornos azonban ,jó hírekkel is” szolgált - mintegy harmincra tehe­tő azoknak az országoknak a szá­ma, ahol csökkent a népszaporulat. Ezek közt sorolta fel Mexikót, Bra­zíliát, Thaiföldet, Indonéziát, Ke­nyát és Zimbabwét, de mindenek­előtt Kínát. Az 1,2 milliárd lakosú Kínában, a világ legnépesebb orszá­gában napjainkban egy szülni ké­pes nőnek átlag 1,4 gyermeke van, míg 1965-ben még 6,5 volt. Rekordnyár és -tél A brit szigetek egészét elöntötte az a gyilkos fagyhullám, amely a rend­szeres időjárási megfigyelések kez­dete - csaknem 300 éve - nem ta­pasztalt mélységekbe kényszerítet­te a hőmérők higanyszálát. Ez sem változtat azonban azon a tényen, hogy a szigetország minden idők legmelegebb évét tudhatja maga mögött. E hét csütörtökén Skócia ipari­üzleti központja, Glasgow mínusz 26 fokra ébredt, de a szakértők gya­nítják, hogy a skót Felföld egyes ember nem járta, hófedte hideg zu­gaiban mínusz 30 fok alatt lehetett a hőmérséklet. A tartomány a mete­orológusok szerint a világ leghide­gebb helyei közé tartozik ezekben a napokban, de a nem túl szigorú te­leiről ismert Londonban is mínusz 12 fokot mértek csütörtök reggel. A fagyhullámnak eddig egy halá­los áldozata van: egy balesetet szen­vedett gépkocsi tizenéves utasa a skóciai Ayr közelében gyalog pró­bált eljutni a mintegy négy kilomé­terre lévő legközelebbi településig, de a rendkívüli hidegben és a térdig érő hóban megfagyott. A skóciai partok közelében fekvő Shetland-szigeteken, ahol a 160 ki­lométeres szél helyenként kilenc méteres hótorlaszokat emelt, kará­csony másnapja óta szükségállapot van érvényben, s több ezer háztar­tás immár ötödik napja kénytelen nélkülözni az áramszolgáltatást. Az időjárási statisztikák készítői szerint azonban mindez együtt sem lesz elegendő ahhoz, hogy megfosz- sza 1995-öt a megfigyelések kezdete óta átélt legmelegebb nagy-britan- niai év címétől, ugyanis a tízhetes, tartósan 36 fokos napi maximumo­kat produkáló nyári hőhullámot ugyancsak szinte nyárias őszi ne­gyedév követte az idén. Kivégzések éve A halálbüntetés ellenzői számára 1995 az amerikai történelem legfe­ketébb éve lett: január óta az Egye­sült Államokban 56 embert végez­tek ki. A halálbüntetés újbóli beve­zetése, 1976 óta még nem végeztek ki egyetlen évben sem harminc- nyolcnál több elítéltet. A közvélemény az erőszakos cselekmények magas száma miatt már alig tiltakozik a kivégzések el­len. Egy közvélemény-kutatás so­rán a megkérdezettek háromne­gyed része a halálbüntetés mellett foglalt állást. Az Egyesült Államok 38 államában vezették be a halál- büntetést. A halálbüntetés ellenzői arra hi­vatkoznak, hogy időnként ártatla­nokat is kivégeznek. Washington­ban működik egy több ezer tagból álló szervezet, amely a halálbünte­tés eltörléséért küzd. A szervezet most Európától vár segítséget. Az Európából érkezett tiltakozások hozták az év legnagyobb sikerét a halálbüntetés ellenzői számára: bi­zonytalan időre elhalasztották Abu- Dzsamal néger újságíró és aktivista kivégzését. Texasban, amely állam 100 ki­végzéssel tartja a rekordot az USÁ- ban, januárban valószínűleg egy ár­tatlan embert végeztek ki: a 44 éves Jesse Jacobs-t egy 1986-ban állító­lag általa elkövetett gyilkosságért ítélték halálra, később nővérét ugyanezért a bűncselekményért ugyancsak elítélték. Az iszlám terror Az 1995-ös év az iszlám terror leg- gyilkosabb esztendeje volt Egyip­tomban, ahol fokozódott az életha­lálharc a fegyveres fundamentalis­ták és a rendőrség között. Az or­szághatárokon belül a kormányzat kerekedett felül és az iszlám terro­risták külföldre tették át akcióik színhelyét - júniusban például Ad- disz-Abebában próbálták meggyil­kolni Huszni Mubarak elnököt. Az iszlám terrorhullám kezdete, 1992 márciusa óta összesen 930 em­ber vesztette életét terrorcselekmé­nyek következtében, s számuk fo­lyamatosan emelkedett: 1993-ban 200, 1994-ben 283, 1995-ben pedig 375 volt. Az 1995. június 26-án Addisz- Abebában Huszni Mubarak egyip­tomi elnök ellen megkísérelt me­rénylet fordulópontot jelentett a fundamentalisták elleni harcban. Kairó ugyanis azzal vádolta Szu­dánt, hogy területén képezik ki a terroristákat, és támogatta a me­rénylet megszervezését. Ezzel pár­huzamosan Mubarak elnök figyel­meztette azokat az országokat, amelyek szerinte befogadnak fun­damentalista vezetőket - így Nagy- Britanniát, Dániát és Svájcot. A külföldre menekült szélsőségesek kiadatásának elérésére irányuló egyiptomi erőfeszítések kiterjedtek Jemenre és Pakisztánra is, amely utóbbi tíz szélsőséges fundamenta­listát adott ki az 1994-es szerződés aláírása óta. Nem hivatalos adatok szerint je­lenleg mintegy 25 000 iszlám fun­damentalista van rács mögött Egyiptomban. „Az idén kevesebb volt a letartóztatás, a rendőrség in­kább a likvidálásukra törekedett” - jelentette ki egy kairói polgárjogi harcos hozzátéve, hogy „most átme­neti csend következik, mialatt az iszlám harcosok kiértékelik a hely­zetet; aztán újra fellángol az erő­szak, erősebben mint valaha”. Furcsa történetek A Reuter brit hírügynökség szemel­vényeket közölt olyan furcsa törté­netekből, amelyek nagybetűs cí­mekkel szerepeltek a lapok hasáb­jain 1995-ben. A főszereplők között szép számmal voltak állatok is. Egy kutya arra kényszerítette a brit rendőröket, hogy betörjék a ház ka­puját, miután leverte a telefont és a 999-et, a rendőrség hívószámát „tárcsázta”. Egy francia macska megunta marseille-i új otthonát és 200 kilométert gyalogolt a Riviérán át, hogy visszatérjen Nizzába. De nem mindennapiak az alábbi történetek sem. Egy brit férfi azzal bosszantotta fel nejét, hogy „fe­leségül vette gitárját”. A ceremóniát egyik barátja vezette le. Egy floridai kórházban az orvo­sok tévedésből egy férfi ép lábát am­putálták. További tévedések elkerü­lése végett az igazgató elrendelte, hogy az ép lábakra ezután műtét előtt rá kell festeni a „nem” szót. Amerikai kutatók közölték, hogy a sperma a petesejt illata segítségé­vel találja meg útját. Ha az illatot megszüntethetnék - mondták - ez­zel új antibébiszer állna elő. Egy kenyai politikus azt javasol­ta, hogy a kórházban meghalt sze­mélyek tetemét nem kell hűtőhelyi­ségben elhelyezni. A „munkát” rá kell bízni a hiénákra. Egy amerikai hölgyet letartóz­tattak, mert be akart tömi egy bör­tönbe. Látni akarta a barátját. Az argentin rendőrség behatolt egy házba és letartóztatott egy 98 éves hölgyet, akiről azt hitte, hogy kábítószerárus. Kiderült, hogy egy hasonló nevű nőt kerestek. Az igazságszolgáltatás utolérte a legszerencsétlenebb brit utast, aki csaknem minden repülőútja után bőröndje elvesztését jelentette be. Miután 135 ezer dollárra rúgott két év alatt az általa követelt kártérítés összege, 18 havi börtönre ítélték. Hongkongban egy férfi úgy akart kirabolni egy bankot, hogy előbb fel akarta azt gyújtani. Pórul járt mert az öngyújtója nem működött. De akadtak szerencsések is. Emeljünk kalapot egy brit lelki- pásztor előtt, aki végül is megkapta jogosítványát. Előzőleg 632 órát vett, 7800 dollár vizsgadíjat fizetett ki, nyolc instruktort „fogyasztott el” és öt kocsit tört össze. A baj az volt - mondta -, hogy mindig összeté­vesztette a féket a gázpedállal. Konfliktusos csehek A csehek 37,4 százaléka azt várja, hogy gazdasági és szociális szem­pontból az 1996-os év rosszabb lesz, mint az idei. Javulást a lakosság 32 százaléka vár, míg 22,5 százalékuk úgy látja, hogy helyzete nem fog változni a jövő évben - derül ki az Opinion Window közvélemény-ku­tató intézet országos felméréséből, amelynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában. Az Opinion Window 1992 óta minden év végén felmérést készít. Tavaly a megkérdezettek 30,1 szá­zaléka volt optimista, tehát két szá­zalékkal kevesebb, mint most. A megkérdezettek 41 százaléká­nak az a véleménye, hogy 1996- ban, amikor Csehországban parla­menti választásokat tartanak, jó­val több munkahelyi és egyéb konf­liktusra, sztrájkra kerül sor, mint az idén. Ellenkező véleményen 9,4 százalék volt, míg 37,3 százalék ezen a területen az ideihez hasonló helyzetet vár. Ami a nemzetközi helyzet alaku­lását illeti, a megkérdezettek több mint fele, 55,9 százalék meg van győződve arról, hogy 1996-ban is legalább annyi súlyos konfliktus lesz a világban, mint az idén. A nemzetközi helyzet javulását és a konfliktusok számának csökkené­sét csupán a megkérdezettek 6,4 százaléka váija. Ugyanakkor 0,4 százalékuk megvan győződve arról, hogy jövőre kitör a harmadik világ­háború. Borúlátó osztrákok Tizenkét éve nem tekintettek az osztrákok ennyire borúlátóan a jö­vőbe, mint most. A linzi IMAS nevű közvélemény-kutató intézet min­den évben felmérést készít arról, hogyan váiják az osztrákok az új esztendőt. Áz idei válaszok alapján a megkérdezettek 52 százaléka pesszimista: 24 százalékuk aggód­va, 28 százalékuk pedig szkeptiku­san várja 1996-ot. Mindössze 38 százalékuk indul neki bizakodóan a következő évnek, 10 százalék ugyanakkor nem tudja, mit is vár­hat a jövőtől. A felmérések szerint csak a het­venes években, az olajválság idején, valamint a nyolcvanas évek elején - amikor sok cég csődbe ment, s nőtt a munanélküliség - voltak az oszt­rákok ennyire pesszimisták. A legborúlátóbbak a szakkép­zettség nélküli „egyszerű” munká­sok, valamint a mezőgazdasági ter­melők. Hozzájuk képest aránylag optimisták a 30 év alatti osztrák fi­atalok, valamint a magasabb kép­zettségű munkavállalók. Étel-ital mindig legyen összhangban Radics Ferenc Miskolc (EM) - Azt tartják, hogy a konyha- művészetben az egyes ételfogások ugyanazt a szerepet töltik be, mint a zenében a basszusok, de a hangulatos dallamokat a borok szolgál­tatják. A konyhai készítményekkel ízlésesen párosítva, az asztalra kerülő bor valóban ki­domborítja az ételek izeit, értékeit és kelle­mes, jó közérzetet idéz elő fogyasztójánál. Vajon mit ér a jó étel, ha rossz hozzá a bor, s mit ér a pohárba töltött jó nedű, ha az étel ki­fogásolható? El kell kerülni mindent, ami megzavarhatná az étel és ital harmonikus együttlétezését. Csak a kettő harmóniájától remélhetünk igazi gasztronómiai élvezeteket. Régi francia mondás hangzik így, jó étkezés után jó bort! A mondásból sejteni lehet, hogy az ételekkel történő összehangoláson kívül más tennivaló is akad. Alkalmazkodni kell a környezethez, tájhoz, vendéghez egyaránt. Az ételek és borok közötti összhang csak ak­kor lesz tökéletes, ha bizonyos szabályokat be­tartunk. Minden egyes bor jellegének és tulaj­donságának összhangban kell lennie az ételek aromájával és ízével. Nem szabad elfelejteni, bog}1 a túlságosan jellegzetes ételek szinte telje­sen elnyomják a finom, gyenge borokat. A tö­mény, fűszeres ételekhez jól illenek a tüzes mi­nőségi borok. Az egyhangú és egyszerű ételek csak megfelelő zamattal rendelkező borral nyúj­tanak teljes élvezetet. Minél ízletesebb, zamato­sabb az étel, annál teljesebb ízű legyen a bor is. Ha az étkezéshez több borféleséget kívá­nunk felszolgálni, akkor a száraz bor előzze meg az édeset, a lágyabb a keményet. A testes bort viszont ne tálaljuk föl a könnyebb előtt. Az illatos se kerüljön előbb az asztalra, mint a semleges illatú. Ügyeljünk arra is, hogy egy­szerűbb ízű bort kóstoljunk először, s csak azután következhet a zamatosabb. A fiatalabb bort is előbb kell felszolgálni az óbornál. Az összhang minden ételnél fontos Meghatározó a tálalásnál az is, hogy milyen színű húsból készült a felszolgálásra került étel. A vörösbort ugyanis a vörös hússal célsze­rű fogyasztani. Jól hűtött fehérbor kitűnően ki­egészíti a hal ízeit. Vannak azért kivételek, mert ha a halétel vörösborral vagy paprikával készül, akkor mindig olyan borral kell felszol­gálni, amilyet az étel készítésekor használtak. Ha az étel valamilyen táj, illetve ország specialitása, akkor mindig a hozzá illő helyi bort szokás kínálni. Előfordulhat olyan eset is, hogy a felszolgált ételhez nem való a bor. A sa­láták például ecetes ízt kölcsönöznek a jó bor­nak is, ha együtt fogyasztjuk. A túlzottan fű­szeres ételekhez viszont nem bort, hanem in­kább sört kell inni. A csokoládé a bornak min­den ízét, zamatát, bukóját elnyomja. A bor élvezeti értékét a tálaláskori hőmér­séklet is befolyásolja. A bor értékei maradékta­lanul csak megfelelő hőfokon érvényesülnek. A minőségi fehérborokat 10-12 Celsius fokon, a fiatal, friss borokat 12-16 fokon, míg a testes vörösborokat 16-20 fokú hőmérsékleten illik kínálni. A különleges minőségű, valamint cse­megeborok fogyasztásra ajánlott hőmérséklete 10-14 Celsius fok. A vermutokat, asztali és sil­lerborokat 8-10 fokon lehet felszolgálni. A pezsgő 4-8 fokon kiváló, míg a borpárlat, ko­nyak kézmelegen a legkitűnőbb aromájú. Ha a palackból a dugót kihúztuk, ne feled­kezzünk meg arról, hogy először egy; ujjnyi bort a saját poharunkba töltsünk. ízleljük meg, s ha megfelelőnek találjuk, megkínál­hatjuk vendégeinket. Étteremben az ital meg­rendelőjének poharába tölti a pincér az első kortyot, hogy a vendég döntse el, a társaság íz­lésének megfelel-e. Fontos kellék a pohár is. Teljesen tiszta, szá­raz, tulipán alakú kehely poharakat használ­junk a fehér- és vörösboroknak egyaránt. A vö­rösboros poharak vagy' kelyhek kicsit öblöseb­bek, valamivel nagyobbak. Á kelyheket száluk­nál illik fogni, kivéve a konyakos poharat, mert tenyeriinkbe tartva még melengetjük. Á bor kitöltésére is van szabály. A palackot mindig a törzsén illik megfogni, átellenesen a hascímkével, hogy a fajta és a minőség jelzése jól látható legyen. Fogjuk meg úgy, hogy ne ráz­kódjon fel a tartalma, s a pohár peremét a pa­lack nyaka ne elintse. Tölteni pedig mindig csak jobb kéz felől illik. A bor aromája, zamatanyagai akkor érvényesülnek megfelelően, ha a pohara­kat csupán kétharmad részben töltjük meg. j Nagy a hó, igazán... És nem csak Angliában, de az USA-ban is Fotók: AP

Next

/
Oldalképek
Tartalom