Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-29 / 305. szám
8 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1995. December 29-, Péntek TÉKA Parnasszus Vass Tibor Szépnek szép, jónak jó, mégis van valami fura „mellékize” az új magyar költészeti folyóiratnak, a Turczi István által szerkesztett Parnasszusnak. Egy rádióbéli ismertetőben - elsősorban külleme miatt - ultragiccsnek minősítették. Második, decemberi száma is ilyen, Szász Endre túlszép giccsei jutnak eszembe, hamutartók, melyekbe nem illik hamuzni, vázák, amelyekben nem illik virágot tartani. Olyan ez a Parnasszus, mint egy tisztaszoba. Költészeti folyóiratnak nevezi magát, ilyen- még-nemvolt-próbáljuk-meg-folyóiratnak, s rendes magyar szokás szerint átesik a ló túlsó oldalára - nehezen, alig lehet olvasni. Zavaró- ak a szövegek mögötti (nem túl jó) fotók, a „mákos”, túlfényezett lapok, tíz perc után szédülök. Pedig jók a szövegek, majd negyven)!) költő félszáz verse, a néhány költészeti témájú esszé és tanulmány mellett, sok helyütt megéri szédülni. Mondanánk, a kortárs magyar irodalom legjavát vonultatja fel, rangot jelent közölni, de a százötven folyóirat egyharmada ilyen, ettől még nem lesz különleges. Attól az, hogy köztudottan kiemelt honoráriummal „csalja” holdudvarába a legjobb szerzőket (itt kell megjegyezni, hogy kiadója az Adóholding Rt.), s a felkérés után a kiemelt honoráriumért bizony nem illik közepesnél rosszabb verseket közlésre adni. G. István László két versénél (Önarckép, Sirató) időztem legtöbbet, s időzök most is, kitűnő munkák. Jelentős költő lesz. Szakács Eszter nem hozza a Holmiban megszokott formáját, Petőcz András sem tud hosszan lekötni. Annál inkább Tandori Dezső és Tarján Tamás róla szóló tanulmánya (már csak ezért nem sajnálom a kétszáznegyvenöt forintot), s ott van még Cs. Varga István értékes írása a száz éve született Szergej Jeszenyinről. „Füst a pólya, szállj alóla, / hol madár vagy, hol a tolla. / Benned minden végleges. // Annyi kell, hogy megszüless. / Akkor lesz vége a tűznek, mikor mindenütt repülnek” - úja G. István László. Pamasszosz hegyén is tudják ezt?! Rádiókabaré Budapest (MTI) - A Magyar Rádió (MR) szerencsére ragaszkodik a hagyományokhoz, és idén is kabaréval ünnepli a szilvesztert. Ezt Farkasházy Tivadar, a JB. ú. é. k. 896!” szerkesztő-rendezője mondta az MR csütörtöki sajtótájékoztatóján. Farkasházy Tivadar közlése szerint a műsor két témával - a privatizációval és az olajüggyel kiemelten foglalkozik -, ennek ellenére nem mondható tematikusnak: „mindenki mondja benne a magáét”. A legtöbb produkcióban nagy szerepet kap a jó kabarék legfontosabb kelléke: az improvizáció. Az előadók között ismert humoristák - például Bajor Imre, Fábry Sándor, Maksa Zoltán, Markos György, Nagy Bandó András, Nádas György, Selmeczi Tibor és Usztics Mátyás szerepelnek. A program Privatizációs versenytárgyalás című nyitójelenetében a magyar üzleti élet szereplőinek „alaptípusai” próbálják tárgyalás útján megkaparintani maguknak a Mól Rt-t. Az év híreit Selmeczi Tibor írta, Sinkó Péter Jó reggelt, Kaposvár! című száma a taszári katonarádió adásából ad ízelítőt. A „Tűzoltó munka” rögtönzött párbeszédeit a Mezőcsáton gyújtogató tűzoltók esete ihlette, Illetékes Elvtárs pedig - Koltai Róbert alakításában - ismét válaszol a közönség aktuális kérdéseire. Mozgóképes kiállítás Budapest (ISB) - A film centenáriuma alkalmából nagyszabású - száz esztendő legnagyobb és legteljesebb - filmtörténeti kiállítása nyílt tegnap a Ludwig Múzeumban, a Budavári palota „A” épületében. A kiállítás mintegy 500 négyzetméter alapterületen február végéig tart nyitva. Alapjaiban kronologikus felépítésű és filmcentrikus. Nem magyar filmtörténetet kíván nyújtani, hanem bizonyos fordulópontok látványos kiemelésével próbálja e művészeti ág hazai törekvéseit bemutatni. A kiállítás főcíme alatt folyamatosan vetítik a Magyarországon bemutatott Lumiere-filme- ket. Az eredeti vetítőgépet korabeli mozgóképtechnikai eszközök veszik körül. Ezután az Uránia Tudományos Színház feüdézésében plakátok, fényképek idézik fel a hőskort. Video- képemyőkön mutatják be az első magyar dokumentumfilmeket és híradókat. Láthatunk egy 1920-30-as évekbeli polgári szalonban házimozit, a némafilmek plakátjait és sztárjait pedig külön falon mutatják be. Innen lehet bejutni a sátorba, ahol az 1944-ig terjedő korszak magyar játékfilmjeinek legjavát vetítik előre meghirdetett program szerint. A sátorból kilépve egy ’40-es évekbeli iskolai osztályban vetítik a korszak oktatófilmjeit. Az egész kiállítás területén végigkígyózó filmszalagon kb. 300 magyar film egy-egy kinagyított kockája jelképezi a folytonosságot. Régi vetítőgépek, kamerák, vágóeszközök, egyéb filmtechnikai készülékek láthatók a vetítőteremhez vezető úton. Körjáték a színjátszókért Micimackóval szólva: sohase' lehessen tudni, mi lesz a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színházzal Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Az első három oldal a végzett munkáról szól, a negyedik pedig arról, hogy az első három oldal értelmét veszti, ha csak emlék marad, s bizony erre megvan a lehetőség. Természetesen a pénzhiány az oka, hogy a Pécsi Sándor Guruló Színházi Egyesület Péchy Blanka-díjas művészeti vezetője, Szép László levélben kereste meg szerkesztőségünket. Ötvenöt éve működik a színház. Ezalatt ki tudja már hány fiatallal szerettette meg az irodalmat, hiányuknak segített megismerni a szép magyar beszéd alapjait, megteremteni és megtalálni önmagát. Az utóbbi öt évben színre vitték többek között a Légy jó mindhalálig című musicalt, a Pál utcai fiúkat, a Kis herceg című mesejátékot, bemutatták a Micimackót, legutoljára pedig az Oliver című musicalt. Vagyis olyan darabokat, amelyek kortársaik érdeklődésére számot tarthatnak. Fiatalok játszanak fiataloknak. Jelenleg is mintegy 50 tagja van az egyesületnek, dolgoznának, új darabokra készülnének, de nincs miből... Ahogy a levélben olvashatjuk: „Az éves költség, melyet terembér, takarítás, világítás, technikai személyzet bére, 1 500 000 forintot tesz ki. Olyanok vagyunk a Vasas Művelődési Ház számára, mint a rongyokat áruló butikosok, sőt azokat jobban becsüli, mert fizetnek a helyért, mi nem tudunk fizetni. Nincs senki, senki, aki segítené egyre nehezebbé váló életünket, sem a miskolci, sem a tájszínházi előadásokat, kiutazásokat. A Borsod megyei és a Miskolc városi önkormányzatok elismerik munkásságunkat, de évek óta egy fillérrel nem járulnak hozzá életünkhöz.” *- Nem lehet valamilyen különleges bánásmódban részesíteni a színjátszókat? Hiszen csak értékesebb a munkájuk, mint a helyiségeket gazdasági célokra bérlőké! - kérdeztük Ivanovics Ferencnétől, a házat fenntartó Expedit Kft. ügyvezető igazgatójától.- Maximálisan különleges bánásmódot alkalmazunk velük kapcsolatban - így a válasz. - Nagyon méltányos szerződésünk van. Az tény, hogy fizetniük kell - bár nem mindig tudnak. Hogy ingyenesen itt legyenek, azt nem tudjuk megengedni, nekünk sem könnyű fenntartani a házat. De azt hiszem, elég nagy pénzzel szponzoráljuk őket, hiszen a tényleges költségnek nagyjából csak a felét fizetik. Arról nem is beszélve, hogy százszámra másoljuk a szövegkönyveiket, programjaikat. Laci bácsi nem pénzember, hanem művészember, akit nagyon tisztelek és becsülök, de neki is meg kellene értenie, hogy nem minden próbánál kell ragaszkodni a színházteremhez, kisebb próbákat kisebb termekben is meg lehet tartani. Mi is szeretnénk, ha itt lennének, de azt hiszem, nemcsak a mi támogatásunkra van szükségük. Talán fontos lehet a városnak is. Nemrég járt Laci bácsi az alpolgármesternél, nem tudom, kaptak-e ott jó szónál többet? * Nem kaptak. Vagyis attól függ, hogy az ötletek milyen kategóriába tartoznak. Egy jó ötlet sokszor többet ér a pénznél. Szükség is van rá, annál is inkább, mert a megye - bár Hazag Mihály, a művelődési osztály munkatársa szerint eddig minden évben kaptak támogatást, sőt külföldi útjukat is finanszírozták most végképp nem tud adni. Idén sem volt már, és nagyon úgy tűnik, jövőre sem lesz megyei Mecénás alap, amiből támogathatnának különböző művészi törekvéseket. Az önkormányzat óriási hiánnyal indul, le kellett mondaniuk minden önként vállalt feladatról. És tulajdonképpen ők is azt mondják, hogy elsősorban mégis csak a városnak kellene támogatnia az egyesületet. *- Remélem, nem szűnik meg az egyesület - mondja Fejér István, Miskolc alpolgármestere. - Ismerem a helyzetüket, másfél hónapja beszélgettem erről a művészeti vezetővel. Mondtam neki, hogy pályázni kell a városi Mecénás alaphoz is, mi nyilvánvalóan támogatjuk ezt. Persze, amit tőlünk kaphatnak, abból nem nagyon fognak megélni, hiszen kevés a pénz és sok helyre kell. Javasoltam, gondolkodjanak el azon, hogy megkeresnek tőkeerős cégeket. Igaz, ebből még nincs olyan sok Miskolcon, de én bízom benne, hogy lesz, aki segít.- Vajon nem kötelessége valamilyen szinten a városnak támogatnia egy ilyen művészeti csoportot?- De, indirekt módon kötelessége. Hiszen azokkal az értékekkel, amelyekkel rendelkezünk, sáfárkodnunk kell. De ez inkább „csak” etikai kötelesség... Közművelődés házon kívül és belül A várjátékokra már tanulmányi kirándulásokat is szerveznek Miskolc (ÉM - FG) - A jegyeket még nem nyomtatták ki, de már elkeltek. Nagyon sok iskola a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház által szervezett Diósgyőri Várjátékokhoz igazítja a májusi tanulmányi kirándulások programját. Ugyanígy hasonlóan nagy az érdeklődés a formációs táncversenyek vagy a dixieland-fesztiválok iránt. De nemcsak ilyen nagyszabású rendezvényekből áll össze az Ifjúsági és Szabadidő Ház jövő évi programja. • Az utóbbi időben egy több kiscsoport szerveződik nálunk - mondja Adám Ibolya, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház igazgatója. - Többségük speciális igényt elégít ki, és általában önálló kezdeményezésre alakulnak. Van például sakk-körünk, vagy itt van a Revans-klub, ennek keretében jelentős hadi cselekményeket, híres ütközeteket elevenítenek fel játékos formában. Itt működik a Ködmön táncegyüttes, a Bartók kórus, vannak színjátszóink... Hosszú lenne a felsorolás, hiszen körülbelül hatvan kiscsoport talált otthonra a házban. Ugyancsak tapasztalnunk kell, hogy ismét van közönsége az ismeretterjesztő előadásoknak. Most karácsony előtt szerveztünk játszóházat, akkor fogalmazódott meg, hogy ezt jó lenne rendszeressé tenni, szükség van ezekre az együttlétekre. □ Mindezt miből tudják megvalósítani? • Egyrészt kapunk önkormányzati támogatást, ehhez jönnek a különböző pályázatok, és a sikeres nagy- rendezvények bevételei. Nagy örömünkre a Nemzeti Kulturális Alap pályázataink többségét elfogadta. □ Nagyon sok közművelődési intézmény számára fontos bevételi forrás a terembérlet, a használtruha-vásár... • Remélem, nem bántok meg senkit, de azt hiszem, nagyon nagy odafigyeléssel, a szakma szereteté- vel ezt el lehet kerülni. Persze, mi is tartottunk például karácsonyi vásárt, de nem a placcot adtuk bérbe, hanem megkerestük azokat a képző- és iparművészeket, a különböző kismesterségek művelőit, akik igényes alkotásokat hoztak a vásárba. □ Egy-egy nagyrendezvény nagy bevételt jelenthet... • De nagy rizikót is! Van néhány olyan általunk kezdeményezett, szervezett visszatérő rendezvény, amely már hagyományosnak mondható. Ezek többsége állandó közönséget vonz. Ilyen például a dixie, ezt a fesztivált - június 30-án - tizenkettedik alkalommal rendezzük meg, a májusi Diósgyőri Várjátékok tizenegyedik lesz a sorban, december 7-én és 8-án tartjuk a X. Diapo- ráma Biennálét. A formációs táncok kedvelőinek ’96-ban két nagy bemutatót is kínálunk, az első március 9- én az országos ranglista versenye lesz, a másik október 19-én a Nemzetközi Formációs Táncfesztivál és Magyar Bajnokság. A Rock Színház miskolci vendégszerepléseit is mi szervezzük, jövőre itt tartják az Egri csillagok bemutatóját. Harmadik éve rendezzük meg a Tavaszi Diáknapokat, rendszeresen szervezünk színházi előadásokat,koncerteket, a fotógalériánkban évente általában tíz kiállítás van, ugyanennyi a gyermekgalériában és a nagyteremben is... A jövő esztendő nálunk is a mil- lecentenárium jegyében telik. Ez megmutatkozik majd a váijátékok programjában, és itt a házban rendezett foglalkozásokon is. A Nemzeti Múzeum munkatársaival közösen indítunk el egy sorozatot, melynek keretében a honfoglalás kori mesterségekkel ismerkedhetnek az érdeklődők. Ezt a felkészítő kurzust elsősorban tanároknak szervezzük, akik az itt tanultakat továbbadhatják tanítványaiknak. Lesz egy kiállításunk Ló és lovas címmel... Aztán jön a nyár, a táborok... □ Mindezt hányán szervezik? • Öt népművelő dolgozik a házban. A technikai személyzettel, a gazdasági szakemberekkel együtt összesen huszonegy főállású dolgozónk van. Azt hiszem, a rendezvényeinkhez, a két épület fenntartásához viszonyítva ez egyáltalán nem mondható magas létszámnak. A ZTV szilvesztere Sátoraljaújhely (ÉM) - Milyen lesz a Zemplén Televízió szilveszteri műsora? Kazup Attiláiéi, a ZTV szilveszteri műsorának szerkesztőrendezőjétől a következő tájékoztatást kaptuk. — Az idei szilveszter tdán legnagyobb vállalkozása Szekeres István ötletadó nevéhez fűződik A két ünnep között készül el a ,játék határok nélkül” paródiája. Fergeteges produkciónak ígérkezik a Gazdasági kórkép, amelyet 18 éren felüli nézőinknek szánunk, és ami elsősorban férfi nézőinknek ígér esztétikai élményt. Talán az utolsó pillanatban - hogy napra kész, aktuális legyen - fogják felvenni a 11-es közéleti műsorunk paródiáját. A könnyűzenei szerkesztők is készülnek, hiszen a szilveszteri játékfilm után kezdik programjukat Természetesen játék nélkül az év utolsó napja sem maradhat. A rrár hagyományosnak számító párck vetélkedésén túl a többi játék lőséges alkalmat ad arra, hogy a szerencsések elmondhassák magukról: ezt az évet is jól zárták. Az év utolsó napjait és éjszakáit ktllégáimmal együtt a forgatási helysíneken és a vágószobában töltjük. A műsorok tehát készülnek, ám h>gy melyiket mikor láthatják a kedres nézők, az a szerkesztés végső fáásában dől el. Ünnepi koncert Nyékládháza (ÉM) - Ünnepi koncert lesz december 31-án, szombaton délután fél 4-től i nyékládházi római katolikus tenplomban. A műsorban közreműködik Mojzes Andrea (ének), Kulcsir Anita (gordonka), Regős Zsolt orgona) és a Regős-vokál. A komplex kultúráért Miskolc (ÉM) - A Miikolci Galéria kiállítás- és művézetszervező, gyűjteménygyarapítás, muzeoló- giai, tudományos, okfetó, közművelődési, kiadói és művészeti tevékenységének, valamid, a régió és Miskolc művészeti ékének támogatására hozták létre aSzépmester- ségek Alapítványt. Az jgyeiére 100 ezer forinttal induló alipítvány vállalkozási tevékenységit is folytathat, ha az céljának, a lomplex kultúra kutatásának érdikében történik. Az alapító MiskoH Galéria az alapítványi vagyon kaelésére héttagú kuratóriumot lozott létre, melynek tagjai a Miscolci Galéria Művészeti Tanácsánál tagjai. Az alapítvány képviselője a kuratórium elnöke, a Miskolci Galéria mindenkori igazgatója, jden esetben Dobrik István, alelnöie Bán András. Az alapítvány ryitott, ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. Számlaszámúk a következő: 11734004-20412245. Louvre-ked\ezmény Párizs (MTI) - Jaiuár 7-től minden hónap első vasárnapján ingyen látogatható a párizsi Louvre. A múzeumba égésién 1990-ig minden vasárnap ingyenesen léphettek be a művészetek sérelmesei: akkor viszont a Louvre auyagi gondjai miatt bevezették a vasárnapokra érvényes, kedvezményjs tarifát. A mostani kísérlet egyelire két évig tart, s akkor értékelik rrnjd az eredményeket: jelenleg ugyanis a Louvre látogatóinak egyötöde vasárnaponként keresi fel az intézményt, s ha ez az arány tovább nőne, az komoly gondok elé állítaná az intézmény vezetését. A tömegek elkerülésére mindenesetre már mos. bejelentették: szervezett turistacsiportok ezeken a vasárnapokon nen látogathatják a múzeumot. Ami a tibbi napot illeti, a belépőjegy ára a felnőttek számára 45 frank lesz, kivéve, ha csak a zárás előtti órákban(15 óra után), illetve a hónap többi, .fizető” vasárnapján érkeznek: ez utóbbi esetekben 26 frankba kerül t látogatás. A 18 év alattiak bármikír ingyen juthatnak be a múzcumla. Jövőre két miskolci versenyen is láthatjuk a formációs táncok legjobbjait
