Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-28 / 304. szám
6 ÉSZAIOMagyarország RÁDIÓ Egy tudós a századról Horpácsi Sándor Mindig érdekes, hogy tudós (egyáltalán okos) ember mondja el a véleményét a világról. S különösen izgalmas, ha depressziós korunkban valaki derűs bölcsességgel teszi a helyére a dolgokat. Az elmúlt hét egyik rádióadásában századunkról beszélgetett Vámos Tibor akadémikussal Tóbiás Áron. Milyen is a mi századunk? Szörnyű. Lényegében háborúval kezdődik (úgy mondják, az első világháborúval ért véget a hosszú XIX. század), forradalmakkal folytatódik, majd ismét háború, Holocaust, Gulag, s ma sincs béke (Balkán, Csecsenfóld, Afganisztán, Afrika, Közel-kelet stb.). Mit hozott a tudomány? Erről se szoktunk jót mondani, mert az ökológiai katasztrófákat rójuk fel neki, a rohanást, a technika uralmát. Mert természetesnek vesszük a telefont, az okos gépeket, a szervátültetést, a nagyobb komfortot stb. Holott, ha rendszerekben (ezzel foglalkozik Vámos Tibor) gondolkodunk, globálisan, akkor el kell ismernünk, hogy nem csupán az élet minősége alakult át, de a szemléletünk is. Mert Vámos Tibor szerint az is hatalmas vívmány, előrelépés, hogy a korábban természetesnek tartott borzalmakat ma botránynak tartjuk, az egész világ pillanatokon belül tudomást szerez róluk és tiltakozik. Csak egy példa: Kínában 14 évre ítéltek egy „másképpen gondolkozót”, s a demokratikus kormányok máris felemelték a hangjukat. A globalitás, a világot behálózó hírcsatornák azt is jelentik, hogy nem lehet a gazemberséggel elbújni, lapulni. Ha egy chilei stadionban embereket géppuskáznak le, ha bosnyák gyerekeket terítenek le orvlövészek az esti híradóban az egész világ látja. Hatalmas fegyelmező erő ez, amely modorálja, viselkedni tanítja a politikát is. Amely - színvonalában — még messze elmarad a tudománytól, holott az értelmiség, az akadémiák tudáskincse rendelkezésre állna. A butaság, s az ebből fakadó gőg rettenetes visszahúzó erő. ■ Mint a sár, az iszap. Abban is igaza van Vámos Tibornak, hogy a jövő nem tervezhető, jósolható meg, de igenis lehet jó programokat, „forgató- könyveket” csinálni, s az embereket rá lehet - kell - döbbenteni, hogy mindig választunk. Ez a keresztény, zsidó etika lényege. Igenis tudjuk, hogy mikor teszünk rosszat. Mi, magyarok - keserves történelmünk miatt - eleve hajlamosak vagyunk a felelősséget felfelé hárítani „majd eldöntik az okosak, ott fent.” Eldöntik, s nem merünk rászólni a felkentekre, a váteszekre, akik lehet, hogy eredetileg jót akartak, de kiválasztottságtudatuk erőszakra és őrültségekre is ragadhatja őket. A posztmodern így esik a saját csapdájába. Nem ad esélyt a jónak, holott a tudomány jóvoltából lehetőségei állandóan tágulnak. Egyszóval nem szükségszerű a rossz! _TÉKA Kitüntetések könyve Kitüntetések a Magyar Köztársaságban címmel szép kiadványt jelentetett meg nemrégiben a Kossuth Könyvkiadó. Ám a könyv nemcsak szép, hanem hasznos is, hiszen megtudhatjuk belőle, egy-egy érdemrendet miért, hányán kaphatnak az országban. Göncz Árpád köztársasági elnök írt a könyvhöz előszót, hiszen többnyire az ő feladata a legmagasabb kitüntetések adományozása és átnyújtása. Az államforma megváltozása után ez az első olyan kötet, amelyben a Magyar Köztársaságban adományozott összes állami elismerés, kitüntetés és díj helyet kapott. De az új magyar kitüntetésrendszer teljes kialakítása még hosszabb időt vesz igénybe. Célja, hogy lehetővé tegye azon értékek elismerését, amelyeket a Magyar Köztársaság nagyra becsül. A kitüntetés átadójának személye és az átadás körülményei jelentősen hozzájárulhatnak az esemény kivételes jellegének hangsúlyozásához, az elismerés súlyának növeléséhez. Kultúra 1995» December 28», Csütörtök 4 A közösségteremtő Roxanne Miskolc (ÉM) - A klub - a szó eredeti jelentésében - többek között közösségteremtő helyet is jelöl. Ennek sajátja a családias légkör, a színes programok, a színvonalas műsorok. Egy klub azonban csak a „váz”, a történések színhelye, amelynek hangulatát elsősorban mégis azok határozzák meg, akik oda járnak, akiknek jelenléte elengedhetetlen az „élvezhetőségi együttható” meglétéhez. A várost átszelő Miskolc-Ozd vasútvonal mellett álló Vörösmarty Művelődési Házban többször próbálkoztak már a fiatalokat odacsalogató klub alapításával az elmúlt években. A néhány hónapig tartó „közösségkovácsoló” kísérletek azonban rendre kudarccal végződtek. Elmélkedhetnénk azon, vajon ez a belvárostól alig néhány villamosmegállóra lévő, régivágású kul- túrház miért csak néhány alkalomra vonzza a látogatókat? Szükség van-e ezekre a próbálkozásokra... A kérdés azzal veszítette el értelmét, hogy két hónappal ezelőtt - Roxanne néven - egy újabb klub nyitotta meg kapuit a kultúrház falai között. Mint arról a szervezők a megnyitó után beszéltek: a klub közönségeként azokra számítanak, akik nem szeretik azt a fajta hűvösséget, amit az egyes szórakozóhelyeken nap mint nap tapasztalhatunk. Olyan személyre szóló találkozóhelyet szeretnének, ahol a programok előadói és a közönség nem elérhetetlen távolságból szemléli egymást. A profik mellett pedig a városi és városkörnyéki amatőr csoportok is bemutatkozhatnak... A klub különlegessége volt már maga a nyitóprogram is, amelyen az eddig csak muzsikájukról ismert Kispál és a Borz zenekar tagjait beszélgetésre látták vendégül. Török Adám és zenekara unplugged koncertprogramját hozta el. Hobo a Vissza a 66-os úton című könyvét mutatta be, majd József Attila estjét is hallhatta a közönség. De a hazai könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői mellett színpadra léptek (és ez így lesz a jövőben is) a város középiskolás zenekarai is... Európa-verseny Miskolc (ÉM) - Az Európa Tanács és az Európa Közösség, az Európa Parlament, valamint az Európa Verseny Magyar Nemzeti Bizottsága az „Éurope at School” versenyen való részvételre hívja a 6-21 éves tanulóifjúságot. A verseny célja az európaiság gondolatának megismertetése az iskoláskorú fiatalok körében, hogy felelősségteljesen vegyenek részt a demokratikus Európa kialakításában. A versenyek témaköre évente változik, ezt az egyes európai országok javaslatainak figyelembevételével az Európa- bizottság határozza meg. Az 1996- os tanév mottója: „Információ - kommunikáció - Európa”. Az egyéni és csoportmunkában elkészített pályaművek 5-10 oldalasak lehetnek, a művészeti munkák méretei nem haladhatják meg a 60x40 centiméteres nagyságot. A művészeti feladat olyan jelvény, címer, szimbólum, plakát vagy TV- reklám tervezése, mely alkalmas lehet Európa egységének és az összeurópai gondolatnak a kifejezésére. Az írások (11-21 éves korosztály részére) többek között arról szólhatnak, milyen információk tarthatnak számot általános érdeklődésre, milyen lesz Európa a 21. században, vagy miként alakul a kommunikáció családok, népek között. A pályaműveket 1996. március 15-éig lehet beküldeni az Európa Verseny Magyar Nemzeti Bizottságához. Érdeklődni az 1/122-4133-as telefonszámon lehet. Mindszenti-értesítő Miskolc (ÉM) - „Olyan érdekes, hogy nem látjuk Istent és beszélgetünk vele” - fogalmazta egy óvodás kislány, mikor azt kérdezték tőle, mi tetszik neki a hittanórán. S hogy miről beszélgetnek olyankor, arra egy másik Mslány így felelt: „Hogy azt a sok szép, színes, illatos virágot, a fákat, meg a csillagokat is az Isten teremtette.” De óvodapedagógusok véleményét is olvashatjuk a hittanoktatásról a miskolci Mindszenti plébánia karácsonyi értesítőjében. Megtudhatjuk a kiadványból azt is, mi a feladata egy plébánia képviselő-testületének, milyen örömei és gondjai vannak az egyház- községhez tartozó Katolikus Gimnáziumnak, hogyan történik a kórházi pasztoráció. S megtalálhatjuk benne a miserendet is, mely szerint december 31-én, Szent család vasárnapján az esti misén (fél hétkor) év végi hálaadás (Te Deum) lesz, január elseje, Újév, Szűz Mária, Isten anyja ünnepe pedig szintén vasárnapi miserend szerint zajlik. Filmcentenárium Szövetkezés a kisiskolákért Az első kistérségi tanácskozást Tardonán tartották a tanárok Tardona (ÉM - FG) - Már neve is van: Kipesz (Kistelepülések Pedagógiai Szövetsége) - bár egyelőre még nem létezik. Viszont Lovas Albert, a tardonai Jókai Mór Általános Iskola igazgatója szerint a kisiskolákban tanító pedagógusok igénylik ezt az összefogást, így várhatóan sokan csatlakoznak majd a felhívásukhoz, és ’96 első felében megalakulhat, majd pedig hivatalosan működhet az új szervezet.- Korábban voltak úgynevezett kistérségi továbbképzések, mára már ezek is megszűntek. A kistelepülések iskoláiban tam'tó pedagógusok, meglehetősen magukra hagyatot- tan végzik munkájukat - mondja a 110 tanulós tardonai iskola igazgatója. - Ha vannak is központilag szervezett szakmai tanácskozások, azok a leggyakrabban általános kérdésekkel foglalkoznak. De más vonatkozásban is érezzük, hogy nincsenek tekintettel a kisiskolákra. Itt a Bán-völgyében, de a megyében is több, a miénkhez hasonló vagy még ennél kisebb oktatási intézmény működik. Mi magunk kezdeményeztük, hogy jöjjünk össze, beszéljük meg a problémáinkat. Az első ilyen szakmai napot itt, a mi iskolánkban rendeztük. Eljöttek a nagybarcai, a bánhorváti, a dédes- tapolcsányi és a mályinkai kollégák. Legközelebb, februárban a dé- destapolcsányi iskolában tartunk hasonló összejövetelt. De szeretnénk ezt a kört bővíteni, és megerősíteni a szövetségünket. Hogy miért van erre szükség? A felhívásukban ezt a következőképpen indokolják az alapítók. „Mert olyan új törvények, előírások születtek és születnek, amelyek nem veszik kellően figyelembe intézményeink adottságait, a kistelepüléseken élő, ma is lámpásként dolgozó pedagógusok helyzetét. Mert megoldatlan az itt dolgozók szakmai továbbképzése, a gyakorlati tapasztalatok cseréjének szervezett lehetősége.” Mert azt remélik, hogy az összefogással megvédhetik intézményeiket a rosszemlékű - átgondolatlan — körzetesítéstől. Azt szeretnék, ha nem az egyes önkormányzatok pénzügyi helyzetétől függne az oktatás minősége. Azért is szorgalmazzák az összefogást, hogy egymást erősítve mondhassák el kifogásaikat az önkormányzatok oktatásirányítási tevékenységével kapcsolatban. Véleményük szerint az oktatásfinanszírozás jelenlegi formája a szó szoros és átvitt értelmében is faluromboláshoz vezet. Ennek megfelelően a Kipesz céljait a következőképpen fogalmazták meg. „1. Ismét előtérbe helyezni gyermekeink érdekeit. Ha egyenrangúak nem is lehetnek városi társaikkal, legalább ne érezzék a másodren- dűség fojtogató hatását. 2. Élő kapcsolatot a régió iskolái között, pedagógusok és gyermekek körében egyaránt. 3. Érdekképviseleti szövetségként való működést. (Gondjaink, problémáink és jogaink hallatá- sát a médiák segítségével is.)” Lovas Albert elmondta, hogy egyelőre a megye, az északi régió kistelepüléseinek csatlakozását várják. Úgy gondolják, ha összeáll egy erős szervezet, akkor a jövőben e szövetség állásfoglalásaival is számolni kell. Borsodnak hírneves követéről Ragályi Tamás lapszerkesztő, politikusra emlékezünk Edelény, Balajt (ÉM) - Koszorúzás lesz ma délelőtt 10 órakor Ragályi Tamás emlékoszlopánál a balajti temetőben. Borsodnak hírneves követéről Laki Lukács László gondolatait idézzük. Ragályi Tamás reformkori lapszerkesztő, politikus élete és munkássága szervesen kapcsolódik Edelény városához, annak közvetlen környezetéhez. Balajt, a szülőfalu és a végső pihenőhely, Borsod és Sajószent- péter váltakozva lakóhelye Borsod vármegye hírneves követének. Mindig ide tért meg pihenni, erőt gyűjteni családja körében. Ide küldte leveleit Kazinczy Ferenc, Wesselényi Miklós, Palóczy László. Ide érkeztek a Kossuth Lajos küldte Országgyűlési Tudósítások. Innen indult a vármegye közgyűlésére, a pozsonyi diétára. A 18. századtól birtokosa Balajt- nak az ősi, gömöri Kiscsoltói Ragályi nemesi család. Két évszázadon át a család több tagja a világi és egyházi közélet jeles képviselője volt. Közülük is kiemelkedik Ragályi Tamás, aki 1785. december 28-án született Balaj- ton. Iskoláit Csehieken és Sárospatakon végezte. 1803-1804-ben a pesti egyetemen filozófiát, 1804-1805-ben jogot tanult. De a jogtudományok helyett inkább az irodalmi pálya iránt érzett hajlandóságot. 1806-ban Pesten Segítő címmel „hónapos írást”, lapot adott ki a „Szépnek előmozdítására”. A füzetecske formátumú lapnak mindössze két száma jelent meg, összesen 98 oldal terjedelemben. A lap a sajtó- és irodalomtörténet szempontjából nem számottevő, színvonala is kívánnivalókat hagy maga után, de a próbálkozás, a szándék figyelemre méltó. A nagy példakép Kazinczy Ferenc - akivel rokonságban, koma- ságban is volt - indította, buzdította ezen az úton. Rendszeresen leveleztek. Ragályi Tamásnak egy verse Emlékezet címmel és öt kistanulmá- nya jelent meg a lapban. A lap megbukott, a magyar publikum akkor még nem volt elég erős hasonló irodalmi lapok fenntartására. Az 1825-ös országgyűlésre a megye követnek választotta Ragályi Tamást. Ez az országgyűlés nemcsak alkotmányos életünk, hanem a magyar nyelv fejlődése szempontjából is rendkívül fontos és érdekes. A borsodi követ is harcosan, szenvedélyesen szólalt fel a magyar nyelv általános használatáért. A diétákon mély barátság szövődött közte és Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós” között. Levelezésük lelkűk „öszvehangzásáról” tanúskodik. Kölcsey Ferenc szerette, becsülte Ragályit. A Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tiszteleti taggá választotta. Az 1832-es országgyűlésre készülve, Borsod megye követválasztó közgyűlésén a kormánypárt győzelmet aratott azzal, hogy megbuktatta az ellenzéki Ragályi Tamást, pedig „a lefolyt két országgyűlésen Borsodnak hírneves követe egyesítette magában a legtöbb olyan tulajdonságokat, melyek egy pártvezérben megkívántainak” - írja róla Horváth Mihály. Elmaradása országszerte sajnálkozást keltett az ellenzéki pártban. Végül, sok huzavona után, Torna megye követeként jutott el a diétára. Azonban nem találta helyét az országgyűlésen, nagyon szívére vette a megelőző hónapokban őt megpróbáló történéseket. Dacból, nemes nagyravágyásból a kormánypárthoz szegődött, és így politikai hatását teljesen elvesztette. Születésének 210. évfordulójára az Edelényi Városi Könyvtár megjelenteti Nyilas Ilona Ragályi Tamás című, 1934-ben készült bölcsész- doktori értekezését az edelényi füzetek 13. köteteként. Párizs (MTI) - Az első nyilvános filmvetítés 100. évfordulóján, azonos időpontban és azonos helyszínen - ma, december 28-án a Párizsi Grand Cafe-ban - magyar filmművész alkotásával, és az ősfilmesek előtti tisztelgéssel emlékezik a világ és Párizs a század „népművészetének” megszületésére. A Lumiere-fivérekével azonos időpontban vetített film - Szhtes András Balázs Béla Stúdió támogatásával készült „Lumiere-tekercsek” című gyűjteménye - a mozgókép történetének legfontosabb eseményeit idézi fel. Párizs az idén Lumiere-rel köszönti az újévet is, mivel Szirtes András december 31-én megismétli előadását. Várszínházi székház Gyula (MTI) - Új, állandó székházra lelt a Gyulai Várszínház: a Körös-parti nyári teátrum a Jókai Művelődési Házba költözik. A városi önkormányzat döntése alapján az ingatlan 1996. április elsejétől kerül a várszínház használatába. A századelőn épült ház átalakítására több mint hárommillió forintot fordíthat az önkormányzat. Az egykor úri kaszinónak emelt épület állandó otthona lesz a Gyulai Várszínháznak. A 140 négyzetméter alapterületű 250 személy befogadására alkalmas nagytermet úgy rendezik be, hogy ott színházi kamaraelőadásokat tarthassanak - nyilatkozta Gedeon József, a várszínház igazgatója. A nyári várszínházi idényen túl, az ősztől tavaszig tartó időben is lesznek ott színházi előadások. A gyulaiak azt tervezik, hogy a kamaratermet fogadószínházként is hasznosítják. sHobo a könyvbemutatón Fotó: Dobos Klára
