Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-02 / 284. szám
Vili ÉM-hétvége — .................................. —..................... Képriport ------------ December 2., Szombat iaS'M KONQli SVi mAA '.Kl.uDO I smerem Imit. Rendes srác. Manapság hivatalnok. Hetekkel ezelőtt is ült a hivatalában, olyasmin agyait, hogy hát akárcsak az elv-társai, tulajdonképpen egyetért ő is a kormány stabilizációs törekvéseivel. Nem volt persze felhőtlen az öröme, saját bőrén érezvén a Bokros-csomag áldásait. Akárhogy is: felemás érzület ez a javából. Mondta is a barátainak, kellene csinálni valami jeivényfélét: „Szeretünk, Lajos!". Hékulából persze, mert valójában mind úgy gondolták: szereti a szösz, ha úgy akarnak boldoggá tenni minket, hogy meg sem kérdeznek, akarunk-e boldogok lenni, s ha.igen, milyen módon. Na most: ebből lett a Bokros-póló. Merő és maró gúny: I love Lajos! Innentől kezdve aztán ki is csúsztak a szálak a srácok kezéből. Történelmileg úgy alakult, hogy az MSZP miskolci kongresszusán-ahol az ominózus tísörtöt árulták - a BlT-esek elveszítették a saját humoruk feletti uralmat. A küldöttek véresen komolyan vették, amit a baloldali ifjak tréfának szántak. Pedig hát mindenki esküdni mert volna rá: Miskolcon egymás torkának esnek, agyagba döngölik a Lajost, tudtunkra adják, hogy ki a legény a gáton. Ehhez képest a baloldali vehemencia éppencsak- mormogássá szelídült, s annyira semmiképpen nem vett erőt a szocialista politikusokon, hogy disszonáns hangok zavarták volna a szemmel látható egységet. Ha Bokros Lajos most hátranéz, egy egész pártot lát maga mögött menetelni.. Mi történt itt? Mindenki gyártja a teóriákat, miközben valójában senki sem tudja, mi zajlott a kulisszák mögött: vége-e az öri-harinak, vagy csak ki-ki időt akart nyerni, hogy érveket és támogatókat gyűjtsön a mindent tisztázó vitákhoz. A kamerák sem láttak be a színfalak mögé. A totósok mosolygó politikusokat, érdeklődő küldötteket, a biztonságukat vigyázókat, bombát kereső ebeket, a szenzációra váró szakmabelieket tudták lencsevégre kapni. A felszínt. Szöveg: Bujdos Attila Fotók: Bujdos Tibor