Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-19 / 298. szám
8 Z Itt-Hon 1995. December 19., Kedd ZEMPLÉNI PORTRÉ A börtönlelkész Tiszacsermely (ÉM - BSZA) - Hajdú Miklós római katolikus plébános 1955-ben született, ’81-ben került lelkészként Sárospatakra, majd onnét Ti- szacsermelyre, ahol 1984-től szolgál. Legtöbben.mégis a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben végzett munkája által ismerik, hiszen immáron hetedik éve tart beszélgetéseket, hirdeti az igét az elítéltek között. Ezek az alkalmak szerda délutánonként zajlanak le, témájuk pedig mindig az ami a rabokat leginkább érdekli. Nagyrészüknek az is izgatja a fantáziáját, hogy mi az egyház véleménye beszélgetésük tárgyáról. A börtönnel úgy került kapcsolatba, hogy többé-kevésbé ismerte az intézmény vezetőit, s ezen ismeretség folytán - amikor ennek a szolgálatnak a lehetősége felmerült - őt kérték fel. Ilyen kérésre pedig csak igent lehet mondani, bár az sem biztos, hogy mindenki elvállalja.- Az elítéltek bizalmát nehéz elnyerni - mondja. - Először mindig kipróbálják az embert. Előbb áltitkokat osztanak meg vele, s várják, hogy visszahallják-e azt valakitől. Neki ezzel nem volt gondja, hiszen köti a gyónási titok. Azóta többen kitüntették bizalmukkal, jelenleg a foglalkozásaira tízen járnak állandó jelleggel, amelyről a résztvevőket semmilyen más programmal nem lehet elcsábítani. Gyakran tanít be a hallgatóinak vallási jellegű műsort, így karácsonykor betlehemezni fognak, míg húsvétkor passiójátékot adtak elő. Elmondása szerint szívesen jár be a börtönbe, sőt akkor is benéz, ha igazából nincs is ott dolga. Épp a közelmúltban számolgatta: mennyi időt is „ült” már börtönben. Hogy miért lett pap? Nem tudja megmagyarázni, ez Isten kegyelme, esetleg a szülői vallásos háttér vezethette erre az útra. Jelenleg rengeteg dolga van, jóformán csak útközben lehet elérni, hiszen Tiszakarádtól Zemp- lénagárdig teljesít szolgálatot a falvakban. Maga sem érti, miként is tudja összeegyeztetni a dolgait, de egyelőre működik és számára ez a fontos. Meddig lehet ezt így csinálni? Amíg búja és az egészsége engedi folytatja, hiszen ebben a hivatásban csak egyházjogilag létezik nyugdíj. Jeles napok szokásai Filkeháza (ÉM) - A karácsony régen is nagy ünnep volt. Falunkban ezt is három napon át ünnepelték. Az ünnep „viliájának” estéjén jártak kántálni. A felnőttek, a legények és a gyerekek külön csoportokat alkottak. Amelyik házhoz be szándékoztak menni, az előtt karácsonyi éneket énekeltek. Az ének után a házigazda „Gyertek be!” felszólítására bementek a házba. Valaki a csoportból megállt a ház, a szoba közepén és verset mondott. A legényeket, leányokat és férfiakat leültették, borral és süteménnyel kínálták. A gyerekek régen diót, almát kaptak, mostanában pedig pénzt. A karácsonyi ünnepek alatt régen minden évben, most pedig csak néha szokás a Betlehem-játék. A játéknak öt szereplője: az angyal, a három pásztor és a Guba. Az angyal és a pásztorok egyforma öltözékben vannak, csak az angyalnak nincs csengős botja, mint a pásztoroknak, hanem ő viszi a kis templomot. Fehér szoknyába (régen lobogós gatyába) öltöznek. A derekukon és a vállukon két szalag van átkötve. A fejükön egy magas sisakot, klobukot viselnek, amiről szalag lóg le. A játék ötödik tagja a Guba. Szűrben és vászonnadrágban van, amit szalmával tömnek ki. A fején álarcot visel. Ez báránybőrből készült. Az orra piros posztóból van, amit gombostűvel szurkáltak tele. A derekán övét hord. Ezen van a kolomp és a kulacsok. A kulacsokba öntik azt a bort, amit a házaknál kapnak a Betlehem eljátszásáért. Karácsony „viliáján” régen minden háznál egyformán főztek. Savanyúkáposzta leves gombával, valamint túrós vagy mákos bobáj- ka volt a vacsora. A karácsonyi ünnepekre karácsonyfát állítottak a tehetősebb családoknál. Ez vízkeresztig állt a szobában. A karácsonyt a család együtt szokta ünnepelni. A rokonok, a hozzátartozók meglátogatják egymást. Esznek, isznak, beszélgetnek, boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak egymásnak. Régen a szilvesztert nem tartották annyira, mint ma. A legtöbbször bált rendeztek, ahol cigányzenekar muzsikált. A férfiak egy-egy házban összegyűltek kártyázni. Éjfélig mindenki fönnmaradt. Éjfél után közösen mentek boldog új esztendőt kívánni. Kezdődött az újév köszöntése. Az év első napját mindig megünnepelték. Az emberek jártak újévet köszönteni. A felnőtt emberek már éjfél után megkezdték. A gyerekek reggel 7 óra tájban indultak újévet köszönteni. Minden házhoz elmentek, és verssel köszöntötték az új esztendőt. Régen azt tartották, hogy férfinak kell először menni újévet köszönteni, mivel ha asszony megy, az szerencsétlenséget hoz. Újévre nem szoktak szárnyas állatot vágni, csak disznóhúst ettek, mivel azt mondták, hogy a tyúk elrepül a szerencsével, viszont a disznó kitúrja. Az ünnepre derelyét is készítettek, minél többet, mivel azt tartották, hogy ahány derelyét megesznek, annyi kereszt búzájuk lesz ebben az éven. (Forrás: Abaúj és Zemplén népéletéből) Gyerekek honi rajzasztala Tarr Tünde bodroghalmi kislány rajzának címe: Hóembert építünk Fogyatékos gyerekekért szólt a rock „Hatalom" Dörögte a Beholder Sátoraljaújhely (ÉM) - December 8-án 18 órától a sátoraljaújhelyi Művelődési Központ pódiumtermében Jótékonysági rock-karácsonyt rendeztek, amelynek bevételét a Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány javára ajánlották fel a résztvevők és a szervezők. A programban a Beholder nevű debreceni, valamint a Sat and surfice és az Élő kihívás nevű újhelyi amatőr rockzenekarok mutatkoztak be. Az est fővédnöke, egyben az alapítvány alapítója Magyar János, Sátoraljaújhely alpolgármestere így nyilatkozott lapunknak: - A képviselő-testület alakuló ülésén váratlanul alpolgármester lettem. Akkor és ott ötlött fel bennem - bár előzőleg nem tájékozódtam, hogy létezik-e más ilyen szerveződés is -, hogy tiszteletdíjamat, 20 ezer forintot felajánlom Zemplén fogyatékos gyermekeinek megsegítésére. Ez egyébként régi elhatározásom volt, ám csak most sikerült realizálni. A ciklus fél évén keresztül ez a pénz szépen gyarapodott, adakoztak mások is és én is minden hónapban ötezer forinttal járulok hozzá. Jelenleg alapítványunkat egy négytagú kuratórium irányítja, amelyben két jogász, egy gyógypedagógus és egy gyermekgyógyász van. Közülük mindenki ingyen dolgozik, még a számlavezetésünk is ingyenes. Jelenleg 59 ezer forint a vagyonunk, de sok segítséget kaptunk amely nem anyagiakban nyilvánult meg, például a fogyatékos gyerekek nyári táborban a Hegyközben, VilyviFotó: Bódisz Attila tányban tudtak tölteni néhány napot. A mostani rock-karácsony szervezőivel véletlenül találtunk egymásra és bármenynyi pénz jön is össze, azt szívesen vesszük, hiszen a fogyatékos gyerekeknek csoportja van a Mártírok úti óvodában és a Deák úti iskolában is. Ennek a két intézménynek a karácsonyát szeretnénk megoldani úgy, hogy a 20 ezer forintos alapösszegen túl minden más pénzt felhasználunk. Francovszky József a rendezvény kiötlője és szervezője elmondta, hogy évek óta foglalkozik kisebb zenés rendezvények szervezésével. Ezt a rockkarácsonyt is mindenféleképpen megszervezte volna, csak nem ilyen méretekben. Annak pedig külön örül, hogy a jó buli mellé a segítő jó szándék is párosult. Minden kedves olvasónknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk! Legközelebb 1996. január 2-án jelenik meg az Itt-Hon. A TARTALOMBÓL Ingyenes szűrés Augusztus elejétől végzik Szerencsen a lakosság komplex egészségügyi szűrését. Ennek eredményeiről és a részvételi arányról kérdeztük Bobkó Gézát a város egészségügyi intézményének igazgató-főorvosát. (2. oldal) Rendbe hozták a zsidótemetőt Pálházán az élőktől a holtak iránti tiszteletadásként és a falukép javítása érdekében kitisztították a régi zsidótemetőt. Munkatársunk ez ügyben kereste meg Lesovics Miidóst, a község polgármesterét. (3. oldal) Karategála Először rendeztek Tiszakarádon karategálát, ahol hat küzdősportág képviselői találkoztak. Erről az eseményről szól képes tudósításunk. (7. oldal) A börtönlelkész Zempléni portré sorozatunkban Hajdú Miklós, római katolikus plébánost mutatjuk be, aki amellett, hogy Tiszakarádtól Zemplénagárdig teljesít szolgálatot a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben is támaszt nyújt az elítéltek számára. (8. oldal)
