Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-19 / 298. szám

8 Z Itt-Hon 1995. December 19., Kedd ZEMPLÉNI PORTRÉ A börtönlelkész Tiszacsermely (ÉM - BSZA) - Haj­dú Miklós római katolikus plébános 1955-ben született, ’81-ben került lel­készként Sárospatakra, majd onnét Ti- szacsermelyre, ahol 1984-től szolgál. Legtöbben.mégis a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben végzett munká­ja által ismerik, hiszen immáron hete­dik éve tart beszélgetéseket, hirdeti az igét az elítéltek között. Ezek az alkal­mak szerda délutánonként zajlanak le, témájuk pedig mindig az ami a rabo­kat leginkább érdekli. Nagyrészüknek az is izgatja a fantáziáját, hogy mi az egyház véleménye beszélgetésük tár­gyáról. A börtönnel úgy került kapcso­latba, hogy többé-kevésbé ismerte az intézmény vezetőit, s ezen ismeretség folytán - amikor ennek a szolgálatnak a lehetősége felmerült - őt kérték fel. Ilyen kérésre pedig csak igent lehet mondani, bár az sem biztos, hogy min­denki elvállalja.- Az elítéltek bizalmát nehéz el­nyerni - mondja. - Először mindig kip­róbálják az embert. Előbb áltitkokat osztanak meg vele, s várják, hogy visszahallják-e azt valakitől. Neki ezzel nem volt gondja, hiszen köti a gyónási titok. Azóta többen ki­tüntették bizalmukkal, jelenleg a fog­lalkozásaira tízen járnak állandó jel­leggel, amelyről a résztvevőket semmi­lyen más programmal nem lehet elcsá­bítani. Gyakran tanít be a hallgatói­nak vallási jellegű műsort, így kará­csonykor betlehemezni fognak, míg húsvétkor passiójátékot adtak elő. El­mondása szerint szívesen jár be a bör­tönbe, sőt akkor is benéz, ha igazából nincs is ott dolga. Épp a közelmúlt­ban számolgatta: mennyi időt is „ült” már börtönben. Hogy miért lett pap? Nem tudja megmagyarázni, ez Isten kegyelme, esetleg a szülői vallásos háttér vezet­hette erre az útra. Jelenleg rengeteg dolga van, jóformán csak útközben le­het elérni, hiszen Tiszakarádtól Zemp- lénagárdig teljesít szolgálatot a falvak­ban. Maga sem érti, miként is tudja összeegyeztetni a dolgait, de egyelőre működik és számára ez a fontos. Med­dig lehet ezt így csinálni? Amíg búja és az egészsége engedi folytatja, hiszen ebben a hivatásban csak egyházjogilag létezik nyugdíj. Jeles napok szokásai Filkeháza (ÉM) - A kará­csony régen is nagy ünnep volt. Falunkban ezt is há­rom napon át ünnepelték. Az ünnep „viliájának” estéjén jártak kántálni. A felnőttek, a legények és a gyerekek külön csoportokat alkottak. Amelyik házhoz be szándékoztak men­ni, az előtt karácsonyi éneket énekeltek. Az ének után a há­zigazda „Gyertek be!” felszólí­tására bementek a házba. Va­laki a csoportból megállt a ház, a szoba közepén és verset mon­dott. A legényeket, leányokat és férfiakat leültették, borral és süteménnyel kínálták. A gye­rekek régen diót, almát kaptak, mostanában pedig pénzt. A karácsonyi ünnepek alatt régen minden évben, most pe­dig csak néha szokás a Betle­hem-játék. A játéknak öt sze­replője: az angyal, a három pásztor és a Guba. Az angyal és a pásztorok egyforma öltö­zékben vannak, csak az angyal­nak nincs csengős botja, mint a pásztoroknak, hanem ő viszi a kis templomot. Fehér szok­nyába (régen lobogós gatyába) öltöznek. A derekukon és a vál­lukon két szalag van átkötve. A fejükön egy magas sisakot, klobukot viselnek, amiről sza­lag lóg le. A játék ötödik tagja a Guba. Szűrben és vászonnad­rágban van, amit szalmával tömnek ki. A fején álarcot vi­sel. Ez báránybőrből készült. Az orra piros posztóból van, amit gombostűvel szurkáltak tele. A derekán övét hord. Ezen van a kolomp és a kulacsok. A kulacsokba öntik azt a bort, amit a házaknál kapnak a Bet­lehem eljátszásáért. Karácsony „viliáján” régen minden háznál egyformán főztek. Savanyúká­poszta leves gombával, vala­mint túrós vagy mákos bobáj- ka volt a vacsora. A karácsonyi ünnepekre ka­rácsonyfát állítottak a tehető­sebb családoknál. Ez vízkeresz­tig állt a szobában. A kará­csonyt a család együtt szokta ünnepelni. A rokonok, a hozzá­tartozók meglátogatják egy­mást. Esznek, isznak, beszél­getnek, boldog karácsonyi ün­nepeket kívánnak egymásnak. Régen a szilvesztert nem tartották annyira, mint ma. A legtöbbször bált rendeztek, ahol cigányzenekar muzsikált. A férfiak egy-egy házban össze­gyűltek kártyázni. Éjfélig min­denki fönnmaradt. Éjfél után közösen mentek boldog új esz­tendőt kívánni. Kezdődött az újév köszön­tése. Az év első napját mindig megünnepelték. Az emberek jártak újévet köszönteni. A fel­nőtt emberek már éjfél után megkezdték. A gyerekek reggel 7 óra tájban indultak újévet kö­szönteni. Minden házhoz el­mentek, és verssel köszöntöt­ték az új esztendőt. Régen azt tartották, hogy férfinak kell először menni újévet köszönte­ni, mivel ha asszony megy, az szerencsétlenséget hoz. Újévre nem szoktak szárnyas állatot vágni, csak disznóhúst ettek, mivel azt mondták, hogy a tyúk elrepül a szerencsével, viszont a disznó kitúrja. Az ünnepre derelyét is készítettek, minél többet, mivel azt tartották, hogy ahány derelyét megesz­nek, annyi kereszt búzájuk lesz ebben az éven. (Forrás: Abaúj és Zemplén népéletéből) Gyerekek honi rajzasztala Tarr Tünde bodroghalmi kislány rajzának címe: Hóembert építünk Fogyatékos gyerekekért szólt a rock „Hatalom" Dörögte a Beholder Sátoraljaújhely (ÉM) - De­cember 8-án 18 órától a sá­toraljaújhelyi Művelődési Központ pódiumtermében Jótékonysági rock-kará­csonyt rendeztek, amelynek bevételét a Zemplén Fogya­tékos Gyermekeiért Alapít­vány javára ajánlották fel a résztvevők és a szervezők. A programban a Beholder ne­vű debreceni, valamint a Sat and surfice és az Élő kihívás nevű újhelyi amatőr rockzene­karok mutatkoztak be. Az est fővédnöke, egyben az alapít­vány alapítója Magyar János, Sátoraljaújhely alpolgármeste­re így nyilatkozott lapunknak: - A képviselő-testület alaku­ló ülésén váratlanul alpolgár­mester lettem. Akkor és ott öt­lött fel bennem - bár előzőleg nem tájékozódtam, hogy léte­zik-e más ilyen szerveződés is -, hogy tiszteletdíjamat, 20 ezer forintot felajánlom Zemplén fo­gyatékos gyermekeinek megse­gítésére. Ez egyébként régi el­határozásom volt, ám csak most sikerült realizálni. A cik­lus fél évén keresztül ez a pénz szépen gyarapodott, adakoztak mások is és én is minden hó­napban ötezer forinttal járulok hozzá. Jelenleg alapítványunkat egy négytagú kuratórium irá­nyítja, amelyben két jogász, egy gyógypedagógus és egy gyer­mekgyógyász van. Közülük mindenki ingyen dolgozik, még a számlavezetésünk is ingye­nes. Jelenleg 59 ezer forint a vagyonunk, de sok segítséget kaptunk amely nem anyagiak­ban nyilvánult meg, például a fogyatékos gyerekek nyári tá­borban a Hegyközben, Vilyvi­Fotó: Bódisz Attila tányban tudtak tölteni néhány napot. A mostani rock-kará­csony szervezőivel véletlenül találtunk egymásra és bármeny­nyi pénz jön is össze, azt szí­vesen vesszük, hiszen a fogya­tékos gyerekeknek csoportja van a Mártírok úti óvodában és a Deák úti iskolában is. Ennek a két intézménynek a karácso­nyát szeretnénk megoldani úgy, hogy a 20 ezer forintos alap­összegen túl minden más pénzt felhasználunk. Francovszky József a ren­dezvény kiötlője és szervezője elmondta, hogy évek óta foglal­kozik kisebb zenés rendezvé­nyek szervezésével. Ezt a rock­karácsonyt is mindenfélekép­pen megszervezte volna, csak nem ilyen méretekben. Annak pedig külön örül, hogy a jó bu­li mellé a segítő jó szándék is párosult. Minden kedves olvasónknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk! Legközelebb 1996. január 2-án jelenik meg az Itt-Hon. A TARTALOMBÓL Ingyenes szűrés Augusztus elejétől végzik Szerencsen a lakosság komplex egészségügyi szű­rését. Ennek eredményeiről és a rész­vételi arányról kérdeztük Bobkó Gé­zát a város egészségügyi intézményé­nek igazgató-főorvosát. (2. oldal) Rendbe hozták a zsidótemetőt Pálházán az élőktől a holtak iránti tiszteletadásként és a falukép javítá­sa érdekében kitisztították a régi zsi­dótemetőt. Munkatársunk ez ügyben kereste meg Lesovics Miidóst, a köz­ség polgármesterét. (3. oldal) Karategála Először rendeztek Tiszakarádon ka­rategálát, ahol hat küzdősportág kép­viselői találkoztak. Erről az esemény­ről szól képes tudósításunk. (7. oldal) A börtönlelkész Zempléni portré sorozatunkban Hajdú Miklós, római katolikus plébánost mu­tatjuk be, aki amellett, hogy Tiszaka­rádtól Zemplénagárdig teljesít szolgá­latot a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben is támaszt nyújt az elítél­tek számára. (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom