Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-18 / 297. szám

1995. December 18 Világj áró-ankét Miskolc (EM) - Nagy sikerű anké­tet rendezett pénteken délután Mis­kolcon a Világjáró Utazási Iroda. Lőrinoz Sándorné a nagyszámú hallgatóság előtt először arról szólt, hogy ha az utazás bizalmi áru - ahogyan azt ők gondolják - akkor mindent meg kell tenni azért, hogy az utasok jól érezzék magukat útja­ikon. A Világjárók nemrég múltak ötévesek, ám az idei esztendő a nagy változás éve volt életükben. Új tulajdonosa van az irodának Gal- vács Bálint vállalkozó személyében, s újak az iroda vezetői, munkatár­sai is. A régi név új üzleti szellem­mel párosul, ezt akarják igazolni 1996-ban görög és spanyol tenger­parti nyaraltatásaikkal, az angol és spanyol nyelvtanfolyamaikkal, a bel- és külföldi diákutaztatás sokfé­le lehetőségével, vallási és egyház­művészeti útjaikkal, egyéni és tár­sas útjaikkal. Az elhangzó számos kérdésre az iroda vezetői adtak ki­elégítő válaszokat. Felemás évet zárt a borszakma Budapest (MTI) - Felemás évet tudhat maga mögött a magyar bor­szakma 1995-ben - ezt Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Ala­pítvány ügyvezetője mondta a pén­teken a szervezet kuratóriumi ülé­sét követően. A szakember szerint kevesebb szőlő termett a vártnál. Ezért ebből a mennyiségből mint­egy 2,9-3,1 millió hektoliter bor ke­rülhet a pincékbe. Az idei termésből kiugróan jó, illetve rossz minőségű bor egyaránt készült. A magyar bor külföldi megítélése javult és ez az exporton is meglátszik. Ebben az évben 1 millió hektoliter bort adtak el külföldön. Ebből 100 millió dol­lárnyi exportbevételt idealizálnak a kereskedők. A Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány évzáró ku­ratóriumi ülésén került sor A Ma­gyar Borkultúráért Díj átadására. Ezt azoknak ítélték oda, akik sokat tettek a magyar bor hírnevének öregbítéséért. Az idei kitüntetettek: Kádár Béla országgyűlési képvise­lő, Fürs Anna, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium főtanácsosa, valamint Vajda László, a Földmű­velésügyi Minisztérium főosztályve­zetője. Sertéstenyésztők ülése Budapest (MTI) - Nem határozott meg irányárat pénteki ülésén a Ser­téstenyésztők Országos Választmá­nya. Azért döntöttek így, mivel a sertéstenyésztők képviselői nem tudták pontosan, hogy a jövő évben milyen támogatásokra számíthat­nak, illetve a termelési költségeik miként alakulnak majd. Ezért arról határoztak, hogy a megyei ágazati érdekképviseleti szervezetek véle­ményét kikérve várhatóan január­ban dolgozzák ki végleges állás­pontjukat. A választmány tagjai szerint a je­lenlegi mintegy 5 milliós sertésállo­mány elegendő mind a hazai, mind a külföldi kereslet kielégítéséhez. Ezért a további állománybővítést csak körültekintő módon indokolt végrehajtani. Amennyiben a vá­lasztmány önkorlátozásra felszólító javaslatát nem fogadják meg a te­nyésztők, úgy az piaci zavarokhoz, túlkínálathoz vezethet. Ez pedig az árak további esését vonhatja maga után. Jelenleg a nagyüzemi sertése­kért a felvásárlók 170-180 forintot adnak kilogrammonként, míg a kis­üzemben tenyésztett sertések kilog­rammjáért 165-170 forintot fizetnek. ^Partnerkereső __ • A KORMÁNY ÁLTAL novem­berben elfogadott megyei szerkezet- átalakítási program megvalósításá­hoz a megyei fejlesztési ügynökség kéri a vállalkozásokat, hogy fejlesz­tési elképzeléseiket, javaslataikat küldjék meg. így a pályázati lehető­ségekről időben értesülhetnek majd, illetve javaslataik beépülhetnek a megyei programba. Cím: Miskolc, Mindszent tér 1. telefon: 46/350-519 • AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG tá­mogatást nyújt a cégek minőségbiz­tosítási rendszerének kialakításá­hoz. A pályázati csomag Miskolcon, a Technika Házában vagy a Miskolci Egyetemen, az Innovációs Szövet­ségnél átvehetők. , Hétfő Gazdaság ÉSZAK'Magyarország 7 Nem létezik azonnali megoldás Bár a távolság nagy, még sincs messze Pittsburgh-től Miskolc Szalóczi Katalin Miskolc - (ÉM) - Stanley J. Ka­bala professzor, a pittsburgh-i (USA, Pennsylvania) „Veszé­lyes Anyagok Kutatóintézete” nemzetközi programjának igazgatója. Ezen intézet a Min­nesota! Egyetemmel közösen részt vesz egy, az amerikai kor­mány által támogatott közép- kelet-európai környezetvédel­mi programban, amely fő céljá­nak a környezetmenedzsment és a régiófejlesztés összekap­csolását tekinti. Vallják, hogy a vállalatok sikeres gazdálkodá­sa elválaszthatatlan a környe­zetvédelemtől, de még inkább a környezetszennyezés megelő­zésétől. A Miskolci Egyetemen - a Szervezé­si és Vezetési Tanszékkel közösen - e tanévtől vette kezdetét az a két­éves posztgraduális képzés - első­sorban iparvállalat-vezetők számá­ra, amelynek tantervébe beépül az említett program is. Ennek kereté­ben tartott a közelmúltban előadás- sorozatot Stanley J. Kabala, akit fő­ként lakóhelye és a miskolci régió gazdasági környezetének összeve­tésére kértünk. □ Közel öt évvel ezelőtt éppen pitts- burgh-i szakértők készítették el Miskolc és környéke reorganizációs tervét. Talán éppen ön is yészt vett benne? • Annakidején még nem ezen a te­rületen dolgoztam, így nem voltam részese a Miskolcra vonatkozó pro­jekt elkészítésének, de tudok róla, hogy amerikai kohászati szakértők itt, helyben tanulmányozták a ko­hászat helyzetét, amely alapján el­ső lépcsőben az acéliparra vonatko­zó technikai, technológiai és piaci fejlesztési tervet dolgoztak ki. Ez­zel párhuzamosan a Pittsburgh-i Egyetem Gazdaságtudományi Ka­ra demográfiai, szociológiai felmé­rést is folytatott Miskolcon és kör­nyékén. Azt vizsgálták, hogy a ter­vezett változás milyen társadalmi igényekkel, illetve következmé­nyekkel jár. Ez utóbbin belül min­denütt a munkanélküliség jelenti a legégetőbb gondot. □ Pittsburgh-ben is? • Igen, a piac igényeinek változása nyomán hihetetlenül megnőtt a munkanélküliek száma. Ez a két ré­gió egyik közös vonása. □ Beszélne a többiről is? • Mindkét város - történelme so­rán - nehézipari központtá vált. Ebből következik, hogy mindkét régió problémája a környezet- szennyezés. A nehézipar szinte tel­jes összeomlása is épp úgy bekövet­kezett Pittsburgh-ben, mint Bor­sodban, csak nálunk valamivel ko­rábban. □ Önök túl vannak a krízisen, amelyben mi még nyakig benne Stanley J. Kabala professzor ülünk. Így tapasztalatból is tudja, mi jelenti a megoldást... • Nem létezik egyetlen, azonnali megoldás: a változás egy folyamat, amelynek mi sem értünk a végére. A legfontosabb közgazdasági felté­tel, hogy csalás globális, nemzetközi piacban lehet gondolkodni. Ma már nem létezik olyan amerikai vállalat, mint 10-15 éve, amelyik kizárólag a hazai piacra támaszkodna. Pedig az USA nem kis ország! □ Milyen válságkezelési módozatok jöhetnek számításba? • Vannak országok, ahol alkalmaz­ható stratégia, hogy állami támoga­tást fordítanak e célra. Ebben Ame­rika nem jár elöl, ott inkább hagy­ják, hogy történjenek a dolgok, az­tán később a tapasztalatok alapján kiszűrik és megtartják a hasznos kezelési módokat. Európában vala­mivel jobbak e téren, Japán pedig mindenképp. Egy másik stratégiai lépésként kormányzati támogatás­sal olyan központokat hoztak létre, amelyek kifejezetten újításokat, fej­lesztéseket finanszíroznak. □ Az iparon belüli váltás, a szolgál­tatóipar erőteljesebb fejlesztése nem jött szóba megoldásként? • Sok helyütt próbálkoznak vele, s akad rá példa, hogy sikerült a ter­melés felől a szolgáltatás irányába elmozdulni. Azonban alapvető prob­lémát jelent, hogy ez a szféra nem képes az előbbiből felszabadult munkaerőtömeget fölszívni. De még ha képes volna is rá, sokkal alacso­nyabbak a fizetések. Például egy szakképzett kohász az eredeti fize­tésének alig a felét képes a szolgál­tatóiparban megkeresni. Éppen Fotó: Szalóczi Katalin ezért támogatásra nálunk csak olyan vállalkozások számíthatnak, amelyek fejlett technológiát kíván­nak alkalmazni, amivel magasan kvalifikált munkahelyeket terem­tenek. Ezen ösztönzés nyomán szá­mos rendkívül specifikus, keresett terméket gyártó kisvállalkozás alakult. □ Miképp történik az átképzés önöknél? • Általában a kormány támogatá­sával, azonban nem kellőképp szer­vezetten. De talán nem is ez jelenti a fő gondot, hiszen a miénkhez ha­sonló régiókról általában elmond­ható, hogy adott a jól képzett mun­kaerő (mind az ipar, mind a kuta­tás, mind az egyetemi oktatás terü­letén). Sokkal lényegesebb, hogy miként sikerül a tudásukat alkal­mazniuk. Sokak technológiai tudá­sa nem párosul gazdasági szakérte­lemmel, sokaknak pedig mindezek mellől hiányzik a szükséges pénz­ügyi fedezet. S még fejlett pénzügyi intézményrendszer esetén is problé­mát jelent, hogy a bankok alaposan megfontolják, mire adnak hitelt. Ezért nálunk olyan kisvállalkozáso­kat segítő alapítványokat hoztak létre, amelyek körültekintően meg­vizsgálják a felhasználás módjára vonatkozó terveket. □ Az intézményes képzésük kö­vette-e a gyakorlatban történt vál­tozásokat? • Inkább csak a gyakorlatorientált technikusképzés ismeretanyagát bővítették az új (információs, kör­nyezetvédelmi) technológiákkal. Bármilyen meglepő, az egyetemi képzésben nem okozott változást. Ipari csomópontokat terveznek Széles Gábor: A hálózat mintáját a távol-keleti modell adta Székesfehérvár (MTI) - A Ma­gyarországtól keletre fekvő tér­ség, a Romániától Törökorszá­gig teredo régió államainak szabad termelőkapacitását ter­vezi hasznosítani, a világ globá­lis erőforrásaiba bekapcsolni, ipari csomópontok hálózatának létrehozásával a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége és a Videoton. Az elképzelést - amely azon a felis­merésen alapul, hogy a nyugati multinacionális cégek versenyké­pességük megőrzése, termelési költ­ségeik csökkentése érdekében gyár­tóbázisaik egy részét. igyekeznek Közép- és Kelet-Európába áthelyez­ni - a Videotonnak a nagy nemzet­közi vállalatokkal való együttműkö­dése során szerzett kedvező tapasz­talataira alapozzák. Széles Gábor, a MGYOSZ elnö­ke, a Videoton elnök-vezérigazga­tója elmondta, hogy az ipari csomó­pontok hálózata Nyugat-Európától Magyarország nyugati részéig ter­jedő „kooperációs útvonal” meg­hosszabbítása lenne; a hazai cégek mintegy a multik előtt „menetelve” alakítanák ki és működtetnék az érintett országokban a kooperációs Széles Gábor Fotó: Végh Csaba gyártási láncot, vállalva az ezzel járó kockázatot is. Ily módon az érintett térségben segítenék az új munkahelyek létrehozását, a meg­levő, de kihasználatlan termelőka­pacitások hasznosítását, s az al­katrészgyártás kis- és középvállal­kozók által működtetett cégek hát­tériparának megteremtését. A kooperáció létrehozásával lehető­séget adnának az érintett orszá­gokban az új, korszerű technológi­ák meghonosítására, az infra­struktúra kialakítására, illetve fej­lesztésére. Az úgynevezett távol­keleti modell mintájára épített há­lózat lehetővé tenné a nemzetközi­leg is finanszírozható projektek meghii-detését. Ä terv valóra váltásához Széles Gábor szerint szükség van a szabad kereskedelmi zónák létrehozására, aminek jogi kérdéseiről a gyáripa­rosok szövetsége januárban előter­jesztést készít a kormány számára, s várhatóan a jövő tavaszra kidol­gozza a kérdés gazdasági vonatko­zásait is. Az ipari csomópontok háló­zatának kialakításával kapcsola­tos elképzelésekről a MGYOSZ elnöke a közelmúltban Romániá­ban már beszámolt Ion Iliescu ro­mán államelnöknek, aki javasolta, hogy a kooperációs útvonalat a Duna-tengely mentén alakítsák ki. Az elképzeléseket a jövő év első felében nemzetközi konferencián ismerteti meg az érintett orszá­gok gazdasági szakembereivel a MGYOSZ. .Válasz-ADÓ. Az osztalékról Miskolc (ÉM) - ígéretünkhöz híven foly^ tatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködé sével az adótanácsadást. A hozzánk érke zett levelekre folyamatosan válaszolunk Továbbra is kérjük, ha az adózással, an nak bármely részterületével kapcsolati» san van olyan kérdésük, amelynek meg válaszolása szakembert igényel, írjanak nekünk. Levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra ír­ják rá: „Válasz-Adó”. □ Osztalék kifizetéséről csak az 1996. május 31-éig megtartott közgyűlés fog dönteni. A tár­sasági adó feltöltési kötelezettség 1995. decem­ber 20-áig a várható éves adóra vonatkozik. Kérdésü nk: Az osztalék után fizetendő kiegészí­tő adó fizetésére is vonatkozik-e a feltöltési köte­lezettség? • Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tör­vény 2. számú melléklete alapján az adózónak az adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-áig kell kiegé­szítenie. A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXXVT. törvény 16. par. (1) bekezdése sze­rint a fizetendő adó és a számított adó és a ki­egészítő adó együttes összegéből - legfeljebb annak mértékéig - az adókedvezmények és a 15. par. (2) bekezdése szerint visszatartott adó levonásával megállapított összeg. A fentiek következtében a feltöltési kötelezettség a ki­egészítőadó-fizetésre is vonatkozik. Üzemanyagárak Budapest (MTI) - Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal pénteken nyilvánosságra hozta a december 11-étől érvényes üzemanyagára­kat. Erre azért volt szükség, mert a héten is­mét drágult a benzin. Mivel a jogszabályok szerint azok a magánszemélyek, akik gépko­csijukat hivatalos célra is felhasználják, csak az APEH által közzétett üzemanyagárak alap­ján számolhatnak el számla nélkül, így ezt a listát az APEH időről időre a benzináremelé­seket követően ismét közzé teszi. Az új lista szerint a motorbenzin és a motorikus gázolaj árai december 11-étől a következők: MSZ11793 ÓLMOZATLAN MOTORBENZINEK: EN-91 ólmozatlan normálbenzin 100,90 Ft/I ESZ-95 ólmozatlan szuperbenzin 103,90 Ft/I msz 19950 Ólmozott motorbenzinek: AB-92 ólmozott normálbenzin 107,90 Ft/I AB-98 ólmozott szuperbenzin 109,90 Ft/I MSZ 1627 GÁZOLAJOK: Gázolaj 0,2 normál gázolaj 89,90 Ft/I AROL-2T motorolaj 107,90 Ft/I Lakossági megtakarítások Budapest (MTI) - Novemberben a lakosság nettó pénzmegtakarítása a korábbinál gyor­sabban emelkedett. Az év utolsó előtti hónap­jában a nettó megtakarítások állománya 47,6 milliárd forinttal bővült. Minderről a Ma­gyar Nemzeti Bank pénteken tájékoztatta az MTI-t. Az MNB véleménye szerint a magasabb megtakarítások mögött részben a novemberi jelentősebb bérkiáramlás, illetve jutalomfize­tés állhat. Továbbra is gyorsan növekedtek a forintmegtakarítások. E téren a növekmény elérte a 43,6 milliárd forintot, míg a devizabe­tétek állománya 4,8 milliárd forinttal gyarapo­dott. Ha figyelembe vesszük a forintleértékelé­sek hatását is, akkor kitűnik, hogy az állo­mány csökkent. A forintleértékelések núatt ugyanis 5,4 milliárd forinttal növekedett a de­vizabetétek értéke. A forintmegtakarításon belül jelentős át­rendezés tapasztalható. Bővült a lakosság bü-- tokában lévő készpénzállomány, és mind a ta­karékbetétek, mind az értékpapírok állomá­nyának növekedése is meghaladta a tavaly no­vemberit. A lakosság jelentős összegű értékpapírt vásárolt a tizenegyedik hónapban. Énnek értéke elérte a 16,7 milliárd forintot. Az ér­tékpapírokon belül 11 milliárd forinttal emel­kedett a nem pénzintézeti papírok állo­mánya, amelyekben meghatározó szerepet játszanak az állampapírok, illetve a befekte­tési jegyek. A pénzintézeti értékpapírokra a lakosság 5,7 milliárd forintot költött ebben a hónapban. Ismét növekvő tendenciájú a lakosság eladó­sodása. A lakossági hitelek állománya novem­berben 0,8 milliárd forinttal emelkedett. Az év 11 hónapjában a lakosság nettó pénz­ügyi megtakarításainak összege összesen 373,8 milliárd forinttal nőtt. November végére így ez elérte az 1773,4 milliárd forintot. Tavaly ugyanebben az időszakban a növekmény 286 milliard forint volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom