Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-16 / 296. szám

1995, December 16», Szombat Kultúra ÉSZAK-Magyarország 5 Ünnepi koncert Encs (ÉM) - Az Abaúji Pedagógus Vegyes Kar (vezényel: Sotkó József) és a sárospataki Művelődés Háza Vegyes Kara (vezényel: Csehi Fe­renc) ad karácsonyi koncertet de­cember 17-én, vasárnap délután 4 órától Encsen, a református temp­lomban. A két kórus összkari szá­mot is énekel, közös előadásban el­hangzik majd Kodály Zoltán Adven­ti éneke és Gebhardi: Glória száll­jon a mennybe fel! című kánonja. Natura-tárlat Szirmabesenyő (ÉM) - B. Kálmán Mária, Eisele Gyula és K. Juhász Ilona, a Diósgyőri Natura Art Stú­dió tagjai állítják ki alkotásaikat Szirmabesenyőn a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A kiállítást de­cember 18-án, hétfőn délután 5 óra­kor Fedor Vince polgármester nyit­ja meg. A megnyitó előtt rövid kará­csonyi műsort hallhatnak az érdek­lődők. A megnyitó résztvevői között az alkotók egy-egy munkáját is ki­sorsolják. Képek és kerámiák Miskolc (ÉM) - Kriston Béla fest­ményeiből és Bodonyiné Balásdi Szabó Éva kerámiáiból nyílik kiállí­tás Almok ecsettel, agyaggal címmel december 18-án, hétfőn délután 4 órakor Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. A kiállítást Káli Sándor, Miskolc város alpolgármes­tere ajánlja az érdeklődők figyelmé­be. A megnyitó műsorában közremű­ködik a Pécsi Sándor Guraló Szín­ház kisegyüttese, valamint a meg­nyitó után Korompai Viktor: Borsodi tájak című vetített, térdimenziós elő­adását láthatja a közönség. Betlehemes játék Kisgyőr (ÉM) - „Idvez légy, kis Jé­zuska” címmel karácsonyi műsort rendeznek a kisgyőri Faluházban december 17-én, vasárnap délután fél 4-től. A kisgyőri népdalkor, a pe­dagóguskar, az általános iskola énekkara, Boldis István zenetanár növendékei valamint a Motolla tánc- együttes és utánpótlás csoportjának előadásában karácsonyi népdalo­kat, egyházi népénekeket és betle­hemes játékot láthatnak, hallhat­nak az érdeklődők. Régészek egyezsége Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Múzeumi Igazga­tósága és az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete hosszú távú kutatási-oktatási szer­ződést kötött. Fontosnak tartják pél­dául az M3-as autópálya építésével kapcsolatos leletmentések tudomá­nyos feldolgozásának, publikálásá­nak nagyobb kooperációban történő megvalósulását. Ehhez kapcsolódó­an közös erővel kívánnak megszer­vezni egy gyűjteményes kiállítást, amely az ásatások során talált lele­teket mutatná be. A kelta-kutatás kibővítése érdekében közös topográ­fiai és ásatási programot kezdemé­nyeznek megyénk területén. Ez a munka magába foglalja az ezzel kapcsolatos korábbi emlékek és ása­tási információk szisztematikus adatbázisba való felvételét, s ennek alapján reprezentatív temető- és te­lepásatások megvalósítását. A prog­ram kereteit az ELTE Régészettu­dományi Intézet szervezésében ko­rábban megkezdett magyar-francia vaskor-kutatás szolgáltatja, amely­hez így csatlakozik a miskolci múze­um is. A programok megvalósításá­hoz az ELTE biztosítja számítógé­pes térinformatika infrastruktúrá­ját és egyéb eszközeit, illetve segít­séget nyújt más interdiszciplináris vizsgálatok ELTE-TTK segédlettel történő kivitelezéséhez. Cserkész-cserebere Miskolc (ÉM) - Cserebereklubot szervez a cserkészszövetség gyere­kek részére. Az összejöveteleknek a 19. Bükk cserkészcsapat ad otthon, a 3. Sz. Kazinczy Ferenc Általános Iskola aulájában Az első találkozót december 18-án, hétfőn délután 3 órától tartják, amelyre nemcsak cserkészeket várnak. A hagyomá­nyos hobbitárgyak mellett bármi­lyen használati tárgy, sporteszköz cseréjére alkalom nyílik a klubban. Tökéletes irodalmi bűntény ...avagy a halál pillanatai - és Petry Csaba gondolatai Dobos Klara Miskolc (ÉM) - Molnár Géza ali­as Petry Csaba elkövetett egy „tökéletes bűntényt”, s mindeh­hez segédkezet Serfőző Simon, a Felsőmagyarország Kiadó igaz­gatója nyújtott neki. De beleke­veredett az ügybe Banga Ferenc képzőművész és Kabdebó Ló­ránt irodalomtörténész is... A Zalkodon élő ifjú alkotónak A tö­kéletes bűntény avagy a halál pilla­natai című (első)kötete a téli könyv­vásárra jelent meg. A bűntény akár tökéletes is lehetett volna, de a szer­ző mégiscsak leleplezte története végén a hét fiatal lány megerősza- kolóját és meggyilkoltját... □ Este olvastam a kötetét, és bizony elég rosszakat álmodtam tőle. Önre nein volt rossz hatással, amikor írta ? • Álmodni nem álmodtam. De érzé­keltetni akartam, hogy itt óriási baj van. Azért választottam ilyen cselek­ményt, hogy tényleg rossz álmai le­gyenek az embernek. Ha valaki be­kerül az igazságszolgáltatásba, külö­nösen, ha sértettként, az egy rossz álom. Filmekből, regényekből meg­tanultuk, hogy az ügyvédeknek kell szurkolni, akik olykor a bún védel­mére szegődnek. És ez így nincs jól. □ Sok bírósági esetet felvillant a könyvben, talán éppen ennek bizo­nyítására... • Én ügyészként dolgoztam. Ami­ket itt megírtam, nagyrészt a saját eseteim. De a cselekmény fő szála­ként direkt olyan bűnt választot­tam, amit senki nem tud egy meg­bocsátó vállveregetéssel elintézni. Ha valaki például lop, lehet kibúvó­kat keresni a számára: az élet meg a sors belekényszerítette, nehéz gyermekkora volt, és így tovább, és így tovább. Olyan háttéranyagot akartam kirajzolni, hogy semmiféle ilyen mentsége ne maradjon az ille­tőnek. □ Olykor nagyon keményen fogal­maz. Kollégái biztos nem örülnek majd például annak a mondatnak, hogy „az ügyvédi munkában a be­csület huszadrangú kérdés”. Nem fél ezektől a kijelentésektől? • Nem. üMert így van, és így gondolja, vagy csak mert egy regény szereplőjével mondatja ki? • Móricz is leírta már, hogy „az ügy­véd az, aki pénzért hazudik.” De biztos vannak olyan ügyvédek, akik másképp gondolkodnak, még isme­rek is ilyeneket. □ Nem szándékozik visszatérni erre a pályára? Marad az irodalomnál? ® Nem kívánok visszatérni éppen azért, mert sehol nem találom ezen a pályán a saját helyemet. □ Nem tudna például becsületes ügyvéd lenni? • Lehet, hogy tudnék... □ Nem akar? • Nem merem megpróbálni. Lehet, hogy hiányzik hozzá a bátorságom. Én büntető ügyészként dolgoztam, amennyire meg lehet szeretni egy ilyen szakmát, meg is szerettették velem. A barikád másik oldalára Petry Csaba. A kötet illusztrációit Banga Ferenc készítette végképp nem akarok átállni. De las­san kiírom magamból ezeket a tör­téneteket, és talán el is felejtem az egészet. Mint egy rossz álmot... □ Nem is gondolt rá, hogy hivatalos nevével jelenteti meg a könyvet? • Nem. Amikor Molnár Gézától szépirodalmat olvastam, akkor tud­tam, hogy ha egyszer irodalmi mű­vel kilépek, azt nem tehetem ezen a néven. Aztán elkezdtem környezet- védelmi és történeti munkákat pub­likálni a saját nevemen, és azt sem akarom, hogy a két név párhuzamo­san fusson. Sőt, az is irányította az új név választását, hogy van jó né­hány befejezetlen regényem ezen a néven. Érdekes volt, amikor egy ba­rátom a születési időpontból és a ne­vemből kikövetkeztette, hogy éppen a kitartás hiányzik belőlem. Sok mindenbe belekapok, de nem tudok következetesen és konokul végigjár­ni egy utat. Mint kiderült, a Petry Csaba névben már ez is benne van. □ Nomen est ómen? • Olyasmi... ü „Elkezdett” Petry Csaba lenni, úgy gondolkodni, és pillanatok alatt megírta ezt a könyvet? • Igen. Ez volt az első befejezett re­gényem. Egyébként Petry Csaba autóversenyzőként kezdte a pálya­futását. Ugyanis az ügyészségen ezen a néven szignáltam a számító­gépes autóverseny-eredményeimet. □ És hogyan lett a Petry Csaba? Apai dédapám volt Petry, a Csabát pedig László Gyulától „kaptam”. A honfoglaló magyarok életében ol­vastam a Tűzhercegről, aki a legki­sebb fiúgyermek, és általában őt Csabának nevezték. Most Csaba­ként feltámasztattam a családnak ezt a régi ágát. □ A könyvének a bemutatóján önt Dobos Marianne írónő mutatta be, és Kabdebó Lóránt is felfedezettjé­nek tartja. Nem zavarja, hogy felfe­dezték? Egyáltalán, kell, hogy ma egy fiatal írót felfedezzenek, vagy egyedül is boldogul ? • Nem tudom. Arra nyilván szük­ség van, hogy másokkal megismer­tessék. Én soha nem fedeztem fel még senkit, esetleg csak magam számára. De ezzel mindenki így van. Akit felfedezek, az lehet híres író. Felfedeztem például Móra Fe­rencet, és ennek nagyon örülök. Idézni is szoktam a mondását, hogy „okos ember lányt csinál magának először”. Ez nálam bejött. □ Nem beszéltünk még a könyv szü­letésének történetéről... • Úgy kezdődött, hogy feküdtem a kórházban, és Laslie L. Lawrence- könyvet olvastam. Majd azt mond­tam, ide nekem a szövegszerkesztőt, ilyet én is tudok írni. Nem tudtam. Olvasva még csak-csak szórakozta­tott, de a hasonló regény írása nem kötött le. Kitaláltam egy tucathőst, de idegesített, hogy sok van belőlük. Aztán egyszer hallottam Cseh Ta­más Dosztojevszkij és az ördög című felvételét, és úgy gondoltam, miért ne a saját dolgaimat írjam meg? Az­tán kész is volt a teljes cselekmény, az első oldaltól az utolsóig. □ Talán valami felületes párhuza­mot lehet is vonni a Bűn és bűnhő- déssel. • Én nem mentem olyan mélyre. Ti­pikusan mai problémát dolgoztam fel. De annak örülök, ha más is megjelenik benne. Pap Gábor mű­vészettörténésztől hallottam elő­ször, hogy a kész mű önálló életet kezd élni. Háromféle üzenet létezik. A művész üzenete, a mű üzenete és a műélvező üzenete. Szerencsés helyzetben a mű azt is elmondja, amit az író el akar mondani. De szélsőséges esetben elképzelhető, hogy a kettő még csak köszönő vi­szonyban sincs egymással... □ Megvenné ezt a könyvet, ha látná egy kirakatban ? Kíváncsi a mai ma­gyar irodalomra? • Kíváncsi vagyok, egy meghatáro­zott pontig. Utána már nem tudom követni. De úgy érzem, hogy vala­milyen nagyon fontos és lényeges elem kimarad a mai magyar iroda­lomból. Nem írnak és nem tudnak szólni olyan fontos emberi problé­mákról. amik meghatároznak egy korszakot. Utoljára Fekete István regényét olvasva nem volt ilyen hiányérzetem. Nem igazán tudom „megfogni”, hogy' mi is ez, sőt az is biztos, hogy' nem az én munkássá­gom révén szűnik meg... Hogy meg­venném-e ezt a könyvet? Azt talán nem, de a hátulját elolvasnám... VISSZHANG Szántói hangversenysiker Bakonyt Béla Abaújszántó nagyközség la­kossága szomjas az igényes zenére. De a december 12-én megtartott koncert azt is bi­zonyította, hogy az újjáépített és megszépült református templomunk akusztikai szempontból különösen von­zó helyszín hangversenyek rendezésére. A szántói vendégszereplésre az Ilosvai Selymes Péter Általános Iskolánk igazgatója, Bodnár Ist­vánná hívta meg a miskolci Eg- ressy Béni Zeneiskola tanárait és növendékeit. Iskolánk 25 éve viseli az Ilos­vai Selymes Péter nevet, 95 éve történt az állami intézkedés, mely nyomán a község négy fele­kezeti iskolája megszűnt, és az impozáns tíz tantermes állami is­kola vette át a község alsófokú közoktatását. Úgy' érzem, ez a két évforduló kiváló alkalmat adott a rendezvényre. A zsúfolásig meg­telt templomi közösség példás fi­gyelemmel és érdeklődéssel hall­gatta a bemutatott műsorszámo­kat, és nagy tetszésnyilvánítással jutalmazta azokat. Hogy mit nyújtottak zenében az Egressy Béni Zeneiskola muzsikusai? Egyaránt szép szólással, tiszta zenei tolmácsolással gyönyörköd­tettek a vonósok, a fa- és a rézfú­vósok, gitárosok. Visszaidéztük Ilosvai Selymes Péter korát, ami­kor Kulcsár István és Timkó Pé­ter gitármuzsikáját: „Erzsébet ki­rályné táncait” hallottuk. Kiemelkedő hatást ért el Hän­del G-dúr szonátája furulyán Marhefka Ágnes tolmácsolásá­ban. valamint Telemann C-dúr szonátája Lahocsinszky Ágnes művészi játékában (fuvola), zon­gorán kísérte: Cserfalviné Fe- renczi Katalin tanár. Isten házában éreztük magun­kat, amikor hallottuk a himnikus hangzású műveket. Petrik Péter­től harsonán Charpentier Te De­lim című művét, valamint záró­számként Franck D-dúr sortiejét orgonán Szuhánszkiné Ladócsi Er­zsébet művészi tolmácsolásában. A bőséges műsor minden szá­mát itt fel nem sorolhatom, vi­szont hálásan köszönöm a szántói polgárok nevében, hiszen vala­mennyi érték és emlék marad. Hogy ez a szép este, emlékeze­tes zenei élmény megszületett, létrejött és minden vonatkozásá­ban (utaztatás, hírverés, ellátás, közönségszervezés stb.) megvaló­sult, a hangversenyhallgatók ne­vében köszönetét mondok az is­kolánk igazgatóságának, vala­mint Pásztor János kollégiumi tanárnak, aki bámulatos energiá­val minden részletre kitérően fő­szervezője és rendezője volt e hangversenynek. A műsor után jó volt szót vál­tani a szereplőkkel. Különösen örültem, hogy' megtisztelt ben­nünket Barta Péter igazgató úr, akivel értizedekkel ezelőtt együtt buzgólkodtunk a szakmunkásis­kolák kórusmozgalmában. Lelki felfrissülést hozott ez a hangverseny mindannyiunknak, akik részesei, hallgatói lehet­tünk. Hála és köszönet mind­azoknak, akik ezt kivitelezték. TÉKA A kesztyű Miskolc (ÉM - FG) - „Üldögélünk... Ka­rinthy, Queneau meg én. Ok Isten tenye­rén, én idelenn. - Egy fiúcska elhagyta a kesztyűjét. Sír - nézett le a Földre Ka­rinthy. - Játsszunk vele! - mondta Que­neau. És játszani kezdtünk...” Pontosab­ban Csorba Piroska játszik - a két mester szellemét követve. A Miskolcon élő költő ezt a banális történetet- a kesztyű eltűnését - háromszázharminchá- romszor írta meg. Persze, ennél jóval több mű­faj- és stílusparódiája van, de ebbe, a most megjelent kötetbe „csak” ennyi fért. Megírja az esetet mesében, balladában, ki­számolóban, bakternótában, népdalban, mí­toszban, legendában, eposzban, epigram­mában, elégiában, eklogában, szonettben, ab­szurd drámában, krimiben, filmforgató­könyvben, apróhirdetésben, erotikus versben, nyelvleckében, ráadásul a süket nagynénivel társalogva... De olvashatjuk úgy' is, mintha Szép Ernő, James Joyce, Tamási Áron, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Pilinszky János (és még további hu­szonnyolc jeles szerző) írta volna. Többek kö­zött Esterházy Péter stílusának megfelelően is átkötötte (átköltötte) ezt a bizonyos kesztyűt. És Esterházy az egyetlen megidézett, szerző, aki saját hangján is megszólal a könyvben. 0 írta ugj'anis a kötet ajánlását. „Csorba Piroska Az én tankönyvem soroza­ta után stílusparódiákat írt. Mondjuk így: a komoly tanárnő, aki a diákokat megtanította kesztyűbe dudálni, most kesztyűt dob saját ar­cába, a kesztyű leesik, ö felveszi. Forgatja és kiforgatja, el van vele. Komoly és komolytalan ugyanazt próbálja megértetni, ugyanarról be­szél, irodalomról, formáról. Csorba Piroska a tankönyvírás nehéz munkája után megaján­dékozta magát és olvasóit a játék nehezével is”- úja Esterházy. A kesztyű című kötet a Nemzeti Kulturális Alap Irodalmi és Könyv Kollégiuma támogatá­sával készült. Megvásárolható Miskolcon a Kazinczy könyvesboltban. _ÉM-portré A gazdaságis Miskolc (ÉM - DK) - Mielőtt a miskolci Cso­damalom Bábszínház gazdasági igazgatója lett, tíz érig a kereskedelemben dolgozott, üzemgazdászként. Új munkahelyén viszont egészen más jellegű feladatok hárultak Labo- da Lászlónéra. „Nem csak a pénzügyekkel foglalkozom - meséli. - Amolyan mindenes vagyok, ez adó­dik a kis létszámból, a családias légkörből. A nézőtéri felügyelőségtől a menedzserségig mindent csinálnom kell. Ha bent vagyok, az igazi munkámra nem is nagyon tudok odafi­gyelni, azt inkább hazaviszem, hogy' itt többet segíthessek a kollégáknak.” Konfliktus a pénz szétosztásából nem na­gyon fakad, nem kérdezte még senki, miért adott erre, és miért nem arra. Persze könnyű így, ha nincs pénz... Hogy' milyen a helyzetük? Visszakérdez: „Mit lőhet erre mondani, ebben a pénztelen világban?! Van egy szólás, hogy' üres konyhának bolond a gazdasszonya... Egy­folytában futok a pénz után. Az ember re­ménykedik, elhiszi, hogy' majd januárban jobb lesz...” Már több szponzort szerzett az előadások­nak. Mondja, a cégek, akiket megkeresett, szinte mindannyian segítettek. Három hónap alatt összegyűlt például egy gverekelőadásra való... De csinálnak felnőtteknek is bemutató­kat, az többszörös pénzbe kerül. „Nagyon szépek ezek a zenés felnőtt-elő­adások, a Bolero meg a Carmina Burana, de nekem gazdaságis szemmel ezek túl drágák voltak. Nem a művészi munkát kérdőjelezem meg, de a szívem fáj, amikor látom, hogy vé­giglépkednek a több méter selymen, fekete bársonyon. De megindokolják, hogy' más anyag nem jó, és én nem tudok mit tenni.” Szívesen nézi az előadásokat, szeret beülni a próbákra. A legkedvesebb darabja a Toldi. „Én szeretem a színház szagát is... Ezt a munkát csak úgy lehet csinálni, ahogy' a báb­színház vezetője, hogy felad mindent, nem né­zi, meg lehet-e élni ebből vagy' sem. Mi mindannyian így' vagyunk. És én itt jól érzem magam.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom