Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-20 / 273. szám

1995. November 20., Hétfő Megyei Körkép ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG 5 Ma... 0 SÉTÁS FOGADÓ. Sétával egy­bekötött önkormányzati fogadóórát tart Feledy Péter képviselő a Bár­sony János Utcai Általános Iskolá­ban ma délután öt órától. A fogadó­óra fő témája a Vászonfehérítö és a Bársony János utca térségében lévő játszóterek, parkok, közterüleiek és autóparkolók állapota. 9 FÓRUM FÖLDESSEL. Fóru­mot szervez ma este 7 órától Mis­kolcon az MSZP Munkástagoiata. Vendégük Földes György, a Magyar Szocialista Párt elnökségének tag­ija. Az érdeklődőket a Győri lapu 123.-ba váiják 0, ENCSEN A KÖLTSÉGVE­TÉSRŐL. Encs önkormányzati képviselő-testülete hétfőn két órától a városháza tanácstermében ilést tart. A városatyák megvitatják az idei első háromnegyed évi gazdálko­dásról készített beszámolót és az önkormányzat jövő évi gazdálkidá- sának koncepcióját. Csarnok épül a közösség házába Hamarosan fedél is kerülhet a Sze- giben épülő faluházra. Mint Bódy József polgármestertől megtudtuk: a '93-ban megkezdett beruházás az akkori számvetések szerint 13,5 millió forintba kerül, és ennek 60 százalékát állami támo­gatásként kapják. A létesítményben helyet kap egy 288 négyzetméter alapterületű, ké­zi-, röp- és kosárlabda-mérkőzé­sekre, falugyűlésekre alkalmas tor­nacsarnok, hozzá pedig 80 négy­zetméteren több kiszolgáló helyi­ség csatlakozik. Mint látszik, a falak már állnak, a gerendák, szarufák, lécek, deszkák a helyükre kerülnek, és hamarosan fedél is lesz a közösségi házon. Té­len a belső munkálatokat folytatják. Az épület átadását a következő év májusára-júniusára tervezik - a csordogáló állami támogatástól függően. Fotó: Farkas Maya Alapítvány segít az önkormányzatoknak Franciaországban szereztek tapasztalatokat a polgármesterek Véradónaptár Miskolc (ÉM) - Megyénkben ahé- ten az alábbi üzemek, intézmén/ek dolgozói, települések lakói biztosít­ják a betegellátáshoz szükséges vért: Hétfőn: Kérik a véradókat, hogy aki beteg embertársain segíteni tue, je­lentkezzen véradásra a Vértransz­fúziós Állomáson (Miskolc, Csabai kapu 9-11.) Kedden: Szent Frrenc Kórház, Miskolc, Miskolci Éfelmi- szer-kereskedelmi Rt., Pannmglas Ipari Rt., Sajószentpéter, Coirenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak, Avas-déli óvodák, Szerdán: förik a véradókat, hogy aki beteg onber- társain segíteni tudna, jelentkezzen véradásra a miskolci Vértraiszfuzi- ós Állomáson, Domaháza község, Csütörtökön: Diósgyőri Álalános Szolgáltató Kft., Bocs és Tállya, Pénteken: Sajóbábony község, Diós­győri Általános Szolgáltatóiéit. Mezőkövesd (ÉM) - Nem veti fel a pénz a franciaországi önkor­mányzatokat sem. Ezt saját sze­mükkel láthatták azok a borsód- abaúj-zempléni polgármeste­rek, akik a napokban tértek ha­za egy tapasztalatszerző útról. A Francia-Magyar Kezdeményezé­sek Egyesülete szervezésében eb­ben az évben ötven, majd újabb fél­száz magyar polgármester ismerke­dett nyolc napon keresztül a francia- országi önkormányzatok munkájá­val. Á második delegációnak me­gyénkből Mezőkövesd, Nyékládhá- za és Szuhogy polgármestere is tag­ja volt. Mint Herkely György pol­gármestertől megtudtuk: látogatá­suk első napján Franciaország Bel­ügyminisztériumában átfogó tájé­koztatást kaptak az ország makro­szintű közigazgatásáról, majd ötfős csoportokra bontva a helyszínen ta­nulmányozták az önkormányzati munkát. A borsodi csapat Haute- Loire megye Le Euy en Veláy tele­pülésén járt. Különbözik az ottani közigazga­tási rendszer a magyarországitól abban, hogy a megyei prefektúrá- nak sokkal nagyobb hatásköre, töb­bek között gazdasági, pénzosztó szerepe is van. Másrészt - talán a Ids, néhány háznyi települések ma­gas száma miatt is - változatlanul megvannak a járások. A helyi ön- kormányzatokat (a legkisebb tele­püléseknek is önálló önkormányza­ta van) Franciaországban sem veti fel a pénz. A kormánytól juttatott összegeket alapítványi frankokból egészítik ki, és a közös gondokat összefogással oldják meg. A pénz­szűke miatt az önkormányzatok ön­kéntes társulással üzemeltetik pél­dául az iskolát és a szennyvíztele­pet. A tapasztalatcsere során meg­ismert francia megyeszékhely Kö- vesdhez hasonlóan népművészeti hagyományokkal megáldott telepü­lés. E vonalon elindulva mindkét fél lehetőséget lát a gazdasági együtt­működésre is. Mezőkövesd polgár­mestere ismertette vendéglátóikkal a Mezőkövesden és megyénkben kí­nálkozó befektetési lehetőségeket. Hét hatásra szóló disznóölés Hejőbábán Fotók: a szerző (Felvételeinken a jelen­tősebb munkafázisok: perzselés, feldolgozás és zsírsütés.) Hejőbába (ÉM - B.Gy.) - Novem­ber és decembera klasszikus disz­nótorok ideje. Hajdanán az őszi munkák utáni nulatságok sorába tartozott a pálirkafőzés, a kukori­cahántás, a tolfosztás, a szüreti bál és természdesen a sertésvá­gást követő dianótor. E hagyo­mány erősen él a Hejő menti fal­vakban is. A disznóölés nanapság is hét­köznapi ünnepsignek számít, an­nak ellenére, hqy nem kis mun­kával jár. Az egrre drágább hús­árak mellett perfce megtakarítást m jelent a csalótoknak. A gyere­keknek különös Jmény a „hajnali gyilkosság”. 1 Régen a disznóölés napján, pontosabban estéjén vacsorát ren­deztek, ahová meghívták még a család távolabbi rokonait is. Egy­koron a kasznár,„hítta” meg a ven­dégeket. Az étrendből nem marad­hatott ki a vér, a káposztaleves, a disznósült, a friss májas hurka, a kolbász és a tepertő sem. A vigas­ság tánc és zene nélkül zajlott le, de mindig énekszó mellett mulat­tak. Hajdanán a fél falunak küld­tek kóstolót, így a „gyisznó” na­gyobbik fele is odalett. Mara talán az anyagi nehézségek miatt taka­rékosabbak lettek a községek la­kói is. Maradt a szűkén vett csa­lád, hogy jusson a disznóságból karácsonyra is. Krúdy Gyula meg­figyelése szerint januárban már a disznótorért se lelkesedik min­denki. Hejőbábán most Molnár Lajos bátyámék portáján mindenesetre héthatárra szóló disznóölést csap­tak. Hazalátogatott az egész ro­konság. A családfő fia, a főorvos úr is kivette a részét a munkákból. Ott segédkezett a hentes mellett. Sőt még a tengerentúlról is eljött Hejőbábára Kertész István bácsi (felső képünkön a második), vala­mint Kertész Béla, akiknek a szü­lei még az 1910-es évek elején vándoroltak ki Amerikába. Jelen volt még a hejőbábai emlékezetes disznóvágáson Kertész Béla lá­nya, Váni is. E disznóölésen a ku­riózumot az is jelentette, hogy szalmával perzselték a disznót. _IN1NEN SZÓLVA Nyugdíj, a szájban Gyöngyösi Gábor Az öregúr 82 éves, él minden támasz nél­kül, ahogy lehet, s mondanom sem kell, kis nyugdíjából. Sosem panaszkodott, nem is volt kinek, most se tenné, hiszen amint mondja, most sincs kinek. Nekem is csak azért meséli el a történe­tet, hogy megossza valakivel, egy jó szó­ért, vigasztalásért, azt se tudom miért, szó­val elmondja. Mit szólok én ahhoz, kérdi, hogy eltört a szájpadlása, s 400 forintért ragasztották meg ugyanott, ahol eddig ötvenért végez­ték ugyanezt a munkát. Hivatalosan per­sze, hiszen nyugdíjasigazolványt, szemé­lyit, betegkártyát, meg mindent mellékelt elrepedt protéziséhez, mégis ennyit kér­tek a javításért. Sokat nem tudok a dologhoz szólni, mert tudom, hogy a „támogatott" terhes nők­nek, kiskatonáknak is átírják egynémely jóindulatú fogorvosok az ötös fogat hár­masra, mert csak az egy gyökerű fog javí­tása élvez ingyenességet, vagy enged­ményt, a többi már nem. A négyes fog ál­lítólag határeset, nem lehet pontosan tud­ni, ingyen kell-e javítani, vagy sem. Biz­tosabb tehát a hármas. Ha az „elírást" ész­reveszik, természetesen büntetik a fogor­vost, de hát mit lehet tenni? Vigasztalnám is a kis öregurat ezzel az in­formációval, de nem illik. Ettől, nyugdíja maradékától még meg fogják fosztani. Nem a fogorvosok (technikusok), hanem az állam, (vagy Bokros Lajos) akik számuk­ra ezt az intézkedést kitalálták. Még jó, hogy nyugdíjasomnak végül még­is a szájába került nyugdíja maradéka. Holnap... 0 ÜLÉSEZŐ ÖNKORMÁNYZAT. Felsó- zsolca nagyközség képviselő-testülete kedden négy órától ülést tart a házasságkötő-terem­ben. A tanácskozáson többek között megvitat­ják az idei első háromnegyed évi gazdálkodás­ról készített tájékoztatót, az alapfokú művé­szeti oktatás bővítéséről szóló előteijesztést. Döntenek a zeneiskolában fizetendő térítési díjról, az iparűzési adó bevezetéséről, meghall­gatják a kábeltelevízióról készített tájékozta­tót, és megvitatják a jövő évi költségvetési koncepciót. 0 TÉVÉS FÓRUM PERECESEN. A helyi kábeltévé szervezéséről lesz szó azon a fóru­mon, amelyet Perecesen tartanak kedden dél­után 5 órától. A Debreceni Márton téri gimná­ziumban tartandó rendezvényre az érdeklő­dők mellett Kobold Tamást, a megyeszékhely polgármesterét is váiják. Reformátusok nyílt hete Patakon Sárospatak (ÉM) - A református egyház nyílt hetet rendez mától vasárnapig a város­ban. Az öt órakor kezdődő evangélizációs esték sorában az első három alkalommal Berkesi Gábor' (Budapest, Pozsonyi úti lelkipásztor) Jézus Granadában tett látogatásáról, a továb­bi három estén Kádár Ferenc (sátoraljaújhelyi lelkipásztor) Ezéliás király történetéről szol­gál. Vasárnap az úrvacsorái istentiszteleten hálaadást tartanak az új borért és emlékezést a templom 100 évvel ezelőtti átépítésére. Dél­után három órától szeretetvendégség kezdő­dik a Mudrány teremben. Segítséget kérnek a szeretet jegyében Sárospatak (ÉM) - Megalakult a Belszervi Rokkantak Egyesületének (BEROE) Sárospa­takon és vidékén működő egyesülete. Mint el­nöküktől, Takács Julianna Évától megtudtuk: céljuk a rászorultak problémáinak enyhítése, a gyógyszerek, segédeszközök kedvezményes áron történő beszerzésének megszervezése és egyéb szociális segítség. Soraikba várják a daga­natos, a szív-, máj-, cukorbetegségben szenvedő­ket, a magas vérnyomásosakat és azokat, akik alacsony nyugdíjukból nem tudják beszerezni a gyógyszereiket, vagy ha nem is rokkantak, de problémáik miatt elkeseredettek. Az egyesület szeretné, ha minél több beteg és rászoruló megtalálná az utat hozzájuk és szeretnék, ha támogatnák a munkájukat. Eh­hez kérik azok segítségét, akik hisznek az emberekben és szeretik embertársaikat. Várják a sorstársak és a pártoló tagok jelent­kezését a BEROE sárospataki címén (3950 Sárospatak, Október 23. tér 4.; telefon: 06- 47-311-878).

Next

/
Oldalképek
Tartalom