Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-01 / 257. szám

1995« November 1., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Osztrák—Magyar Európa-iskola Budapest (MTI) - Ebben az iskolá­ban nem csak a hét évszázad óta összekapcsolódó osztrák és magyar kultúra talál majd közös otthonra. Miközben ugyanis a gyerekek elsa­játítják egymás nyelvét, talán észre sem veszik: megtanulnak európai­nak lenni. E gondolatok jegyében nyitotta meg kedden a Keresztény Iskolatestvérek tanító szerzetes- rend OsztrákrMagyar Európa-isko- láját Göncz Árpád köztársasági el­nök a budapesti Istenhegyi úton. Az 1949-ben kisajátított ingatlant a szerzetesrend tavaly kapta vissza a magyar államtól. A keresztény szellemiségű iskolát elsősorban ma­gyar gyerekek oktatására hozták létre, amely nyitva áll bármely más nemzethez tartozó gyermek előtt is. Most két elsős és egy ötödikes osz­tályt indítottak útjára. Petíció a repülőtér ellen Debrecen (MTI) - Az immár ön- kormányzati tulajdonú, volt debre­ceni szovjet katonai repülőtérnek nemzetközi légikikötővé fejlesztése ellen tiltakozik az objektum környé­kén lakók egy része: a több mint ezer aláírást tartalmazó petíciót kedden adta át a városházán Szabó Gyula, a térség önkormányzati kép­viselője Hevessy József polgármes­ternek. A dokumentum aláírói kifo­gásolják, hogy az önkormányzat olyan tanulmányterveket készítte­tett, amelyek egy nagy forgalmú nemzetközi repülőtér kialakítását célozzák meg. Hevessy József pol­gármester ígéretet tett rá, hogy ta­nulmányozzák a petíciót, de a fej­lesztésről nem mondhat le a város. „Mozaik • AZ ORSZÁGGYŰLÉS 194 IGEN, 72 nem szavazattal, 10 tar­tózkodás mellett elfogadta a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény ki­mondja, hogy megszűnik azon ma­gántulajdonba még nem került föld­területek földalapba történő kijelö­lése, amelyek védett és fokozottan védett kategóriába tartoznak. • NAGY TÖBBSÉGGEL elfogad­ta az Országgyűlés a Magyar Állat­orvosi Kamaráról, valamint a ma­gánállatorvosi tevékenység gyakor­lásáról szóló törvényt. • HA A KORMÁNY NEM EN­GED követeléseiknek, november 30-ára országos, általános sztrájkot hirdet a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAÉT). Szándékukról ma petícióban értesítik a kormányt. •GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági el­nök Havas Henriket címzetes ál­lamtitkárrá nevezte ki november 1- jei hatállyal. • A NAGY IMRE EMLÉK­PLAKETT Kuratóriumának javas­lata alapján Göncz Árpád köztársa­sági elnök kedden a Parlamentben 12 írónak, politológusnak, költőnek, illetve filmrendezőnek adta át az plismpppcjf • NESZTOR TAMÁS, az Önkén­tes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletének elnöke október 31- étől távozott posztjáról. Horn Gyula: Nincs robbanásveszély A kormányfő elsősorban a közalkalmazottak helyzetét javítaná Budapest (ÉM - B.A.) - Horn Gyula megítélése szerint Ma­gyarországon nem alakult ki robbanásveszélyes helyzet. Bár sokan elégedetlenek, s az eddi­ginél is többen kerültek rosz- szabb helyzetbe, de ha a kor­mány nem megy következete­sen végig a maga választotta úton - azaz nem ragaszkodik a gazdasági-stabilizációs prog­ramjához -, remény se lesz arra, hogy az emberek helyzetét ja­vítsák. Erről Horn Gyula a Magyar Újságírók Országos Szövetsége ál­tal szervezett tegnapi kormányfői sajtóértekezleten beszélt. A társadalmi feszültségekkel kapcsolatban elmondta, a kabinet egységes abban, hogy meg kell vizs­gálni: ’96-ban mely rétegek helyze­tét kell javítani. (A kormányfő ki­emelte: az elmúlt öt évben a közal­kalmazottak reálbére csökkent a legnagyobb mértékben, s ellehetet­lenülésük veszélyét meg lehet aka­dályozni. Nem szabad, hogy tovább nyíljon az olló a közalkalmazotti és a gazdasági szférában dolgozók bé­re között.) Ennek ismeretében ül­nek le a szakszervezetekkel. Horn Gyula bízik abban, hogy olyan elfo­gadható megoldás születik novem­ber 6-án, az érdekegyeztető tanács­ban kezdődő ár- és bértárgyaláso­kon, amelyik a kormány pénzügyi­Horn Gyula Fotó: Nagy Gábor (ISB) stabilizációs programját is figye­lembe veszi. Egy kérdés a szocialista párton, illetve a frakción belüli vitákkal fog­lalkozott. Horn Gyula válasza: nem törődik vele, hogy erősödnek, vagy gyengülnek-e a pozíciói. A kor­mányzati feladatok kötik le az ide­jét. Természetesnek tartja, ha egy kormányon lévő nagy baloldali pártban - népszerűtlen intézkedé­sek meghozatalakor - felizzanak a belső viták. Ha szükséges, május­ban elvégzi a tisztújítást a kong­resszus. A miniszterelnök minden­esetre emlékeztetett rá: a képviselő­csoport legutóbbi ülésén a jelenlé­vők támogatták a kabinet gazdasá­gi-stabilizációs programját és a jövő évi költségvetési programot. Horn Gyula kijelentette: esze ágában sincs átalakítani a kormá­nyát. Kiss Pétert felkérte a távozó Kósáné Kovács Magda helyett a munkaügyi miniszteri posztra, de egyelőre nem kapott választ. Nagy Sándort olyan kiváló makroközgaz- dásznak tartja, akinek a tudását a szocialista frakció is hasznosíthatja. Megtalálják neki a megfelelő fel­adatot, ha Nagy szerepet akar vál­lalni a gazdaságpolitikában. A rész­letekre nem tért ki. A privatizációval kapcsolatban elhangzott: Horn Gyula szinte biz­tosra veszi, hogy év végére befolyik az államkasszába a magánosításból tervezett 150 milliárd forint. A választásokkor a szocialisták következetes harcot ígértek a feke­tegazdaság ellen. Az erre emlékez­tető kérdésre válaszolva a kor­mányfő hangsúlyozta: ebben a harc­ban, szerinte máris érezhető ered­mények vannak. A szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban bejelentette: a jövő héten tárgyal Meciár szlovák kor­mányfővel, s azt az álláspontot kép­viseli majd, hogy az alapszerződés szelleméhez híven ne teljesszenek be olyan törvényt, amelyik durván sérti, vagy sértheti az ottani nemze­ti kisebbségek érdekét. Kelendő a kiegészítő állami támogatás Az Állami Számvevőszék vizsgálata az önkormányzatoknál Budapest (ISB - DZS) - A főként nagyobb önkormányzatoknál végzett ellenőrzések megállapí­tották, hogy a számukra 1994- ben kiutalt 160 milliárd forint normatív hozzájárulásból mint­egy 240 millió forintot indoko­latlanul vettek igénybe, így ezt az összeget vissza kell fizetniük - állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Ez azt jelenti, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén megye 17 települése összesen 9 140 650, Hajdú-Bihar megye 13 települése 17 762 300 és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 53 települése 8 274 700 forintot kény­szerül visszafizetni, amennyiben a közeljövőben a Parlament is jóvá­hagyja a vizsgálat eredményét. A számvevők összesen 601 me­gyei, városi, nagyközségi, községi és fővárosi kerületi önkormányzatnál vizsgálták a normatív állami hozzá­járulás felhasználásának szabály- szerűségét. Összegzésükben megál­lapították, hogy még mindig sok a pontatlanság a szövegben, és ez fél­reértésekre ad okot a felhasználók­nak. Ezenkívül az önkormányzatok többsége még mindig nem tett ele­get törvényben előírt ellenőrzési kö­telezettségének, és nem győződött meg az igénylést megelőzően a szükségletek valódiságáról, illetve a folyósított összegek megfelelő fel- használásáról. A számvevők nemcsak túlkölte­kezést állapítottak meg, hanem né­melyik településen többlet-hozzájá­rulási igényeket is feltártak. Ezért nemcsak elvonásra javasoltak bizo­nyos összegeket, hanem további ál­lami pénzek odaítélésére is javasla­tokat terjesztettek az Országgyűlés elé. A pluszjuttatások értéke ösz- szesen 106 millió forint. Az egyik jellemző probléma - és ez a minisztériumok közötti koordi­náció hiányosságaira vezethető vissza -, hogy az önkormányzatok nem tudták: a menekültek oktatá­sával kapcsolatosan felmerülő ösz­szes költséget lekérhetik a Mene­külteket Támogató Alapból. A másik oldalon viszont az ön- kormányzatok nagyon is „rákap­tak” az úgynevezett kiegészítő tá­mogatásokra, ám sok helyen nem a célnak megfelelően költötték el azt. A hazai támogatási rendszer sa­játosságának köszönhetően a tele­pülések számára nem veszik el vég­érvényesen a visszafizetendő pénz. Ugyanis az önhibájukon kívül hát­rányos helyzetbe került önkor­mányzatok támogatási keretéből új­ra igényelhetik a költségvetésükből emiatt hiányzó százezreket. Önkormányzat ■ Önk. által visszafizetendő Többlet-hozzájárulás az önkormányzatnak Alsőzsoíca 0 : 445 150 Gigáiul 483 100 0 Ipi ' Encs 30850 0 J'elsözsolca 0 374 250 Kazincbarcika 4280400 0 ■ . \ : ' Mezőcsát 88 000 0 Mezőkövesd - \ ' 1 423 700: • . Sí* Y" ' 0 Miskolc 0 510 300 Ózd ••• 1 292 300 0 \ kiese 30 850 0 Sárospatak ■ . 0 ■ 147 200 Sátoraljaújhely 50 800 0 Szcntistván ' 30 850 ' 0 Szerencs 2.51 900 0 Szikszó ' 315 000 o Tiszaúiváros 852 900 0 Tokaj 0 225 700 8.-A.-Z. összesen 9130 650 1 702 600 A PARLAMENTBŐL: Adó és foci Budapest (ÉM - B.I.) - A kedd reggel ugyanúgy és ugyan­azokkal a témákkal kezdődött a parlamentben, mint a hétfői, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a technika csődöt mondott, azaz a képvi­selők többségének személyi mikrofonja nem működött. Jelképes értékű is lehet ez, hiszen Pusztai Erzsébet (MDF) a paksi fi­gyelmeztető sztrájk ürügyén azt bizonygatta, hogy a bizonytalan­sággal együtt nő a bizalmatlan­ság. Az idén várható 11 százalékos reálbércsökkenésre csak 1952-ben volt példa. Áttekinthetetlen az ál­lamháztartás rendszere, nincs ha­tásvizsgálat. A kormány nem tud jövőképet adni. A felszólalást heves „kétperce­sek” követték. Kökény Mihály népjóléti államtitkár elmondotta, hogy a sokféle igénynek együtt és egyszerre nehéz eleget tenni, s a döntéseket megelőzte érdekegyez­tetés és hatásvizsgálat. A keresz­ténydemokrata Suiján László ar­ra figyelmeztette a várható sztrájkhullám elején a koalíciót, hogy lejárt a visszamutogatás ide­je. Más ellenzéki képviselők ká­oszhelyzetet emlegettek és újólag fölszólították a Horn-kabinetet a lemondásra. A közelmúlt katasztrófái nyo­mán (kassai gázrobbanás) ismét szóba került, hogy a szomszédos országokkal való viszony nem ja­vult. A magyar-szlovák alapszer­ződés nem segítette elő a kisebbsé­gek helyzetének javulását és a köl­csönös tájékoztatás erősödését. Csernobil óta fokozottan kell töre­kedni arra, hogy az országok kö­zötti viszony baráti legyen és meg­üsse a nemzetközi színvonalat. Az államháztartásról szóló tör­vényjavaslatot Akai' László állam­titkár teijesztette be, kifejtve azt, hogy egy ésszerűbb, kincstári pénzgazdálkodás segíti a költség- vetést, csökkenti a kamatokat és a polgárok számára „olcsóbbá” teszi az állam működését. Ugyancsak az államtitkár mondott expozét az adótörvények előtt. (Társasági adó, fogyasztási adó és árkiegészí­tés, általános forgalmi adó, helyi adó és gépjármű adó.) Az intézke­désre a stabilizáció jegyében, s a fenntartható növekedés érdeké­ben kerül sor. A különböző bizott­ságok némi módosítással egyetér­tettek az előterjesztéssel, kifejezve azt a reményüket, hogy például a társasági adó módosítása kedve­zően hat majd az elmaradott terü­letek fejlődésére és a kiemelt gaz­dasági térségek beruházásainak fellendülésére. Folytatódott a büntetés-végre­hajtási szervezetekről szóló tör­vényjavaslat vitája. Az előterjesz­tést - némi kiegészítéssel - az el­lenzék is támogatta. A sajtótájékoztatón a kisgazda Torgyán József újólag felvetette, hogy az Alkotmánybíróságnak Esztergomba kellene áttennie a székhelyét. Ez egyrészt demonst­rálná a testület függetlenségét, másrészt bizonyságot adna arról, hogy az ország nem csak Buda­pestből áll, hiszen a népesség 80 százaléka vidéken él. Deutsch Tamás (Fidesz-MPP) a focibotrány kapcsán fölemleget­te azt a levelet, amelyet az Ajax futballistái írtak a spanyoloknak, amely meg is jelent a katasztrofá­lis eredménnyel végződő Real Madrid meccs előtt. Az inkrimi­nált pamflet a Ferencvárost és Magyarországot rasszizmussal vádolta. A képviselő szerint a Külügy­minisztériumnak hivatalosan is tiltakoznia kellett volna az orszá­got lejárató akció ellen. A kül­ügyi államtitkár véleménye sze­rint ez a kérdés nem tartozik a diplomácia körébe. Felesleges a kormányt hibáztatni azért, amiért az egyes felelőtlen szurkolók a fe­lelősek. A témának különös aktu­alitást ad az a tény, hogy ma játssza a visszavágót a Fradi a „királyi gárdával”. Az Országgyűlés esti program­jában döntéshozatalok sorozata szerepelt: a vámtörvényről, a biz­tosításról, a devizaelőírások módo­sításáról, a természetvédelmi te­rületek megóvásáról. „El kell adni” Magyarországot Budapest (ISB) - Az idegenforgalom kérdése nincs helyén ma Magyarországon, legalábbis abban az értelemben, hogy nem kap megfelelő propagandát, sem törődést - fogalmazott Kara Pál az Önkormányzat és turizmus címmel megrendezett keddi konferencián a Hotel At­rium Hyatt-ben. A belügyminisztériumi he­lyettes államtitkár meggyőződése szerint nem is ismerjük igazán hazánkat. Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgal­mi Hivatal elnöke előadásában kijelentette, tavalyhoz képest a turizmus bevételei 23-24 százalékkal növekedtek az év eddig eltelt idő­szakában. Ez azt jelenti, hogy az idegenforga­lomból minden mostoha körülmény ellenére 1,6-1,7 milliárd dollár bevételre számíthatunk idén. A kormányzat 1996-ban 2 milliárd forin­tot biztosít az idegenforgalomra. Száztízen szereltek le a határőrségtől Miskolc (ÉM) - Tizenkét hónapos sorkatonai szolgálat után tegnap száztíz határőr szerelt le a Miskolci Határőr Igazgatóság állományá­ból. A mundérnak búcsút mondók között so­kan voltak olyanok, akik a hidasnémeti, illet­ve a sátoraljaújhelyi határvadászszázadok ka­tonáiként megjárták az ország déli határsza­kaszát is. A leszerelőknek példás helytállásu­kat Sós István alezredes, az igazgatóság he­lyettes vezetője köszönte meg. Prókai Béla ez­redes, igazgató soron kívül három leszerelőt törzsőrmesterré, hatot őrmesterré léptetett elő, míg negyvenen dicséretben részesültek. Leszerelési segélyként 305 ezer forintot osztot­tak szét, az összeget a fiatalok novemberben, postát keresztül kapják majd meg. Egyébként a leszerelők csaknem fele munkanélküliként kezdi, pontosabban folytatja civil életét. A háborúban elhunytak emlékére A Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egye­sület tegnap délután emlékezett meg az első és a második világháborúban hősi halált halt magyar és idegen nemzetiségű katonákról. A Hősök temetőjében elhelyezett emlékműnél felidézték a háborúk borzalmait, könyörgést mondtak az elesettekért és elhelyezték a ke­gyelet virágait. Fotó: Fojtán László „LAPZÁRTA • ELUTASÍTOTTÁK A DIÓSGYŐRI KSK óvását. A piros-fehérek, mint ismeretes, elve­szítették a Soproni Postás elleni NB I-es női bajnoki kosárlabda-mérkőzésüket, majd játék­vezetői műhibára hivatkozva beadványt adtak be az MKOSZ versenybíróságához. A testület megállapította, hogy a síposok nem követtek el műhibát. • A DIÓSGYŐRI BIRKÓZÓK IS ÓVTAK: a csb keretében az FTC ellen elveszített talál­kozójuk után fordultak panasszal a Magyar Birkózószövetséghez. Az illetékes testület megkezdte a tárgyalást, határozatot viszont csak ma délelőtt hoznak. • LOVA LETT A VESZTE kis híján F. Gyu­la 63 éves dédestapolcsányi férfinak. A tegnap Dédestapolcsány és Nagyvisnvó között történt balesetért ugyanis valószínűleg az idős férfi lo­va a „felelős”, amely feltehetően megbokroso­dott. Énnek következtében a férfi leesett a lo­vaskocsi bakjáról, majd a kerekek alá került. F. Gyula súlyos sérüléseket szenvedett. • GYALOGOST GÁZOLT kedden délután Ózdon egy fiatalember. R. György a lejtős Le­hel vezér úton lefelé haladva nem megfelelően választotta meg Skodája sebességét, lesodró­dott az út jobb szélére és ott elütötte a gyalogo­san közlekedő V. Ágnest. A 39 éves nőt súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom